Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)
2006-03-25 / 59. szám
VII hídlapmagazin 2006. március 25., szombat • HÍDLAP • E szép kombinatív, ügyességet és tudást igénylői játék, amelyet Albert Einstein a múlt század közepén úgy jellemzett, hogy űzéséhez egy sebész biztos kezére, egy sakkozó előrelátó gondolkodására és egy zongoraművész virtuozitására és kreativitására van szükség. Magyarországon a rendszerváltást követően vált ismét felettébb népszerűvé. Azok számára, akik egyáltalán nem ismerik a játékot, sportot, a legegyszerűbb meghatározás talán úgy hangzana, hogy a posztóval borított és rugalmas, gumi alapú peremmel szegélyezett, erős, stabil téglalap alakú asztalon a játékos célja úgy ütni, lökni az egyik golyót hosszúkás botjával (dákó), hogy a meghatározott szabályok szerint a többihez ütődjön és/vagy azok lyukba is kerüljenek. A biliárd magyar fordítása talán az asztali teke lehetne, és valóban - néhány szótárban így is szerepel. Közel száz változata él világszerte ennek a játéknak, de gyűjtőnéven csak úgy nevezik: biliárd. A szó eredete „természetesen” máig sem tisztázott, valószínűleg francia, angol, esetleg olasz, azaz latin eredettel rendelkezhet. Legnagyobb valószínűséggel a latin „pila”, középkori módosulásokkal „billa”, franciásan „bilié” (mindhárom jelentése: labdagolyó), illetve az ófrancia „biliette”, „billart” (fabot, sétabot) szócsaládok keveredéséből vagy a köznyelvben módosult változatukból eredeztethető. A „bilié” szónak bármilyen formájú biliárdjátékra utaló első írásos használata 1164-ből való, azonban más források ezt a dátumot 1590-re teszik. Kétségtelen, hogy néhány történelmi - inkább elszigeteltnek nevezhető - játékkísérlet után a biliárd, mint folyamatos időtöltés, szórakozás, nagy valószínűséggel éppen a XVI. század közepe táján jelenik meg, a. mai játékhoz kicsit is hasonlatos formában. Mindez megközelítőleg egyszerre történik Európa több térségében is, de legelőször Franciaországban, az olasz városállamokban illetve Angliában a krikett és talán az itáliai boccia szabadtéri játékok módosított, beltéri változataként. Először a bőséges szabadidővel rendelkező nemesi és gazdagabb körökben dívott a biliárd, s ezt fennmaradt dokumentumok is igazolják. Az első ilyesfajta írásos emlék, amely ránk maradt, egy biliárdasztal vásárlásáról szól 1470-ből. Az asztalt XI. Lajos francia király vásárolta. Stuart Mária skót királynő 1576. évi keltezéssel szintén említést tesz biliárdasztaláról, és feljegyzésekből tudjuk, hogy XIV Lajos a francia Napkirály is szívesen játszotta eme játékot. Szélesebb körben, a gazdagodó polgárság számára a XVIII. századtól válik hozzáférhetővé, és tudjuk, hogy Párizsban, 1666-ban már 57 helyszínen, de 1707-től már Berlinben egy kávéházban is lehetett biliár- dozni. A játék iránti érdeklődés nőttön-nőtt, olyannyira hogy az akkor öt éve alakult New Orleansban már be kellett tiltani az éjszakai játékot. Ám, az új kontinens bevándorlói érdeklődése egyre csak fokozódott, minek következtében St. Luisban (1765) csak a játék célját szolgáló külön biliárdterem várta vendégeit. A későbbiekben megjelentek a tudományukat pénzügyi tekintetben is kamatoztatni vágyó játékosok, trükkjeiket már egy egész közönség fogadta. Ráadásul ekkortájt már a biliárdasztal-készítés külön iparággá vált az asztalosok körében. Szemmel láthatóan a játék „kezdte kinőni magát”! • MARKUS Rejtvény ő Ő T E T E T E M E R R Ó c K T Ú K R Á V Z S A B T R D R A S 0 R K ő K A A R É 0 S E R Ó N Y A G Ő L A B N S T S M Z T 0 E K A M E G A 0 N C A L T M S Z S K Á V K Á P Y K R T 1 s Ö S Z A A A 1 K S U T K 1 R C ó H R R 1 E 0 A T M R Ö E N T T B G Ő T B A K G V K Á r A L R K Á M R A Y S S H S Á E Ó R 0 K T Ö E E 0 N P Y L M D A A K R G R L Y N L E S Z P É P r u Ö E A S 0 Z E 1 Ó K E A B T P P H Ő Z V G E N S Ó 1 D J A S É Á R S Y A V Y G A Z A M R U Á Ő K S c Á N J A H R S G A L R A p G E C E P C R É B S Á N R E T E S C S Á N C Ó T 1 z A K R A M SZÓKERESŐ NYOLC IRÁNYBAN Keresse meg a szójegyzékben felsorolt - a Mátrával kapcsolatos - szavakat, amelyek 8 irányban rejtőznek a hálózatban: vízszintesen, függőlegesen és átlós irányban. Ha megtalálta, húzza át betűiket! Ha az át nem húzott betűket felülről lefelé vízszintesen haladva összeolvassa, három mátrai település nevét kapja végső megfejtésül. BAGOLYIRTÁS, BALAZSIR, CSER KŐ, CSETERNÁS BÉRC, CSURGÓ PATAK, DIÓS, DONGÁZÓ, HAJNÁCS-KŐ, HÁTRA PATAK, HAVAS, HOLLÓKŐ, KECSKE BÉRC, KÉKES, KIS-KŐ, MARKAZI TÓ, MARKAZI VÁR, MÉZES DOMB, NYERGES, PÁL BIKK, PÁLOSVÖRÖSMART, PECEG PARLAG, PERES, REMETE TETŐ, RÓNYA, SÁNC, SERPENYŐ, SOR-KŐ, TARMA KÚT, TATÁR-MEZŐ, TOKA, VÁR-KÚT, VARGÁK KÚTJA, ZAGYVA Gasztronómiai kalandozások Néhány szó a kínai konyháról Manapság - városunkban is mint a gomba úgy nőnek ki a földből a kínai gyorséttermek. A vélemények megoszlanak erről: van aki szereti, van aki kevésbé, s vannak azok, akik „elvből” be sem térnek ilyesfajta, más nemzetek étkeit kínáló falatozókba. Pedig nem tudják mit hagynak ki! Mindenesetre, ha nincs kedvünk étterembe menni, bátran próbálkozhatunk otthon is! Sokan kedvelik a kínai konyhát, de kevesen próbálkoznak vele otthon - bonyolultnak tartják, vagy úgy vélik, amúgy sem tudnák beszerezni az egzotikus alapanyagokat -, épp ezért igyekszünk a különleges fűszerek és alapanyagok helyettesítésének lehetőségét is ismertetni az alapanyagok leírásánál. Sokan vannak azok is, akik hallottak ugyan a kínai konyháról, de nehéznek és túl fűszeresnek hiszik azt. Valóban a kínai étrend erősen eltér a miénktől, de az európai kínai éttermek is a nálunk megszokott sorrend szerint állítják össze a menüt (előétel - leves - főételek - desszert), így semmi okunk nincs rá, hogy otthon másképp tegyünk. Nézzünk most egy receptet! Édes-savanyú halfiié Hozzávalók 4 személyre: Négy szelet halfilé, két (lehetőleg különböző színű) paprika, egy tojás fehérje, keményítő és olaj a sütéshez. A páchoz: Egy-egy evőkanál szójamártás, étkezési keményítő, egy kávéskanál citromlé. A mártáshoz: 1,5 dl paradicsomlé (vagy fél doboz sűrített paradicsom, egy dl alaplevessel elkeverve), egy evőkanál szójamártás, egy-egy evőkanál bor, mézí cukor és étkezési keményítő, fél citrom leve. Elkészítés: A falatnyira vágott, pácolt haldarabokat lecsurgatjuk, felvert tojásfehérjébe, majd étkezési keményítőbe forgatjuk, és aranysárgára sütjük. A csíkokra vágott paprikát ropogósra sütjük, a haldarabok köré rendezzük. Á mártás hozzávalóit összefőzzük, és a kitálalt haldarabokra öntjük. Gyömbéres párolt zöldség Elsősorban kínai ételekhez való köret, de más vegyeskörethez is adhatjuk. A metéltre vágott zöldségfélét kevés olajon megpirítva gyömbéres húslevessel puhára pároljuk. Mindenféle zöldségből készülhet: póré- vagy új hagyma, petrezselyemgyökér, karalábé, sárgarépa, zöldpaprika, borsó, gomba, kelbimbó, stb. Jó étvágyat! • MARKUS Kutyák az iskolapadok között Pilisjászfalun sikerrel működik az új módszer A pilisjászfalui általános iskola két osztályában ebben a tanévben kezdték meg kísérleti jelleggel a „Közelebb az állatokhoz” elnevezésű iskolaprogramot. Az új módszer fő célja a kulturált állattartás szemléletének kialakítása a legkisebbekben. Félév után várakozáson felüli sikereket tapasztalnak a pedagógusok. A pilisjászfalui Dózsa György Általános Iskola első és harmadik osztályban 2005 szeptemberében indították be a Közelebb az Állatokhoz Alapítvány által kifejlesztett pedagógiai programot, melynek lényege az, hogy a tanórák egy részét a kutyák aktív részvételével tartják meg. Kálmán Zita, a szerzői jogi oltalom alatt álló módszer egyik kidolgozója elmondta, hogy a programban két kutya vesz részt: a rendkívül nyugodt természetű, gyermekszerető leonbergi kan, Néró, és Zénó, a sérült gyermekek terápiájában tapasztalatot szerzett arany retriever. A program háromhetes ciklusokból áll. Két hétig hetente egy-egy órán vesznek részt a kutyák, utána egy hét pihenő következik. Az állatokat nemcsak testnevelésórán, hanem matematika, magyar nyelv és környezetismeret órán is bevonják a nevelésbe, például kis kosarakban viszik a gyerekekhez a feladatokat tartalmazó képeket, lapokat. Az elmúlt félév eredményei a pedagógusokat is meglepték. A kis tanulók egyenrangú társnak tekintik a kutyákat, lelkesebbek, aktívabbak, és könnyebben elsajátítják a tananyagot. A passzív gyerekek is remekül motiválhatók a kutyák részvételével. A program keretein belül a gyerekek elsajátítják az állattartás alapvető ismereteit is. Az alapítvány munkája iránt máris nagy az érdeklődés, az iskolai programon kívül szabadidős iskolai és óvodai foglalkozások lebonyolítását is vállalják. • Gábor Éva
