Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-25 / 59. szám

2 HÍDLAP • 2006. március 25., szombat www.esztergom.hu V I D E N Ingyen lázcsillapítót ígért Mikola (H) A Fidesz miniszterelnökhelyettes- jelöltje egy abasári fórumon arról beszélt, hogy a Fidesz választási győzelme esetén a jövőben ingyen juthatnak hozzá a három év alatti gyerekek a lázcsillapítókhoz és az allergia elleni gyógyszerekhez, az idősek pedig 100 forintért vehetik meg többi között a szív-és érrend­szeri betegségek elleni gyógyszere­ket. A 65 év felettiek dobozonkénti 100 forintos jelképes áron vásárol­hatják meg a daganatos betegségek elleni gyógyszereket, a szív-és ér­rendszeri betegségek generikus és a cukorbetegség szájon át szedhető gyógyszereit - közölte Mikola Ist­ván a párt kampánygyűlését meg­előző sajtótájékoztatón. Ez összes­ségében egy 40-43 milliárd forintos tétel évente, vagyis jelentős segítsé­get jelent a lakosság azon rétegének, amely a legnehezebben viseli a nö­vekvő terheket - tette hozzá. Árverést sejt Dávid Ibolya (H) A választás finisében a két nagy párt úgy viselkedik, mintha árveré­sen lennének, ahol addig emelik a tétet, amíg tönkre nem teszik az or­szágot - mondta Dávid Ibolya csü­törtökön Szentendrén, egy kam­pányfórum előtti sajtótájékoztatón. A kétpártrendszer egyben „fékpárt­rendszer” is, hiszen fékezi a cse­lekvést, azokat a pozitív változáso­kat, azokat a pozitív folyamatokat, amelyek nélkül nem lesz felemel­kedés - mondta az MDF elnöke. Hivatalos látogatáson a lengyel államfő (H) A lengyel köztársasági elnök, Lech Kaczynski tegnap hivatalos látogatásra érkezett Magyaror­szágra, ahol először magyar kollé­gájával, Sólyom Lászlóval talál­kozott. A két államfő a Budai Vár­ban aláírta egy lengyel-magyar ti­tokvédelmi megállapodást. Ezt követően Kaczynski megkoszo­rúzta az 56-os emlékművet a Kos­suth téren, majd Győrben közösen felavatták az Magyar-Lengyel Ba­rátság emlékművet. Csáky kitüntette a felvidéki magyarokat (SK) Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a Szlovák Köztársaság Ezüst­plakettjével tüntette ki a szlovákiai magyar köz-, kulturális, művészeti, és tudományos élet jeles képviselőit. A díjazottak: Békés János gépész­mérnök, Gágyor József a mátyusföl- di gyermekfolklór szorgalmas kuta­tója, Könözsi István fotóművész, Petrécs Anna és Cs. Tóth Erzsébet színművész, továbbá Cselényi Lász­ló József Attila-díjas költő-író, Gyurgyík László Ipolyságon szüle­tett szociológus. Kovács Kálmán, az Ifjú Szívek volt művészeti vezetője, Németh Hona dunaszerdahelyi Munkácsydíjas képzőművész, Rácz Tibor harmonikaművésznek, és Újváry László pedagógus. Közlekedési balesetek országszerte (SK) Rendőrségi adatok szerint hétfőtől csütörtökig 567 közúti baleset tör­tént Szlovákiában, melyekben ha­tan veszítették életüket. Huszonegy személy súlyos, míg 57 könnyebb sérülést szenvedett, az anyagi kár meghaladta a 34 millió koronát. Helyre kell állítani az ország hihetőségét Orbán kevesli az egészségügyre fordított pénzt Orbán Mikoláról A műsorban pontos fogalmazásra, nyugalomra, higgadtságra intett Orbán Viktor Mikola István korábbi kijelentései kapcsán. „Valóban pontosan kell fogalmazni, egy választási kampányban különösképpen” - mondta a Fidesz elnöke, arra reagálva, hogy pártja kormányfőhelyettes-jelöltje kedden Pécsett egyebek között a „szinglik hordáiról”, illetve arról beszélt, hogy a hatalomnak korlátoznia kell az ember partta­lan szabadságvágyát. Orbán Viktor szerint ez utóbbi mondat azt jelenti, hogy meg kell védeni az emberi méltóságot és ennek érdekében mások szabadságát korlátoz­ni kell. Az egyedülállók helyzetéről szólva azonban hangsúlyozta: velük kétszeresen kell foglalkozni, hiszen ők érzelmileg és anyagilag sem számíthatnak segítségre, így „nem bántani kell őket, hanem elismerni ármunkájukat”. „Majd egyre pontosabban fog Mikola úr is fogalmazni, ahogy megyünk a kampányban, legalábbis ezt remé­lem” - tette hozzá a pártelnök. Orbán Viktor szerint kevés pénzt for­dít az állam szociálpolitikára, egész­ségügyre és családtámogatásra. A Fi­desz elnöke erről pénteken, a közszol­gálati televízióban beszélt. Az ellenzéki vezető arra a felvetésre, hogy Járai Zsigmond jegybankelnök egy nyilatkozatában túlságosan soknak nevezte a szociálpolitikára, gyermek- nevelésére és hasonló területekre fordí­tott kiadásokat, úgy reagált: „Hogy ho­gyan kell a pénzt értelmesen elkölteni, ez egy nyitott vita szerintem, de hogy sokat költenénk, azt nem fogadom el”. A Fidesz miniszterelnök-jelöltje hang­súlyozta, hogy ezeket a kifizetéseket kifejezetten "kevésnek találja, azt azon­ban hozzátette: az állam ma valóban nem okosan költi el a pénzt ezekre a te­rületekre. Mint mondta, európai össze­hasonlításban Magyarország az egész­ségügyre, vagy az oktatásra fordított források tekintetében „hátul van”, hi­szen míg az unióban a nemzeti összter­mék 7 százalékát fordítják egészség­ügyre, Magyarországon csupán 4-4,5 százalékot. Orbán Viktor szerint kor­mányra kerülésük esetén mindenkép­pen rendbe teszik a költségvetést, első számú feladatnak a „hihetőség helyre­állítását” nevezte, annak érdekében, hogy megszűnjön Magyarország és az unió közötti „rosszízű vita”. Mint mondta, lehet erősíteni a Fidesz által javasolt Költségvetési Tanács jogosít­ványait is, „ad absurdum vétójogot is lehet neki adni”. • Koncz Endre Magyar tiltakozás a minszki akció miatt Várkonyi László helyettes államtitkár a Külügyminisztériumba kérette a buda­pesti fehérorosz nagykövetség ügyvivő­jét, és tolmácsolta a magyar kormány tiltakozását a minszki tüntetőkkel szem­beni erőszakos hatósági fellépés miatt - közölte a külügyi szóvivő pénteken. Várkonyi átadta Vaszilij Kurlovics ideiglenes ügyvivőnek Somogyi Ferenc külügyminiszter péntek reggeli nyilatko­zatának szövegét is, amelyben „a ma­gyar kormány felszólítja a belorusz ható­ságokat arra, hogy tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától, és tegyék lehe­tővé az általános demokratikus normák érvényesülését, amelyek tiszteletben tar­tására Belarusz az ENSZ és az EBESZ tagjaként kötelezettséget vállalt”. A kül­ügyi vezető kifejtette, hogy Magyaror­szág eddig sem tartotta és most sem tart­ja jogszerűnek azt a népszavazást, amely két éve lehetővé tette Alekszandr Lukasenko számára, hogy harmadszor induljon az elnöki posztért. • K. E. Párnagáz fél áron? Európai Széchenyi Terv A Legfőbb Ügyészséghez fordul a Fidesz egy gáztranzakció miatt Orbán Brüsszelben beszélt a vállalkozások erősítéséről A Fidesz a Legfőbb Ügyészséghez fordul az állami tulajdonú, úgynevezett párnagáz eladása miatt, mert állás­pontjuk szerint a gazdasági minisztéri­um áron alul értékesítette a tározók technikai működtetéséhez szükséges gázt a MOL-nak - jelentette be az el­lenzéki párt frakcióvezetője pénteken. Áder János elmondta: a gazdasági mi­niszter tavaly év végén az öt állami tulaj­donú tározóban lévő mintegy 3,3 milliárd köbméter pámagázt indokolatlanul, áron alul, 60 milliárd forintért adta el a MOL- nak, és a szerződésben azt vállalta, hogy 15 éven át visszabérli a gázt, évente 9 milliárd forintért, azaz összesen a vételár két és félszereséért, 140 milliárd forintért. „A szerződés jogorvoslatért kiált, így a Fidesz nem tehet mást, mint hogy a Leg­főbb Ügyészséghez fordul, hogy vizsgál­ja meg a büntetőjogi felelősség kérdését és azt javasolja, hogy indítson polgári pert a szerződés megtámadása érdeké­ben, valamint perelje vissza az elkótyave­tyélt állami vagyont” - mondta Áder Já­nos. A politikus a miniszterelnöktől arra vár választ, hogy miért adták el a páma­gázt áron alul, miért bérelték vissza ilyen előnytelen konstrukcióban. Hangsúlyozta: Kóka János a világpia­ci ár harmadért, de a korábbi bányájára­India békét akar dék szabályozásához képest is fél áron adta el a földalatti tározókban lévő pár­nagázt, amelynek az a szerepe, hogy megfelelő nyomást biztosítson ahhoz, hogy a nyáron a tározóba sajtolt gázt té­len időben felszínre lehessen hozni. A szerződés megkötését megelőzően a bá­nyajáradék 120 milliárd forintos értékét 60 milliárdra csökkentették - tette hoz­zá a fideszes politikus. „Az, hogy ez a MOL-nak jó üzlet, az nem kérdés, hogy a magyar adófizetőknek rossz üzlet, azt gondolom, az sem kérdés” - fogalma­zott Áder János, aki szerint a tranzakció egyértelműen veszteséget jelent az adó­fizetők számára, hiszen a visszabérlés költsége meg fog jelenni a hatósági ár­ban, a végén pedig ezt az összeget a fo­gyasztókkal fogják kifizettetni. • (palotás) ötni Pakisztánnal Üdvözölte Orbán Viktor, az Európai Néppárt egyik alelnöke csütörtökön Brüsszelben, hogy az állam- és kor­mányfői találkozón az Európai Unió „vég­re a munkahelyteremtéssel foglalkozik”. A Fidesz elnöke úgy fogalmazott: az EU úgynevezett „lisszaboni stratégiája kezd leszállni a Földre, és már elhang­zottak a mondatok, hogy Európa nem lehet versenyképes a világ többi részé­vel, ha olyan magas a munkanélküli­ség, mint most”. Orbán a jövő legfon- I tosabb feladatának a kis- és középvál- ! lalkozások erősítését nevezte. Hozzá­tette: megfigyelhető, hogy ma már el­sősorban ezek a cégek adnak munka­helyet. Mint mondta, a kis- és közép- vállalkozások stabilak, és nem mennek el az EU területéről. Ezek erősítésére a néppárt javaslatot terjesztett elő, ame­lyet Orbán szerint „hívhatnánk akár európai Széchenyi Tervnek is”. Ebben szerepel az, hogy jelentősen emeljék a tőkejuttatás mértékét, a bürokráciát, amellyel ma a kisvállalkozásoknak meg kell küzdeniük, próbálják vissza­szorítani; új vállalkozás esetében pe­dig vállalja az EU, hogy egy hét alatt megkezdheti működését. Orbán röviden négyszemközt tár­gyalt az európai bizottsági elnökkel, akinek Fidesz-győzelem esetén kiszá­mítható partnerséget ajánlott. Jose Manuel Barroso azt emelte ki, hogy az uniónak stabil, demokratikus Ma­gyarországra van szüksége. • (koncz) Megnyílik a spanyol munkaerőpiac A spanyol kormányfő, Jósé Luis I Rodriguez Zapatero tegnap Brüsszelben személyesen tájékoztatta Gyurcsány Fe­renc miniszterelnököt, hogy országa május elsején megnyitja munkaerőpia- j cát az új tagállamok, köztük Magyaror­szág munkavállalói előtt. A két kor­mányfő az EU-csúcsértekezlet befejező, pénteki munkanapjának kezdete előtt folytatott rövid kétoldalú megbeszélést. Gyurcsány gesztusértékű lépésnek ne­vezte a spanyol döntést, amely lehetővé teszi, hogy az eddiginél könnyebben vál­lalhassanak munkát magyar szakembe­rek Spanyolországban. A magyar kor­mányfő ugyanakkor elmondta: a spanyol munkaerőpiacon most körülbelül 4500- 5000 magyar dolgozik, s az eddigi ta­pasztalatok alapján nem várható, hogy számuk jelentősen növekedne. Zapatero a döntést jórészt gyakorlatias megfonto­lásokkal magyarázta, közölve, hogy évente mintegy 400 ezer üres álláshely van Spanyolországban, s ezek betöltése a spanyol gazdaság elemi érdeke. • (váry) Meglepő bejelentést tett péntek délelőtt az indiai elnök. Meciar nem lehet kormányfő? A megfontolt, békés politikájáról is­mert politikus békejobbot kínált ellensé­gének a Pakisztáni Iszlám Köztársaság­nak. Az indiai-szubkontinens 1948-ban szakadt három részre, az északi muzul­mán Pakisztánra, a déli hindu Indiára és Bangladesre, amelyet Dél-Pakisztán né­ven Iszlámábádból igazgattak. Pakisztán és India az elmúlt 15 évben többször áll­tak egy atomháború küszöbén. „Az a vízióm, hogy a béke útja úgy lesz a legjárhatóbb, ha országaink alá­írnak egy szerződést, amely garantál­ja a békét, a biztonságot népeink szá­mára. Szeretném, ha barátként nyújta­nánk kezet egymásnak” -így szólt Manmohan Singh elnök üzenete Per­vez Musharraf pakisztáni elnöknek az észak-indiai Amritsarból. Első lépés­ként egy határátkelőt és egy buszjára­tot szeretne beindítani Amritsar és a pakisztáni szomszéd város, Nanka Sahi között. Ez utóbbi fontos kegy­helyük az észak-indiai szik népcso­portnak, amelynek Singh elnök is tag­ja. Az 1948-as szakadás családokat és népcsoportokat vágott el Kasmírban és Pandzsábban. Főleg a Kasmírban tevékenykedő muzulmán és hindi szélsőségeseknek köszönhetően gyakoriak voltak a ha­tár menti összecsapások a két hadse­reg között. Mindkét ország több mint egymillió katonát állomásoztat ezen északi tartományban. Utolsó ottjár- tamkor 2003-ban nem sokon múlt a nukleáris háború kitörése egy több­hónapos állóháború után, amelyben falvak pusztultak el és emberek ezrei lelték halálukat. A két atomhatalom békéje nagyban stabilizálná a térséget, főleg hogy jelen­leg Irán és Afganisztán okoz sok problé­mát mindkét országnak. Az Európai Unió és Washington történelmi lépésnek nevezték Singh elnök békeajánlatát. • Georg Spöttle Ivan Gasparovic államfő úgy véli, hogy a júniusi parlamenti választás után Vladimír Meciarnak nem lesz módja megszerezni a kormányfői posztot. Az ex-kormányfő mellett a je­lenlegi koalíciónak sem ad esélyt az újabb kormányalakításra. A szlovákok egy olyan kabinetet szeretnének, amelyben mind a jobb, mind a baloldal képviseltetné magát - mondta Gas­parovic a CTK cseh távirati irodának. „Úgy gondolom, hogy a Szlovák Demokratikus és Kereszténydemokra­ta Unió ebben a választási ciklusban veszített koalíciós erejéből és ez a po­tenciál az egész jobboldal szempontjá­ból beszűkült” - vélekedett a köztár­sasági elnök a jelenlegi kormánykoalí­ció kormányalakítási lehetőségeiről. Elképzelhetőnek tartja valamelyik na­gyobb jobboldali párt együttműködé­sét a Smerrel, vagy a HZDS-szel. Az ilyen formációk azonban a parlament­ben szerinte a jelenlegihez hasonló helyzetet idéznének elő. A választások kimeneteléről, a kor­mány lehetséges összetételéről Ivan Gas­parovic nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni. Szerinte alapvető követel­mény, hogy a kormányalakítással megbí­zott pártelnök élvezze a parlamenti több­ség bizalmát, viszont kétli, hogy Vladi­mír Meciar ilyen szerepre képes lenne. Úgy gondolja, hogy a jelenlegi kor­mánykoalíció a legtöbb hibát a refor­mok megvalósítása terén különösen az egészségügyben követte el. „Ez a folyamat a választókban olyan benyo­mást keltett, hogy nem reformról, ha­nem privatizációról volt szó. Abban az esetben, ha az egészségügy a profit forrása, üzlet lesz, az ilyen reform szerfölött gyanússá válik” - zárta nyi­latkozatát a szlovák államfő. • -z -c

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents