Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-25 / 59. szám

www.esztergom.hu 2006. március 25., szombat • HÍDLAP 3 Esztergom a napfény és a napkollektorok városa A királyvárosban az országos átlagnál magasabb a napfény energia kihasználása Széli Kálmán kohómérnök, Esztergomban él. Nyugdíjasként kezdett foglakozni a megújuló energiákkal. A megújuló energia a természeti fo­lyamatok során folyamatosan újratermelődik, vagy rendelkezésre áll, mint a nap, a szél, a geo­termikus, a vízenergia, a biomassza, stb. Energi­át termelnek és a környezetet nem szennyezik.- Egy kohómérnök, hogyan kerül a széntó'l a napenergiáig?- Igen, eredetileg kohómérnök vagyok és eb­ben a minőségemben rengeteget szennyeztem a légteret, környezetünket. Az én vezeklésem tu­lajdonképpen, hogy elkezdtem a megújuló ener­giákkal foglalkozni. A szél, a nap, a vízenergia az állandóan megújuló energiafajták közé tar­toznak, illetve nem fogynak ki, mint a Föld szén, vagy olajkészlete. A napfényt hasznosító napkollektoroknál kö­töttem ki, elsősorban abból kiindulva, hogy a mindennapi háztartások legalapvetőbb szükség­lete a meleg víz előállítása. Az un. napelem-fel­használás már jóval drágább technológiai folya­mat. Tulajdonképpen az alapprobléma a nap­energia felhasználásában, hogy egyensúlyban kell tartani a napenergia működése és a felhasz­nálása közötti időeltérést. Ennek a megoldására voltak szakembereink, de nem volt ember a pá­lyázatírásra, így elkezdtem és végigmentem a megírástól a megvalósítás folyamatáig. Esztergomban korábban vagy olajjal, vagy szénnel tüzeltek 20 évvel ezelőtt. Amikor elin­dult a gázprogram a ferences gimnáziumban is gondolkodtak ezen, ahol korábban pakurával folyt a hőtermelés. Javasoltam, hogy készítsünk pályázatot az akkori Környezetvédelmi Minisz­tériumnak, ami sikerült és megkezdődhettek a munkálatok. A régi, pakura fűtésű kazánt meg­szüntették, korszerű használati melegvizet és fű­tést biztosító gázfűtésű ikerkazánt építettek, 15 köbméter melegvíztároló kapacitással, aminek az élettartama 25 év. Az épület teteje elfogadha­tóan jó adottságokkal adott volt és szerencsénk­re a műemlékvédőket sikerült meggyőzni, hogy a szürke pala helyett a kékes árnyalatú napkol­lektorok nem befolyásolják az épület összhatá­sát. Ha a Kossuth utca felől nézzük, nem is lehet megkülönböztetni. Akkor, a 80-as évek közepén ez a beruházás 22 millióba került, amihez 12 milliós támogatást kaptunk, a fele vissza nem térintendő, kamatmentes támogatás volt. Mint­egy 180+28 négyzetméteres felület készült el. A megtérülést 2 és fél évben határoztuk meg, vál­tozatlan gázárak mellett. A napkollektor a bejö­vő 10 fokos vizet még télen is 20-21 fokra tud­ta felmelegíteni, csak a továbbmelegítésre kel­lett gázenergiát használni. Nyáron szinte be sem kapcsol a kazán. A napkollektor használata be­vált, noha több helyiséget le kellett választani, például a betegszobát.- Milyen hatása volt Esztergomban a napkol­lektornak, mennyire terjedt el az új energiater­melő' módszer?- Nagy hatása volt, hogy a Grante Rt. 30 négyzetméteres külső és 120 négyzetméteres te­tőbe integrált napkollektort készített. A Körösi kollégiumban 110 négyzetméteres rendszer épült. Családi házakon is elkezdődött, egyik ba­rátomnak 4 négyzetméteres napkollektora van. De nem csak Esztergomban, hanem Zsámbékon, Szegeden és Szombathelyen is meghonosodott az új technológia. Az elterjedést segíti, hogy Esztergomban a Környezetkultúra Egyesület nagyon egyszerű módon összeállítható napkollektorral népszerű­síti. Kell hozzá egy hajlító szerszám, egy for­rasztópáka, egy festékszóró, némi famunka, csa­var és máris .egy primitív, de jól hasznosítható napkollektorunk van. A profi kollektorokhoz ké­pest a hatásfoka csak annak 70 százaléka, de így is jóval, legalább 15 százalékkal olcsóbb. Ma Esztergom az egyik legjobban ellátott város a napkollektorokat illetően.- Esztergomban különösen jók a napfényvi­szonyok?- Inkább átlagosak, Szeged környékén a leg­jobbak, ott 2200 órával lehet számolni évente, Esztergomban 1900 órával számolunk. A szem­lélet volt fontos, aminek hamar híre ment. Per­sze sokat számított az is, hogy egypáran, eszter­gomiak fogékonyak voltunk és mozgattuk is a megújuló energia program hasznosítását. A fe­rences gimnázium nagyon jó példával járt elöl. A rektortól származik a mondás is „végre nap­ban fürdünk”. Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy a hatékonyság jóval nagyobb létszámra tervezés esetén, mint például a kollégiumban 600 fő, mint egy családi háznál, Egy négytagú család melegvíz rendszere 8-10 év alatt térül meg, változatlan gázárak mellett. Azaz egy 6 négyzetméteres, családi házat ellátó rendszer 800 ezer bekerülési költsége 5 év alatt térül meg és a rendszer 25 éves időtartamot bír ki. Persze vannak más járulási költségek is, mint a tároló tartály, keringtető szivattyú. De a viszonylag nagy befektetést, hiszen a 800-850 ezer forint­ból 250-t lehet visszakapni, pályázatokkal fel­tétlenül támogatni kell. Igaz, hogy ma már bár­milyen fűtési energiaellátó módot választunk, egyik sem olcsó.- A nagy ráfordítás indokolta pályázati rend­szer mennyire jól működik?- Nem igazán működik. Van egy kistérségi EU-forrás, én 3 programot készítettem, nem akarom minősíteni azt a társaságot. A bemuta­tott programot például kiválónak minősítették, majd fél év múlva 35 hibát találtak, 100 pályá­zatból 2002-ben 86-ot elutasítottak. A több, mint hárommilliárdos Széchenyi pályázatból, bár lassan fizettek 100-ból 85 pályázat megkap­ta a támogatási összeget. A Gyurcsány-Kóka kormány márciusban, e hónapban írt csak ki, erősen lecsökkentett összeggel, ami közel 500 pályázatot jelent.-A közelmúltban bekövetkezett energia-ár­emelések, például a gáz, érezhető elmozdulás a megújuló energiák javára?- Nagy változás van. De más irányban. Azonban a Széchenyi Tervre visszatérve, Esztergomban is több pályázatot készítettem, de még többet Vác környékére, 120-at, napkollektorra és faelgázosító kazánra is. A fa alapú energiák is a megújuló ener­giák közé tartoznak. Ausztriában 3 évente telepíte­nek erre a célra erdőket. Pályázati lehetőség híján nagyon nehéz és költséges vállalkozás. De még ha lenne is pályázati kiírás, borzasztó nagy az admi­nisztráció. Közel 3 év, mire a megtérítéssel szá­molni lehet, ezért nagyon sokan elvesztik a pályá­zó kedvüket. Németországban, ha valaki korszerű, megújuló energiafajtát, pl. napkollektort akar használni, bemutatja kivitelezés után a ház műsza­ki dokumentációját, a számlákat az energiaható­sághoz, és azonnal kifizetik a bekerülési költség 30-50 százalékát. Nem véletlen, hogy az EU-ban, főleg Ausztriában és a déli országokban, Olaszor­szágban, Görögországban igen elteijedt a napkol­lektor, de a többi megújuló energia felhasználása is. Ma már gyártanak olyan készülékeket, például olyan bojlerokat, dupla hőcserélővel, ami a nap- kollektor és villany, vagy gázenergia kombináció­ja. De sajnos ezek nagyon drágák, nemeseik a ha­zai nyugdíjakhoz, hanem a jövedelmekhez képest is. Nem véletlen, hogy hazánkban még nagyon ki­csi részesedéssel szerepelnek a megújuló energiák az energiafelhasználásban. A jövő útja azonban mégis csak ez, ami álla­mi támogatás nélkül nem megy. * (Bölcsházy) Zarándokok a Bazilikában Ökumenikus ifjúsági találkozóra készül a Belvárosi plébánia Megviselte a tél a hajléktalanokat Tavasszal egyre több fedélnélküli kerül ismét az utcára Esztergom a következő állomása a Bi­zalom zarándokúba” sorozatnak: a fran­ciaországi székhelyű Taizéi Közösség és az esztergomi Szent Péter és Szent Pál plébánia közös szervezésében három napig zarándokhellyé válik a város. Michels Antal, a Szent Péter és Szent Pál plébánia vezetője lapunknak elmondta, hogy háromnapos nemzet­közi rendezvényre nemcsak a Taizéi Közösség és a katolikus gyülekezetek, de az Esztergomban lévő református és evangélikus felekezetek bevonásá­val ké a háromnapos zarándoklatra. Michels atya arról tájékoztatott, hogy a határokon túli magyarságot képvise­lő fiatalokat esztergomi családoknál helyezik el, a többiek a Kolping- házban és a Szalma-panzióban kap­nak szállást. A Gyakorló Általános Is­kola tornatermében nyílik majd lehe­tőség minden felekezetbelieknek gyó­násra és áhítatra is, illetve itt tartanak majd bibliaórákat, Igemagyarázatokat is. A zarándoklat gyülekezete a lelki alkalmakat követően a rendezvény második napján, szombaton látogat el a Bazilikába és á Keresztény Múze­umba. Ezen a napon este egy magyar táncházzal zárul a program. Vasárnap szentmisével és bizonyságtételekkel fejeződik be a 3 napos zarándoklat. • P. Z. Választási közlemény Tájékoztatjuk azon választópolgárokat, akik az országgyűlési képviselők választásán részt vennének a szavazatszámláló bizottságok munkájában, kérem, jelezzék ezen szándékukat 2006. március 29. napján 16.00 óráig a Helyi Választási Iroda székhelyén (Esztergom, Széchenyi tér 1.) személye­sen vagy a (33) 542-069-es telefonszámon. Várjuk érdeklődésüket, jelentkezésüket. Esztergom, 2006. március 17. Dr. Szolnoki Imre HVI vezető Folytatás az 1 oldalról A krízisszálló március 31-ig üze­mel még, ezután más éjszakai nyug­vóhely után kell nézniük azoknak, akik a telet itt vészelték át. A szociá­lis munkások minden hajléktalant bejelentenek háziorvoshoz, így ellá­tásuk a hagyományos rend szerint folyhat. Sokan már a bezárás előtt más éjszakai nyugvóhely után néz­tek, a legtöbb fedélnélkülinek „kife­küdt” helye van, ahol tavasztól őszig berendezkedik - mondta lapunknak Szigeti. A melegedő munkatársai próbálnak mindenkit munkaterápiás programokba, életkörülményeiket ja­vító intézetekbe bejuttatni, a vándor­lás azonban nem nagy mértékű, mi­vel a legtöbben visszatérnek ezekről a helyekről, így a bejárók kilencven százaléka állandó. • Pálovics Klára Magyar sziget Esztergomban is A Magyar Önvédelmi Mozgalom szervezésében kulturális, történelmi és könnyűzenei fesztivált rendeznek az esztergomi Prímás-szigeten, ahol olyan zenekarok lépnek majd fel, mint a Kárpátia, a Romantikus erőszak, vagy a Titkolt Ellenállás. Kovács Géza, a Magyar Önvédelmi j Mozgalom esztergomi képviselője március 23-ai tájékoztatója elején hangsúlyozta, hogy a MÖM állás­pontja szerint minden állampolgár lelkiismerete alapján voksoljon ápri­lis 9-én, de kiemelte, hogy aznap az esztergomi polgárok a közeibe terve­zett Holcim gyár telepítéséről is vok­solhatnak. Kovács Géza hangsúlyoz­ta, hogy a gyermekek egészségéért is érzett közös felelősség azt diktálja, hogy egy ilyen ipari létesítmény ne kerülhessen a régióba. A mozgalom helyi vezetője ezek után beszélt arról is, hogy idén június 30-tól július 2-ig rendezi meg a mozgalom Esztergom­ban, a volt Vasas futballpályán a ve­rőcei Magyar Sziget mintájára saját nyári táborát. A koncertek mellett íjá­szat, bajvívás, táltos szertartások, ha­gyományőrző foglalkozások és elő- I adások lesznek. • I. n.

Next

/
Thumbnails
Contents