Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-24 / 58. szám

4 HÍDLAP • 2006. március 24., péntek www.istergranum.hu Már készülődik az ezeréves Visegrád Nagyszabású beruházásokkal készülnek a 2009-es millenniumra Folytatás az 1. oldalról A Visegrád városát említő legko­rábbi írásos emlék egy 1009. évben kelt oklevél, amely mint „civitas”-ról, azaz ispáni várról, valamint a környe­ző területekről, mint Visegrád várme­gyéről tesz említést. Hadházy Sándor polgármester a Hídlapnak elmondta, hogy az ezeréves fennállás egy olyan komoly évforduló, és soha vissza nem térő lehetőség is egyben, amit szeret­ne méltó módon megünnepelni és ki­használni a város. Az évforduló elő­készületeinek lebonyolítására létre­hozták a Visegrád Emlékbizottságot Szőke Mátyás, a Mátyás Király Mú­zeum igazgatójának elnökletével, amelynek soraiban civil lokálpatrió­ták, történészek, muzeológusok és he­lyi képviselők is helyet kaptak, és a lakosság ötleteit is szívesen fogadják. Az emlékbizottság szorosan együtt­működik a polgármesteri hivatallal a város fejlesztését érintő kérdésekben. Az évforduló ez évi előkészületeinek fedezéséhez szükséges anyagi forrást a képviselő-testület biztosítja a költ­ségvetésben. Hadházy Sándor hozzá­tette, hogy az elkövetkező három év alatt számos beruházást szeretnének megvalósítani, hogy a millenniumra a város képe is méltó módon megújul­jon. A település módosítja majd a ren­dezési tervét, városszerte rendezik a közterületeket és a parkokat. A királyi palota és az alsó vár környékén a lég­kábeleket földkábelekre cserélik majd, valamint díszburkolattal látják el a Fő utcát, és rendezik a nagy par­koló területét is. A nagyszabású beru­házást európai uniós támogatásból kí­vánják megvalósítani, amelyhez még ebben a hónapban benyújtják a pályá­zatot. Visegrádnak hamarosan új főte­re lesz a tornacsarnok előtti, ma még füves területen. Az új városközpont megtervezésére még az elmúlt évben pályázatot írtak ki, melynek elbírálása során a legjobbnak ítélt három pálya­műben foglalt elemekből és ötletek­ből jön majd létre a tér. A tervezési- és közbeszerzési eljárás lebonyolítása után várhatóan jövő év tavaszán kez­dődhet meg az építkezés. A polgár- mester kiemelte a magyar állam tulaj­donában lévő műemlékek, a Városka­pu és a Vízibástya felújításának fon­tosságát is a 2009. évi ünnepségsoro­zat idejére. • Gábor Éva Eletet ment az annavölgyi találmány Somogyi István, a világhírű festőmű­vész és feltaláló élete utolsó szakaszát Annavölgyön töltötte. Szabadalma, a ma már világszerte elismert sóterápia, a Somadrin oldat és sótégla gyártása még egy ideig a településen folyik. Az 1998-ban elhunyt Somogyi Ist­ván festőművészként több mint négy­ezer festménnyel és száz önálló kiállí­tással büszkélkedhetett már, amikor egy új anyag kikísérletezése során a légúti megbetegedések gyógyításának területére tévedt. A később Somadrin néven szabadalmazott légtisztító ol­dat egy olyan telített sóoldat, amely a szintén általa kifejlesztett, konyhasó­ból, préseléses technológiával előállí­tott sótéglával együtt alkalmazva ké­pes „házhoz vinni” a természetes sóbarlangok hatását. Az 1994-ben szabadalmazott termék az asztmában, légcső- vagy hörghurutban, arc- és homloküreg-gyulladásban, valamint pollenek okozta allergiában szenve­dőknek egyaránt segít. Az idős felta­láló halála után unokája, Somogyi Pé­ter vette át a Somadrin licencét, aki lapunknak elmondta, hogy az ország több mint negyven pontján működik Somadrin sóbarlang. Az idős feltaláló egykori szándéka szerint Annavölgy egyik régi bányajáratát rakták volna ki sótéglákkal, és alkalmazták volna a Somadrin oldatos terápiát, de ez nem valósult meg, sőt hamarosan a gyártó­üzem is Komáromba költözik. • -r -a Költészet napja Annavölgyön Lapunk már korábban is beszámolt Annavölgy példaértékű családias falu- közösségének programjairól. Az el­múlt néhány hétben is több alkalom adódott a közös ünneplésre. Nőnap alkalmából a tornaterembe hívták össze a hölgyeket, ahol az isko­lások és az óvodások műsorával és ap­ró figyelmességgel köszöntötték őket. Március tizenötödikén családias han­gulatban emlékeztek meg az 1848-as forradalom évfordulójáról is. Az ün­neplők az óvoda előtt gyülekeztek, ahol pogácsával várták őket. A kézimunka­szakkör tagjai kedves gesztusként min­denkit megajándékoztak egy saját ké­szítésű kokárdával. Innen aTátról érke­zett huszárruhába öltözött lovasok ve­zetésével sétáltak fel a Fő térre, ahol az általános iskola tanulóinak ünnepi mű­sorát tekintették meg, végül az önkor­mányzat, a település intézményei, és a civil szervezetek helyeztek el koszorút a Millenniumi emlékműnél. Az annavölgyiek most a hagyományosan minden évben, a könyvtárban megren­dezendő április 11-i „Költészet Napja Versmondó Délutánira készülnek. • G. É. Kábái Domokos Halász tanár úr igazsága „Egy igazság van, hogy nincs igazság, tehát akkor az sem igazság, hogy egy igazság van, hogy nincs igazság” - idézte gyakran vala­mely ókori szofista filozófust nagyszerű történelemtanárom. A hatvanas évek közepén a gimnáziumba épp csak bekerült elsősként természetesen fogalmam sem volt róla, hogy Halász tanár úr ezzel az okfejtéssel tudatosan oldja szorongásunkat. Tudatosan enyhítette bennünk azt a feszültséget, ami belénk fészkelte magát, miután szembesültünk azzal, hogy az általános iskola viszonylag kedélyes légköre után addig elképzelhetetlen mennyiségű ismeret elsajátítása vár ránk a megszokottól lényegesen szigorúbb számonkérés mellett. Tanár úr relativizálta, s ezzel hétköznapivá, feldolgozhatóvá tette mindazt, ami szorongással tölthetett volna el. Persze, az elsős gimnazista ezt még nem az értelmével fogta fel. Jó­szerével fogalma sem volt róla, hova is tegye az „Egy igazság van, hogy nincs igazság, tehát akkor az sem igazság, hogy egy igazság van, hogy nincs igazság” mondatot. Ám az a sodró lendület, amivel kimondatott ez az okfejtés, meg a szempárból előcsillanó huncutság és a lobogó hajfürtökbe beletúró kézmozdulat, ami kísérte a különös kijdtentést, az érzelmek nyelvén azzal biztatott, hogy nem kell min­dig mindent olyan véresen komolyan venni, ahogyan azt sokan - pél­dául a történelemtankönyv-írók, esetleg ő maga is - sugalmazzák. Hajói belegondolok mindebbe, jó tizenöt évvel a politikai-gazdasá­gi rendszerváltás után, akár azt is mondhatnám, hogy Halász tanár úr a maga módján rendszerváltó gondolkodású ember volt. No per­sze, ha ezt közölném vele, megkapnám tőle a magamét! Ha még él­ne, a legkevesebb, hogy tiltakozna ráaggatott címke ellen, s valami ilyesmivel dörrenne rám:- Domokos Fiam! Ne beszéljen ostobaságokat! A történelemnek csak egy szelete a politika, a történelemnek csak kis részben alakítói a politikusok. Vagy talán nem olvasta Madáchot? Ha nem csal az emlékezetem, már feladtam belőle memoriterként a szerintem két legfontosabb mondatot. Ha lenne szíves felidézni, az egyik így hang­zik: „A kor folyam, mely visz, vagy elmerít, / Úszója, nem vezére, az egyén.” A másik pedig ez: „Nem a kakas szavára kezd viradni, / De a kakas kiált, merthogy virad.” Próbálja végre megérteni őket, és ne keverje a politikát, a politikusokat ilyen túlzó módon azokba az emlékeibe, amelyekben én is benne szerepelek! S végképp ne miszti­fikálja, ne emelje az uralkodókat, s mai másukat a politikus urakat olyan magasságokba, ahonnan már igazságként hallatszik a hazug szó is! És ha mégis elmenne az esze, és rajongással kezdené idézni a pártvezérek mondatait, jussanak eszébe az óráim: „Egy igazság van, hogy nincs igazság, tehát akkor az sem igazság, hogy egy igazság van, hogy nincs igazság.” Úgyhogy Domokos Fiam, félre a szorongá­sokkal! Szakadjon ki a politikusok bűvköréből! Inkább foglalkozzék egy kicsit többet a családjával! Szavatolt hiányosságok a konzerviparban A minőség-ellenőrzés elsősorban a gyártók feladata lenne A Greenpeace legutóbbi akciója fel­hívta a figyelmet a húskonzervek ösz- szetételének bizonytalanságára. Az uniós csatlakozás óta az ellenőrzés hatékonysága csökkent, felerősödött viszont a gyártók felelőssége. A Globus állítja: nem tudott arról, hogy az egyik legnevesebb beszállító gén- manipulált terméket adott el nekik, és visszautasítják a szándékos megté­vesztés vádját. A cégek minden eset­ben minőségi tanúsítványt kérnek, és mivel képtelenség minden összetevőt egyenként megvizsgáltatniuk, bíznak a tanúsítvány állításaiban. A létszámhiánnyal küzdő ÁNTSZ képtelen minden terméknél folyama­tos mintavételezést folytatni, de időn­ként „ráállnák” egy-egy kiemelt ter­mékkörre, mostanában például a hús- készítmények állnak érdeklődésük középpontjában, külön vizsgálják majd a génmódosított összetevőket is. Szúrópróbaszerű ellenőrzések azért természetesen akadnak, tavaly Komá- rom-Esztergom megyében nem talál­tak gyanús, egészségre ártalmas kon- zervet. A csatlakozás előtti ellenőrzé­si rendszer jelentős átalakuláson ment át, addig minden első forgalomba-ho- zatalt szigorú laborvizsgálatok előz­ték meg, míg most a polcokon kell el­kapniuk a gyanús termékeket, tulaj­donképpen az importőr feladata a do­kumentáció, ellenőrzéskor csak a pa­pírokat kell megmutatnia a hatóság­nak. Ugyanígy a gyártó is felelős azért, hogy megbizonyosodjon a be­szállított alapanyag minőségéről. Ám mint általában, itt is az ár az egyik el­sődleges szempont és nem biztos, hogy például a konzervgyár hosszas nyomozásba kezd egy olcsón felkínált szállítmány minőségi garanciáit ille­tően. Egy húskonzerv pedig nagyon sok összetevőből áll össze, tételen­ként 60-80 ezer forintba kerülhet a bevizsgálás. Nem elhanyagolható mo­tiváció azonban a gyártók részére, hogy a bírságon túl a forgalomból ki­vonásra ítélt termékek visszagyűjtésé­nek költsége is őket terheli. A legutóbbi Greenpeace-akcióhoz hasonló botrányok, az illegális hús­szállítmányok lefülelése talán idővel segíthetik a gyártói felelősség tudato­sodását, a minőség javulását. Az egyik érintett konzervgyár illetékese kérdésünkre elmondta: az okmányok alapján a szója teljes mértékben gén­mentes volt, vizsgálják az ügyet, akár be is perelhetik a beszállító holland­amerikai céget. A kifogásolt terméket Újabb 70 tonna lejárt szavatosságú, il­legális húst találtak egy budaörsi hűtő­raktárban. A szállítmánynak valószínű­leg köze van a Pomázon elsőként lefog­lalt 6,5 tonna húshoz. Egyik helyen sem tudták igazolni a származást, feltehető­en külföldi termékről van szó, amit több megyében terítettek már. Azt, hogy a szállítmányból mely üzletekbe kerülhe­tett, egyelőre nyomozók vizsgálják. egyébiránt 2003-ban gyártották, ami­kor még nem is volt kötelező a gén­módosított összetétel feltüntetése. Más kérdés, hogy köztudott: a forga­lomban lévő szója 80-85 százaléka génmódosított, szinte kikerülhetetlen, hogy ne kerüljön ilyen az élelmisze­rekbe, ha másként nem, takarmány­ként sertéseket nevelnek fel rajta. * Szabó Hajnal Nagy bajban van a hazai konzervipar, bezárja rákospalotai üzemét az Unilever, töme­ges elbocsátásokra kényszerül a nagykőrösi Globus Rt. is, amely régóta vesztesé­gesen működik. Képtelenek versenyre kelni a nagyrészt távol-keleti alapanyagokból készülő szlovák, cseh és lengyel konzervekkel, míg az alapanyagárakkal együtt nő­nek járulékos költségeik.

Next

/
Thumbnails
Contents