Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-23 / 57. szám

www.esztergom.hu 2006. március 23., csütörtök • HÍDLAP 3 Buktatókkal kövezett a választási sikerhez vezető út A nem létező 10-es tehermentesítő út sehová sem vezet, nemhogy győzelemhez Folytatás az 1. oldalról Egy lépést sem haladt előre az elmúlt négy évben a 10-es főutat tehermentesí­tő új út építésének ügye - lényegében erről győződhettek meg a fórumra meg­hívott polgármesterek. Az esztergomi Technika Házába szervezett fórumon Tittmann János és Grószné Krupp Er­zsébet, pilisvörösvári polgármester volt a házigazda. A találkozó alapvető célja a tájékoztatás volt, hiszen semmilyen, az ügyben tett újabb érdemleges lépé­sekről nem számolhattak be az előadók. Duma Viktor, a Pest megyei közútkeze­lő (PEMÁK) műszaki igazgatóhelyette­se előadásából kiderült: az elkerülő út terveinek tizenöt éves történetéből a leg­több eredményt felmutató időszak 1998 és 2002 közé esik. Ekkor készültek el a Piliscsév és Pilisvörösvár, illetve az óbudai csatlakozás közötti tervek, me­lyekre a környezetvédelmi hatóságok is áldásukat adták. Az előző választások után, 2002-ben a beruházás aztán kike­rült a kiemelt kormányzati beruházások köréből, ami tovább hátráltatta a 10-es út tehermentesítéséért aggódók ügyét. Eközben a pilisvörösvári és a solymá­ri önkormányzat 2003-ban újabb terv- módosításokat kért, amelyek el is ké­szültek, azonban a környezetvédelmi ha­tósági engedély érvényességi ideje idő­közben lejárt. Az új munkarészekre a ha­tóság 2004-ben ugyan kiadta az enge­délyt, de ezt a Levegő Munkacsoport előbb fellebbezéssel, majd bírósági úton is megtámadta. A zöldek beadványaik­ban folyamatosan arra hivatkoznak, hogy környezetvédelmi okokból a közút fejlesztése helyett a vasúti közlekedésre kell helyezni a hangsúlyt. Manek János, Pilicsaba polgármeste­re szerint azonban a vasúti és közúti fej­lesztés egymással szembeállítása álsá­gos dolog a környezetvédők részéről, mert véleménye szerint mindkettő ugyanolyan fontos. Az Esztergom-Bu- dapest vasútvonal személyszállítás szempontjából, elővárosi vonalként tel­jes kihasználtságé, külön teherforgalmi vasútvonal kiépítése a térségben pedig gazdaságtalan lenne. Ráadásul a jelen­legi 10-es főút tehermentesítő szakaszá­nak megépülése is eredendően környe­zetvédelmi célt szolgálna, hiszen az át­menő forgalom csökkenésével a lakott települések levegője tisztább lehet. A településeket elkerülő új 10-es út tervei eddig több százmillióba kerültek, a bürokratikus huzavona miatt azonban még egy méter útburkolat sem készült el. EIB-hitelből ugyan volna pénz a be­ruházásra, amíg azonban nincs érvé­nyes környezetvédelmi engedély, addig nincs építési engedély sem, így még az elkerülő út építéséhez szükséges kisajá­títások sem kezdődhetnek el. Elgondolkodtató volt Kolumbán Györ­gy felszólalása, aki Esztergom képvisele­tében volt jelen a fórumon. Az önkor­mányzati képviselő hangsúlyozta: az út megépítése egyértelműen politikai akarat kérdése is. Példaként említette a magyar határtól a horvát tengerpartig vezető au­tópályát, amely alig három év alatt ké­szült el. Hogy Kolumbán Györgynek iga­za van-e, nem tudni, az mindenesetre tény, hogy az esztergomi fórumot szerve­ző Tittmann János szocialista országgyű­lési képviselőként egyszer sem szólalt fel az Országgyűlésben a 10-es út fejlesztése érdekében. Talán ezért nem tudott beszá-, molni a fórumon arról sem,'hogy parla­menti képviselőként mit tett a százezrek által várt beruházás megvalósításáért. Tegnap egy szempontból mégis okosabbak lettünk: az elhangzott szakmai tájékoztatások alapján ugyanis kiderült, hogy optimális eset­ben is legkorábban 2008-2009 között kerülhet átadásra az új 10-es út. * Muzslai Ágnes Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere, a Fidesz országgyűlésiképviselő-jelöltje a soha el nem készült négyes metróéhoz hasonlította a 10-es út ügyét. Négy éve ugyan­is egyetlen érdemi lépés sem történt a felújítással kapcsolatban. A 10-es út átépítése négy éve is szerepelt az MSZP-s képviselőjelölt választási ígéretei között, azonban sem ebben az ügyben, sem más érdemi kérdésben nem kereste meg egyszer sem Eszter­gom városát. A polgármester szerint az elmúlt években rengeteg mindent lehetett vol­na tenni a rehabilitáció előmozdítása érdekében. Kiemelte azt is, hogy érdekes módon a solymári Auchan áruház melletti szakaszon megtörtént a felújítás, ott nem jelentett akadályt sem az engedélyek beszerzése, sem a környezetvédők tiltakozása. Nyílt levél Tittmann Jánoshoz a 10-es út ügyében Tisztelt Tittmann Úr! Ön március 22-ére a tervezett 10-es út nyomvonala által érintett polgár- mesterek, valamint közútépítési, -kezelési, -tervezési szervezetek vezetőinek meghívásával értekezletet tart Esztergomban. Ön ezzel a sebtében összehívott, előkészítetlen, csak a sajtó számára és csak az Ön választási kampányának elemeként tartott, PR-fogásnak számító rendezvénnyel sem tudja elleplezni azt, hogy amit Ön térségi polgármester­ként, vagy országgyűlési képviselőként e nagyon fontos fejlesztés érdekében tett, az úgy írható le legpontosabban: semmi. Ön és az a kormány, amelynek érdekében parlamenti székében ülve oly sok­szor nyomta az igen gombot, semmit sem tett a 10-es út fejlesztésének érdeké­ben. Pártja és miniszterelnöke a most folyó kampány során sem méltatta térsé­günket arra, hogy a korábbi és bizonytalan időpontok és ígéretek helyett egy be­csületes és pontos határidőt szabjon a beruházás elkezdésének és befejezésének. Kampányígéreteik a ködös, bizonytalan, már a most következő utáni parla­menti időszakot is tartalmazó jövőbe tolják a 10-es út fejlesztését, ahogy az észak-déli európai folyosóról szóló döntésüket is lebegtetik, az itt élők érdeke­it alárendelve Pest és Nógrád megyei képviselőjelöltjeik politikai érdekeinek. Ön 2002-ben - szintén választási kampány-időszakban - azt mondta, térségi elkerülő utakat kell építenünk. Örömmel mondhatom, hogy az Orbán-kormány idején megépült a csolnoki és a Tátot Esztergom-Kertvárossal összekötő elke­rülő út, még korábban, az Antall-kabinet időszakában a Leányvár felé vezető út. A Horn- és a mostani kormány regnálásakor - mely utóbbinak Ön parlamenti képviselője is - nem épültek ilyen elkerülő utak választókerületében. Épült viszont egy szakasz a solymári nagyáruháznál, ahol minden terv, enge­dély, hatástanulmány időre készen állt, ahol az útépítés előtt a környezetvédők által támasztott akadályok hamar elhárultak. A kialakult helyzetet jól ismerjük, növekedett a forgalom, az áthaladási idő, csökkent a sebesség. Joggal tehetjük föl a kérdést: amíg az itt élők érdeke nem számít a 10-es út tervezgetésénél, addig az üzleti érdek hogyan találta meg ilyen hamar saját érvényesülését? Áttekintve képviselősége alatt Esztergommal kapcsolatos megnyilvánulá­sait, megdöbbentett, hogy érdemben egyetlen egyszer sem fordult - sem szó­ban, sem telefonon, faxon, vagy levélben, vagy akár önkormányzatunk ülé­sein - választókerülete legnagyobb településéhez. Csak érdektelen kérdésekben, vagy ha jogszabály kötelezte erre, lépett kapcsolatba városunkkal, vagy mint Kolber István tárcanélküli miniszter lá­togatásakor láthattuk, ha éppen hatáskeltés, Esztergom lejáratása, törekvése­inek hátráltatása volt a célja. Sajnos most sem történt másképp. Esztergom, 2006. március 21. Tisztelettel Meggyes Tamás Esztergom Város Polgármestere Hivatalosan is városi tulajdonban a Fürdő Szálló Nem ellenzi a szakszervezet működését a Suzuki Csak legitim szervezettel hajlandóak tárgyalni Folytatás az 1. oldalról Az egykori konyha-rész bontási terve már kész van, ha sikerül a megfelelő engedélyeket beszerezni, úgy akár egy-két héten belül meg­kezdődhet az épületrész elbontása. A modern szárny esetében már bonyo­lultabb a helyzet, itt ugyanis meg kell vizsgálni a történelmi épület­résszel való összekapcsolást is, és csak ennek tükrében lesz tervezhető az elbontás. Később a gőzfürdő épü­letének visszaépítésére is sor kerül­het, de szintén sürgős feladat lesz a műemlék épület állagmegóvása is. Az önkormányzat most ötletpályáza­tot ír ki a hasznosításra, az elképze­lések között szerepel új szárny építé­se, az épületnek a Zöldházzal való összekötése is. A polgármester sze­mélyes véleménye szerint az egykor impozáns szállót eredeti formájába kellene visszaállítani, erről azonban a pályázat szakmai zsűrije dönt majd. Az mindenesetre biztos, hogy a történelmi utalásokat, emléktáblá­kat pótolni fogják. • Pálovics Klára Húsvétig megtisztul Esztergom Minden városrészt érint a tavaszi nagytakarítás Tegnap megkezdődött az esztergo­mi önkormányzat kezelésében lévő közterületek, városi utak, utcák, te­rek nagytakarítása. A feladatot ut­cai takarításra tervezett gépek segít­ségével közhasznú munkások és a helyi köztisztasági vállalatok dolgo­zói végzik. Esztergom belvárosában már teg­nap megkezdődtek a takarítási mun­kálatok. Ezzel összefüggésben nem lehet parkolni a belvárosi utcák és te­rek egyes részein. Az ütemterv sze­rint a következő takarításra váró vá­rosrész a Szent Lázár és Szent Pál, azaz a déli városrész lesz. A munkát márciusban Esztergom-Kertváros- ban, Bánomban, Szentjánoskúton, Aranyhegyen, Szent Annán, Csúti- monostoron, Újfalun, Kálvárián, Ripárián, Csalamádén, a Kovácsi la­kótelepen és Kenderesen, áprilisban pedig Szentgyörgymezőn, és Vízivá­rosban folytatják. Az önkormányzat kéri az említett városrészek gépjár­mű tulajdonosait, hogy a munkálatok ideje alatt ne parkoljanak az említett városrészekben, a pontos dátumokról pedig a média útján tájékozódhatnak majd a helyiek. • -L -N Az esztergomi Suzuki gyárban Üze­mi Tanács működik, ennek léte azon­ban nem zárja ki a szakszervezet mű­ködését. A cég vezetése nem ellenzi, hogy dolgozói szakszervezetet hozza­nak létre, azonban csak legitim, bíró­ságon bejegyzett szervezettel hajlan­dóak tárgyalni. A munkajogász szerint erre kötelesek is, de valóban csak ak­kor, ha a szakszervezet bejegyeztette magát a cégbíróságon, és tisztségvi­selői is bejelentették magukat. Ez utóbbinak feltétele többek között a büntetlen előélet, és a magyar állam- polgárság is. A vállalat vezetése azt szeretné el­érni, hogy jogilag rendezett hátterű, megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező szervezet foglalkozzon a dolgozók érdekképviseletével. Ilyen a kezdetektől működő Üzemi Tanács, emellett azonban működhetne szak- szervezet is. Mint megtudtuk, a cég­vezetés azért nem tárgyal a Liga Szakszervezet által támogatott Esz­tergomi Gépjárműgyártók Független Szakszervezetével (EGFSZ), mivel az jogilag jelenleg nem létező szervezet, hiszen nem rendelkezik bírósági be­jegyzéssel. Az Üzemi Tanács erre vo­natkozó közleménye kiemeli, hogy a Magyar Suzuki Rt. szándéka egy min­denki számára megnyugtató megoldás kidolgozása, és a magas minőségi kö­vetelményeket támasztó munkavég­zéshez való megfelelő körülmények megteremtése. A közlemény szót ejt Párma Zsolt szakszervezeti vezető rendkívüli elbocsátásáról is, melynek indokaként a gyár területére szabály­talanul bevitt alkoholt, illetve Párma a vállalat hírnevének ártó nyilvános ki­jelentéseit jelöli meg. Sipos Márta munkajogász lapunk kérdésére elmondta: a bejegyzett, le­gitim szakszervezet létjogosultságát a munkáltató nem kérdőjelezheti meg. Ilyen esetben a szakszervezet tiszt­ségviselői akár bírósághoz is fordul­A Magyar Suzuki Rt. beszállítói hálózatá­nak hazai cégei, az autógyári munkások munkakörülményeivel kapcsolatos sajtó­ban megjelent állításokkal összefüggés­ben közleményt adtak ki. A beszállítókat képviselő egyik cég vezetője, Sólyom Szabolcs ebben azt állítja, hogy az esz­tergomi gyárban a munkakörülmények, a dolgozóknak biztosított széles körű szo­ciális juttatások például szolgálhatnak sok hazai termelővállalat számára. hatnak, de megtehetik ezt abban az esetben is, ha a cégvezetés nem hall­gatja meg javaslataikat. Az erre vo­natkozó törvények célja a felek közöt­ti együttműködési rendszer kialakítá­sa. A szakszervezet tagja lehet külföl­di állampolgár, tisztséget azonban nem vállalhat a szervezetben. Mindez azonban csak a bíróságon bejegyzett, legitim szakszervezetekre vonatkozik. Mint arról a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság lapunkat informál­ta, a EGFSZ náluk nincs bejegyezve, sőt nem is kérelmezte senki ennek megtételét. A szakszervezet bejegy­zésének feltételei között szerepel az alapító közgyűlés és az alapszabály dokumentációja, székhely megjelö­lése, illetve a közgyűlés által meg­választott tisztségviselők nyilatko­zata büntetlen előéletről és magyar állampolgárságukról. • P. K. A Magyar Suzuki Rt. a tavalyi évben a szakképzési hozzájárulási keretéből összesen 43 664 218 Ft-ot adományozott esztergomi iskoláknak. A támogatott intézményeket a vállalat az esztergomi önkormányzattal együttműködve választotta ki. Az anyagi hozzájáruláson túl a Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskolája egy 1.3 GLX új Swiftet is kapott, hogy a leendő autószerelők élesben is kipróbálhassák tudásukat. Ezzel az iskolával 1992 óta van együttműködési megállapodása a Suzukinak, és a támoga­tásnak köszönhetően mechatronika szakot is indítanak az iskolában. Az iskola nö­vendékei szakmai gyakorlat keretében tapasztalatot is szerezhetnek a gyárban, a végzősöknek pedig munkalehetőséget is ajánlanak a gyárban.

Next

/
Thumbnails
Contents