Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-23 / 57. szám

HÍDLAP • 2006. március 23., csütörtök www.istergranum.hu Manipulált élelmiszerek, manipulált vásárlók Úgy etetnek bennünket génmódosított élelmiszerekkel, hogy tudnánk róla ? Az unió pénzt ad, és a kormány? Több milliárd forintra pályázhatnak a magyar baromfitenyészők Folytatás az 1. oldalról A magabiztos kijelentés hitelessé­gét azonban erősen megkérdőjelezi, hogy a címkézés korántsem mondha­tó hatékonynak, sok esetben a GMO származékokat is tartalmazó termé­kek átcsúsznak az ellenőrzéseken. Ez annál is kevésbé meglepő, mivel „Ma­gyarországon lényegében sem haté­kony ellenőrzések, sem komoly szankcionálás nem történik, holott akár milliós nagyságrendű büntetés is kiszabható lenne” - fogalmazott Mó­zes Szabina, a Greenpeace magyaror­szági szóvivője. A környezetvédő sza­vait támasztja alá, hogy a zöld szerve­zet aktivistái a héten a Tesco üzletei­ben három olyan terméket találtak, amely vizsgálatokkal bizonyítottan génmódosított szóját — méghozzá a megengedett határérték háromszoro­sát - tartalmazta. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy két hazai cég, az orosz érdekelt­ségű Globus, valamint a Szegedi Pap­rika Rt. is érintett az ügyben a „Löncshús”, illetve „darált sertéshús” termékével, ez utóbbin ráadásul a Ki­váló Magyar Élelmiszer védjegy is szerepelt. A két cég azonban lapzár­tánkig nem reagált az esetre, a Tesco azonban - Mózes állítása szerint - szóbeli ígéretet tett arra, hogy kivonja Több tagállam határozott tiltakozása el­lenére nemrégiben engedélyezték egy génmódositott kukoricafajta unióbeli forgalmazását, mondván, hogy élelmi­szerbiztonsági vizsgálatok alapján az sem az emberre, sem pedig a termé­szetre nem jelent veszélyt. Az emberi fogyasztás elemi alapfeltételeként azonban, a felhasználás tényét közölni kell a csomagoláson. a forgalomból az érintett termékeket. Ennél is határozottabban lépett fel az ügyben szintén érintett Lidi áruház­lánc - a harmadik kifogásolt termék a mindkét áruházban kapható, Sertés húskrém sertésmájjal nevű konzerv - beszerzési vezetője közölte: cégük azonnal felfüggesztette a termék áru­sítását, és addig nem hozzák ismét forgalomba, amíg a gyártó nem iga­zolja a konzerv GMO-mentességét. A helyzet azért is különös, mert a Greenpeace már 2002-2003 óta szűri a húskészítményeket, és már akkor is kimutatták, hogy a konzervek 60 szá­zalékában jelen vannak génmódosí­tott összetevők, ezek a termékek pe­dig kezdettől fogva jelölés-kötelesek. A gyártók érdekeivel azonban ütkö­zik, hogy nyilvánosságra hozzák a pontos összetételt, mindenki tisztában van azzal, hogy az európai fogyasztók nagy többsége nem bízna meg az ilyen termékekben. A rejtett forgal­mazással a választás lehetőségétől fosztják meg a vásárlót. Mózes Szabi­na szerint az unió összefogására van szükség a génmódosítás terjedésének megakadályozására. Az biztos, hogy a magyar koegzisztencia, azaz együtt- termesztési szabályozás hosszas egyeztetések után megszületett, beve­zetéséről és a további irányról pedig már az új kormánynak kell döntenie. Egységes EU-szabályok bevezetése azért is ütközik nehézségekbe, mert rendkívül kevés tapasztalatunk van a termesztés hatásairól, az egészség- ügyi kockázatról és minden tagállam más gyakorlatot alkalmaz. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter a magyar álláspontot kifejt­ve többek közt azt mondta: az elővi­gyázatosság elvét követve mindaddig komoly korlátozások maradnak ér­vényben, míg be nem bizonyosodik az ilyen termékek ártalmatlansága. Mindesetre hatékony védekezésnek tűnik, amit semmiféle jogszabály nem tilt, hogy egyes régiók, városok - ahogyan Esztergom is - génmódosí- tás-mentes övezetnek nyilvánítsák te­rületüket. így egész országokat le le­het fedni, például Lengyelország már abszolút GMO-mentes övezet. • Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról Hazánkban egyébként nem került még sor baromfiállomány, tényleges elpusztítására és karantént sem vezet­tek be, a madárinfluenza miatt mind­össze védőzónát jelöltek ki az érintett települések körül. Az unióhoz benyújtandó, magyar javaslat - amelyhez 5-6 milliárd fo­rintra lenne szükség - tartalmazza a tárolási költségek finanszírozását, bi­zonyos mennyiségű tenyésztojás megsemmisítésének kártérítését, és a munkahelymegtartó támogatást is. Az érintettek pályázatok során juthatná­nak ehhez a pénzhez, illetve kedvez­ményesen vehetnének fel hitelt,. Va­gyis ebből a pénzből járulna hozzá a kamatok törlesztéséhez az unió, illet­ve a magyar kormány. Ezt a néhány pontból álló javaslatot a Baromfi Terméktanáccsal és a szak­ma képviseletének segítségével állí­tották össze. Ha kedvező döntés szü­letik áprilisban, a magyar agrártárca mielőbb megteremti a támogatások igénybevételéhez szükséges jogi sza­bályozást és feltételeket. Az ágazat stabilizáláshoz szükséges Kedden ülésezett a Fővárosi Védelmi Bizottság. A tanácskozás után a főpol­gármester bejelentette, hogy konkrét terveket dolgoztak ki Budapest lakosa­inak madárinfluenzától való megvédé­sére. Ennek egyik része, hogy ha vala­hol H5N1 vírussal fertőzött szárnyast találnak, a terület köré három kilométe­res védőzónát húznak. Döntöttek arról is, hogy a Fővárosi Állatkert állatainak védőoltást adnak be, megelőzésként. összegeket korábban a Baromfi Ter­méktanács 3-3,5 milliárd forintra prognosztizálta - tudtuk meg Dékány Andrástól. Arról, hogy konkrétan mennyivel esett vissza a baromfi ter­mékek iránti kereslet, pontosan nem tudta megmondani a szóvivő. Takács László, a Baromfi Terméktanács elnö­ke ugyanakkor azt állítja, hogy a H5N1 vírus februári, magyarországi felbukkanása óta legalább 15-20 szá­zalékkal esett vissza a forgalom, és bí­rálta a tárcát amiatt is, hogy a káreny­hítésre megígért 3,5 milliárd forintból még egyetlen fillért sem láttak. • G. K. Szabó Anita Éva Egy kormány, egy autópálya... Néhány napja az egyik kereskedelmi csatorna reggeli műsorának vendége Gyurcsány Ferenc volt. A kampányfinisben állandóan kép­ernyőre feszített miniszterelnöki arcvonások idegesen rándultak, mi­kor a műsorvezető Orbán Viktort emlegette. Havas tanár úr - a tőle megszokott sztárújságíró stílusban, vagyis a történelmi tények össze­keverésétől az agresszív „leugatásig” - mindent bevetett, hogy a né­ző a kávé melletti udvarias beszélgetéseket takarni vágyó műsorcí­met inkább sör melletti fröcsögésnek lássa. Gyurcsányt kedélyesen provokálva, ugyanakkor óvva diskurálgattak a Mokka szereplői tehát a televízióban. Kampányról, nagygyűlésről, újabb 100 kicsi lépésről és költségvetésről, mígnem a nagy számok között feltűnt egy, az átadott autópályákra vonatkozó, mellyel kap­csolatosan ezt hirdeti a választások előtt a kormány: „Megdupláztuk az autópályák hosszát! Igen. Megcsináltuk!” Mert ahová autópályát építettünk, oda megérkezett a tőke, s ahová befektettek, ott vállalatok létesültek, s ahol vállalatok létesültek, ott munkahelyek teremtődtek...hallgatom, hallgatom az eszmefuttatást, a logikai sort, ahogyan a munkanélküliség csökkentésének igazolásá­ra nyergei át Gyurcsány, s csak akkor kapom fel a fejem, mikor fel­hangzik a következő mondat: így volt ez Dorogon is! Tessék?! Ja igen persze. Dorogon, autópálya. Hiszen ez lendítette fel a környéket, pótolta az elbocsátott bányász-munkahelyeket, s a Sanyo-nál racionalizáltaknak is javított a megélhetésén. Igen, köszön­jük mi környékbeliek a kormánynak. Érezzük az autópálya előnyeit. Nem is beszélve arról, hogy a miniszterelnök nemrég Esztergomban is járt, s kisebb, tettlegességig fajuló incidensekkel tarkított országjá­ró-kőrútja alkalmából arra szólította fel az itt élőket, hogy adják vok- saikat Tittmann Jánosra. Arra a Tittmann Jánosra, aki négy év hallga­tás után a kampányfinisben rukkolt elő a 10-es út problémájával. Miniszterelnök Úr: szép gondolat, szívünkből szóló az autópálya, de - gyanítom - az itt élők kibékülnének egy szimpla, évek óta ígérge­tett 10-es úttal is. Az üzletekben már régen Húsvét van A vásárlók többsége az ár és nem a minó'ség alapján választ Folytatás az 1. oldalról Azoknak az őstermelőknek, akik öt­ven tyúknál kevesebbet tartanak, nem kötelező a regisztráció, így a tojások le- bélyegeztetése sem. Ezért a titkár azt ja­vasolja, hogy ha a piacon valaki nagyon sok lebélyegezetlen tojást árul, akkor attól inkább ne vásároljunk, mivel az ám vagy nem friss, vagy nem ő termel­te. Nagy a választék az idén csokoládé- figurákból is, mivel azonban ezek sze­zonális cikknek számítanak, érdemes a szavatossági időre odafigyelni - mond­ta lapunknak Halbritter Mátyás, az Édességgyártók Szövetségének elnöke. Egyre több az importáru is, ezek minő­ségével kapcsolatban - a nagy cégek termékeitől eltekintve - általában nega­tív a tapasztalat, sokszor hibásak, vagy nem megfelelőek a rajtuk található jelö­lések. A szakember ezért azt ajánlja, hogy ha a pénztárcánk csak az olcsóbb, kakaómasszás termékek megvásárlását engedi, akkor is a nagyobb, ismertebb cégek áruiból válasszunk, ezeknek ugyanis garantált a minősége. Jó minő­ségű legyen, és megérje az árát: a bevá­sárláskor e két szempont alapján vá­lasztanak a magyar fogyasztók - derül ki a GFK Hungária Piackutató Intézet tanulmányából. A felmérésből kiderül az is, hogy a legtöbb családnál az élel­miszerek eredete és márkája nem befo­lyásolja, hogy mi kerül a kosárba. Érde­kes, hogy az alacsonyabb jövedelműek számára fontosabb, hogy az általuk vá­sárolt termék Magyarországon készül­jön. Az elmúlt hónapok élelmiszer-bot­rányai sem múltak el nyomtalanul, a felmérésben résztvevők zöme ugyanis hallotta, hogy mostanság sokat beszél­tek az élelmiszer-biztonságról. A vásár­lók többsége fontosnak tartja, hogy a kiválasztott áru lehetőleg ne tartalmaz­zon tartósítószert, mesterséges ízesítő- és színezőanyagokat. Főtt, füstölt tarja(1 kg) Füstölt sonka (1 kg) Csokinyúl (130 g) Csokitojás (50 g) Tojás (10 db) Magyarország 850 Ft 1189Ft 79 Ft 89 Ft 180 Ft Szlovákia 110 Sk (803 Ft) 165 Sk (1204 Ft) 40 Sk (292 Ft) 20 Sk (146 Ft) 20 Sk (146 Ft) Pálovics Klára

Next

/
Thumbnails
Contents