Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-18 / 54. szám

ESZTERGOM VAROS ÖN KORMÁNYZATÁNAK RENDELETÉI ES HATÁROZATAI • 2006. MÁRCIUS 18. Esztergom Város Önkormányzata rendkívüli testületi ülésén népsza­vazás kiírását rendelte el. Április 9-én nemcsak az országgyűlés összetételéről, nemcsak képvise­lőnk személyéről döntünk, hanem arról is, megengedjük vagy elu­tasítjuk, hogy tőlünk 10 kilomé­terre hulladékégetéssel működ­tetett cementgyár épüljön. A tét nagy. A szavazás arról szól: hagyjuk-e amúgy is sérülékeny természeti környezetünket tovább rongálni, porral telített levegőn­ket tovább szennyezni, a tüdő-és érrendszeri megbetegedések szá­mát tovább növelni, vagy pedig szabad utat engedünk a multina­cionális Holcim Zrt. extraprofit­jának gyarapításának. Esztergom és a környezeti terhe­lésben érintett települések önkor­mányzatai már korábban elutasí­tották a tervezett létesítményt. Nyergesújfalu volt az egyetlen, amely eddig nem emelt kifogást a beruházás ellen, ám képviselő­testülete mégis azzal szembesült, hogy a település polgárai maguk akarnak dönteni az ügyben, így Tisztelt Esztergomiak! kénytelenek voltak ott is népsza­vazást kiírni. Nyergesújfalu pol­gármestere és környezetvédelmi bizottsága most hallgat. A parla­menti választások befejezéséig nem óhajtanak nyilatkozni a fej­leményekről, mondván, egyesek a kampányharc eszközéül hasz­nálják fel a beruházás ötletét. Szerintük ez színtiszta politika. De vajon a politika - a szó erede­ti, a „poliszból” származtatott ér­telmében - nem éppen a „város”, a szűkebb és tágabb közösség ügyeiben és érdekében való mun­kálkodást jelenti? S ha így nézzük, a levegő szennyezése, életterünk tönkretétele, a betegségek kocká­zatának megnövelése, illetve az ezek ellen folytatott harc - mint politika - nem jogosan felvetődő kérdések-e? A térség, amelybe a Holcim Zrt. legújabb gyárát bele akarja eről­tetni, Magyarország egyik leg­nagyobb népsűrűségű régiója, tele szennyező ipari létesítményekkel. Esztergomban a porterhelés az év legnagyobb részében az egészség- ügyi határérték felett van, az ural­kodó széljárás minket borít be, mi­közben városunkban egyetlen szennyező üzem sincs. Bár a Hol­cim modem, korszerű gyárat ígér, tudnunk kell, hogy hulladék- égetés nem létezik káros anyagok kibocsátása nélkül, cementgyár­tás pedig porszennyezés nélkül. Számunkra egyetlen mikrogram- mal több por sem fogadható el, sőt azon munkálkodunk, hogy saját és gyermekeink érdekében a mostani terhelést is csökkentsük. A tervezett cementgyárat évi 75 ezer tonna hulladék elégetésével akarják működtetni, a létesítmény ezzel Magyarország második leg­nagyobb hulladékégetőjévé lépne elő. 7 kilométerre attól a helytől, ahol hazánk legnagyobb veszé­A TATI KORNYEZETVEDELMI CSOPORT, AZ ESZTERGOMI KÖRNYEZETKULTÚRA EGYESÜLET ÉS A DOROGI KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLET KÖZÖS SAJTÓNYILATKOZATA „FRISSEN SZÁNTOTT ” - ÁLLÍTOTTA EGY TELEPÜLÉSRÉSZRŐL A HOLCIM RT. TERVEZETT CEMENTGYÁRÁNAK ÉRDEKÉBEN- DÖBBENETES CSÚSZTATÁSOK A KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZATÁBAN ­Egy egész településrészt, 140 em­ber lakhelyét nyilvánította a Hol­cim Hungária Rt. „frissen szán- tott”-nak. A cég a Nyergesújfalura tervezett hulladékégető-cement­gyárának érdekében a Környezet- védelmi Felügyelőségnek küldött válaszában állította a fentieket, mely később - a vállalat szeren­csétlenségére - a Felügyelőségi Határozat része lett. A helyi civil szervezetek január 26-án sajtótájékoztatót tartottak a „frissen szántott”-nak nyilvání­tott Tát-Depó településrészen. A sajtótájékoztatón a felügyelőség határozata mellett szóba került az is, hogy miért változtatta meg janu­árban a nyergesújfalui képvise­lőtestület korábbi döntését bármifé­le szakmai anyag vagy előterjesztés nélkül, és fogadta el a hulladékége­tés lehetőségét a cementgyárban. Mint ismeretes, 2005 őszén óriási lakossági felháborodást és tilta­kozó akciókat váltott ki a Holcim Hungária Rt. által Nyergesújfalu határába tervezett hulladékégető­cementgyár terve, mert az veszé­lyeztetné a helyi ivóvízbázist és tovább rontaná a már amúgy is katasztrofális levegőállapotot. A tervezett mű ellen valamennyi érintett település felemelte szavát, lakossági tömegdemonstrációra és aláírásgyűjtésre került sor. Bővebb információ: Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, 33/400-150, ekoku@zpok.hu , www.zpok.hu/ekoku Táti Környezetvédelmi Csoport :30/247-7269 lyeshulladék-égetője, az Onyx üzemel, s amelynek minden kö­rültekintést nélkülöző tevékeny­ségének levét éppen az esztergo­miak itták meg. Az új cementmű eredeti terveiben évi 25 ezer tonna veszélyes hul­ladék felhasználása is szerepelt, amelyről tavaly az önkormányza­tok, és az itt élők, az Önök tilta­kozásának köszönhetően a Holcim lemondott, s ezt az illetékes ható­ságnak is bejelentette. Éppen a ve­szélyeshulladék-égető ismétlődő szennyezései miatt már megismer­hettük a magyarországi környe- zetvédelmre vonatkozó törvények képlékenységét és a környezetvé­delmi felügyeletet gyakorló szervek áldásosnak éppen nem nevezhető tevékenységét. Tudjuk, mert meg kellett tanulnunk: semmi sem akadályozza meg, hogy az üzem megépülése után a Holcim újra engedélyt kérjen veszélyes hul­ladékok égetésére, s az engedélyt meg is kapja. Jobb tehát megelőznünk a bajt. Kérjük Önöket, hogy április 9-én -együtt a tátiakkal, tokodiakkal, tokodaltáróiakkal és mogyorós- bányaiakkal- szavazatukkal uta­sítsuk el a gyár felépítését. Mond­junk IGENT a tiszta, élhető, egész­séges környezetre, a belélegez­hető levegőre, közös természeti örökségünkre. A Környezet és Természetvédő Szervezetek Országos Találko­zójának veszprémi plenáris ülé­se megállapították: a hulladék égetése- drága,- jelentős környezeti és egész­ségügyi kockázattal jár,- konzerválja a természeti erő­források és energiahordozók pazarló használatát,- a nem alternatív tüzelő­anyagokkal (pl. szén) szem­ben összességében nagyobb környezetterhelést okoz. A cementgyári hulladékégetés összességében nagyobb környe­zeti kockázatot okoz és növeli a határérték túllépések esélyét. A nehézfémek cementbe épülése sem a probléma megoldását jelen­ti, csak a környezetterhelés felsza­badulásának elodázását. A Holcim Hungária Zrt. Nyer­gesújfalura tervezett cementgyá­rában mintegy 75 ezer tonna hul­ladék elégetését tervezi, ezzel hazánk második legnagyobb hul­ladékégető létesítménye lenne, alig 7 km-re az ország legna­gyobb veszélyeshulladék-égető­jétől, a dorogitól, az ország egyik legsűrűbben lakott és legszeny- nyezettebb levegőjű térségében. A cementgyár ügyében eddig hat település írt ki népszavazást. Határérték feletti légszennyezettség A Környezetvédelmi Felügyelőség által Esztergomban működtetett légszennyezettségi mérőállomá­sának adatai alapján Esztergomban többször az egészségügyi határ­érték feletti szállópor-szennye- zettségét regisztráltak. Előfordult, hogy a megengedett határérték kö­zel kétszeresét mérték a műszerek (91 mikrogrammot köbméteren­ként, míg a határérték 50 mikro- gramm). A szállópor-szennyezett- ség januárban többször a határér­ték felett alakult (lásd diagram). A szálló vagy más néven ülepedő por a 10 mikrométernél kisebb szemcséjű port jelenti, amely veszélyt jelent az emberi egész­ségre. A finom porszemcsék a tü­dőbe is lejutnak. Különösen azért veszélyesek, mert a porszemcsék­re rákkeltő anyagok is ragadhat­nak, amelyek a tüdőbe kerülnek, ott megtapadnak. Azért különö­sen veszélyes szennyezőanyag, mert már akár a határérték alatt, nagyon kis mennyiségben is bi­zonyítottan káros egészségünkre. Környékünkön a őszi-téli időszak­ban szinte minden második nap határérték feletti porszennyezést regisztrálnak, A térség légszeny- nyezettségén tovább ront a ter­vezett nyergesújfalui cementgyár, amely évente 188.000 kg port bocsátana ki. Szálló por szennyezettség Esztergomban januárban (mikrog/m’) 160

Next

/
Thumbnails
Contents