Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-18 / 54. szám

2 önkormányzati értesítő 2006. március 18. Miért nem kell az új cementgyár? A Holcim Rt cementgyárával kapcsolatban nemcsak az érintett települések, hanem dorogi és esz­tergomi zöld szervezetek is fellép­tek. Sajnos már nagy gyakorlatuk van ebben, például a dorogi hulla­dékégetőben bekövetkezett rend­kívüli események kapcsán az el­múlt években háromszor is tilta­kozó demonstrációt szerveztünk. Térségünk légszennyezettsége a 10 mikrométernél kisebb lég- szennyező részecskék tekinteté­ben meghaladja a határértéket és a tűréshatárt. Településeink szél­irányban fekszenek a gyártól, egyértelmű, hogy a levegőszeny- nyezés eléri őket. Az előzőek alapján egyértelmű, hogy a 21/2001. kormányrendelet szükséges, és megfontolandó, hogy más légszennyezőkre (doro­gi veszélyeshulladék-égető, pár­kányi papírgyár) is kiterjesszék a vizsgálatokat. A tervezett gyár porkibocsátása évi 188 tonna. Ez ezért fontos elem, mert az epidemológiai vizs­gálatok nem tudtak olyan küszöb­értéket meghatározni, mely alatt már nem kellene számolni a szál­ló por egészségkárosító hatásá­val. Számos hazai és külföldi tanulmány foglakozik cement- gyártás ill. cementgyári hulla­dékégetés által okozott egész­ségügyi problémákkal. Fő tevékenységünk a helyi ipari létesítmények ellenőrzése, társa­dalmi kontrollja. Munkánk van bőven, hiszen a Dorogi-medence és a Duna-mente ipar szempont­jából túlterhelt. Városunkban és a környéken jelentős, a környezetre veszélyes és azt nagymértékben terhelő üzemek találhatóak. Jól tudjuk, milyen problémákat vet fel a Baumit Kft. robbantásainak jelentős hang- és* porterhelése, az Onyx Kft. szennyezései. Nem csoda, hogy a városainktól né­hány kilométerre tervezett újabb veszélyes üzem ellen egységesen lép fel egyesületünk. De lássuk csak, hogy a környezet terhelése szempontjából miért ag­gályos az új üzem létesítése. szerint e városokra újabb porki­bocsátó szennyező forrást nem telepíthető. („Tilos ... új légszeny- nyező pontforrást telepíteni, ha a légszennyező pontforrás közvet­len hatásterületén az alap-lég­szennyezettség értéke már meg­haladja, illetve az új légszennye­ző pontforrás üzembe helyezése következtében várhatóan meghal­adja az éves légszennyezettségi határértéket...1’) Az üzem légszennyezésének meg­ítélésekor figyelembe kell venni a környező iparvállalatok kibocsá­tását is. A cementgyár hatásterü­lete eléri a Zoltek Rt. szénszálgyár légszennyezésének hatásterület. A két üzem légszennyezésének együt­tes hatását feltétlenül vizsgálni Ebben a felsorolásban csak a leg­fontosabb kérdések szerepelnek, de ezen túl is még jónéhány prob­lémát (például a veszélyes hulla­dékok égetése, amely előbb sze­repelt a Holcim terveiben, majd kikerült onnan, ám teljes bizo­nyossággal nem állíthatjuk, hogy nem kerül rá sor) vet fel a terve­zett beruházás. Úgy vélem, hogy az előzőekben felvetett prob­lémák is érzékeltetik azt, hogy a beruházás megvalósulása milyen hatással lehet térségünkre. Balogh Zoltán elnök Dorogi Környezetvédelmi Egyesület Népszavazás - Táton Szenes Lajos, Tát polgármestere Községünk a nyergesújfalui ipari park kialakításá­hoz olyan feltételekkel járult hozzá, amennyiben a környezetet erősen terhelő beruházás kerül szóba, úgy előzetes egyeztetést kérünk. Sajnos erre nem került sor, s a cementművet Táthoz közelebb eső, az ipari parknak részét nem képező mezőgazdasági területre szándékoznak megépíteni. A táti polgárok tiltakozását a beruházás több okból is kiváltotta.- Az üzemi területet a fokozottan sérülékeny táti és nyergesújfalui vízbázis védőterületére tervezik.- A beruházás nem veszi figyelembe, hogy közsé­günk lakóövezete Tát-Depó a legszűkebb hatáste­rületen van. Úgy nyilatkozik, hogy ez frissen szántott terület.-Tát rendezési terve a Duna-parti zónában rekreáci­ós -üdülő övezetet kíván megvalósítani a jövőben.- Településünk közép- és hosszútávú lakóövezet­fejlesztési iránya a Mogyorósbányai út nyugati oldala.- A Tát-Tokod-Dorog-Esztergomi medence jelen­leg túlterhelt környezeti állapota nem enged meg egy újabb -mégoly korszerű- légszennyező, víz­bázist veszélyeztető ipari létesítményt.- Nyergesújfalu mint befogadó csak akkor dönthet a létesítményről, ha annak hatásterülete a közigaz­gatási határain belül marad. Nem hagyható figyelmen kívül a térségben élő kb. 65 ezer ember véleménye. A vélemény-nyilvánító népszavazásokra ezért kerül sor április 9-én. Minden szavazásra jogosult felelőssége a mindenre-nemcsak anyagiakra- kiterjedő mérlegelés és döntés! Környezetvédelmi témáról szavaz Esztergom „Egyetért-e azzal, hogy Eszter­gom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elutasítja a Lábatlan város határától köze­lebb eső területen, környezetvé­delmi szempontból már most is súlyosan terhelt környezetben, egy új, hagyományos vagy ház­tartási vagy veszélyes hulla­dékokkal is üzemelő cementgyár építését?” - a március 2-i testü­leti döntés szerint erre a kérdésre is várják az esztergomiak IGEN szavazatát április 9-én. A helyi népszavazást az önkor­mányzat polgári frakciójának nyolc képviselője (Knapp János Pál alpolgármester, dr. Osvai László, dr. Magyar György, Eck Alajos, Kiss Tamás, Németh Jó­zsef Petrovics János és Pócsföldi József) kezdeményezte. Esztergom a tervek napvilágra ke­rülése óta ellenzi a beruházás meg­valósítását térségünkben. Nemcsak a veszélyes hulladékok cement­gyári égetéséről korábban felröp­pent hírek miatt tiltakozott a város, hanem azért is, mert a terület leve­gőjének porszennyezettsége folya­matosan meghaladja a megen­gedett értékeket. A helyzetet egy új cementmű mindenképpen rontaná, ráadásul a mérések szerint az uralkodó széliránnyal éppen Esz­tergomra és környékére, például Tátra érkezik a kibocsátott szeny- nyezés legnagyobb része. Népszavazás - Tokodaltárón Varga János, Tokodaltáró első embere Tudjuk jól, az aláírásgyűjtés és a korábbi falugyűlés is ezt mu­tatja, milyen kockázatokkal jár a tervezett beruházás. Meggyő­ződhettünk arról is, hogy a fa­lubéliek nagy többségének elu­tasító a véleménye. Ezért rend­kívüli képviselő-testületi ülést hívtam össze, amelyen többségi határozattal az április 23-án tar­tandó népszavazásról döntöt­tünk. A gyár új helyre telepítése kedvezőtlenebb helyzetbe hoz bennünket: nemcsak közelebb lesz, de a széljárás miatt még többet kapunk a szennyezésből. Immár mindenfelől szennyező üzemek vesznek körül minket. Környezetterhelési, halálozási mutatóink magasak, a várható szennyezőanyag-kibocsátás tete­mes. Ebben a környezetben bár­milyen hasonló gyár elfogad­hatatlan. Április 11-én délután öt órakor az önkormányzat kérdéssel kap­csolatos álláspontjáról tájékoz­tatót tartunk a tokodaltárói Műve­lődési Házban, amelyre minden érdeklődőt várunk. A légúti és légzőszervi betegségek szaporodása várható Irodalmi adatok szerint az elkövetkező években világszerte növekedni fog a légúti megbetegedések száma. A halálozási és megbetegedési mutatók az szív-érrendszeri elváltozások csökkenését és a légzőszervi betegségek előretörését jósolják a következő évtizedben. Mindezek hátterében alapvető szerepet játszanak a környezeti ártal­mak. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság az adatokat és ezeket a prog­nózisokat figyelembe véve 2006-ot a tüdődaganat elleni küzdelemnek szenteli. Térségünkben a kérdést kiemelten kell kezelnünk. Elég csak arra gon­dolnunk, hogy az azbesztózis és az ezzel összefüggő mellhártyada- ganatok előfordulását tekintve országosan az élmezőnyben foglal helyet térségünk. Környezetünkben egy újabb környezetszennyező beruházás az imént leírt riasztó jóslatok gyors valóra válását okozhatja, és ma még nehezen átlátható káros következményekkel járhat a térségünkben élők egészségére. Dr. Osvai László tüdőgyógyász főorvos Népszavazás - Mogyorósbányán Prohászka Tibor, Mogyorósbánya vezetője Magunk is osztjuk a tátiak, esz­tergomiak, tokodiak, altáróiak véleményét, ezért szavazunk áp­rilis 9-én. Sok téren érezzük veszélyeztetve falunkat. Még vízbázisainkat is fenyegeti a lé­tesítmény, aggódhatunk, hogy a táti rendszeren keresztül érkező, a csápos kutakból származó víz szennyeződhet. A légszennyezés emelkedése szintén elkeserítő lehetőség: dombokkal körülvett medencénk kedvezőtlen széljárás, légnyomási helyzet esetén hosz- szú időre megsínyli az itt megülő szennyezéseket. Természeti kör­nyezetünk egyetlen kincsünk, ezt is tönkretenné a túl közel épülő, „sajátos esztétikumú” gyár. Népszavazás - Tokodon Pánczél Mihály, Tokod pol­gármestere Tokodnak elege van a környe­zetszennyezésből, településünk tűrőképessége határára jutott. Negyven-ötven éve bányák, bri­kettgyár, meddőhányók, tájsebek és veszélyforrások közt élünk. Az üzem nemcsak környezet- szennyező, még a tájba sem illek: állítólag térségünk a Duna kapuja - ezt akarják szállítósza­lagokkal, kéményekkel, silók­kal, gyárépületekkel, raktárak­kal elcsúfítani. Ezerhétszáznál több tiltakozó aláírás gyűlt össze, az itt élők többsége kez­deményezte, társadalmi szerve­zetek is támogatták a népsza­vazás gondolatát. Ezért írtuk ki a népszavazást április 9-ére.

Next

/
Thumbnails
Contents