Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-18 / 54. szám

4 HÍDLAP • 2006. március 18., szombat www.istergranum.hu Önjáróvá válhat a szlovák titkosszolgálat Megtagadta a magyar házelnöktől a jelentések kiadását a SIS Nem sugároznak több rádióadást a határon túli szlovákoknak? Folytatás az 1. oldalról A titkosszolgálat már az illetékes parlamenti bizottsággal is közölte azon véleményét, miszerint a megbízott el­nök nem számít teljes körű házelnök­nek, így annak nincs joga elolvasni az általuk készített titkos jelentéseket. Bugár Béla lapunknak leszögezte: „Ha a későbbiekben sem fogom meg­kapni a szóban forgó jelentéseket, amelyek egyébként a parlament elnö­két havonta megilletnék, akkor a mi­niszterelnökhöz fordulok”. Köteles László (MKP), a SIS-t felügyelő testü­let alelnöke szerint Bugámak joga van megtekinteni azokat, és ha Dzurinda nem vétózza meg Pittner véleményét, akkor a taláros testülethez fordulnak. Tavaly novemberben szintén problé­mák merültek fel az MKP és a SIS ve­zetése között, amelyet a kassai magyar főkonzulátussal kapcsolatosan felme­rülő lehallgatási botrány és Simon Zsolt agrárminiszter rosszhírbe hozása keltett. A Markíza kereskedelmi televí­zió állítása szerint a titkosszolgálat két ügynöke még évekkel ezelőtt azzal bí­zott meg egy vállalkozót, hogy telepít­sen poloskákat a főkonzulátusra, és a műveletet a szlovák állam érdekének nevezte. A SIS emellett Simon Zsolt mezőgazdasági miniszterről olyan hí­reket szivárogtatott ki, amelyek hamis­nak bizonyultak. Bugár akkori nyilat­kozata szerint mindezek mögött olyan pénzügyi, politikai, gazdasági érdek­Ha március elején lettek volna a szlová­kiai parlamenti választások, minden bi­zonnyal Robert Fico Smerje alakíthatna kormányt. A második helyen Vladimír Meciar nevével fényjelzett HZDS lenne, és az SDKÚ-DS kapná a harmadik leg­több szavazatot. A magyar pártot a vok­solók 9,6 százaléka támogatná, az emlí­tett politikai csoportosulásokon kívül a parlamentbe kerülne a Szabad Fórum és a Kereszténydemokrata párt, valamint a Ján Slota által vezetett SNS is. csoportok is állhatnak, akiknek szúrja a szemét a magyar párt és annak mi­niszterei. Az elemzők szerint Szlováki­ában sokaknak nem tetszik az, hogy az MKP immár nyolc éve a kormánykoa­líció tagja. A szlovák nacionalista poli­tikai pártok és csoportok által szinte folyamatosan jelen lévő „lejárató kam­pány” kiváltó okaként a fentiek mellett az is megemlíthető, hogy az MKP-t mindeddig elkerülték a korrupciós ügyek. A fentiek fényében feletébb kü­lönös, hogy a korábban az állhírek ki­szivárogtatásával megvádolt SIS nem akarja a magyar párt elnökének a kezé­be adni a jelentéseket. Mindezek elle­nére Bugár Béla nem szeretne találga­tásokba bocsátkozni, bár elismerte, hogy a fent említett ügynökség nem a legmegbízhatóbb szervek egyike. • Szép Éva Folytatás az 1. oldalról Hozzátette, a jelenlegi sugárzás költ­ségeit a Szlovák Rádió vállalta magá­ra. Raslavská elmondása szerint az, hogy az állomás június végéig üzemel, a külföldön élő szlovákok Gaspa- rovicnál és Dzurindánál tett közbenjá­rásának köszönhető. A fennmaradt idő alatt a rádió szeretné megoldani a szó­ban forgó problémát: az egyik lehetsé­ges alternatíva a műholdon keresztül történő sugárzás lenne, amely által 30 millió koronát, azaz 210 millió forintot tudnának megspórolni. Dusán Klimo alig egy hónappal ezelőtt, programjuk ismertetésekor többek között azt hangsúlyozta, hogy nem megfelelő a szlovák kormány információs politikája - nem teszi le­hetővé a közszolgálati televízió adá­sainak külföldön való sugárzását, és az iSkolaügy, valamint a kulturális minisztérium támogatási rendszeré­ben is fedezhetők fel hiányosságok. A Határon Túli Szlovákok Világszer­vezetének küldöttségével folytatott megbeszélések során Ivan Gas- parovic államfő is elismerte, hogy eddig egyetlen szlovák kormány sem Az International Rádió a Szlovák Köz­társaság megalakulását követő harma­dik napon jött létre. Az állomás napi rendszerességgel olyan harminc per­ces műsorokat sugároz, amelyekben az aktuális politikai, kulturális, sport és társadalmi történésekről tájékoztatják a hallgatót. A rádió hat nyelven: franciául, szlovákul, németül, angolul, oroszul, spanyolul rövidhullám segítségével su­gároz, és ha ez a lehetőség valóban megszűnik, akkor a már jelenleg is mű­ködő műholdas adás szlovák és spa­nyol nyelvvel kibővítve lesz hallgatható. törődött megfelelően a határon túl élő szlovákokkal, majd hozzátette, hogy bízik abban, hogy a közeljövő­ben megoldódik a helyzet. Gas- parovic azóta azt is megígérte, hogy tárgyalásokat kezdeményez a gazda­sági miniszterrel a Radio Slovakia International és annak szlovák szer­kesztősége, illetve a szlovák köz- szolgálati televízió külföldön történő sugárzása ügyében elkülöníthető anyagi eszközökről. • S. É. Felkarolják a hagyományokat Cséven Asszonykórus és nyugdíjas klub is őrzi a szlovák hagyományokat L A P { S Z ) É L Bukovics Krisztián______ ____ K örnyezet és védelem Továbbra sem csitulnak a svájci cementgyártó óriásvállalat Nyergesújfalura avagy Lábatlanra tervezett üzeme körüli viták. Mi­közben több térségbeli település elveti az építését és a népre bízza a döntést - ugye az Isten adta döntse el: kér avagy nem kér - addig kö­tik (mint a cement) a karóhoz tervüket a Holcim illetékesei. Mert hogy az új üzem majd nem szennyez, munkát ad és milyen jó is ne­künk, hogy itt, és nem valahol máshol (de tényleg, miért is nem?) építik. Na de hát, kezdjük az alapoknál, kiváltképpen hogy - ismétel­ten és folyamatosan - cementről vagyon szó. Az elmúlt időszakban - persze a korábbiakban sem volt ok a panaszra - virágos kis térsé­günk kapott hideget-meleget, de főként szennyezettet innen is, onnan is. A hírhedt francia égető csak a jéghegy csúcsa, szép számmal sora­koznak az ipari létesítmények a Duna jobb és bal partján egyaránt, büszkén pöfögnek kéményeik a szürkés árnyalatú ég felé. A svájciak ugyan rózsaszín álmokat ígérnek, de éppen a dorogi égető (égetniva- ló) esetében tudjuk, hogy ez a színárnyalat - főként lilával színezett formában - sem éppen szívet melengető. Példaként felhozzák, hogy itt van rögtön a zöld helvét táj - benne a lila tehénnel (ha mégis ma­radnánk inkább az élénkebb színeknél) - ahol megfér egymás mellett cementgyár, hulladékégető, ivóvízbázis, emberek és - ezen belül - környezetvédők (ha már itt tartunk: Lukácsék munkacsoportja mily csöndben van az ügyet illetően, ellentétben a 10-es út építésével). Az érvek mindenestre jól hangzanak, ugyanakkor a fáma nem szól arról, hogy Svájcban kik ellenőrzik a védelmi előírások betartását: mert már Uram bocsá’, de egy svájci hivatalnok fizetése valószínűleg job­ban felvértez a csábítások és szembehunyások ellen, mint idehaza és akinek nem inge, ne vegye magára, merthogy ez azért biztosan nem így van nálunk sem (remélem). Szerencsémre - szerencsétlenségemre Lábatlannal szemben, a Duna túl partján, a karvai pincesoron van egy kis családi vityillónk, amely­nek teraszáról messzire ellátni: éppen a lábatlani, szürke tetős épüle­tek előtt terpeszkedő jelenlegi cementgyárig. Belegondolni is nagy merészség, hogy a piros cserepeket egy-két év alatt belepő finom szürke porból vajon mennyi jut egy ember tüdejébe, mire felnőtt, el­adó (eladósodott) sorba ér. Ha az új gyár ennek csak egy tizedét, vagy annyit sem bocsátja ki a pofnak, akkor is sok - persze nem mindenki­nek (némi morbiditással: nem mindenki célja élni-halni a gyárért). Egyszóval: nem értem miért talál abban bárki is kivetnivalót, hogy az érintett települések többsége „népszavaztat”, ez ügyben (persze, ha csak emberi számítás szerinti hibából ki nem hagyjuk a vaj és a fej közötti összefüggéseket). Meglepődnék, ha Svájcban ismeretlen len­ne a köz véleménynyilvánításának ilyetén módja, abban pedig szinte biztos vagyok, hogy népszavazás ellen ott sem illik bírósághoz for­dulni, mint ahogyan tette ezt a Holcim magyar vezetősége. Hadd döntse már el mindenki - politikai nézeteitől függetlenül - hogy mit diktál józan esze és/vagy érdeke. Véradókat tüntetnek ki Muzsla. A Vöröskereszt muzslai alap­szervezete egy negyven, illetve húsz al­kalommal vért adót tüntet ki. Pathó Gyula és Tóth Attila hétfőn, egy ünnep­ség keretében veszi át a kitüntetéseket. Folytatás az 1. oldalról A nyugdíjasok sokat utaznak: jár­nak színházba, múzeumba, gyógyfür­dőhelyekre. Márciusban tervezik az esztergomi Aquasziget meglátogatá­sát is. Rendszeresen elutaznak a szigetszentmiklósi virágkiállításra és egy pályázati lehetőség révén számos felvidéki kegyhelyet kerestek már fel együtt. A nyugdíjas klubnak van saját kórusa is, az általuk készített kézi­munkákat pedig rendszeresen kiállít­ják a művelődési házban. • -R -A Hány bőrt lehet még lehúzni az autósokról? Mától emelkedik a zöldkártya és a forgalomba helyezés díja Március 18-tól ismét többet kell fi­zetnünk a zöldkártyáért és még né­hány, a gépkocsik forgalomba helye­zésével és -tartásával kapcsolatos el­járásért. Az autósokat ezen kívül a súlyadó, a kötelező biztosítás és a folyton emelkedő üzemanyagköltségek is sújtják. Ugyanakkor nem látható, hogy hová kerül a beszedett pénz: az utak állapota katasztrofális, egyre több a baleset a kátyúk miatt. A gazdasági- és közlekedési mi­niszter rendelete értelmében szombat­tól 1050 forint helyett 1180 forintot kell fizetni a környezetvédelmi igazo­lólapért, azaz a zöldkártyáért, mely­nek kiadását természetesen környe­zetvédelmi felülvizsgálat előzi meg. Ennek költsége a gépkocsi műszaki tulajdonságaitól függ. Érdekes ellent­mondás, hogy a díj annál magasabb, minél környezetbarátabb a jármű. Míg a kétütemű autók átvizsgálásáért az új díjtáblázat szerint is csak 2 ezer 900 forintot kell fizetni, addig a ha­gyományos négyütemű gépkocsik ká- rosanyag-kibocsátását holnaptól 4 ezer 550 forintért, a csökkentett szennyezésű járműveket 5 ezer 400 forintért a legkorszerűbb környezet- barát autókat 6 ezer 100 forintért mé­rik be. A tárca szóvivője, Tóth Judit azzal magyarázta a környezetvédő au­tókat sújtó magasabb díjakat, hogy ezek átvizsgálása bonyolultabb, más és drágább műszerek kellenek hozzá, így költségesebb is, amit a gépkocsi tulajdonosokra terhelnek tovább. A minisztérium tájékoztatása szerint az általános díjemelkedés indoka az inf­láció mellett az, hogy június elsejétől elektronikus nyilvántartórendszert vezetnek be, amely lehetővé teszi a károsanyag-kibocsátás objektív és hi­teles mérését, így elkerülhetővé válik a manipuláció, és a remények szerint 20 százalékkal csökkenthető a kör­nyezetterhelés. Albert József, az esztergomi Autó­klub állomásvezetője elmondta, hogy az elmúlt napokban a szokásosnál jó­val több környezetvédelmi felülvizs­gálatot végeztek el. Azok az autósok, akiknek a közeljövőben jár le a zöld­kártyájuk, inkább kikerülik az áreme­lést, és megcsináltatják hamarabb a zöldkártyát. Albert József meglátása szerint az autós társadalom rugalma­san reagál az autóhasználattal össze­függő áremelkedésekre. Hiába kerül már húszezer forintba egy műszaki vizsgáztatási eljárás, szerinte „a gépkocsitulajdonosok inkább az étel­ről mondanak le, mint az autózásról”. Az Autótulajdonosok Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, Sánta László keserű szájízzel, de beletörődőén vette tudomásul az újabb díjemelést. Mint mondta, az autótulajdonosok a gépko­csi vásárlásakor tisztában vannak azzal, hogy milyen kötelezettségeket vállal­nak, ezért inkább azt tartja felháborító­nak, hogy az utak állapotán nem látszik a befolyt összeg. Sánta határozottan ki­jelentette, hogy hibás a minisztérium­nak az a politikája, hogy a modernebb, környezetkímélő autókat nagyobb költ­ségekkel „bünteti”. Szerinte éppen a szennyezőknek kellene sokkal többet fizetni, hátha ez hozzájárulna ahhoz, hogy a Trabantok és az elöregedett jár­művek eltűnjenek az utakról. • Gábor Éva

Next

/
Thumbnails
Contents