Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-07 / 26. szám
www.esztergom.hu 2006. február 7., kedd • HÍDLAP 3 Divatszakma lett a kommunikáció A kistelepüléseknek is érdeke a megyerendszer megszűnése Az esztergomi főiskolán is Folytatás az 1. oldalról A kommunikáció szakokon végzett álláskereső hallgatók egyöntetű véleménye szerint a későbbi elhelyezkedést elsősorban a kapcsolatok határozzák meg. A kapcsolatok kiépítésére pedig kiválóan alkalmasak a főiskolai tanulmányok, hiszen többnyire neves, valamely országos médiánál dolgozó szakemberek is helyet kapnak az oktatók között. A hallgatóknak továbbá - gyakorlatorientált képzés lévén - a nyári és a tanrendbe épített szakmai gyakorlatok során is alkalmuk nyílik kapcsolati tőkét építeni. Az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola egyike volt azon néhány felsőoktatási intézménynek, amely az országban elsőként kezdett kommunikációt oktatni. Jelenleg még a művelődésszervezéssel párosulva folyik az oktatás, szeptembertől azonban a bolognai folyamat értelmében három évfolyamos kommunikáció-médiatudomány bachelor-képzés indul nyomtatott sajtó és elektronikus sajtó szakirányválasztási lehetőséggel. Csiffáry Tamás docens, a magyar nyelvi, irodalmi és kommunikáció tanszék vezetője is úgy tapasztalja, hogy a médiával kapcsolatos képzések igen népszerűek a hallgatók körében. Az esztergomi főiskolának a többi intézménnyel szemben az jelenthet előnyt, hogy a szakra - államilag finanszírozott és költségtérítéses - nappali tagozatra összesen 68 hallgatót vesznek fel, tehát nem „tömegesen” oktatnak, így hatékonyabb és erősebb a képzés, és tartható a színvonal is. A már végzett fiataloktól kapott visszajelzések szerint többségük el tudott helyezkedni, bár a főiskolai hallgatók további életét követő, és majd pontos statisztikákkal szolgáló projektet csak most tervezik beindítani. A helyi főiskola padjait koptatta többek között Dézsi Zoltán is, aki ma a Magyar Televízió sportszerkesztője. A tanszékvezető szerint az esztergomi képzés rangját emeli az is, hogy tudományos fokozattal rendelkező oktatók és tapasztalt, országosan ismert gyakorlati szakemberek tanítanak, és nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati oktatásra. A diákoknak a főiskolai újságban, illetve a saját, felszerelt rádióstúdióban nap, mint nap alkalmuk nyílik a szakmai fortélyok megismerésére, amelyeket aztán az egyéni és csoportos szakmai gyakorlatok során élesben is kipróbálhatnak. • Gábor Éva Pilismarót a természetadta turisztikai vonzerejét különböző látványossággal kívánja még vonzóbbá tenni a jövőben. Tervezik egy Dobogókőről kiinduló libegőrendszer, egy jachtokat fogadó kikötő megépítését, azonban számukra sem mindegy, hogy a jelenlegi kormányzat mennyi hitelt vesz fel és azt mire költik. A kis településeken élőket nemcsak saját környezetük problémái foglalkoztatják, nagy figyelemmel kísérik az egész országot érintő kormányzati intézkedéseket is. Ez derült ki azon a pilismaród beszélgetésen múlt pénteken, amelynek vendége Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere, házigazdája pedig Bereznai Tibor önkormányzati képviselő volt. Meggyes Tamás előadásában arról szólt, hogy az igen sok pénzt felemésztő megyerendszert fel kellene számolni, hiszen a feladatok túlnyomó része egyébként is a települési önkormányzatokra hárul és az intézmények fenntartási feladatai, amelyek a megyei önkormányzatokhoz tartoznak, a megfelelő állami nor- matívákkal sokkal jobb helyen lenne az önkormányzatoknál. Az illetékbevételek a megyei önkormányzatok helyett a településekhez kerülnének. Az Európai Unió is régiókban gondolkodik és a közigazgatásilag előírt megyerendszer helyett a települések önkéntes társulásai és az általuk alkotott régiók sokkal mobilabb rendszert alkotnak az unión belül. A résztvevők lényegében egyetértettek Meggyes Tamás közigazgatási rendszert megújító gondolataival. Többen arra keresték a választ, hogy a mostani kormány alatt még jobban eladósodott ország milyen jövő elé néz és a felvett milliárdos hitelek vajon mire lettek elköltve? M.Á. Hibaigazítás Szombati számunkban sajnálatos módon képcsere történt: az „Esztergomban a régi mederben folyik az oktatás” című írásunk mellett tévedésből a dorogi Eötvös József Általános Iskola fotója jelent meg. A hibáért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük. Tisztelettel A szerkesztőség Szent Miklós Program: egyedülálló kezdeményezés Országosan egyedülálló kezdeményezést indított útjára 2005. januárjában Esztergom önkormányzata a „Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért” címmel. Aztán egy évet sem kellett várni és máris országos szintű programmá vált a kormány jóvoltából, és bár a Szent Miklós program és a babakötvény csak elvben, céljaikban hasonlíthatók össze, tartalmuk, és az abban biztosított kedvezmények terén is jelentős különbség mutatkozik. A Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért program 2005 januárjában indult Esztergomban. Az önkormányzat vezetésének célja, hogy az esztergomi gyermekeknek nagykorúvá válásuk után segítsen a továbbtanulásban, az otthonteremtésben, a családalapításban. A 100 millió forinttal induló alapba a település önkormányzata minden Esztergomban születő gyermek születésekor 500 ezer forintot helyez letétbe. Az induló félmillió forintot a város minden évben 50-50 ezer forinttal egészíti ki. így huszonegy év múlva, az akkorra felhalmozódó hatmilliárdos alapból, fejenként 2-2,5 millió forint segíti az esztergomi fiatalokat önálló egzisztenciájuk megteremtésében. A programba azok az esztergomi gyermekek kerülnek be, akiknek a szülei állandó lakóhellyel rendelkeznek a városban. A fejenként összegyűlt mintegy 2- 2,5 millió forinthoz olyan fiatalok juthatnak hozzá, akik középfokú végzettséget vagy szakmai képesítést szereztek 21-éves korukra. Az alap esélyt teremt a romák felemelkedésére is, minél magasabb szakmai végzettség megszerzésére ösztönzi őket, kitörési lehetőséget biztosítva számukra. A program életre segítője, Meggyes Tamás polgármester körülbelül egy évvel ezelőtt, az országosan egyedülálló kezdeményezés nem titkolt céljáról azt mondta, hogy az esztergomi gyermekek támogatása és a város jövőjének tudatos megalapozása mellett a programot, követendő példaként állítják minden magyarországi város, település elé. Még egy év sem kellett ahhoz, hogy országos programmá váljon a városi kezdeményezés, a kormány száz lépésének egyike a babakötvény megalkotásáról rendelkezett. Az állami babakötvény hosszas vajúdás után végül megszületett, ám messze elmarad az esztergomi konstrukciótól. Az induló tőke negyvenezer forint lett, amit a gyermekvédelmi támogatásra jogosultak esetében 7, illetve 14 éves korban 30-30 ezer forinttal megemelnek. Az esztergomi gyermekek félmillió forinttal indulhatnak a 2005. januártól működő és egyre bővülő Szent Miklós Alapnak köszönhetően. A kormány által életre hívott konstrukció elsősorban az öngondoskodásra számít. A 18 éves korban kifizetésre kerülő összeget eleve úgy is számolták ki, hogy hangsúlyozzák: ez havi 10 ezer forintos szülői befizetéssel a kár 4,3 millió forint is lehet, anélkül azonban meglehetősen karcsú a végeredmény Kamatmentességgel, állami kiegészítésekkel együtt az így összegyűlt pénz maximum 220-250 ezer forintot érheti el a futamidő végére, ami töredéke annak az összegnek, amit szintén külön szülői befizetés nélkül Esztergom városa juttat a gyermeknek. Meggyes Tamást idézve „a kormány jó irányba mozdult, csak nem lépett eleget”, nem adott ugyanis elegendő pénzt ahhoz, hogy valódi segítséget jelentsen. A kormányjavaslat eredendő céljával természetesen mindenki egyetért, de többen úgy látják: egy újabb választási fogásról van szó, ami ráadásul nem is eredeti ötlet, hanem egy jól működő program gyenge „másolata”. A városban működő Szent Miklós Program ismertsége hatvanszázalékos, tetszési indexe is magas, 4,34-es a maximális ötből, derül ki a Socio-Balance Közvélemény- és Piackutató Kft. által tavaly decemberben Esztergom város lakosai körében végzett reprezentatív közvélemény-kutatásból. Érdekes ösz- szehasonlítás lehetne, ha készült volna országos tetszési index az állami babakötvénnyel kapcsolatban. • G.K. Meg kell változtatni a gazdaságpolitikát Interjú Harrach Péterrel, volt szociális és családügyi miniszterrel Jó gazdaságpolitikával orvosolhatók a szociális problémák - véli Harrach Péter, az Orbán-kormány szociális és családügyi minisztere. A Szob és térségében országgyűlési képviselőjelöltként induló politikus szerint országos szinten elsősorban a munkanélküliség csökkentését, míg Szobnál az idegenforgalom fellendítését kell megoldani.- Idegenforgalmi szempontból rengeteg lehetőség rejlik a térségben, bár beszélhetünk megvalósult beruházásokról is - mint például a börzsönyi kisvasút, vagy a veresegyházi iskolaépítés - a lehetőségek korántsem kihasználtak. Melyek lehetnek a továbblépés irányai?-Ez a térség nem egységes. Az Ipoly mente egészen sajátos problémákkal bíró terület. Itt elsősorban a bogyós gyümölcsök termesztése, az Ipoly-hidak problémája és az idegen- forgalom a meghatározó. Lejjebb, a Dunakanyarban már egyértelműen az idegenforgalom a döntő. Összességében elmondható, hogy mindkét terület szempontjából a leginkább támogatandó terület az idegenforgalom lenne és bár számos fejlesztést sikerült támogatnom képviselőként, igazi áttörést eddig nem könyvelhetünk el. A legnagyobb bevételt a turizmus hozhatná a térségnek, a több éjszakát itt töltő vendégek lendíthetnék fel igazából ezt az ágazatot. Erre vonatkozóan egyébként vannak elképzelések.- A gasztronómiai élményparkról van szó?- Arról is, de amire igazán gondoltam az egy Szob térségben megvalósítandó szabadidős élménypark. Az egyéni vállalkozó tervei szerint épülne egy honfoglalás kori falu, amely tanulmányi célokat is szolgálhatna, de lovarda, teniszpálya és élményfürdő is szerepel a tervekben.- Említette az Ipoly-hidak problémáját. Úgy tudom a tervek már készülnek, messze még a megvalósítás?.- Ez esetben egy körzeten túlnyúló kérdésről van szó, hiszen a hidak egy része másik választókerülethez tartozik, de együttműködünk a megoldás érdekében. Úgy gondolom az Ipoly- hidak ügye olyan kérdés, amely hosszas vajúdás után nagy lendületet kap majd. E kérdésben — csak úgy, mint sok más ügyben - sokat segíthet a határ közelsége. A kistérségi gondolkodás, a határon átívelő térségekre vonatkozó elképzelések nagy előnye, hogy nem egyedül kell pályázni és ez megkönnyíti a helyzetet. Az Ipoly-hi- dakért is sokat lobbiztunk így, és szerintem 2007 után várható némi előrelépés. Egyelőre szeretnénk elérni, hogy meghosszabbítsák a Letkés-Szalka közötti határátkelőhely nyitva tartását. Erre vannak bíztató jelek, hiszen már a szlovák fél is rábólintott, de hogy mikor lesz ebből valóság még kérdéses.- A parlamenti munkában az Orbán- és a jelenlegi kormány tevékenységét is közelről ismeri. Melyek a szembetűnő különbségek?- Ehhez elegendő megnézni a két időszak költségvetését és az önkormányzatok helyzetét. A 2006-os költségvetés, az előző évihez képest is, olyan megszorításokat tartalmaz, amely az önkormányzatokat nehéz helyzetbe hozza, így a legtöbb pályázatot, fejlesztési lehetőséget megnyirbálják. Az Orbán-kormány alatt sokkal több lehetőség volt, főként a Széchenyi-tervnek köszönhetően, amelyek éppen az idegenforgalmat szolgálták.- Egy új kormány hogyan tudna változtatni a jelenlegi nehéz helyzeten?- Meg kell változtatni a gazdaság- politikát, amely a pénzügyi helyzeten is javíthat. így a költségvetés mozgásterét - nyilván nem az első évben — de négy éven belül ki lehet szélesíteni. Jó gazdaságpolitikával, az önkormányzatok támogatásával szinte maguktól megoldódhatnak a problémák.-Ez a szociális gondokra is gyógyír lehet?- Ez esetben is meg kell vizsgálni a két kormány politikáját. Az Orbán- kormány családtámogatási rendszere kiegyensúlyozott és differenciált volt, jól működött. Kormányváltáskor egy új rendszert dolgoztak ki, amelynek a lényege, hogy az egyik zsebből a másikba tették a pénzt, tehát nem növelték a családok támogatását. Megszűnt a legszegényebbek támogatása, a dolgozók adókedvezménye. A különböző élethelyzetek különböző támogatása helyett egy egységes, segélyszerű támogatás él. Az otthonteremtés esetében is elmondható, hogy míg a jelenlegi új rendszer néhány tízezer embernek adott lehetőséget, az eredeti, az Orbán-kormány által létrehozott támogatási rendszer 200 ezer fölötti otthon alapítására nyújtott segítséget. Ez önmagáért beszél. A legutóbbi Tárki felmérés is azt mutatja, hogy 2002-ben volt a legkevesebb a szegények száma Magyarországon, tehát az emberek szociális helyzete is rosszabb most, mint volt.- Hogyan kezelhető ez a helyzet?- Munkahelyeket kell teremteni a 400 ezer munkanélkülinek és a 300 ezer alkalmi munkavállalónak. Ezzel orvosolhatóak a szociális problémák. Egy régi mondás szerint egy jó gazdaságpolitika a legjobb szociálpolitika. A pénzt elő kell teremetni ahhoz, hogy támogatásokat tudjunk adni, a támogatásokat pedig úgy kell adni, hogy az a teljes embert érintse, kiemelje helyzetéből, ne pedig egy szegénységi csapdában hagyva pusztán segélyezést jelentsen. • Gál Kata
