Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)

2006-02-07 / 26. szám

4 HÍDLAP • 2006. február 7., kedd www.istergranum.hu Újabb élelmiszer razzia Komárom-Esztergom megye. Az elmúlt időszakban gyakran előfor­dult minőségi problémák miatt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálata feb­ruár 1. és április 14. között megkü­lönböztetett figyelemmel ellenőrzi a boltok polcain lévő szezonális termé­keket. A razziák során elsősorban a húsvéti sonkákat, az egyéb húské­szítményeket, a csokoládéfigurákat és a tojást veszik majd górcső alá töb­bek között a megyénkben is. Hófesztivált rendeznek Visegrádon Kinek kedvez a kereskedelmi törvény; P Folytatás az 1. oldalról „A diák és családi síversenyre, a gumibelső csúszásra az általános is­kolák csapatainak jelentkezését vár­juk, de a favágó-versenyen bárki elin­dulhat” - mondta Gutbród Rezső. „Bízunk a remek szervezésben, és ha jól sikerül, azon leszünk, hogy min­den évben legyen Hófesztivál. Re­ményeink szerint több százan elláto­gatnak majd Visegrádra, hiszen 13 település általános iskoláiról van szó, egy csapat 18 főből állhat, s ha ehhez még hozzáveszem a szülőket, akkor biztos sokan leszünk.” A pálya üzemeltetője elmondta, j hogy az utóbbi időben egyre nagyobb a Nagyvillám pálya látogatottsága, bár napközben kevesen vannak a pá- j lyákon, késő délután és este javulás | észlelhető. „Rengeteg új család érke­zik hozzánk, egyre nő a látogatottság, ami annak fényében is örömteli, hogy : a nagy pályánkat még meg sem nyi- j tottuk. Erre a héten kerülhet sor, 10- I 15 centiméteres hó hiányzik a pálya j közepéről. Az új gépeinknek köszön- ! hetően a hő minősége a többi pályán tökéletes” - mondta Gutbród Rezső, j • (haidú) A szakmai szervezetek kereszttűz alá vették az új szabályozást Don Bosco ünnep Nyergesújfalun A szalézi rend alapítójára emlékeztek a Szalézi-Irinyi Középiskolában Bosco Szent János az olaszországi Torino külvárosából indult a XIX. szá­zad alkonyán néhány szegény, árva fiút gyűjtve maga köré, és szó szerint megálmodta, hogy útja világhódító út lesz: napjainkban az általa alapított szerzetesrend tagjai - a szaléziak - a világ 128 országában oktatják és ne­velik az ifjúságot Nyergesújfalun, a Szalézi-Irinyi Középiskolában február 3-án szentmisével, műsoros délelőtt és játékos délután keretében emlé­keztek meg a szalézi rend alapítójáról. Az ünnepségen a tanulók számos rejtett, talán nem minden esetben szokványos tehetségükről adtak tanú- bizonyságot R Havasi József szalézi tartományfőnök, több egyházi sze­mély és iskolatársaik előtt. A vidám­ság Don Boscónál a tizenegyedik pa­rancsolat volt, így nem szokatlan, hogy tréfás jelenetek, tánc, ének- és zeneszámok alkották a délelőtti ünne­pi műsort. Délután pedig az iskola fi­atal tanárai szerveztek estébe nyúló vidám vetélkedőket diákjaiknak, ahol az osztályok összefogva, közösen ol­dották meg a játékos feladatokat. A Szalézi-Irinyi Középikolának ré­gi szalézi múltja van, de jelene csu­pán 2001 óta szalézi. Az ötéves szer­zetesi jelenlét a sok látható technikai változáson kívül egy új szellemiséget hozott, mely lassan az intézmény éle­tének jellemzője lesz. Az iskola kapu­ja nemcsak a tanítás alatt áll nyitva a diákok előtt, a szabadidő tartalmas el­töltésére is lehetőséget kapnak. • Kép és szöveg: Lengyel Erzsébet Az Országgyűlés még tavaly de­cemberben fogadta el az új kereske­delmi törvényt, amelynek végleges változatával lényegében egyik érin­tett szakmai szervezet sem elégedett A kereskedők és vállalkozók tiltako­zása ellenére mégis életbe lépett ke­rettörvény végrehajtási rendeletéiről tárgyal jelenleg a gazdasági tárca az érintettekkel, akik azt fontolgatják: az Alkotmánybíróságon támadják meg a szerintük elhibázott szabályozást. A kereskedők már a tervezet elkészül­tekor arra kérték a köztársasági elnököt: diszkriminatív és jogszabályellenes ren­delkezései miatt ne írja alá a törvényt. A Kiskereskedők és Vendéglátók Orszá­gos Szövetsége (KISOSZ) elsősorban a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát hiányolja a törvényből, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) pia­cok, vásárok, illetve az utcai árusítás fel­tételeinek szigorítását szeretné látni, míg a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint a piaci erővel történő visszaélések szabályozásának nem itt, hanem a gazdasági törvényben lenne a helyük, egyébként pedig egyszerűen betarthatatlannak ítélik a jogszabályt. Az viszont valószínűden, hogy minden szereplőnek megfelelő törvény szület­het. A szakmai szervezetek ugyanakkor arra készülnek, hogy egységes fellépés­sel próbálják megváltoztatni a hibás szabályozást. A KISOSZ illetékesétől megtudtuk: jelenleg belső egyeztetés folyik, jövő hét csütörtökön a Kereske­delmi Tanácsadó Testület ülésén fogal­mazzák meg kifogásaikat, úgy tudják, a kereskedelmi és iparkamara már tár­gyalt is a gazdasági minisztériummal. A VOSZ és az OKSZ kereskedelmi testü­letéi külön-külön már dolgoznak az al­kotmánybírósági beadvány szövegezé­sén, majd az elkészült anyagot egyeztet­ve várhatóan február végén közösen nyújtják be - tájékoztatta lapunkat Schneider Ágnes, a VOSZ kereskedel­mi szekciójának vezetője. A törvény tel­jesen újradefiniálja a kereskedelmi fo­galmakat, kitér a nyitvatartási idő sza­bályozására, és pozitívumként egysze­rűsítené az új üzlet nyitásának bürokra­tikus feltételeit. A KISOSZ kifogását a beszerzési ár alatti értékesítéssel kap­csolatban a beszállítók is támogatják, míg a Gazdasági Versenyhivatal - aki­nek hatáskörét növeli az új törvény - óva int a tilalomtól, mondván: az jóval magasabb árakat generálna. • Sz.H. LAP(SZ)EL Bukovics Krisztián Napfogyatkozás a Felvidéken Gábor szülei mindketten tősgyökeres felvidéki magyar emberek, becsüle­tes, vidéki felmenőkkel, akiknek családja emberemlékezet óta itt él. Ugyan­abban az Ipoly melletti kisfaluban élte le az életét a dédnagyapa, igaz, - anélkül, hogy egy hétnél hosszabb időre kimozdult volna onnan - vagy öt államforma állampolgáraként. A napvilágot az Osztrák-Magyar Monarchiá­ban látta meg, majd onnantól kezdve olykor megbecsült, sokkal többször pedig sárba tiport állampolgára volt több cseh és szlovák, időnként pedig magyar államformának is. Magyar mivoltából ezalatt csak ritkán szárma­zott előnye: aludt vályúban, a marhák előtt, vagy éppen a pap pincéjében, mikor a front ideért, és bujkált az Ipoly-parti bozótosban, mikor a nagy te­herautók járó motorral várták, hogy a marhavagonokhoz szállíthassák a Csehországba száműzötteket. A történelmi viharok lecsillapodása után az­tán tudomásul vette a számára legutolsó formulát, és mint magyar nemze­tiségű szlovák állampolgárt földelték el a fákkal sűrűn benőtt kis dombol­dali temetőben. Oda, ahol visszamenőleg többgenerációnyi hasonlóan há­nyatott sorsú, de mindenek ellenére magyar ősei nyugodtak. Most ennek a derék dédnagyszülőnek leszármazottai gondterhelten ülnek a lakótelepi panellakás szűk konyhájában, és próbálják elmagyarázni egy hatéves gyereknek - és saját maguknak - hogy a jobb élet, az érvényesülés reménye miatt miért is jó, ha magyar helyett szlovák iskolában tanul meg írni, olvasni, számolni. Mert az államnyelv ismerete, a jó kapcsolatok kiala­kítása szabadkártya lehet a felhőtlen jövőbe, a magyar iskolákban nem ta­nul meg szlovákul a gyerek, hátrányba kerül a többségi nemzet fiaival szemben - szól az érvelés. A probléma korántsem egyedi, Szlovákiában to­vábbra is gyakran fordul elő, hogy magyar szülők gyermeke szlovák iskolá­ba kerül: nem kényszerűségből, hanem érdekből. A magyar anyanyelvű kisdiák így szlovákul tanulja az alapokat, kimarad a magyar történelem, irodalom: a múlt, ami a nemzeti öntudat egyetlen és legfontosabb támasza. Mindeközben az érvek, amelyek korábban még valóban oly igaznak tűn­tek, mára hamisnak bizonyultak: Dél- és Kelet- Szlovákiában vajmi kevés köze van a nyelvtudásnak a munkanélküliséghez (apropó, nyelvtudás: a magyar nyelvű iskolák többsége éppen e dilemmák feloldása érdekében különösen nagy figyelmet fordít a szlovák nyelv oktatására). Nincsenek munkahelyek, így a régió lakosságának jelentős része Magyarországon dol­gozik. Ennek ellenére évente több száz felvidéki magyar kerül szlovák is­kolába, és onnan kikerülve, válik „kevert” nemzetiségűvé, és adja be majd saját gyerekét szintén szlovák intézménybe. Fogy a magyar, de ezt tudtuk eddig is. Mi is tehetünk róla - ezt is tudjuk. Teszünk ellene - nos, ezt nem tudjuk (tudják), pedig lépni kellene. Amíg nem késő... Gazdag programok kevés pénzből Kivágják a veszélyes fákat Hagyományos fánksütéssel készülnek a farsangra Leányváron Tatabánya. Csaknem száz fát és örökzöldet vágnak ki és legallyazzák a köztéri növényzetet is a megye- székhelyen. A balesetveszélyességük miatt kivágott fákat még idén új fa­sorokkal pótolja az önkormányzat. Tovább termel a Bábolna Rt. Megszüntetik a végelszámolást és to­vább folyik a gazdálkodás a Bábolna Rt.-ben, a társaság többmilliárdos adós­ságát az állam fedezi. A cég által hasz­nált állami tulajdonú földek bérleti ide­jét tízről húsz évre hosszabbították meg. Jól működő intézménynek nevezi a leányvári művelődési házat PócsFóldi Gáborné, a ház vezetője. Az állami támogatások hiánya ugyan közvetve náluk is érezteti hatását, de vannak ennél sokkal rosszabb feltételek mel­lett működő intézmények is. A ház működése egyelőre nincs ve­szélyben, mint mondja, nehézkesen bár, de mindent megoldanak. A műve­lődési ház keretén belül kisebbségi ön- kormányzat, nemzetiségi tánccsoport és zenekar, üvegfestő szakkör, vala­mint gondozási központ és idősek klubja is működik. A dorogi zeneisko­la kihelyezett tagozata is a házban ka­pott helyet. A szintén itt működő Judo szakosztály országosan is szép eredmé­nyeket ért már el. A házon belül szá­mítógép-használatra is lehetőség van, egyelőre Internet hozzáférés nélkül. Az intézmény következő rendezvénye a február 18-ára szervezett sportbál lesz, majd egy héttel később a falufar­sang eseményeibe kapcsolódnak be az évek óta hagyományosnak mondható fánksütéssel, amelyből minden farsan­gon közel ezer darabot készítenek. • B.Sz. A szaktárca szerint virágzik a hazai mezőgazdaság Agrárfórumot rendeztek a megyeszékhelyen A FVM Komárom-Esztergom Me­gyei Földművelésügyi Hivatala szer­vezésében február 3-án délután a ta­tabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján agrárfórumot rendeztek az elmúlt év tapasztalatairól, az ak­tuális helyzetről és a jövőbeni kilátá­sokról. Benedek Fülöp, a szaktárca közigazgatási államtitkára elsősor­ban az uniós csatlakozással járó vál­tozásokról beszélt, kiemelve az ál­lam szerepvállalását a mezőgazda­ságban. A fórumon elhangzottakra reagálva a MAGOSZ megyei elnöke, Balogh Zoltán lapunknak elmondta, hogy a hazai ágazat jelene és jövője korántsem annyira rózsás, mint aho­gyan azt Benedek felvázolta. A fórumon elhangzott, hogy Ma­gyarország mezőgazdasági termelése az Európai Unió tagjaként összességé­ben jelentősen bővült, a mezőgazda­ság szerkezete pedig „alkalmazkodott” az új támogatási rendszer kínálta felté­telekhez, azaz a növénytermesztés ré­szesedése megközelítőleg 60 százalék, az állattenyésztésé pedig 40 százalék volt. A támogatások rendszerében vál­tozás következett be. Idén az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra fordí­tott összegnek már 60 százaléka - kö­zel 240 milliárd forint - uniós forrás­ból hívható le és csak 40 százalék - 161 milliárd forint terheli a magyar állami költségvetést. Ez az arány a későbbi években a tervek szerint tovább javul, hiszen az unió kötelezettséget vállalt az új tagországoknak nyújtott közvet­len támogatások szintjének a régebbi tagországok támogatási színvonalához való közelítésére. Balogh Zoltán a MAGOSZ megyei elnöke abban egyetért, hogy az uniós csadakozás óta jobbak a kilátások, a gazdák egy része már tud élni a támo­gatások adta lehetőségekkel, de a ma­gyar mezőgazdaság helyzete koránt sem olyan fényes, mint ahogyan a pén­teki rendezvényen elhangzott. A legna­gyobb problémát az jelenti, hogy a me­zőgazdasági vállalkozások egy része je­lentősen és tartósan el van adósodva. Balogh Zoltán szerint az elmúlt eszten­dő az agrárium számára abszolút tőke­hiányos év volt, mivel a magyar kor­mány nem fizette ki a gazdákat megil­lető támogatásokat, sőt a tüntetések után is csak késve érkezett meg a pénz, amely további problémákhoz vezetett. További gond, hogy a mai támogatási rendszer a társas vállalkozásokat és a nagygazdaságokat részesíti előnyben. Az amúgy is nehezebb helyzetben lévő családi- és kisvállalkozások a külső for­rásoknak szűkében vannak. A megyei elnök a tavalyi év sikereként értékeli vi­szont, hogy a hatalmas mennyiségű ga­bona tárolását végül sikerült megolda­ni, és egyetért a tárolókapacitás bővíté­sének szükségességével. • Gábor Éva

Next

/
Thumbnails
Contents