Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)

2006-02-07 / 26. szám

ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ www.istergranum.hu IV évfolyam, 26. szám POLCÁT"'' Napi hírújság a régió életéről ■'VTÍ HIVATAL 2006, íM.u.5. február 7419 kedd" TÓDOR, RÓMEÓ Boldog IX. Plusz pápa napja ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Kinek kedvez Tűzoltók nélkül maradnak a kereskedelmi törvény? a kistelepülések? Az érintettek szerint több A februárban életbe lépett pontjában is elhibázott riasztási terv miatt hátrányba az új szabályozás. kerülhetnek a községek. m ......................................, ...................... 4. OLDAL .............................................................. 6.* OLDAL Ú jabb Emmer siker A múlt heti fedett pályán elért harmadik hely után Emmer Attila most is a dobogó legalsó fokára állhatott fel. ...............................................................7. OLDAL Magyar már az óvodásokkal játszik? A legújabb ötlet szerint már a kicsiknek is felvételizniük kell Teljesen megújul Esztergom központja Hamarosan megkezdődik a Széchenyi tér rekonstrukciója ESZTERGOM A több sajtóorgánumban megje­lent információkkal ellentétben nem kerül kiemelésre a Szent Lő­rinc műemléktemplom, ugyanakkor a tér felújításának részeként az egykori építmény körvonalai látha­tóvá válnak majd az új térburkola­ton. A Széchenyi téren a régészeti ásatás befejeződött, a térburkolati és közműfelújítási munkálatok pe­dig azonnal megkezdődnek, amint az időjárás ezt lehetővé teszi. Horváth István, a Balassa Múzeum igazgatója, a Széchenyi téren lévő ása­tásokkal kapcsolatban arról tájékoztat­ta lapunkat, hogy a régészek, mivel munkájukat befejezték, már tavaly év végén átadták a területet. Az archeoló­gusok már csak abban az esetben nyúl­nak ásóhoz, ha a tér közműfelújításai során nem a régi közmű nyomvonalon építik ki az új rendszereket, ekkor a mélyebb rétegekben még ellenőrzik az adott területet. A jelenleg látható ásatá­si területek visszatemetését már a Strabag Rt. végzi, de erre csak az eny­hébb idő megérkeztével van lehetőség. ('folytatás az S. oldalon) MAGYARORSZAG Egyre több alkalommal kell be­avatkoznia az e célra kijelölt önkor­mányzati döntőbizottságoknak az óvodai felvételikbe, ötéves kortól ugyan mindenki számára kötelező az óvoda, de sokan már korábban sze­retnék gyereküket beíratni. Az elmúlt években sorra bezárt óvodák miatt azonban kevés a hely, ezért az öt év­nél fiatalabb gyerekek esetében a döntőbizottságok döntik el, felvehe- tik-e a gyereket az intézménybe. Czímer László az Oktatási Minisz­térium Tanügyigazgatási Főosztályá­nak vezetője szerint nincs gond, hi­szen az óvodai beíratás csak ötéves kortól kötelező. Ekkor minden gyer­meket felvesznek, addig azonban - ha nincs elegendő férőhely - a fenntartó, vagyis a legtöbb esetben az önkor­mányzatok által kijelölt felvételi bi­zottságok döntenek. A vezető szerint nem az óvodabezárások az oka a túlje­lentkezésnek, hanem a megnövekedett gyermeklétszám, illetve hogy sokkal többen íratják a gyermeküket óvodá­ba, mint eddig. A szempontok között elsődlegesként szerepel a gyámügyi ajánlás, a szülők munkaviszonya, és a hátrányos szociális helyzet. Sió László, a Fidesz Magyar Polgá­ri Szövetség oktatáspolitikusa szerint viszont pont a hátrányos helyzetű gyerekek érdekeit nem veszi figye­lembe a jogszabály. (folytatás az 5. oldalon) Focival a nemzeti egységért Az elhullott állatokat is sújtja a túlzott uniós szigor Kű Lajos szerint a sport a legjobb összetartó erő MAGYARORSZÁG Futótűzként terjedt el a hét végén a médiában az a hír, miszerint egy Borsod megyei sertéstelepről beteg­ségben elpusztult állatok húsa ke­rült ki, melyet pecsenyesütőknek ér­tékesítettek. A Komárom-Esztergom megyei hatóságok szerint ilyen még nem fordult, és nem is fordulhat elő régiónkban. Elhullott állatok húsa elvileg idén már a településeken működtetett dögkutakból sem kerül­het ki, azokat ugyanis tavaly év vé­géig mindenütt be kellett zárni. A vágóhidaknak, húsfeldolgozó üzemeknek és sertéstelepeknek köte­lező fenntartani egy gyűjtőtartályt az állati hulladékoknak. Ezek bizton­ságát rendszeresen ellenőrzik az ál­lategészségügyi állomások munka­társai. Zárt rendszerben innen az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. szállít­ja tovább a tetemeket. Gács Judit, a megyei állategészségügyi állomás igazgatóhelyettese kérdésünkre meg­erősítette, hogy környékünkön nem akadt még példa hasonló visszaélés­re, megbetegedésekről az ANTSZ sem tud. Arról viszont gyakran hall­hattunk régebben, hogy a települése­ken működtetett dögkutak tartalmát étkezési célra használták fel. Jellemző volt például az a gyakorlat, hogy a kutak fedelét nyitva hagyták, elszál­lítás helyett előfordult, hogy gázolaj­jal felgyújtották a tetemeket. (folytatás az 5. oldalon) Hófesztivált rendeznek Visegrádon ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Első ízben kerül megrendezésre az I. Dunakanyar Hófesztivál a Visegrád-Nagyvillám sípályán. A 13 település részvételével lebonyolí­tásra kerülő eseményen diák- és családi síverseny, gumibelső csú­szás és favágó verseny várja az ér­deklődőket. Gutbród Rezső, a sípálya üzemel­tetője elmondta, hogy az I. Dunaka­nyar Hófesztivált február 11-én (szombat) 12 órától rendezik meg, melyre a Szentedre és Visegrád kör­nyéki települések általános iskolái je­lentkezhetnek. (folytatás a 4. oldalon) ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Kű Lajos, a Ferencváros és a bel­ga FC Bruges, valamint a magyar válogatott egykori labdarúgója ak­tív pályafutásának végeztével sem tétlenkedik. A Kárpát-medencei összmagyar Nemzeti Diákbajnok­ság megszervezése egész embert kíván, de a magyarság sporttal tör­ténő összefogása számára minden­nél fontosabb. Három évvel ezelőtt jött az ötlet: a Magyarországtól elcsatolt terüle­teken rendezzünk focibajnokságot, a legjobb csapatokat hozzuk el az anyaországba és a sport segítéségé­vel próbáljuk meg összefogni a ma­gyarságot - mondta Kű Lajos. Az Aranycsapat Alapítvány vezetője időt nem sajnálva szervezi a selejte­zőket, a középdöntőket és a finálét. A torna már az első esztendő után „kinőtte” magát, azóta nemcsak fo­ciban, de kézilabdában, sakkban, asztaliteniszben, sőt történelmi ve­télkedőben is megmérettethetnek a határon túli magyarok. Idén egy olyan felvidéki terület is bekapcso­lódott a viadalba, mely eddig sötét résznek számított. „Nemrég találkoztam Benefi Lász­lóval, Kéménd polgármesterével, hogy megbeszéljük a részleteket azzal kapcsolatban, hogy a Párkánytól Ér­sekújvárig és Zselízig húzódó terüle­ten élő fiatalokat is bevonjuk a harma­dik évadját ünneplő diákbajnokság­ba” - mondta el lapunknak Kű Lajos. „Ez az a rész, amit eddig hiányoltunk, nélkülük nem létezhet a viadal.” (folytatás az 5. oldalon) Idén sem lesz jobb a leányváriaknak A támogatások hiányában több beruházás is elmarad LEÁNYVÁR A központi támogatások hiányában - Bánffy Miklós leányvári polgármes­ter szerint - a település idei költség- vetése kapcsán jóformán csak arról lehet beszélni, hogy mi nem valósul­hat meg az idei évre tervezett beruhá­zásokból. Elmarad az óvodafejlesztés, az útjavítás és egyéb felújítások, rá­adásul az új büdzsé a nemzetiségi normatívákat is érinti, így a települé­sen működő Német Kisebbségi ön- kormányzat is nehéz helyzetbe került A polgármester lapunknak elmondta, hogy pénz hiányában elmarad többek között az óvodabővítés, a művelődési ház tervezett külső felújítása, valamint a szilárd burkolatú utak építése, és a már meglévő utak felújítása is. Az önkor­mányzat az intézmények működtetését is csak úgy tudja megoldani, ha a közal­kalmazottak és köztisztviselők hosszú évek óta szokásos jutalmazását is meg­szüntetik. Gáspár Tibor, a kisebbségi önkormányzat vezetője arról számolt be, hogy a négy éve működő, öttagú ön- kormányzat is csak szerényebb keretek­ből gazdálkodhat idén. Működésük ol­csóbbá tételét úgy tudják megoldani, hogy a helyi önkormányzat épületében rendezik meg a két-három havonta ese­dékes összejöveteleiket. (folytatás az 5. oldalon) Az idén ősszel induló tanévben 18 felsőoktatási intézmény és szá­mos nem akkreditált iskola indít a médiához kapcsolódó képzést vagy tanfolyamot. A szakemberek szerint a képzések elszaporodásának hát­terében anyagi érdekek is állnak: jó üzlet manapság „médiaszakem­bereket” képezni. O U '< Az Oktatási Minisztérium statiszti­kája szerint míg 2004-ben az újságírást és riportkészítést nappali tagozaton ta­nulók száma még az ezret sem érte el, addig az elmúlt tanévben közel 11 ezer hallgató került ki az érintett szakokról. Nem nehéz ezek után arra követkéz- erőpiacon, és közülük csak néhány tetni, hogy a frissen végzett szakem- százalék talál azonnal megfelelő állást, berekből erős túlkínálat van a munka- (folytatás a 3. oldalon) Divatszakma lett a kommunikáció Magyarországon Az esztergomi főiskolán is népszerű a média szak

Next

/
Thumbnails
Contents