Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-01 / 22. szám
www.esztergom.hu 2006. február 1., szerda • HÍDLAP 3 Esztergom szimbólum a magyar nemzet Az esztergomi polgári körök vendége volt Duray Miklós A Mindszenty József Katolikus Általános Iskola aulájában hétfőn este megtartott rendezvényen közel százan gyűltek össze. A kicsit késve és egyenesen Pozsonyból érkező Duray Miklós előadásában az állam és nemzet kapcsolatáról, illetve a felvidéki magyarok helyzetéről beszélt. Az előadás után kérdések hangzottak el a Benes-dekrétumokról és a kettős állampolgárságról is, melyekről Duray Miklós elmondta a véleményét, illetve tanácsokat is adott a jelenlévőknek. Lapunk rövid interjút készített a politikussal.- Mit gondol arról, hogy a cseh államfő nemrég bocsánatot kért a magyaroktól a Benes-dekrétumokért? Valóban bocsánatkérés volt ez, és ön szerint lesz-e bármilyen következménye?-Ahogy azt már egy cikkemben megírtam, véleményem szerint ez csak porhintés. Megdöbbentő, hogy ez egyesekből lelkesedést váltott ki a magyar oldalon, és ez egyértelműen az általános tájékozatlanságra utal. A jogfosztó benesi rendeletek ugyanis a németek, a magyarok, az árulók, a kolla- boránsok és a cseh, illetve a szlovák nemzet árulóiról rendelkeztek. Ez alól ugyan kiváltságot szerezhettek azok a németek és magyarok, akik a második világháború alatt hű csehszlovák hazafiak maradtak, de ilyen alig akadt. Ha lettek is volna ilyenek, alig volt esélyük arra, hogy bármilyen kiváltságot szerezzenek. Én is csupán egy-két ilyen esetről tudok, amikor néhány csehországi német szociáldemokrata és felvidéki magyar kommunista kapott menteimet az üldözés alól. A cseh bocsánatkérés tehát azoknak a németeknek szól, akiket annak ellenére üldöztek el szülőföldjükről, hogy kivételt tehettek volna velük. Ráadásul a cseh kormány határozata a magyarokat nem említi, a miniszterelnök tehát csak belemagyarázza a bocsánatkérést. Ezek mellett azt is leírták, hogy senkit sem kívánnak kárpótolni, így az erőszakkal Csehországba kényszermunkára elhurcolt magyarokat sem. Ezek miatt érthetetlen a lelkesedés.-Az állam és a nemzet kapcsolatát boncolgatta előadásában. Ezen a téren is van még tanulnivaló...- Igen, valóban időszerű a téma. Létezik ugyan állam nélküli nemzet is, de fontos, hogy az állam jól működjön és a nemzetért tegye. A felvidéki magyarok az elszakítás után új államszerkezettel találkoztak, melyet egyből ellenségesnek tekintettek - mivel nem tudtak vele azonosulni, nem tartották azt magukénak. Fontos, hogy az állam az egész közösség érdekében szerveződjön. Azért nagyon fontos ez, mert az állam a nemzetközi jog alanya, és nem a nemzet. Például csak egy állammal lehet szerződéseket kötni, ebből a szempontból a nemzet nem számít. A magyarok nyolc állam területén élnek szétszórva, és csak Magyar- ország képviseli őket. Sajnos az elcsatolt területeken élő magyarok számára hátrányos szerződéseket is kötnek a nemzetközi jogban. Ezért született meg a kettős állampolgárság ötlete. Amikor még csak státustörvényről beszéltünk, az egyfajta kényszermegoldás volt, mivel ha már akkor bevezetjük a kettős állampolgárságot, annak a határon túli magyarok látták volna kárát. Azóta a jogi helyzet megváltozott, például Ukrajnában is nagyon sok ukrán-orosz kettős állampolgár él, ők rájöttek, hogy kénytelenek engedni a kiszámára sebbségeknek. Remélhetőleg hamarosan bevezethetik ezt Magyarországon is. Meg kell végre érteni, hogy az államhatár nem jelenti automatikusan a nemzet határait is.- Egy érdekes tanácsot adott ezzel kapcsolatban az egyik felszólalónak.- A nemzettudat építését a legjobb beszélgetésekkel kezdeni. Egyszerűen beszélgetni kell az emberekkel. Persze nem ilyen összejöveteleken, mert ezekre sokan nem mennének el, és nem is látványos demonstrációkkal, hanem nekünk kell elmenni hozzájuk, például a kocsmákba. Kapcsolatba kell lépni azokkal, akikben nem tudatosult a nemzet fogalma - függetlenül politikai beállítódásuktól - ami egy nagy, egész országra kiterjedő pedagógiai munka, de nagyon fontos. Beszélgetni kell az emberekkel, a fiatalokkal, így talán elkerülhető, hogy olyan téveszmék alakuljanak ki, hogy a határon túli magyarok mind idejönnek, ha kettős állampolgárságot kapnak. Ez nem igaz. Ok is szülőföldjükön szeretnének élni, mint mindenki más. Aki meg át akar jönni, az úgyis átjön, akár kettős állampolgár, akár nem. • Gy. D. Ismét Esztergomba vezet az út A jövőben a király városban is vizsgázhatnak az autóvezetők Folytatás az 1. oldalról Térségünkben évente körülbelül kétezren vizsgáznak, akiknek egy- harmada esztergomi vagy környékbeli. A frissen átadott, mintegy 17 millió forintos költséggel megvalósult vizsgaközpont létrejöttéhez nagyban hozzájárult a városi és a megyei vezetés is. Békési István, a felügyelet főigazgatója az avatáson mondott beszédében hangsúlyozta, hogy az új vizsgarendszerrel szemben érzett kezdeti idegenkedés mára felengedett, a vizsgázók megbarátkoztak a számítógéppel, még a vizsgaeredményekben is tapasztalható némi javulás. Az összesen mintegy egymilliárd forintos ráfordítás pedig lassan behozza az árát a papír és nyomdai költségek megszűnésével. A főigazgató reményét fejezte ki, hogy az új vizsgamódszer ha apró is, de mindenképpen hatásos lépés abba az irányba, hogy csökkenjen az emberi hibából bekövetkező halálos balesetek száma, amit 2010-re uniós előírásként a jelenlegi felére kellene lecsökkentenünk. Végezetül Megy- gyes Tamás mondott köszönetét a felügyeletnek az európai színvonalú, korszerű központ megvalósításáért, illetve azért az erőfeszítésért, amit a gyakorlati vizsgáztatás zökkenő- mentessé tételéért tettek. A polgár- mester ezen túl ígéretet tett arra, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő épület környezete, udvara hamarosan megszépül. Az átadást követően a jelenlévők teljes anonimitás mellett próbára tehették tudásukat is. A valódi megmérettetések ma reggel 8-kor már meg is kezdődtek a vizsgaközpontban. • Sz.H. Iskolaválasztás helyett sorshúzás Esztergomban minden diák maga dönthet sorsáról Folytatás az 1. oldalról Ez utóbbihoz hasonló mérlegelési lehetőségeket például teljesen kizárja az új törvény, melyet az igazgató helytelennek, és a gyakorlatban megvalósítha- tatlannak tart. Hasonló véleménye van a módosításról Iványi Pálnénak, a József Attila Általános Iskola igazgatójának is. O szakmailag teljesen rossz álláspontként értékelte a törvényt, mint elmondta, iskolájuk eddig is befogadó intézmény volt, eddig még mindenkit fel tudtak venni, aki hozzájuk jelentkezett, sőt a magatartásproblémák miatt iskolát váltó gyermekeket is befogadják, új esélyt adva nekik ezzel a helytállásra. Sió Lászlótól, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség oktatáspolitikusától megtudtuk: a Fidesz nem támogatta a javaslatot. Az általa csak „saláta-törvénynek” nevezett tervezet több passzust is módosít, így többek között lehetővé teszi azt is, hogy a kormány csökkentse az általános iskolák támogatását. A javaslat céljait ők is támogatják: nem kellene, hogy a magyar oktatás „jó” és „rossz” iskolákra tagozódjon, különváljanak a jobb és a kevésbé jó képességű tanulók, de ez a módosítás csak egy rossz megoldás a jó cél érdekében. Sió szerint a lakóhely szerinti beiratkozással is gond van, hiszen a szülők könnyen bejelenthetik a gyermeket egy, a kívánt iskola körzetében élő rokonhoz. A Fidesz szerint adminisztratív eszközökkel nem lehet orvosolni a problémákat, pénzzel és sok munkával minőségfejlesztéssel, ellenőrzéssel lassabban ugyan, de meg lehetne oldani ezt a kérdést. • Pálovics Klára Tisztelt Pilismaróti Polgárok! r 2005-2006-ban Pilismaróti Beszélgetések címmel konzultációs sorozatot indítunk, melyben településünk, Pilismarót, megyénk és országunk sorsát érintő kérdésekről beszélgetünk. Ezeken a találkozókon lehetőség nyílik, hogy megismerjük egymás gondjait, megoszthassuk egymással elképzeléseinket, terveinket, beszélgessünk problémáinkról, orvosoljuk gondjainkat. Olyan fórumföMzeretnénk teremteni, ahol nem pártpolitikai j|iték, hanem közös sorsunkat előmozdító beszélgetésetczajlanak. ■m Legyen mindannyiunknak jobb. Mindenki szeretettel várunk: Dr. FíFfeznai Tibor Meggyes Tamás ÉMtergom város polgármestere Néhány kérdés a Pilismaróti Beszélgetések témái közül: ’Az Ister-Granum Eurorégió tudja-e segíteni Pilismarót Európai Uniós ; pályázatokon való indulását? ^VánHe^sélya közigazgatás megreformálására, hatékonyabbá tételére? ; Miben látjuk jelenleg a gazdaság legnagyobb baját, és mit tennének | ppmak kijavitasara:^ ^Váiu^al^ilyeme^séges elképzelés a Dunakanyar mint tájegység | idegenforgalmi fejlesztesere? • Mi lye if szervet töítliet ße Pilismarót a dunakanyari térség életében? SLÓT BE^f, 2005-2006 Pilismarót 2006. február 3., péntek, 18 óra, Művelődési Ház
