Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-25 / 40. szám
HÍDLAP • 2006. február 25., szombat Indiai magazin Ki volt M.S. mester? 500 éves titok fedi az esztergomi Keresztény Múzeum kincseit Idén félezer éves az a nagyméretű fatáblákra festett szárnyasoltár képsorozat, mely az egész világon egyedülálló képzó'müvészeti értékkel bír. A bibliai jelenetek ábrázolása 1506-ban készült el, s került templomszentélybe Selmecbányán. A hét festményből álló oltárképekből négy az esztergomi Keresztény Múzeumban található. A műremek évszázadokon átívelő kalandos története egy a középkortól napjainkig tartó magyar és európai művészettörténettel. A csodálatos oltárképek a mai napig rejtik titkukat, vagyis alkotójuk nevét. A képek készítőjére egyetlen biztos támpont van, a festmények alján látható monogram, az M.S. szignatúra. Mojzer Miklós művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, a Hídlap kérdéseire válaszolva bevezetett minket az M.S. mester által festett képek titkokkal teli történetének részleteibe. A legizgalmasabb kérdésre, hogy valójában kinek a nevét is rejti a két betűs monogram, Mojzer Miklós legjobb tudása szerint próbált válaszolni. 1997-ben a Magyar Nemzeti Galéria mutatta be M.S. mester oltárképeit. A kiállításról készített katalógusban belekerült a képsorozat lille-i múzeumból erre az alkalomra elkért Királyok imádása című oltárképrészlet is. Ez azért volt fontos, mert M.S. mester oltárképei eredetileg hét részből álltak, de az egész képkomplexum a történelem viharainak köszönhetően négy különböző helyre került. 1997-ben sikerült azt a képrészletet is egybeilleszteni a többivel, amelyről csak sejtették, hogy ehhez az egy nagy alkotáshoz tartozik. Az egy képbe tartozás bizonyítását az együvé illesztett fatáblák összefüggő erezete és méretegyezése alapján lehetett megtenni. A szárnyasoltár hét képéből jelenleg tehát négy Esztergomban, egy Budapesten, egy az említett Lille-ben, egy pedig a szlovákiai Szent Antalon van. M.S. mester fatáblákra festett oltárképei, a történelem szövevényes évszázadain való utazásukat követően 1876-ban tűntek fel először. Ekkor a budapesti Károly-palotában az árvíz- károsultak megsegítésére rendezett alkalmon mutatták be azt a négy képet, amelyek ma Esztergomban vannak. A Keresztény Múzeumban ma is megtalálható képeket Simor János prímás érsek közbenjárására hozatták Esztergomba. A négy kép, az Olajfák hegye, a Keresztvitel, a Kálvária és Krisztus feltámadása című alkotások 1915-ben kerültek először komolyabb restaurálásra Esztergomban. A szárnyasoltár részeiről ekkor már kialakult az a feltételezés, hogy az M.S. szignatúra, Martin Schongauer nevét jelenti. Mojzer Miklós ezen epizód említésekor, felhívja a figyelmet, hogy mivel a képekről tudni lehetett, hogy 1506-ban készültek el, furcsa, hogy nem vették figyelembe az iménti hipotézis hívei, hogy Schongauer 1491-ben már elhunyt. A számyasol- tár Vizitáció című részét a XX. század elején lelték meg Selmecbányán, ez a kép van a fővárosi Szépművészeti Múzeumban. Az 1920-as évek végén derült ki, hogy a szlovákiai Szent Antalon lévő ugyancsak fatáblás festmény szintén ennek az egykori egységes képegyüttesnek a része. A németországi Lille-ben lévő darabot pedig az 1880-as években vásárolta meg az ottani múzeum. Akkor és ott még nem tudták, hogy az a kép milyen kompozíció része. Az azonosítás az 1997-es kiállításon történt meg, amikor a fatáblák erezetének segítségével együttessé nyilvánították a külön képeket. Az oltárképek alapján rekonstruálható volt, hogy az eredeti oltár 14 méter magas és 5 méter széles volt. Mojzer Miklós az alkotás kutatója, a képeken található híres M.S. aláírást, eddigi kutatásaira alapozva a teljes név monogramjának tartja. Ezzel szembeáll néhány, a témában szintén járatos és elmerült szakértő, akik úgy gondolják, hogy az M-betű eleve a mester szót takarja. Mojzer Miklós rávilágított, hogy a XV és XVI. században a mester komoly fokozat és rang volt, azt külön a képeken nem kellett jelölni, a mestereket név szerint jegyezték mindenhol. Ráadásul a képzőművészeti alkotásokon soha nem írják alá az alkotók a rangot, csak a nevet, szignóként. A Szépművészeti Múzeum egykori igazgatója szerint a monogram titkának feloldására akkor nyílik igazán lehetőség, amikor végre kiderül, hogy azt milyen nyelven kell olvasni. Ugyanis ma még mindig nem ismeretes, az sem, hogy milyen nemzetiségű volt a szárnyasoltár készítője, illetve anyanyelvén, vagy esetleg latinul vagy más hasonló nyelven jegyeztette nevét. Az már bizonyított, hogy nem Selmecbányái volt a titokzatos alkotó, mert a régészek rátaláltak ebből a korból egy teljes Selmecbányái polgárnévsorra. M.S. monogrammal rendelkező személy nem volt a névsorban. Az 1997-es budapesti összegző kiállításon bemutatott kutatási anyag azt is elég egyértelműen bizonyította, hogy a képek Selmecbányán nem a Katalin templomban álltak, hanem az ottani vártemplom főoltárának jelentős részét képezték. A szárnyasoltárnak otthont adó, említett Selmecbányái vártemplomban a kutatók, restaurátorok egy rendkívül érdekes freskóra bukkantak itt, ahol az M.S. mester által készített fatábla képek voltak. A freskókon egy csatajelenet látható, melyben az állig felfegyverkezett lovas sereg a képen nem látható ellenségre ront. A kutatásokban részt vevő Mojzer Miklós úgy véli, nem szabad elvetni a lehetőséget, hogy a megmagyarázhatatlanul egyedi, különös témájú freskó és a szárnyasoltár alkotója egy és ugyanaz. A képek keletkezésének helyszíne kapcsán érdemes tudni, hogy Selmecbánya az egykori hét magyar bányavárosokkal együtt az Anjou királyok korától kezdve Európa aranytermelésének harmadát adta. Az M.S. mester által készített szárnyasoltárképek elkészítésének rendkívül nagy költsége az ötvösmunkák, a festmények, illetve a fatáblák, faszobrok megalkotása, és a képeken felhasznált arany és ezüst meny- nyisége alapján jött ki. Az aranykitermelés miatti intenzív kereskedelem és az e vidékek egyéb más anyagi és kulturális gazdagsága miatt is volt mit félteni az esetleges ellenséges seregektől. A szárnyasoltár szétszóratá- sa 1543-ban kezdődött, amikor a török birodalom elindította európai hadjáratait. A török sereg elől menekülők Kálvária - M. S. mester, 1506 minden mozdítható értéket, köztük M.S. mester szárnyas oltárát is tovább vitték eredeti helyéről. A szárnyas oltár eltávolításának másik oka, hogy a templomot, ugyancsak a törökkel való harcok miatt teljesen várerődítménnyé alakították át, a katonai építményben már nem akartak ekkora értéket meghagyni. S bár ez az elővigyázatosság jogos volt, azt ma már tudjuk, a Selmecbányái várat a török sose érte el. M.S. mester alkotása, több részletre szedve ekkor kerül különböző utakon, különböző helyekre. Később a reformáció és ellen- reformáció idejében is sok templomdíszítés, festmény, szobor került veszélybe, de a szárnyasoltárokat a protestánsok, főként az evangélikusok nem bántották, mivel ez számukra nem jelentett idolt. Nem imádták a képeken látható szenteket, de nem is pusztították el az alkotásokat. Mojzer Miklós művészettörténész úgy látja, hogy az M.S. mester által készített ma még csak részben ismert mű egyszer még teljes lehet, ahogy arra is fény derülhet egy napon, hogy évszázadok óta kit is rejt a sejtelmes M.S. monogram. A Keresztény Múzeumban lévő oltárrészleteken az olvasó is leellenőrizheti, amit a nyugalmazott múzeumigazgató állít, a képek minden bizonnyal a korabeli festészetben Európa legnagyobb képzőművészeti értékeinek számítanak. • Pöltl ZoltAn Március a Kultúrmozgóban ✓ Az esztergomi Bajor Ágost Művelődési Házban lévő mozi új műsora ■ A tavasz első hónapjának moziműsor-gerincét mindenképpen a már premierjükön közönségsikernek számító idei filmszemlés produkciók adják. Emellett a legfrissebb amerikai és európai filmtermésből is bemutat jópárat a Kultúrmozgó. A nagy érdeklődésre számot tartó filmek mellett a márciusi újdonság az esztergomi mozi új, közönségbarát műsorstruktúrája. Rudolf Péter író, rendező és színész, a kult- filmé vált Üvegtigris-t ott folytatja, ahol legutóbb abbahagyta. A fapumát pótló átlátszó ragadozóról elnevezett vendéglátóipari blöffpro- jekt és pénznyelő legénységének újabb kalandjait március 2-ától láthatjuk a Kultúrmozgóban. Az „Izirájder öcsém!” kurjantás most is szükségszerű lesz, ahogy a rekeszizom-láz is. Ennél a filmnél, mivel vetítése hétvégére is esik, indítja be a mozi a szombati és vasárnapi napokon a délután 15 és 21 órakor kezdődő előadásokat is. 6-ától 8-áig a mai lemezlovasok különös világát bemutató Nesze neked Pete Tong! című kanadai vígjátékot láthatjuk. Ekkor, 8-án, a szerdai napon, fél áron is megnézhetjük a filmet. A harmadik hónapban is folytatódik a családi vetítések sora, a főként meséket felvonultató sorozatban most a Vándorló palota című japán és a Csodacsibe című amerikai animációs filmeket lehet megtekinteni, a családok számára alkalmas új, szombati, vasárnapi délután 3 órai vetítéseket. A márciusi program egyik kiemelkedő magyar filmje lesz a 9-én esztergomi bemutatásra kerülő Szőke kóla című produkció, melyben a Való Világ villából, a Kontra, a Cool a verda, Vad csajok televíziós magazinokból, valamint rap-lemezeiről el- híresült Majka a főszereplő. Az erősen a Szomjas György által jegyzett Roncsfilmre hajazó vígjátékban a már sokat emlegetett „nyócker”- beli életből ismerhetünk meg újabb veretes igazságokat és mókás epizódokat. Az idei Os- car-díjas alkotások egyikeként üdvözölhetjük Esztergomban a március 13-ától vetítésre kerülő Az elszánt diplomata című mozit, melynek főszereplője a sokak által kedvelt Ralph Fiennes. Ezt követően, 16-án láthatjuk az Egészséges erotika, a Csinibaba és még sok sikeres film rendezőjének, Tímár Péternek idei alkotását, a Herceg haladéka című filmet. A vágást is minden esetben maga elvégző trükkös látványvilágot megálmodó rendező ez utóbbi munkájában a tőle megszokott humort némileg mellőzve, inkább az élet súlyosabb kérdéseit, a halál előli menekülés lehetőségét boncolgatja. A dráma után bizonyára jól jön majd egy kis feloldás, az új magyar vígjáték, a Tibor vagyok, de hódítani akarok című produkció esetében. A március 23-ától látható alkotásban a hazai bulvármédia kedvence, Gregor Bernadett facsarja még tovább a férfiszíveket. Lars von Trier többszörös díjnyertes rendező legújabb alkotása, a Mandarlay, Willem Dafoe és Danny Glover-rel a főszerepben lesz látható. Március 27-én folytatódik a Zöld-mozi tematika is, a márciusi „zöld-film” egyszerre fikciós és dokumentarista alkotás az emberiességről szól. A márciusi hónap utolsó bemutatója pedig az európai film úttörőjének, a mai napig újszerű és formabontó Wim Wendersnek produkciója, a Kívül tágasabb lesz. • Pöltl ZoltAn
