Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-25 / 40. szám
2006. február 25., szombat • HÍDLAP V hídig, magazin Sándor-palota Esztergom egyik legszebb, bár sokak számára ismeretlen épülete a Jókai utca 1-es szám alatt található úgynevezett Sándor-palota. / Évszázadokkal ezelőtt Bottyán János tulajdonában sorházként üzemelt, majd a Sándor család Esztergom megyeszékhelyi lakása lett. Volt leendő alkotmánybírósági székhely is, jelenleg felújítását és új funkcióját várja a várostól. A kétszintes palota homlokzata héttengelyes. A díszes keretezésű kosáríves kapuzat a közép- tengelyben nyílik. A Sándor család bárói címere áll a zárókövön. Sándor Antal 1787-ben grófi rangot kapott, így kétségtelenül ezelőtt készült a homlokzat. Felette széles, íves párkány- zattal lezárt mezőben szalagornamentikával alakított, barokk stukkódísz kíséri a címert. A homlokzat síkjából plasztikusan előreugró, profilozott párkányzatot a kapu két oldalán álló kettős félpillér tartja. Felette egy-egy virág- füzéres, gyümölcsdíszes barokk kőváza ékesíti a kapuzatot és egyben összekapcsolja az épület két szintjét. A kapu feletti ablakot volutás díszítésű stukkó emeli ki. Az emelet kőkeretes ablakai plasztikus könyöklőn ülnek. Felettük enyhén ívelő szemöldökpárkány. Az ablakok közötti falsávok a szalagszerű övpárkányon állnak. A koronázó párkány gazdagon profilozott. Az oldalhomlokzat öttengelyes. Az emeleti ablakokat kettős falsávok választják el egymástól. A boltozott kapualjból háromfordulós lépcső vezet fel a boltozott lépcsőházban az emeletre. E ház helyén a XVIII. század elején Bottyán János szerény sörháza állt. Vagyonának elkobzásával a ház is Kuklánder osztrák várparancsnoké lett, aki Papes Ádámnak, a várőrség ezredesének adta el. Ennek özvegyétől 1708-ban Szlawinczay Sándor Menyhért alispán vette meg, aki a vármegye újjáélesztéséért bárói rangot és addigi bajnai birtoka mellé még Sárisáp és Nagysáp birtokát is megkapta. 1723-ban kezdte építeni új emeletes házát. Menyhért fia, Mihály folytatta az építést, amit ennek fia Antal fejezett be. Az ő 1785. évi végrendeletéből tudjuk, hogy apja a házat helyi ismeretlen mesterekkel építette 9000 ezer forintért. Ugyanezekre a mesterekre hízta Antal 1770-ben a pesti házuk építését is. Sándor Antal fia, Vince 1804-ben a bajnai uradalomban 250 darabból álló ménest alapított. Vince fia, Móric az „ördöglovas”, 1805. május 23-án született a Komárom és Esztergom megyében levő bajnai és gyarmati uradalmat birtokló család utolsó férfi sarjaként. A császári és királyi kamarás, aranysarkantyús vitéz legendás alakja volt a 20-as 30- as éveknek, különc tetteivel, lovainak különlefiatalon élőhalott ronccsá vált. Két évtizeden át feküdt tehetetlenül betegágyában, 1878-ban halt meg hosszú szenvedés után. Fiú örökös nem lévén (egyetlen fia Leó hétéves korában váratlanul meghalt), a család férfi ágon kihalt, a birtokokat lánya, Paulina örökölte, aki az esztergomi házat eladta Kamenszky István helyi orvos Elek nevű fiának. Az utolsó tulajdonos Kamenszky Gyula pesti kúriai bíró volt, aki nyugdíjazása után ide vonult vissza. Az udvarban neogótikus kápolnát építetett az általa Országos Szent Gellért Egyesület részére. Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 3. §-a szerint „Az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom.” A törvény mielőbbi végrehajtása érdekében a város képviselő-testülete, a 189/1991./XI.14. sz. határozatalával, ellenérték nélkül átadta a volt Sándor-palota tulajdonjogát az Alkotmánybíróságnak. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó okiratokban, amelyet a város akkori polgármestere, Dr. Könözsy László és az Alkotmánybíróság soros elnöke, Dr. Sólyom László írt alá 1992. október 7-én, az Alkotmánybíróság kinyilvánította azon szándékát, hogy három éven belül helyreállítja az épületet és alkalmassá teszi feladatai ellátására. Az indoklás hangsúlyozta: „A javaslat történelmi és közjogi hagyományainkra tekintettel, valamint a hatalom fővárosi centralizációjának oldása érdekében az Alkotmánybíróság székhelyeként Esztergomot jelöli meg”. 1995. szeptember 27-én azonban a Horn-kormány kijelentette, hogy a fenti törvényt módosítani kívánják, és az Alkotmánybíróság új székhelyéül Budapestet határozták meg. Az épület így üresen maradt, felújítása sem történt meg. Mára városi tulajdonba került, és ígéret hangzott el teljes rendbehozatalára. • B.A. Sándor gróf orvosa fejéről lövi le az almát Teli Vilmos módjára (Johann Gottlieb Prestel festménye) ne kelljen az utcára kilépnie színházba menet. Az 1825-ös országgyűlés megnyitására érkezett királyi pár tiszteletére nyaktörő ugrásokat és viharos vágtákat mutatott be a pozsonyi várdombon. A húszas évek második felében a főúri társaságok népszerű alakjává vált meghökkentő ötleteivel. A palotája emeleti erkélyén lóban állt. Előszeretettel lovagolt be mások házába is: beteg, öreg kertészének a szobájába éppúgy lovastul állított be, mint a pesti főúri paloták termeibe, vagy a bécsi Fehér Hattyú fogadó második emeleti szobájába. A vakmerő lovas nagy árat fizetett kedvteléseiért. A sok eséstől, ficamtól, töréstől aránylag ges, vakmerő mutatványairól legendákat meséltek Európa-szerte. A kimondottan gyenge testalkatú, vézna kisfiút, a családfa egyedüli hajtását apja mindentől óvta. Sándor Móric, saját elbeszélése szerint, apja haláláig a lovaknak még a közelébe sem mehetett. Állítólag 17 évesen ült először lóra, amikor a maga és a vagyona ura lett. Lovásza óvása ellenére rögtön egy angol telivért nyergeltetett fel, amelyet azonnal úgy ült meg, mintha hozzánőtt volna. Még ebben az évben bemutatta a pesti Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utcában első „mutatványát”: két kocsi közül szorult helyzetéből úgy szabadult, hogy meg- sarkantyúzva lovát átugratott három egymás mellé fogott parasztlovat. Apja budai palotájukat kis fedett híddal kötötte össze a szomszédos Várszínházzal, hogy hátról szemlélődő, pipázó fiatalember közismert figura volt Pest-Budán, bár a jámbor polgárok valószínűleg nem lelkesedtek, amikor szekereket, lovakat, ökröket ugratott át a nyílt utcán. A budai Várba vezető lépcső kedvenc lovaglóhelyének számított: a békés járókelők ijedten lapultak a falhoz közeledtére, a bécsi Práterben pedig egy ízben Ferdinánd császár szeme láttára ugratott át egy rendőrt, aki útjá/ Uj alternatívát kínál a természetes családtervezés A nem kívánt terhesség elkerülésére, és a biztosabb teherbeesésre is alkalmazható a módszer Sokan bírálják a fogamzásgátló módszereket biztonságuk, etikus- ságuk miatt, a családtervezés azonban minden ifjú pár életében fontossá vált. Új alternatívát kínál a Katolikus Ifjúsági Mozgalmon belül működő Természetes Családtervezési Tanácsadók Munkaközössége. „Sürgető kötelességünk, hogy megoldást kínáljunk azok számára, akik erkölcsi, egészségi, vagy más meggondolásból nem akarnak, vagy nem tudnak élni a hormonális, vegyi, vagy mechanikus fogamzásgátlókkal.” - mondta el lapunknak Geiszelhardtné Szalai Erika család- tervezési tanácsadó, a munkaközösség egyik tagja. Mint elmondta, a természetes. TCST-nek nevezett módszer lényege, hogy egyformán figyelembe veszi a nyák és az ébredé- si hőmérséklet változását. A több mint 15 éves németországi tapasztalat szerint a szabálytalan életritmusú és ciklusú nők egyaránt sikerrel alkalmazzák, természetesen megtanulván a különleges helyzetek különleges elbírálását. Segítséget nyújt a szoptatós anyáknak, akiknek az első menses előtt ez az egy támpontjuk lehet a termékenység visszatértének felismeréséhez. Útmutatást ad a változó korhoz közeledő asszonyoknak, és nem utolsó sorban a gyermeket vállalóknak is megkönnyíti a legtermékenyebb idő eltalálását. A módszer biztonsága korrekt alkalmazás esetén eléri a legkorszerűbb hormonális fogamzásgátló tabletták biztonságát. Egy ma is folyamatban lévő nagyszabású felmérés részadatai szerint 10 649 ciklust feldolgozva összesen 22 terhesség fordult elő, melyből 3 a módszer, 19 pedig az alkalmazók hibája miatt következett be. A doktornő szerint hangsúlyozni kell, hogy a biztonság elsősorban az alkalmazó pártól függ: elég jól megtanulták-e a módszert és valóban el kívánják-e kerülni a terhességet, kapnak-e támogatást, tanácsot - különösen a kezdeti időben TCST-t alkalmazó, képzett, tapasztalatokkal rendelkező személyektől (pl. tanácsadó pártól), ké- pesek-e az érett felelősségvállalásra? A módszert bárki megtanulhatja 1-2 könyv árának ráfordításával, egy közönséges lázmérő és a naponkénti önmegfigyelés segítségével, valamint ingyenes tanácsadás igénybevételével. Mindezzel egy életre szóló, megbízható családtervezési módszert kap, mely fél év tanulási idő után nem igényel több időráfordítást napi 5-6 percnél. Rendszeresen (évente általában 2-szer, 3-szor) szerveződik egy 4 alkalomból álló tanfolyam. Ezen kívül az ingyenes tanácsadás alkalmával egyénileg is elsajátítható. A TCST - módszer biztonsága a fogamzásgátló tablettákéhoz mérhető, feltéve ha a partnerek betartják a módszer szabályait. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a nő megtanulta az önmegfigyelést, a testi jelek megfelelő értelmezését, és a szabályokat tökéletesen ismeri.Emellett természetesen társának együttműködése is szükséges. Fontos az is, hogy a partnerek megegyezzenek abban is, hogy szeretnének-e gyermeket vagy sem. A TCST tehát biztonságos, ha a nő és a férfi a termékeny fázisban tartózkodik az együttléttől, vagy nem létesít védekezés nélküli nemi kapcsolatot. A TCST - módszerét a nők és a férfiak önállóan elsajátíthatják, de az a legjobb, ha együtt tanulják Az érdeklődők először az önmegfigyelést tanulják, aztán azokat a szabályokat, amelyek segítségével a termékeny időszak elejét és végét meg lehet határozni. Végül a különleges élethelyzetekről és a ciklus feljegyzései alapján a terhesség megállapításáról tanulnak. A módszer kellő szintű ismerete a szoptatás alatt és a változó korban is segítséget ad a termékeny napok felismeréséhez. Tapasztalatok szerint majdnem minden nő és férfi három ciklus alatt képes úgy elsajátítani a módszert, hogy a TCST-t további tanácsadás nélkül is önállóan és biztonságosan tudja alkalmazni. • Pál. K.
