Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)

2006-02-25 / 40. szám

hídlaj magazin 2006. február 25., szombat • HÍDLAP • A keresztény házasság nem attól lesz az, hogy templomban kötik Beszélgetés Kiss-Rigó Lászlóval a házasságról és a gyermekvállalásról Egyre kevesebb fiatal pár választja az egyhá­zi esküvőt, sokan pedig csak azért esküdnek templomban is, mert „az olyan szép ” Az igazi jelentőségével azonban nem mindenki van tisztában, a házasság szentség mivoltáról egyre kevesebbet hallani. Kiss-Rigó László püspököt a házassági esküről és a gyermekvál­lalásról kérdeztük.- Mi a jelentősége a hívő ember életé­ben a házasságnak, mint szentségnek?- Mint minden szentség, a házas­ság is az egyén megszentelését, kitel­jesedését szolgálja. Életre szóló, tel­jes, odaadó szövetséget jelent a két fél között. A szentséget a pár egymásnak szolgáltatja ki a ceremónia során, va­gyis ők maguk szentelik meg egy­mást és a szövetséget, amit egy közös keresztényi életre kötöttek.- Hogyan kell készülni a házasság megkötésére?- A legtöbb helyen jegyesoktatásnak hívják azt a folyamatot, amelyben a házasodni kívánó pár részt vesz az es­küvő előtt. Ez lelkileg és pszichológia­ilag is felkészít a házasságra, segítség annak az életformának a teljesítésére, amelyet a fiatalok azzal választanak, hogy Isten előtt is összekötik az életü­ket. Amikor szeretetről beszél az egy­ház, akár a házasság kapcsán is, azt mindig Isten szereteteként kell értel­mezni. A szeretet másféle beszűkítése, a boldogság ösztönök útján való kere­sése igazából pusztító, valamit felépí­teni csak Isten szeretetével lehet.- Egyre kevesebben választják az egy­házi esküvőt.- Sokan sajnos úgy gondolják, hogy a keresztény házasság attól ke­resztény, hogy templomban kötik. Pedig köthetnék azt akár a szabad ég alatt is, az igazi értelme az, hogy Jé­zus tanítása szerint alakítják közös életüket.- Csökkent a klasszikus családmodell jelentősége, sokan csak élettársi viszony­ban élnek, vagy egyedül vállalnak gyer­meket.- A probléma abból adódik, hogy a hagyományos családmodellt sokszor a konzervatívizmus­sal, vagy a hagyo­mányokkal azono­sítják. Pedig a csa­lád egy férfi és egy nő között teljes élet­re szóló szövetséget jelent. Ez isteni tör­vény alapján van így, minden más út önpusztítás. Termé­szetesen mindenkit segít az egyház sze­mély szerint, azokat is akik téves útra sodródtak, de az egyént kell segíteni, a problémáit pedig orvosolni kell. Sokszor éri támadás az egyházat a konzervativizmusa miatt, pedig talán senki nem segít annyit ezeknek az embereknek, mint a ke­resztény egyházak.- A gyermek- vállalás is kitoló­dik , kevesebb gyer­mek születik, sok házasságból nem is lesz utód. Milyen problémákat vethet ez fel a népesség­csökkenésen kívül?- Az ember kö­zösségi lény. Nem szabad ma­gunkat pusztíta­ni, hanem soka­sodnunk, fejlőd­nünk kell. Ha az ember csak a sa­ját javát nézi, ab­ból nem származhat boldogság. A gyermek soha nem teher és áldozat, hanem a közös boldogság kiteljesedé­se, és a mások boldogságának keresése.- Magyarországon a terhességek egy- harmada abortusszal végződik. Mi lehet a sorsa azoknak a gyermekeknek, akik nem esnek ennek áldozatul, de nem kí­vánt terhességből születnek?- Tapasztalatom szerint nincs két egyforma eset. Van olyan anya, aki a tár­sadalom minden ellenérzésével szem­ben is felvállalja, hogy egyedül felneveli házasságon kívül született gyermekét, ez is lehet szép, és nekünk természete­sen az a feladatunk, hogy segítsünk ne­ki. Annak a sorsa pedig, akiről szülei nem tudnak gondoskodni, a társadalom felelősségére van bízva. Az alapvető kér­dés ebben az ügyben a megelőzés. Olyan mentalitásra kell nevelni a fiatalo­kat, hogy felkészülten, felelősen alapít­sanak családot, és szeretetben, együttér- tésben boldog utódokat neveljenek. • Pálovics Középkorunk utolsó legendája Február 24-e Mátyás napja. E név halla­tán mindenkinek Hunyadi Mátyás, az „igaz­ságos” jut az eszébe. Való igaz, történel­münk egyik legnagyobb uralkodója volt. Apja, a Nándorfehérvárnál győzelmet arató Hunyadi János halála után a főméltóságok Nándorfehérváron gyülekeztek. Drámai történet színhelye lett a nem sok­kal korábban győzedelmes Nándorfehérvár, mai Belgrádi Hunyadi László, Mátyás bátyja kivégeztette V László király nagybátyját, Ciliéi Ulrikot. Igaz ugyan, hogy az uralkodó kegyelmet ígér a Hunyadi fiúknak, és Budára hívta őket, ahol Lászlót lefejeztette, Mátyást pedig Prágába hurcolta fogságba. Mindeze­ket követően az uralkodó váratlanul meghalt, királyt kellett választani. 14S8 januárjában gyülekeztek a rendek a Rákos mezején. A szóvivő, aki akkor már a tényleges hatalom birtokosa volt, Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály volt. Érvei valóban sokatmondónak tekinthetők. Mátyás, Hunyadi János fia, ifjú és eképpen irányítható, maga Kapisztránói János is megjósolta, hogy nagy király válik majd belőle. És mindehhez - már csak a biz­tonság kedvéért - magánhadseregével körbe­vette a királyválasztó országgyűlést. így ke­rült sor végül arra, hogy 1458. január 24-én az országgyűlés az akkor mindössze tizenöt vagy tizennyolc esztendős Mátyást egyhan­gúlag Magyarország királyává választotta. Uralkodását váratlan eréllyel kezdte. A báró­kat jobbára megfosztotta méltóságaiktól, leg­inkább a köznemesekre támaszkodott. Vilá­gosan látta, hogy a török ellen Magyarország önmagában nem tudja fölvenni a harcot. Ép­pen ezért jobban bízott a határ megerősítésé­ben, ezért a Zsigmond által kialakított vég­várvonalat újabb erődökkel egészítette ki. El­gondolását igazolta, hogy a törökök támadá­sait sikerrel védték ki. A legnagyobb győzel­met 1479 őszén Kenyérmezőnél aratták. A le­gendás erejéről híres egykori molnár, Kinizsi Pál parancsnoksága alatt a magyar sereg az utolsó pillanatban meg tudta fordítani a csa­ta menetét. A király nem csak a végvárak épí­tésében akart Zsigmond örökébe lépni. Kül­politikai céljai között szerepelt a császári cím megszerzése is. Első lépésként a cseh trónt akarta birtokba venni. Vetélytársával, a len­gyel királlyal a hosszú háborúskodás alatt sem tudták legyőzni egymást, így kiegyeztek. A csehországi hadjáratok nagyon sok pénzé­be kerültek az országnak. Emiatt néhány fő­pap és báró összeesküvést szőtt a király ellen. Mátyás a hírre visszatért az országba. A láza­dó főurakkal könnyűszerrel leszámolt. Meg­büntetésükkor azonban kegyesnek mutatko­zott. A szervezkedés egyik vezetője a király gyermekkori nevelője, a humanista tudós, Vi­téz János esztergomi érsek volt. Mátyás nem végeztette ki, csak fogságra vetette. Eztán to­vább folytatta nyugati háborúit. Mivel Ulász­ló lengyel és cseh király a Habsburgokkal szövetkezett, a király III. Érigyes német ural­kodó ellen fordult. Serege 1485-ben bevette a Habsburgok fővárosát, Bécset is. Hiába arat­ta azonban a győzelmek sorát, a császári trónt nem ő, hanem Frigyes fia, Miksa szerezte meg. A császári címért folytatott küzdelem során a királynak saját trónörökösére is gon­dolnia kellett. Első felesége, a cseh uralkodó lánya, Katalin gyermekszülés közben halt meg. Csaknem tíz évvel később Mátyásnak fia született. A gyermek anyja egy német pol­gár leánya volt, akivel az uralkodó nem kötött házasságot. A keresztségben János nevet ka­pott ifjú így nem örökölhette a trónt. Mátyás újabb házasságot kötött. Második felesége, Beatrix a nápolyi trónörökös leánya volt. Má­tyás a többi európai uralkodóval egyenrangú­nak tekintette magát. Második esküvője után udvarát reneszánsz mintára rendezte be. A palotájában létesített könyvtár messze földön híres volt. A fővárosban díszes kivitelű kóde­xek készültek, melyeket a király címerének hollója után (latinul corvus) corvináknak ne­veztek el. Az uralkodó számos itáliai mű­vészt, tudóst hívott Budára. Visegrádi, ragyo­gó reneszánsz palotáját itáliai mesterek épí­tették. Történetírója, Antonio Bonfini a Hu­nyadiak családfáját egészen az ókori Rómáig vezette vissza. Azt akarta bizonyítani, hogy Mátyás semmivel sem marad el a többi euró­pai uralkodótól. A többi európai állammal va­ló egyenlőséget jelzi, hogy Pozsonyban egye­temet létesített. A reneszánsz művészetet azonban nem csak külföldiek művelték. A pé­csi püspökké emelt Csezmicei János, felvett nevén Janus Pannonius latin nyelvű verseit más országokban is ismerték, és a kor leg­szebb költeményeiként tartották számon. Mátyást az új kultúra meghonosításában el­sősorban külpolitikai célok vezették. Ez volt az oka, hogy a reneszánsz művészet a királyi udvaron kívül csak néhány helyen tudott gyökeret verni. Az ország nagy részében a hagyományos, gótikus művészet maradt a jel­lemző. A humanizmussal párhuzamosan a középkori keresztény kultúra, irodalom is vi­rágzott az országban. Szemben Mátyás budai palotájával, a Duna pesti oldalán állt a feren­cesek kolostora. Az itt élő Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát szerzetesek több népszerű könyvet írtak. Az uralkodó utolsó éveiben már tudta, hogy Beatrixtól sem várhat fiú­gyermeket Ezért trónját törvénytelen fiára, Jánosra akarta hagyni, aki a Corvin mellékne­vet kapta. A báróvá, főpappá tett urakat meg­eskette, hogy halála után fiát támogatni fog­ják. Amikor Mátyás 1490-ben, Bécsben meg­halt, nem tudhatta bizonyosan, hogy 18 éves fiát elfogadja-e az ország királyának. Mátyás király alakja a magyar nép emlékezetében hősként őrződött meg, tetteihez legendák fű­ződtek. Számos mese, monda szól a király igazságosságáról, arról, hogy uralkodása so­rán mindig a szegény emberek pártjára állt. A valóságban a magyar jobbágyok sokkal több adót fizettek, mint bármikor korábban. Az ország népe azonban békében élt, és ellen­ség, különösen a török nem tudta a határokat átlépni. A későbbi korok szenvedései, hábo­rúi tükrében úgy érezték az emberek: Mátyás uralma aranykor volt. Jól jelzi ezt a régi mon­dás is: „Meghalt Mátyás, oda az igazság!” • Varga Péter Böjtelő hava „Ezek a hosszú februári éjszakák, mikor a kihűlt szo­bában felébredünk a szél vinnyogására, dideregve ülünk fel az ágyban, meggyújtjuk a kislámpát, rágyúj­tunk, , megnézzük az órát - korábban virrad már, de nincs sok öröm benne, mert nappal is a tél odvábán ku- corgunk, betegségek, csőrepedések, füstölgő kályhák, el- végezetlen irodalmi és reménytelen, kedvetlen emberi feladatok között, rongyokba és prémekbe bugyolálva -, lila körmeinkre lehelünk, s eszünkbe jut, hogy megint elmúlt egy farsang, az ablakon kocogtat a hamvazó szerda jeges ujja, az öröm elillant és öregszünk. ” / Márai Sándor : A négy évszaki Böjtelő hava nevét az e hónapban esedékes böjti kezdetről kapta. Másodikán ünnepeltük Gyertya­szentelő Boldogasszony napját, Szűz Mária meg­tisztulását. A XII. század óta már a gyertyák meg­szentelésének ideje ez a templomokban. Hazánkban is különös népi hiedelmek kapcsolódnak a megszen­telt gyertyához. A régiek azt tartották, hogy ha vi­har, égzengés, villámlás van, meg kell gyújtani, hogy elűzze azt. Február 3-a Balázs napja. Ilyenkor szokás a Balázs-áldás a templomokban, mikor a pap betegségek ellen, megáldja a gyermekeket. Elődeink ezt a hónapot a Halak havának is nevezték, a Nap állása miatt. A februárt eső­szimbólumokkal, vagy sokszor, mivel a mező- gazdasági tennivalók egy részének kezdetét je­lenti a hónap, gyümölcsfával, szőlővesszővel is ábrázolták. Általában áthatja a hónapot a tél, fagyok végé­nek és a tavasz, a rügybontás kezdetének várása. Sz. A. „így ülünk a februári hajnalban, kedvetlenül és li­la körmökkel. Kamránk, melyet ősszel bölcsen meg­raktunk, kiürült már; a befőtteket és az oldalast megettük, a savanyú káposzta végére járunk. Ismerő­seinket elviszi egy tüsszentés is e hetekben....Ez a hó­nap, mikor egészen kis mozdulatokkal élünk, óvato­san és gazdaságosan, mint a bölcs állatok, melyek le­csökkent ik ilyenkor az élet tevékenységét, mozdulat­lansággal védekeznek, lassított érveréssel szunyókál­nak és pislogva, rejtélyes félálomban várják a napot. ” IMárai Sándor : A négy évszak/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents