Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-13 / 9. szám

4 HÍDLAP • 2006. január 13., péntek www.istergranum.hu A Felvidéken is indul a postajárat? Szlovákiában a jövőben csak a küldemények feladására lesz lehetőség Már nem kakukktojás a romlott élelmiszer Folytatás az 1. oldalról A lépés nagy problémát jelentene a helyi és a környező falvak lakosságának is, mivel az érintett hivatal két falu: Szalka és Kiskeszi kézbesítését is ellát­ta, ráadásul a legközelebbi posta majd tíz kilométerre van a településtől. Valasek Árpádot, Ipolyszalka pol­gármesterét egyelőre nem értesítet­ték a fent említett dologról, így nem tartja valószínűnek, hogy a közeljö­vőben valóban ilyen intézkedésre ke­rülne sor. „Tudomásom szerint 2007-ig biztosan működni fog a pos­ta a faluban, utána viszont várható valamilyen változás, de ez sem a léte­sítmény bezárásával, hanem a posta működési struktúrájának átszervezé­sével kapcsolatos” - nyilatkozta a polgármester. A Komárom-Ersekújvári Regioná­lis Posta Központ nevének elhallga­tását kérő illetékese lapunk kérdésére elmondta, hogy nem tervezik ugyan a fent említett hivatal bezárását „de egy új rendszert szeretnénk kialakí­tani a postai kézbesítés terén”. A mó­dosítás, amelyre gazdasági okok mi­att van szükség, Szlovákia egész terü­letére vonatkozik. A szlovák posta az elkövetkező két évben kézbesítési pontokat szeretne kialakítani, ame­lyek a körülötte fekvő települések kézbesítési feladatait is ellátnák. Adott esetben ez azt jelenti, hogy kézbesítési pontot alakítanak ki Garamkövesden, és Ipolyszalkán csak a küldemények feladására lesz lehetőség, mert a kézbesítést a garamkövesdi központi hivatal alkal­mazottai fogják majd végezni, így ők hozzák majd házhoz többek között a küldeményeket, a nyugdíjat, és a szociális segélyt is. Az így munka nélkül maradt dolgozókkal kapcsola­tosan informátorunk elmondta, hogy Lisztügy: mossa kezeit a gyártó A kifogásolt minőségű termék forgalmazói szerint nem ők hibáztak Folytatás az 1. oldalról A tavaly októberben kialakult - má­ig tartó - helyzet után a cég úgy dön­tött, addig nem is fog a kiskereskede­lembe lisztet importálni, amíg az ügy egyértelműen nem tisztázódik. Ok maguk rendszeresen vizsgálják termé­keik sikértartalmát és beltartalmi érté­keit EU akkreditált laboratóriumuk­ban, arról azonban nincsen tudomá­suk, hogy Magyarországon ki és mi­kor vizsgálta a lisztjüket. Arra vonat­kozóan, hogy az eltérő szlovák és ma­gyar szabvány határszámai közötti kü­lönbség okozhatta a problémát annyit fűztek hozzá: az Európai Közösség négy szabadságról szóló elve ( az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgása) szerint a tagorszá­goknak el kellene ismerni egymás sza­bályozását, tehát a magyar szabvány­nál alacsonyabb sikértartalmat nem le­hetett volna kifogásolni, hiszen az a szlovák előírásnak megfelel. Werli József a Pékszövetség elnöke lapunk kérdésére elmondta: a liszt si­kértartalma nagyban befolyásolja a belőle készült termékek minőségét. Minél alacsonyabb ez a szám, annál több sütőszert, vagyis E-vel jelzett vegyi anyagot kell a tésztába keverni. Többek között ezért sem támogatják, hogy szövetségük tagjai külföldi alap­anyagokat használjanak. Véleménye szerint a magyar gabonatermés teljes egészében fedezi a hazai szükséglete­ket, és a minősége is megfelelő. • P. K. LAP(SZ)ÉL Szabó Hajnal Hamvában holt dicsőséglista Januártól elvileg bárki felkerülhet az APEH becsületes adózókat nyilvántartó listájára, de mindezidáig nyomát sem leljük a hivatal honlapján. Az indoklás szerint azért, mert nincs még gondosan elbírált kérelem, de érdeklődők van­nak, folyamatosan töltögetik le a nyomtatványt a honlapról. A pozitív lista első hallásra csalogatóan hangzik a mindenféle negatív következményekkel járó, adatvédelmileg néha aggályos nyilvántartásokkal szemben, mindig inkább büntető, semmint jóindulatúan megbocsátó igazgatási rendszerünk labirintu­sában. Már nemcsak a bankoknak, hanem például a mobilszolgáltatóknak is van közös adóslistájuk, hogy csírájában fojthassák el hitel-, illetve előfizetés­igénylési kérelmeinket. Az APEH kincstári optimizmussal az érdeklődést hangsúlyozza ugyan nyilatkozatában, mégis valahogy gyanús a csend. Élnék a gyanúperrel: az emberek többsége már az APEH szó hallatán is megborzong, nem kíván a kelleténél közelebbi kapcsolatot kialakítani az emberarcúság lát­szatára egyre több energiát fordító szervvel. (Valószínűleg nem véletlen, hogy az adóhivatalnál sokkal inkább népszerűbb idehaza az APÜSZ névre keresz­telt, APEH Üldözöttéinek Szervezete-csoportosulás). Vagy talán azért nincse­nek még nevek, mert a jelentkezők ellenőrzésekor bizonyos problémák merül­tek fel? A felkerülés feltételeit egyébként adószakértők is bírálják, mondván, nagy valószínűséggel nem mutat majd hiteles képet az adózók moráljáról. Nagy vállalatokat például folyton ellenőriznek, és akit ellenőriznek, annál ugye nagyobb valószínűséggel találnak hibát is, legyen az egy egyszerű félreértés, fi­gyelmetlenség, míg a kisvállakozások sokszor ússzák meg a számonkérést és tűnhetnek ezáltal makulátlannak. Mire jó tehát ez a különös, torz dicsőséglis­ta? Higgyük el, hogy pozitív hatása lehet pályázatok elbírálásánál, hitelkérel­meiméi? Vagy legyünk inkább óvatosak és a kelleténél ne biztosítsunk nagyobb nyilvánosságot személyes adatainknak? Az adatbázishoz ugyanis meg kell ad­nunk nevünket, székhelyünket, állandó lakcímünket és természetesen adószá­munkat is. Mondhatni tálcán kínáljuk elérhetőségünket minden lehetséges ér­deklődőnek. A szándék nemessége ugyanakkor vitathatatlan, végre látszódja- nak a „jók” is, az iskolában mindannyiunknak jól esett, ha véletlenül sikerült felkerülnünk az „Akikre büszkék vagyunk” felirat alá a jó öreg faliújságokra. Csak az iskolában legfeljebb összefirkálták a fotónkat és levakarhatatlanul hor­doztuk a stréber jelzőt, más következménytől nem kellett tartanunk. A Magyar Posta Rt. mobilposta­szolgáltatása tavaly nagy vihart keltett Magyarországon is, tiltako­zásul a Heves megyei Ivádon egy ilyen kocsit szimbolizáló furgon felgyújtására is sor került. A posta- törvény értelmében Magyarország területén, az ezernél kisebb lélek­számú falvakban megszüntethetik a fent említett intézményt. A lela­katolt kisposták helyére egyébként autóval utazó hivatalok léptek, amelyekben valamennyi alapvető postai szolgáltatás a lakosok ren­delkezésére áll. ők valószínűleg a központi állomáso­kon fognak majd elhelyezkedni. A változtatás egyébként az Ister- Granum Eurorégió több kis telepü­lését is érintheti. • Szép Éva Horogra akadt visszaeső Komárom-Esztergom megye. A megyei rendőrkapitányság által ősz­szel összeállított tíz legkeresettebb bűnöző nevét tartalmazó listáról egy nevet kihúzhatnak. A sorozatos lakásbetörésekkel, autólopásokkal gyanúsított 37 éves Vörös Lajost ja­nuár 5-én vették őrizetbe a rendőrök egy lakótelepi lakásban. Varsányi Zsolt, a megyei rendőrkapitányság szóvivője elmondta, hogy a férfit a bíróság már korábban jogerős sza­badságvesztésre ítélte. Vezetőváltás a Művelődési Ház élén Dunabogdány. Január 1-jével Hor­váth Imréné, a Művelődési Ház eddi­gi igazgatója nyugdíjba vonult. A kö­vetkezőkben ezt az álláshelyet a kép­viselő-testület nem intézményveze­tői, hanem művelődésszervezői mun­kakörre változtatta. Ezen feladatra je­lölt Liebhardt András meghallgatása után döntés született arról, hogy ez év kezdetétől ezt a feladatot ő látja el. Folytatás az I. oldalról Vásárlók ezrei vettek a múlt hétig ebből az áruból, vásárlói panasz azonban mindeddig nem érkezett. A vizsgálat után a maradék tojást - több ezer tálcát - megsemmisítette a Tesco, a felmerült költségek miatt kártérítési igényt nyújtottak be a len­gyel céghez. Földi Péter, a Baromfi Termékta­nács elnöke szerint viszont a magyar termelők képesek ellátni a hazai pia­cot. Évente körülbelül 3,3 milliárd tyúktojást termelnek Magyarorszá­gon, az egy főre jutó átlagfogyasztás éves szinten háromszáz körül alakul. Ezekből a számokból is látszik, hogy a termelés abszolút az igények kielé­gítésére rendezkedett be. A csatlako­zás óta azonban bejöttek az olcsóbb, viszont sokszor rosszabb minőségű tojások, emiatt ment tönkre tavaly a magyar termelők egyötöde. Az el­múlt években egyébként is túlterme­A szennyezett lengyel tojásokhoz hasonló esetekben többféle vizsgá­lat lehetséges. Higiéniai problémák esetén az ÁNTSZ, a fogyasztók megtévesztésének gyanúja esetén a Fogyasztóvédelem, jelen esetben pedig az Állategészségügyi és Élel­miszer Ellenőrző Állomás végez vizsgálatot. Nedeczky Árpád, a Ko­márom-Esztergom Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer Ellenőr­ző Állomás igazgatója elmondta: a szennyezett lengyel tojásokra vo­natkozó bejelentést követően az élelmiszer-higiénikusok és az Ellen­őrzési Osztály munkatársai a hely­színen tartottak ellenőrzést. Mivel a tojásokra kötelező rányomtatni a termelőt azonosító jelzést, így pon­tosan regisztrálható, hogy honnan származik az adott termék. Semmi­lyen körülmények között nem for­dulhat elő, hogy az importból be­hozott tojásra utólag magyar pe­csét kerüljön. Behozatal esetén az importőr köteles bejelentést tenni az Állategészségügyi és Élelmiszer­ellenőrző Állomás felé. lés volt a nemzetközi tojáspiacon, így mindenki próbált a feleslegétől akár potom áron is megszabadulni. Erről lehetett szó a lengyel szállítmány esetében is, amelynek a szakember szerint nem a szennyezés volt a leg­nagyobb problémája, hanem, hogy öreg volt. Mint azt az elnök elmond­ta, minden tételben található egy-két szennyezett darab, a szóban forgó to­jások között azonban az összes ilyen volt. Ezeket maximum takarmányo­zásra, vagy tojáspornak szabadott volna felhasználni. Egyértelműen megállapítható volt, hogy ezt a tételt pont a szennyezettsége - és az emiatt valószínűsíthető fertőzöttsége - mi­att különválogatták, aztán mégis em­beri fogyasztásra értékesítették. A hazai tojásiparra egyébként is rá­jár a rúd az utóbbi időben, hiszen a versenyhivatal árkartell gyanújával indított vizsgálatokat a közös cég, a Magyar Tojásértékesítő Kft ellen. A gazdák tagadják a vádakat, és inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy hús­vét előtt újra megismétlődhet a tojás­botrány, amennyiben az illetékesek nem fordítanak nagyobb figyelmet a külföldről behozott, bizonytalan ere­detű és minőségű árukra. Szerettük volna az ügyben meg­szólaltatni a szennyezett tojások vizsgálatát végző Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot is, azonban lapzártánkig nem kap­tunk választ a kérdéseinkre, a főállatorvost, Süth Miklóst pedig nem tudtuk elérni, hiszen - akárcsak a fertőzött szaloncukrok miatti bot­rány idején - szabadságon volt. • Pálovics-Berényi Madárinfluenza: itthon nincs ok a pánikra Az uniót és hazánkat egyelőre elkerüli a terjedő vírus Az utóbbi időben nyugtalanító hí­reket hallani a madárinfluenza terje­déséről világszerte. Vietnám, Thai­föld, Indonézia és Kína után jelentős vírusgócokra bukkantak Törökor­szágban - ahol három gyermek meg is halt a betegségben Romániá­ban és Ukrajnában, legújabban pe­dig Trinidad és Tobagóról derült ki, hogy eltitkolták kétezer szárnyas el­pusztulását. japánban 77 ember be­tegedett meg a madárinfluenza eny­hébb változatában, ám ezt hivatalo­san még nem ismerték el. A szakem­berek szerint az uniót és hazánkat egyelőre nem fenyegeti a járvány. A vírus mindezidáig nem jelent meg az Európai Unió területén, a ha­tóságok pedig hangsúlyozzák: a be­tegség egyetlen esetben sem terjedt még emberről emberre, azaz továbbra is állategészségügyi kérdésről van szó. Ettől függetlenül Brüsszel természe­tesen megtette a szükséges lépéseket, a törökországi esetek hírére nemcsak a baromfi behozatalát tiltották meg, hanem a környező országokból szár­mazó madártollat tartalmazó termé­kekre is vétót hirdettek. Az unió szak­értői minden vírusfertőzött területen segítenek a helyzetfelmérésben, az ENSZ pedig széles körű felvilágosító program elindítását sürgeti. A török gyerekekről ugyanis bebizonyosodott, hogy nagyon szoros kapcsolatban vol­tak a beteg állatokkal, játszottak velük. Rajtuk kívül még 15-en biztosan meg­fertőződtek, negyvennyolc esetet még vizsgálnak a szakemberek. Egy ameri­kai professzor ugyan felvetette, hogy két thaiföldi esetben nagy a valószí­nűsége, hogy a betegség emberről ter­jedt át emberre, ám sietett leszögezni, stabil fertőzési láncról nem beszélhe­tünk, a világjárvány esélye ma körül­belül ugyanakkora, mint egy évvel ez­előtt. Magyarországon továbbra is fo­lyamatos mind a háziszárnyasok, mind a vadmadarak ellenőrzése, ed­dig egyetlen gyanús esettel sem talál­koztak a szakemberek. Ezt erősítette meg kérdésünkre Fazekas István ha­tósági főállatorvos és Gács Judit, a Komárom-Észtérgom Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás igazgatóhelyettese is. Márci­usig még körülbelül kilencezer ba­romfitól és kétezer vadmadártól vesz­nek mintát, az unióban összesen mintegy huszonötezer szárnyast vizs­gálnak. A vadászoknak nemcsak a ma­dárvadászatok bejelentését tették kö­telezővé, hanem bármilyen gyanús madártetemet is jelenteniük kell. Ritoók Emese, az ÁNTSZ szóvivője lapunknak elmondta: egyelőre nem lép életbe a világjárvány esetére ki­dolgozott vészforgatókönyv, a H5N1 vírus ellen kifejlesztett vakcinák for­galomba hozatali engedélyeztetése fo­lyamatban van, a végeredmény febru­ár végére, március elejére várható. Az egészségügyi miniszter ezzel párhu­zamosan azt közölte: a napokban lejár a kísérletek utáni 3 hónapos várakozá­si idő és hamarosan legyártható lesz az a húszezer adag vakcina, amivel el­ső körben a baromfik közelében dol­gozókat oltják be. Az viszont nem biz­tos, hogy a világjárványt éppen a H5NI vírus okozza majd - figyel­meztetett Ritoók Emese, de hozzátet­te: a meglévő technológiával a mutáns elleni szer kifejlesztésének ideje akár a felére is csökkenhet. A lényeg az, hogy mindezidáig sikerült izolálni a fertőzött gócokat karanténnal és a szárnyasok azonnali elpusztításával. • Sz.H.

Next

/
Thumbnails
Contents