Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-13 / 9. szám
www.istergranum.hu 2006. január 13., péntek • HÍDLAP 5 Kerékpárútra pályáznak Dunabogdány. A többcélú kistérségi társulás több más érintett társulással együtt pályázatot nyújt be egy nemzetközi kerékpárút engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére. A pályázathoz szükséges önerőt a képviselő-testület megszavazta, mely a dunabogdányi szakasz tervezésére vonatkozik. jótékonysági bál a Mária-barlangért Dorog. A város képviselő-testülete, Dorog Város Kulturális Közalapítványa és a Dorogi Vállalkozók védnökségében és a Közművelődési Kht. szervezésében bált rendeznek a 80 éves Mária-barlang felújítása érdekében. A február 4-én, este nyolc órakor kezdődő jótékonysági bálra a József Attila Művelődési Házban kerül sor, ahol belépő 5500 forintba kerül majd, s a bevételt a barlang felújítására fordítják. A rendezvényre február 2-ig lehet jelentkezni a művelődési házban. Ameny- nyiben további adományokat szeretnének erre a célra fordítani, a művelődési házban, valamint az önkormányzattól kérhetnek információkat. Atj árhatatlan a postának az európai határ Az Esztergomban feladott levél egy hét alatt ér Párkányba Folytatás az 1. oldalról Az esztergomi postahivatal vezetőjétől megtudtuk, hogy minden egyes Esztergomban feladott levelet, küldeményt egy budaörsi logisztikai központba szállítanak, ahol aztán a megfelelő helyre irányítják tovább. A külföldre, így Szlovákiába feladott levelek ezután a szlovák logisztikai központokon keresztül folytatják útjukat. Azzal kapcsolatban, hogy mérlegel- ték-e már a lehetséges alternatív útvonalakat, a postavezető lényegében ugyanazt válaszolta, mint a Magyar Posta Rt. kommunikációs igazgatója: ez soha nem volt és várhatóan nem is lesz napirenden. Tomecskó Tamás indoklása szerint a küldeménytovábbítás módja szigorú nemzetközi szerződéseken alapul, és csupán két ország viszonylatában működhetnek, jóval összetettebb, bonyolultabb rendszerről, mechanizmusról van szó annál, semhogy ezt két város, illetve kisebb régiók között alkalmazni tudják. A logisztikai központok ugyanis ellenőrző pontokként is működnek, minden egyes küldemény adatait rögzíteniük kell a későbbi esetleges visszakeresések miatt, alternatív útvonalakra nincs példa egyik európai országban sem. Másrészt Tomecskó hozzáfűzte azt is: nem tartja valószínűnek, hogy napi egy-két levélnél több jönne össze, azaz valójában igény sincs a-gyorsabb kézbesítésre. A környező országok postáival természetesen tartják a kapcsolatot és a lehető legjobb együttműködésre törekednek. Tavaly a gyors kézbesítést elősegítendő a posta megállapodást kötött a határőrséggel, miszerint autóikat torlódás esetén a szokásos ellenőrzés után soron kívül átengedik a határon. így tehát elvileg különösen hatékonyan közlekedhetnének Esztergom és Párkány között is. Párkányból pedig egyszerűen továbbíthatók lennének a küldemények, természetesen szintén a megfelelő logisztikai központoknál történt szelektálás után. így a ma működő Esztergom-Budapest- Pozsony-Párkány útvonal legalább némileg lerövidülne. Gondolhatnánk viszont azt is: ugyan miért éppen a postai szolgáltatás válna rugalmasabbá az uniós csatlakozás után, hogyha még a sürgősségi ellátás, betegcserék egyszerűbb lebonyolítását is képtelenségnek tűnik megoldani. • Szabó Hainal Megbízik-e a tojás minőségében? Nemrég újabb selejt bukkant fel az egyik hazai nagyáruházban. A Lengyelországból érkező, olcsó szállítmány a szakértők szerint emberi fogyasztásra alkalmatlan volt, mégis több tízezer darabot adtak el belőle Karácsony előtt az áruházlánc üzleteiben. Gyurcsics Valéria (nyugdíjas) Nem hallottam eddig a fertőzött tojásról, de nem félek tőle, mert abban a boltban, ahol mindig vásárolok, még nem volt probléma a minőséggel. Igaz, a saját tyúkjaink által tojt tojásnál még nem ettem finomabbat. Környei Gábor (zöldségkereskedő) Van nálunk is tojás, egy környei gazdaságból való, én is ezt fogyasztom. Az emberek inkább bíznak a piaci áruban, mint a nagyáruházak termékeiben, ezzel én is így vagyok. Csak két hónapig lesz buszközlekedés? Tegnap előszerződést kötött Párkány az SAD-vel Folytatás az 1. oldalról Magyar Bertalan a Hídlapnak elmondta, hogy a város 1 millió 400 ezer koronás, azaz 9 millió 800 ezer forintos költség kiegyenlítést ítélt meg a SAD felé, így ezen most változtatni kell, mert az összeg nem fogja fedezni a kiadások és a bevétel közt keletkező különbséget. Az autóbusz vállalat tevékenysége folyamán szert tesz egy bizonyos összegre, de ez nem elegendő a kiadások fedezésére, mert a megrendelő különböző viteldíj kedvezmények használatát is jóváhagyta. A jelenlegi helyzetben ezért költségvetés-módosításra lesz szükség, erről február 14-én tárgyal a párkányi képviselő-testület. Csepregi Zoltán, az érsekújvári SAD párkányi részlegének vezetője a Hídlapnak elmondta, hogy a vállalatuk számára érkező támogatás nagysága fordítottan arányos az egyszeri viteldíj értékével. Ha tehát az állami autóbusz vállalat 11 koronát (77 forintot) kér az utasaitól, akkor kevesebb pénzt kap az önkormányzattól a költségek kiegyenlítésére, mintha 10 koronát (70 forintot) kérne. Információink szerint a város február 14-én újra tárgyalja a menetdíj 11 koronára, azaz 77 forintra való emelését, annak érdekében, hogy ne a költségvetést kelljen módosítani, de valószínűleg az alig pár hónapja megszavazott díjjal kapcsolatosan a képviselők ugyanúgy fognak dönteni, mint decemberben, és így a költségkülönbség emelésére kerül majd sor. A város és a SAD között egyelőre csak két hónapos előszerződés született, mert Párkánynak a mostani költségvetés szerint egyelőre nincs kellő fedezete a szolgáltatás egész évi finanszírozására. • Sz.É. Szlovákia is ráharapott a fürdőüzletre Ógyalla után Galántán is nagyszabású beruházást terveznek Folytatás az 1. oldalról Az uniós pénzből egy olyan termálfürdőt szeretnének létrehozni, amely nemcsak a turistákat, hanem a helyieket is vonzaná. Mindez, a már létező sportlétesítményekre - a fociilletve teniszpályákra - épülne fel. A komplexum hat nagyobb medencét tartalmaz majd, amely 840 négyzet- méter területet ölel fel és különböző effektusokkal lesz ellátva. A beruházás megvalósítását három részre szeretnék osztani: az első fázisban a termálfürdőn kívül a relaxációs és sport- létesítményeknek, és az éttermeknek kellene elkészülnie, a második időszakban hotelt, golfpályát, műfüves focipályát, fitness centrumot, röplabdapályát, a hamadikban pedig parkot, téli stadiont építenének ki. Az államtól kapott pénzből tervezett beruházás a galántai Samsung vállalattal kapcsolatos, mert azt annak Ógyallán, a jövő tavasszal aquaparkkal összekötött wellnes centrum építésébe kezdenek. A beruházás teljes költségét, amely egy milliárd korona, azaz hétmilliárd forint, egy olyan svájci cég fedezi, amely eredetileg bérlakásokat szeretett volna építeni a városban. az érdekében, hogy a cég ne csak tíz évig maradjon a városban, hanem annál tovább, infrastrukturális fejlesztésre szeretnék szánni. A Samsung Electronics, amely már a logisztikai centrumának az alapkövét is lerakta a városban, 3500 személyt alkalmaz: „Ennek köszönhetően három év alatt 16,2 százalékról 64 százalékra sikerült csökkentenünk a munkanélküliséget” - nyilatkozta lapunknak Alexander Mézes, Galánta polgármestere. • -p -a Hartmann Sándorné Edit (nyugdíjas) Nem bízom a multikban, a tojást egy kis élelmiszer- boltban szerzem be, mindig oda járok vásárolni. A betegséget okozó tojást áruló nagyáruházról annyit, hogy a barátnőm répát vett náluk, amitől egy tucat nyula pusztult el. így bízzon meg az ember az ott kapható élelmiszerben. Juscsák Ildikó (eladó) Láttam a tévében a híradást a fertőzött tojásról. Nálunk ilyen probléma nincs, mert hozzánk kétnaponta hozzák a friss házi tojást, amiben mindenki megbízik. Mindig odafigyelek arra, hogy amit eszem, az honnan származik, milyen minőségű. Uj kötettel jelentkezik Leányvár költője Idén jelennek meg Sárándy József író, publicista és poéta új versei Szűk esztendő elé néz a kisközség Az új büdzsé miatt Leányváron is kevesebb pénz jut a fejlesztésekre Folytatás az 1. oldalról A leányvári illetőségű író, költő, publicista négy prózai műve és tíz verseskönyve és számos, az Elet és Irodalomban, valamint a Magyar Nemzetben megjelent publikációjáról közismert országosan. Az alkotót készülő írásairól és az eddigi pályájáról kérdeztük.- 2005-ben a szolnoki Barbaricum Irodalmi és Művészeti Kiadónál jelent meg könyve. Idén is készül egy újabb kötettel?- Még nincs kész és a kiadás időpontját sem tudnám megmondani, de készülök egy új verseskötet publikálására. A 2006-os összeállítás címe Talált versek lesz. Elképzelhető, hogy a Barbaricum könyvkiadóval fogok ismét együtt dolgozni, de ez még nem tisztázott.- A líra mellett, korábban prózát is írt. Melyik műfajban jeleskedett leginkább?- A prózai művek főként elbeszélések, illetve az újságcikkeket összegyűjtő kiadványok. A cikkek az Elet és Irodalomban illetve a Magyar Nemzetben jelentek meg. Ezek közül kiemelkedőnek tartom a egyik naplóformában elkészített írásomat Fehérgyarmatról az 1970-es tiszai árvíz kapcsán. Ekkor még egyetemi hallgató voltam és fiatal írótársaimmal együtt ott voltunk, amikor egész Fehérgyarmatot elöntötte az árvíz. Erről készült az a bizonyos publicisztikám.- Az elmúlt esztendőben ünnepeltük József Attila születésének 100. évfordulóját. Hogy látja, mint költő, erősödik-e a líra népszerűsége ma Magyarországon?- Sajnos egyre kevésbé, sőt meg kell, hogy mondjam, hogy egyre kilá- tástalanabbnak látom a vers helyzetét. Ügy látom és tapasztalom, hogy manapság nem igazán tanulják, tanítják és ezért nem kedvelik a mai emberek a verseket. Pedig a vers nagyon fontos, mert ez a legalkalmasabb irodalmi forma arra, hogy megmutassa az ember legbelső érzéseit, gondolatait, világát.- Egy író-olvasó találkozón talán nyílik arra lehetőség, hogy közelebb kerüljön a közönség az alkotóhoz és műveihez. Volt-e, lesz-e mostanában ilyen összejövetel?- Tavalyi évben volt ilyen alkalom, de megmondom őszintén nem tudom, hogy idén mikor lesz erre lehetőség. Nem feltétlenül fontos számomra a közlésnek ez a módja. Nem igazán kívánom helyzetbe hozni magamat, ha hívnak, természetesen szívesen elmegyek az író-olvasó találkozókra.- Tartja-e a kapcsolatot a régió más íróival, költőivel?- Igen, O Nagy Zoltán, esztergomi írót ismerem közelebbről, illetve szívesen hallottam Ruda Gábor és Wernke Bernát által vezetett Muravidéke Irodalmi Baráti Kör jó tevékenységéről.- Részt vesz-e a leányvári közéletben?- Ma már nem. 1976-ban egy az akkori Élet és Irodalomban megjelent cikksorozatom kapcsán cserélték le a Leányvár és más környékbeli települések ivóvízrendszerét, mert az addig használt víz túl nitrátos volt, két gyermek meg is halt. Az írásaimat a Szabad Európa Rádió is leközölte, de ennél fontosabb volt, hogy a cikk hatására fontos infrastruktúrális változás állt be a falu életében. Ma már nem foglalkozom aktívan a közélettel, csak a verseknek, az irodalomnak élek, hiszen ez egy író dolga. • Pöltl „Oxi” Zoltán Leányvárt is elérte a kormányzat központi büdzsét megszorító intézkedéseinek negatív hatása. A község ebben az évben sajnos kevesebb pénzből gazdálkodik majd, emiatt pedig a fejlesztésekről le kell mondaniuk. Az idei év költségvetésének előkészítése szerepelt tegnap a leány vári ön- kormányzat pénzügyi és gazdasági bizottságának ülésén. Ezt követően Bánffy Miklós polgármester lapunknak elmondta, hogy - bár még nem végleges a költségvetés - de az biztosan látszik, hogy intézményeik fenntartására és feladataik ellátására idén tízmillióval kevesebb állami támogatást kapnak, mint tavaly Az összeg infláció nélkül és nominál értéken értendő. A polgármester elmondta azt is, hogy a község több évre szóló fejlesztési koncepciója szerint erre az évre számos beruházást irányoztak elő, de mivel a büdzséjük összes hiánya hatvanmillió forint - negyede a teljes költségvetésnek - le kell mondaniuk bizonyos fejlesztésekről. - Egy-két millió forintot talán még elő lehet teremteni, de hatvanmilliót nem - mondta Bánffy Miklós. Hogy milyen beruházások maradnak el idén, egyelőre nem tudni, hiszen még csak a költségvetés előkészítéséről tárgyaltak, a hónap folyamán még több bizottság ülésén is szó lesz a koncepcióról. Talán az országos politika hatása az is, hogy a korábbi kedvező tendencia, ami a községbe irányuló betelepüléseket illeti, megtorpant. Bánffy Miklós véleménye szerint az országgyűlési választások kedvező kimenetele esetén az ingatlan vásárlásiilletve építési kedv is növekedni fog. • (gAl)
