Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-11 / 7. szám
4 HÍDLAP • 2006. január 11., szerda www.istergranum.hu Egy kampány szlogen margójára Az egyházak nem akarnak nagyobb vihart, megszokták már a támadásokat Tető alá hozták az iskola-felújításokat A Párkányi Gimnázium tatarozása júniusig biztosan befejeződik Az SZDSZ is megkezdte 2006-os kampányhadjáratát, plakátjaik szlogenje pedig nem más, mint a Miatyánk egy mondatának átirata: jöjjön el az én országom! A jelmondat kétségkívül borzolhatja mind a hívők, mind pedig az egyházak kedélyét és az is biztos: nem véletlen a szlogenválasztás. A szabad demokraták több megnyilvánulásából is kiderült, hogy legkevésbé sem jellemzi őket az egyház- és vallásbarát politizálás. Legutóbb az egyházi intézmények normatíva kiegészítése ellen emelték fel szavukat, illetve a Vatikáni Egyezmény felülvizsgálatát kezdeményezték. Most elindított országos kampányuk szlogenje pedig egyértelműen az egyháznak www.gzénországorn.hu szánt fricskaként értékelhető. A magyarországi egyházak viszont elég óvatosak és talán túl beletörődőek ahhoz, semhogy a nyilvánosság előtt tiltakozzanak az efféle akciók ellen. Bölcskei Gusztáv református püspök egy rádióinterjúban úgy fogalmazott: a Szentírás szavai védtelenek és kiszolgáltatottak, kinek-kinek saját felelőssége, hogy mire használja fel ezeket. A püspök azon nem lepődött meg különösebben, hogy egy politikai kampány eszközeként használják az ima szövegét, mondván: nem ez az első, és nem az utolsó eset, mindamellett bízik Félpályás útlezárás lesz a 10-esen A kesztölci Fidesz-csoport is szorgalmazza az elkerülő út építését Folytatás az 1. oldalról Grószné Krupp Erzsébet, Pilisvörösvár polgármestere lapunknak azt mondta, hogy a demonstrációhoz nemcsak az önkormányzat, hanem a város lakosai is csatlakoznak, sőt talán több településről is érkeznek majd tiltakozók. Az ősszel Kesztölcön megalakult Fidesz-csoport is az elkerülő út minél előbbi megépülését szeretné elérni. Simonek Antal, a csoport elnöke lapunknak elmondta: a Solymárra, valamint Budapestre járó dolgozók és iskolába utazó diákok szempontjából már régóta nagy szükség volna egy elkerülő útra, hiszen a jelenlegi 10-esen nem ritkán két óráig is araszolni kell a dugóban. Emellett az esztergomi ipari parkba települt cégek áruszállítása szempontjából is előnyös lenne az útépítés. Simonek Oravetz Ferenc Február 4-én, délután öt órától Pilis Esték címmel rendez programot Kesztölcön, a Klubban a Fidesz csoport. Az est vendége Buzánszky Jenő, labdarúgó, az Aranycsapat legendás jobb hátvédje lesz. véleménye szerint a jelenlegi helyzet, azaz az állandó zsúfoltság tarthatatlan a főúton, ezért bírálta a kormányt tehetetlensége miatt. Hiszen - mint mondta - ha a kabinet komolyan akarta volna az elkerülő utat, már megvalósította volna. Az elnök kritikusan fogalmazott a térség ország- gyűlési képviselőjével, a szocialista Tittmann Jánossal kapcsolatban is. Mint megjegyezte: amióta a parlamentben ül, „egyetlen szót sem szólt a 10-es elkerülő út érdekében.” • Gál Kata LAP(SZ)EL Testvéri csók választások előtt? Vladimír Meciar (HZDS) hétvégén tett kijelentésére - miszerint szeptember után elképzelhetőnek tart egy HZDS - Smer - Szabad Fórum kormánykoalíciót - még a politikában kevésbé jártas honpolgár is felkapta a fejét. Tekintettel a két ellenzéki pártvezér - Meciar és Robert Fico (Smer) - között áthidalhatatlannak tartott ellentétre, eddig a politológusok sem tartották elképzelhetőnek, hogy e két dudás egy csárdában megférjen. Főkent azért nem, mert az elmúlt évek során a két vezető ellenzéki politikus között számos pengeváltásra, kölcsönös pocskondiázásra került sor. Sőt, volt egy olyan huzamosabb időszak, amikor Vladimír Meciar nem volt hajlandó egy tárgyalóasztalhoz ülni Robert Ficoval. A jelek szerint az elnyűhetetlen, ex-kormányfő a kormányba kerülés érdekében most hajlandó lenne fátylat borítani a rosszemlékű múltra, és figyelemreméltó engedményekre is képes. A nagy összeborulás létrejötte esetén átengedné legnagyobb riválisának a kormányfői posztot, annál is inkább, mivel állítása szerint már 2002-ben is kacérkodott ezzel a gondolattal, csak akkor valahogy még nem sikerült szavakba öntenie gondolatait. Nem is olyan régen Robert Fico az ellenzék elárulásával vádolta meg az örök túlélő Meciart, mert nem volt hajlandó megbuktatni Mikulás Dzurinda miniszterelnököt és kisebbségi kormányát. Azóta viszont, néhány hónap elteltével részben megváltozott a helyzet, amelynek eredményeként a HZDS elnöke a politológusokat is meglepve, burkolt frigyet ajánlott a Smer frontemberének. A politikában minden lehetséges! Még az is, hogy a két ellenzéki pártvezér „keresztényi szeretetről tesz tanúbizonyságot” és megbocsát egymásnak. Az sem kizárt, hogy a hatalomra kerülésük érdekében elássák a csatabárdot, örömkönnyeket hullajtva egymás keblére borulnak, és a kommunista pártvezérek jó szokásához híven, testvéri csókkal pecsételik meg örök barátságukat. A HZDS és a Smer egymásra találása és tartós együttműködésük esetén - a közvélemény-kutatások eredményeit figyelembe véve, teljesen egyértelmű, hogy szeptember után a jelenlegi három kormánypártnak eléggé beszűkülnének a kormányalakítási esélyei. A HZDS - Smer szövetség másik nagy vesztese pedig a szlovákiai magyarság lenne. abban, hogy akik olvassák, bölcsen a helyén tudják kezelni az üzenetet. Megkérdeztük Ittzés János evangélikus püspök véleményét is, aki azt mondta: „Bánt és szomorú vagyok a szlogen miatt, bár nem hozott új elemet, csupán az üzenet mértéke nagyobb. Az SZDSZ részéről nincs ebben semmi meglepő.” Az egyházi vezető ugyanakkor azt is megjegyezte, az efféle provokáció lehetősége részben az egyház, részben pedig a közönyössé vált társadalom felelőssége is. A katolikus egyház nem kívánta kommentálni a jelmondatot, Kiss-Rigó László püspök is csak annyit fűzött hozzá: Jézus a mi országunkról beszél, sajnálatosnak tartja, hogy a szlogen kirekesztő módon csak egyféle országot említ. • Sz.H. Kínai delegáció a megyében Komárom-Esztergom megye. Hét fős kínai delegáció érkezik Belső-Mongol iából a megyébe január 12-én, délelőtt tíz órakor. Céljuk, hogy megismerjék Magyarország kereskedelmi és befektetési szabályait, a politikai hátteret az uniós csatlakozást követően, a külföldieket vonzó befektetési és export lehetőségeket. Tatabányán, a megyeháza dísztermében Agócs István, a közgyűlés elnöke fogadja a vendégeket, majd előadásokat hallgatnak meg Magyarország mezőgazdasági helyzetéről és befektetési környezetéről. Kevesebb pénz a munkaügyi központnak Komárom-Esztergom megye. Összesen 880 millió forintot kapott a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ az idei évre a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületétől. A legtöbb megye egy milliárd forintot kapott a 34 milliárdos keretösszegből. Megyénk intézménye január közepén határoz az összegek elosztásáról. Folytatás az I. oldalról Az eddig felhasznált 6 millió koronát a legfontosabb problémák - a tetőszerkezet megerősítése, hibáinak kijavítása, és az egyéb külső, ezért jobban látható problémák - orvoslására használták fel. Ahogy azt Bobor János, az iskola igazgatója elmondta, a munkálatok eddig terv szerint haladnak. Az új tető- szerkezet áll, ám az utóbbi hónapban azért akadtak kellemetlenségek: a cserép nélküli, ideiglenesen leponyvázott tető több helyen beázott. Ha minden jól megy, akkor a felújítást végző vállalkozó a napokban megkezdi a cserepek felrakását. Az igazgató hozzátette, hogy a megyétől még további támogatást, szám szerint 5 millió koronát várnak, amit majd az osztálytermek és egyéb belső terek felújítására fordítanának. Azonban ennek az összegnek Folytatás az 1. oldalról A tömbház egyébként december óta egy magánszemély tulajdonában van; ő azzal a feltétellel vásárolhatta meg a várostól az épületet, hogy a „bérlőknek” fél éven belül új lakhatási lehetőséget biztosít. Nos, ez a folyamat most drasztikusan felgyorsult, Az Ady Endre Alapiskola felújítási ügye már jó ideje húzódik, ám Fodor Zsuzsanna igazgatónő nincs elkeseredve. Elmondása szerint sok információ még nincs a birtokában, csak annyi bizonyos, hogy az igényelt 30 millió koronát az iskola A és B pavilonjának rekonstrukciójára, hőszigetelésére, az ablakok cseréjére és a tetőtér beépítésére szánnák. Magyar Bertalan, Párkány alpolgármestere elmondta, a pályázat elbírálása és elfogadása már megtörtént, a szerződés aláírása azonban még várat magára. az átutalása még folyamatban van. S ha továbbra is minden a terv szerint megy tovább, akkor a munkálatok júniusra be is fejeződhetnek. • Bódi Gergő mert a tömböt időközben hivatalosan is lakhatatlannak nyilvánították, és lebontása így már biztosra vehető. A fedél nélkül maradt ötvenegynéhány ember január 20-áig maradhat Örsújfalun, utána a ház tulajdonosának kell szállást biztosítania számukra. • Vas Gyula Éjszakai pánik után kényszerköltözés Félszázan váltak hajléktalanná otthonuk lakhatatlanná válása miatt Nem látni a fától a pénzt Erdei iskolákra 550 millió forinttal kevesebb támogatás jut az idén Folytatás az 1. oldalról A pénzügyi háttérről és a támogatások csökkentéséről annyit mondtak a tárcánál, hogy ezt a programot többféleképpen lehet biztosítani. Finanszírozhatják az iskola saját költségvetéséből, a tanulók szüleinek önkéntes hozzájárulásából, a fenntartó támogatásából, vagy egyéb állami, szakmai pályázati forrásokból. Az idei tanév nyertesei egyébként már megvannak, és ebben a tanévben valószínűleg nem is lehet újra pályázni, mivel a minisztériumnál már elfogyott az erre szánt pénz. A Visegrádi Erdei Iskola munkatársai még nem tartanak bezárástól vagy megszűnéstől. Máris vannak jelentkezők az idei programokra, de csak az év folyamán derül ki, hogy mennyire lesz érezhető a költségmegvonás. Számítások szerint egy 5- 6 napos erdei iskola harminc diákkal körülbelül 360-540 ezer forintba kerül a fenntartónak. Az idei tanév nyertesei átlagosan 100-150 ezer forintot kaptak osztályonként erre a célra, tehát valakinek ezt még ki kell pótolnia, különben csak 1-2 napra viszik a gyerekeket az erdei iskolákba. Összesen egyébként 344 osztály nyert a pályázaton támogatást, ha teljesen kifizetnék költségeiket, akkor az 180 millió forintjába kerülne az államnak, ami az eredeti 600 milliós támogatásból bőven kijött volna, így viszont azok az iskolák járnak jól, ahol a szülők fizetik az erdei iskolát, vagy esetleg az intézménynek saját épülete van erre a célra. Saját költségvetésből csak az iskolák töredéke képes kifizetni a költségeket. • Győrffi Diána
