Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-11 / 7. szám

www.istergranum.hu 2006. január 11., szerda • HÍDLAP 5 Uj családtámogatási rendszer: két lépés hátra Ugyanannyit kapnak a gazdagok és a legszegényebbek is - hol az igazság? Január elsejétől a száz lépés prog­ram keretében lépett életbe az új, egységes családtámogatási rend­szer, miután a kormány megszüntet­te a családi adókedvezményt és a rendszeres gyermekvédelmi támo­gatást, melyek összege ezentúl a családi pótlékba épül be. Az Or­szággyűlés alelnöke szerint igaz­ságtalan az új rendszer, hiszen pont a legjobban rászorulóknak nem nyújt valós segítséget. A segélyből élőket sem ösztönzi, hogy tegyenek valamit helyzetük jobbításáért. Az eddig 13. haviként folyósított családi pótlék beépül az egységes ha­vi támogatás összegébe, és új ellátás­ként jelenik meg a rászorultság alap­ján adható rendszeres gyermekvédel­mi kedvezmény. Emelt összegű csalá­di pótlékot kapnak a gyermekeiket egyedül nevelő szülők, és a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelők. Az egy- és kétgyermekes családoknál megszűnik a családi adókedvezmény, amely beépül a családi pótlékba, a három- és többgyermekes családok adókedvezménye pedig gyermeken­ként havi 4000 forint lesz. A kor­mány januártól dupla juttatásokat ígért, ehelyett csak összevonták és egyetlen név alá rendezték az eddigi támogatásokat. A valós emelés mér­téke tíz százalék körüli. Harrach Péter, az Országgyűlés fideszes alelnöke lapunk kérdésére elmondta: a kormány egy eddig jól működő rendszert változtatott meg. Ez a változtatás nemcsak leegyszerű­sítést jelent, hanem egy biztos, és so­kaknak kiszámítható rendszer ösz- szekuszálását. Megszüntették a sze­gényeknek járó rendszeres gyermek- védelmi támogatást és a családi adó­kedvezményt is, ezek forrását egyesí­tették a családi pótlék összevonásá­val, és most minden gyermek után azonos juttatás jár. Ez nem igazsá­gos, hanem a szegény gyermekek helyzetének figyelmen kívül hagyá­sa. Mindenki kap abból, ami a leg­rosszabb helyzetűeknek járna, és az egész rendszer - főleg a dolgozó szü­lőknek fontos adókedvezmény eltör­lése - a segélyezés felé tolódik el, így nem munkára késztet, hanem egy se­gélyekre berendezett életre. A segély annak járna, aki krízisben A családi pótlék új összege gyermekenként Egygyermekes családok u ooo Ft Kétgyermekes családok 12 000 Ft Háromgyermekes családok 13 000 Ft van, így viszont sokan azzal számol­nak, hogy ebből fog megélni az egész család. Ha egy országban növekszik a bér és a segély közötti különbség - mint az a polgári kormány idején volt Magyarországon -, az munkára ösz­tönzi az embereket, most viszont en­nek pont az ellenkezője történik. Rá­adásul a kormánynak további be nem váltott ígéretei vannak a családtámo­gatási rendszert illetően; több éve nem változott a gyed és a gyes összege, az ápolási díj még mindig a minimál- nyugdíjhoz áll közel, és a természet­beni juttatások (étkeztetés, tanköny­vek) rendszere is kidolgozatlan. Nem eléggé differenciáltak az intézkedések, azokat a rétegeket nem juttatják jobb helyzetbe, akik leginkább rászorulná­nak. A sokgyermekes és kis jövedelmű családoknak nem segítenek, így pedig minden kormányzati kommunikáció ellenére az igazságtalanság érvényesül. • Pálovics Klára Jubilál az ipolysági múzeum Tíz éve újították fel Szlovákia legrégibb intézményét Uj számrendszer Szlovákiában Az ipolysági Simonyi Lajos Galé­riában jubileumi kiállítás látható, mely bemutatja a Honti Múzeum tízéves tevékenységének kereszt- metszetét. A kerek évfordulót ün­neplő intézmény gyökerei azonban jóval mélyebbre nyúlnak vissza, mivel Szlovákia egyik legrégibb múzeumaként tartják számon. Az egykori Hont vármegye szék­helyén, Ipolyságon, az 1898-ban ala­kult Hont-megyei Múzeum Társu­lat és Pongrácz Elemér lelkes szer­vező munkája eredményeként 1902. július 2-án nyitotta meg Lits Gyula főispán az első Honti Múzeumot. Az igazgatói posztot előbb Pongrácz Elemér, majd Szokolyi Alajos töl­tötte be. Az intézmény a kedvezőt­len politikai változások ellenére 1920-ig működött, ekkor az „elár­vult” gyűjtemény a selmeci Bánya­múzeumba került. Danis Ferenc tanár-helytörténész kezdeményezésére az Ipolysági Me­zőgazdasági Szakközépiskola, első­ként Szlovákiában, iskolamúzeumot nyitott. Diákok mentették szorgal­masan a környék néprajzi emlékeit: használati tárgyak, textíliák, munka­gépek kerültek az iskola tulajdonába. A gyorsan gyarapodó gyűjtemény csakhamar túlnőtt a tanintézet lehe­tőségein, ezért felmerült egy városi múzeum létrehozásának gondolata. Tíz évvel ezelőtt, 1995 őszén váro­si múzeumként támadt új életre a Honti Múzeum. Alapgyűjteményét az iskolai kollekció képezte, melyet hosszú távú kölcsönzési szerződés alapján Selmecbányáról visszaho­zott, eredeti gyűjteményes tárgyak­kal egészítettek ki. Az elmúlt tíz esz­tendő alatt folyó gyűjtőmunka ered­ményeként a kiállítási tárgyak száma megsokszorozódott. Az emlékkiállítás megnyitóján Pá­linkás Tibor régész, a múzeum igaz­gatója hangsúlyozta, hogy a bemuta­tott tárgyakkal és dokumentumokkal csupán e tárlat keretében találkozhat a nagyközönség január 14-ig. • B. Szabó Máría A szlovák állami hírügynökség sze­rint a szlovák Belügyminisztérium új azonosítási módszert szeretne beve­zetni július végétől. Az új kód alfanu­merikus jelekből állna, melyet minden állampolgár számára az eddig hasz­nált születési számából alakítanak ki. Az új identifikációs kód főleg az in­formációs rendszerek közti nyilvános kommunikációra lesz használható, fel­építése pedig (a születési számmal el­lentétben) az európai uniós szabályok­nak felel meg. Vagyis nem tartalmaz olyan információkat, amelyekből az adott állampolgárra vonatkozó szemé­Maximum másfél évig fizet olcsó al­bérletet a Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium egy nemrég indult prog­ram alapján azoknak a hajléktalanoknak, akik dolgoznak és ki tudják fizetni a re­zsit. A lakhatási programban egy hajlék­talan összesen 300 ezer forint támoga­tást kaphat évente. Arday Zsolt, a Haj­léktalanokért Alapítvány munkatársa la­lyes adatok (mint például a nem és a kor) derülhetnének ki. Az új azonosító kód az azonosító berendezéseknél önál­ló csipkártyaként is használható lesz. A szlovák Belügyminisztérium a napok­ban terjesztette elő a tervezetet, a kon­cepció megvalósítása előreláthatólag jú­lius végére várható. Az új, azonosító je­lek bevezetését a szakemberek azért tartják fontosnak, mert segítségükkel az eddiginél egyértelműbbek lesznek a la­kossági személyi kódok, és többé nem fordulhat elő, hogy az adminisztráció során több ember is ugyanazt a szemé­lyi számot kapja. púnknak elmondta, hogy már augusz­tusban kiírták a pályázatot, a program tavaly novemberben indult, és idén no­vemberig kapnak pénzt a rászorulók. A kezdeményezésen egyébként kizárólag hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek indulhattak, a megyéből pedig Tata és Tatabánya adott be pályázatot. • Gy. D. • (szép) Albérlet hajléktalanoknak Szűrővizsgálat: ajánlottan kötelező? Az emberek többsége a legritkább esetben vizsgáltatja magát rendszeresen A médiában néhol egyenesen mérföldkőnek nevezik az egészségügy területén azt a rendeletmódosítást, ami januártól már életbe is lépett. A változások a szűrővizsgálati rendszert érintik, ezentúl nemcsak féléves, hanem 18 éves korig meghatározott időközökként kötelező részt venni általános állapotfelmérő vizsgálatokon, melyeket 21 éves kortól rend­szeres kockázatelemző szűrések követnek majd. A háziorvosok nem so­kat tudnak a szabályozásról, illetve azt mondják: az állapotfelméréseket eddig is elvégezték. Az új rendszer nemcsak a házior­vosoknak, hanem a szakorvosoknak és a védőnőknek is pluszmunkát je­lent, mindenféle többletjuttatás nél­kül, de ezt az orvosok már megszok­ták - értékelte némi iróniával a sza­bályozást Kertay Aurél, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciójá­nak vezetője. Bár a szűrővizsgálatok koncepciójának újragondolása első­sorban a megelőzést hivatott felerősí­teni, kétséges, vajon milyen ered­ménnyel jár majd. A jogszabályból mindezidáig nem derült ki, milyen szankciókkal jár az általános szűrések elmulasztása - elképzelhető lenne például a biztosítási díj emelése behívásos vagy önkéntes alapon mű- ködik-e majd. Előbbi túl költséges lenne, úgyhogy valószínűtlen,' sok esetben már a tüdőszűréseknél sem alkalmazzák. Az iskola befejezése után - ahol rendszeres iskolaorvosi vizsgálatokon vesznek részt a tanulók - mindenesetre nehéz rávenni á ma­gukat teljesen egészségesnek érző felnőtteket a gyakori orvos látogatás­ra. Még az olyan feltétlenül szüksé­ges szűrések, mint a méhnyakrák, tü­dőszűrés kötelezettségét sem veszik eléggé komolyan az emberek. A 21 éves korban kötelező vizsgálatot - ami a különböző testparaméterek mérését, fizikai állapotellenőrzést je­lent - követő kockázatelemzés egyéb­ként nagyjából abból áll majd, hogy a túlsúlyosokat diétára, a dohányoso­kat leszokásra szólítja fel az orvos, il­letve súlyosabb baj vagy örökletes hajlamok esetén szakorvoshoz irá­nyítja őket. A rendelet célja érthető, ám eredményessége igencsak meg­kérdőjelezhető, legalábbis a 18 éven felüli korosztálynál, mert a gyerekek szűrését eddig is pontosan ilyen gya­korisággal végezték - mondta el kér­désünkre egy esztergomi gyermekor­vos, aki iskolai ellenőrzéseket is foly­tat és nem igazán érti, miért nevezik egyfajta népegészségügyi mérföldkő­nek a változtatásokat, mindamellett hivatalos értesítést még nem kapott kötelezettségeiről. „Én kivétel nélkül mindenkit megvizsgálok, aki bejön a rendelőbe és kéri, kisebb korban és iskolásoknál pedig minden automati­kusan működött” - fűzte még hozzá a doktornő. Féléves korig kéthavonta, egyéves kortól a hatodik életévig évente, ezután pedig kétévente köte­lező a szűrés a felnőttkor határáig. • Sz.H. Kihasználja a szelektív hul­ladékgyűjtés lehetőségét? Egyre több helyen találkozhatunk a szí­nes konténerekkel, amelyekbe gondosan szortírozva üveg-, papír- és műanyag szemetet dobhatunk. Vajon mennyire köztudott, hogy Esztergom is csatlako­zott a környezettudatos hulladékkezelés világméretű programjához? Dr. Babják Lajos (nyugdíjas) § Nemrég olvastam róla, hogy több helyen is terveznek elhelyezni szelektív hulladéktáro­lókat, de nem tudom, hogy a mi közelünk­___________ ben lesz-e ilyesmi. A t ársadalom megérett erre, ennek természetesnek kell lennie. Helyes­nek tartom, külföldön mindenütt találkoztam már ezzel a rendszer­rel, ott ez már bevett szokás. Ha lesz rá lehetőség a környéken, min­denképp igénybe fogom venni. Tóthné Budai Nóra (óróvő) ■ A Bánomi lakótelepen lakunk, és úgy tudom, hogy van a környéken ilyen hulladékgyűjtő, de még nem találkoz­tam vele. Abszolút jó __ötletnek tartom a sze­lektív hulladékgyűjtést, bízom ben­ne, hogy ezután mindenki rendsze­rezve fogja a szemetét a megfelelő helyre vinni. Meg is kellene bün­tetni azt, aki nem teszi meg. Bolodár Mirella (tanuló) Az Aranyhegyi lakóte­lepen lakunk, és nem messze tőlünk vannak szelektív hulladék- gyűjtő edények. Ná­lunk édesanyám szok­ta különszedni a sze­metet, de néha én is segítek levinni. Nagy Ferenc (költő', festőművész) ■ Nálunk a Béke téren is vannak ilyen speciá­lis konténerek, amit nagyon jó ötletnek ta­lálok, ezáltal én is védhetem a környeze- tét. Miután bekerül­tünk az unióba, átvettük nyugatról ezt a hasznos szokást, ami által ta­lán Esztergom is tisztábbá válik. Új klub indul Nyergesújfalun Januártól a nyergesújfalui Szent Mihály Idősek Otthona reggel nyolc és négy óra között fogadja a szabad­idős programokra látogatókat. Az otthon melléképületében induló klub tagjai számára biztosítják az egészségügyi ellátást, amennyiben igénylik, vérnyomást és vércukor szintet is mérnek, egészségügyi elő­adásokat tartanak, és az életvitelre vonatkozó tanácsokkal is ellátják a megjelenteket. Kitüntettet magyar színművész Komárom-Pozsony. Dráfi Mátyás színművész, a komáromi Jókai Szín­ház tagja a Pribina-kereszt harmadik fokozatát vehette át év elején Ivan Gasparovic államfőtől. A rangos álla­mi kitüntetést Szlovákia kulturális életének és színművészetének elő­mozdítása terén szerzett érdemeiért kapta a magyar színész.

Next

/
Thumbnails
Contents