Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-28 / 20. szám
hídlaj magazin 2006. január 28., szombat • HÍDLAP V Dupla vagy semmi Hwang Woo Suk Dél-Korea tudós büszkesége könnyekkel szemében vallotta be, hogy meghamisította az emberi őssejtek klónozásáról szóló kísérleteinek eredményét Ki tudja talán jobb is így. Hiszen innentől már csak egy lépés lenne az ember „másolása”. És hogy ez nem csak békés, orvosi célokat szolgálna, abban biztosak lehetünk. Főleg miután elolvastuk az alábbi sorokat: Képzeljük csak el, kisiskolások ülnek a pad ban és a tanító néni névsort, olvas: „...Hitler, Kadhafi,...” Mi ez az agyrém? Kérdezheti most az olvasó. Tényleg az flehet), mivel klónozásra ráizgultak a komoly genetikusokon kívül Dr. Frankenstein utódai, fanatikus szektavezérek és a képernyőkről ismert kedvesen mosolygó diktátorok is. Claude Vorilhon (55), alias Rael egy újdonsült kanadai UFO szekta guruja agyából pattant ki az ördögi szikra; a földönkívüliek csak akkor mentik meg a világot, ha a nagy emberek, mint Adolf Hitler újra köztünk, járnak. Mint tudjuk a hülyeség ragadós, így világszerte 6 is megtalálta követőit. Egyik alaptézisük, hogy az embereket a földönkivüliek hozták létre. Jelvényük a Dávid csillag és a horogkereszt ötvözete. Az Interneten böngészve honlapjait, kiderült, hogy már Csehországban, Németországban, az USA-ban, sőt Burkina Fasóban is megtalálta követőit. Rael 22 éves barátnője, Marina Boisselier, boldogan vállalta az anyaságot. Na ja, vidám látvány lenne egy franciául beszélő, baguettel a kezében rosszalkodó kis Adolf Montreal utcáin. A Samu, akit Adolfnak hívtak A tervhez természetesen szükség van Hitler intakt sejtmagjaira. A diktátor majdnem szénné égett csontvázának maradványait a moszkvai állami arhívumban tartják szigorú őrizet alatt. A páncélterem kombinációját néhány magas rangú titkos- szolgálati tiszten kívül senki sem ismeri. Az emeletet a kormányőrség tagjai védik, mivel itt tartják, a tikosított állami dokumentumokat is. Az oroszországi viszonyokat ismerve, jogosan kérdezhetjük, a rosz- szul fizetett, korrupt tisztek mekkora ösz- szegnél csempésznének ki pár deka Hitlert a páncélteremből. A szektaalapítás, a meggazdagodás egyik leggyorsabb eszköze és így nem lesz nehéz egy hat- vagy hétjegyű dollárösszeget felkínálni. A Szovjetunió összeomlása után korrupt tudósok uránnal kezdtek kereskedni, magas rangú katonatisztek kiárulták a fél vörös hadsereget, pénzéhes múzeum igazgatók herdálták világszerte a vörös birodalom művészeti értékeit. így több nyugati hírszerző egyáltalán nem tartja lehetetlennek, hogy Hitler csontvázának egy darabját áruba bocsátják. Mit tudna kezdeni a fanatikus szekta mókus a csontokkal? Szakértők szerint először is szüksége van egy orvosi „teámra”. Az ő feladatuk lenne a csontszövetet finomra őrölni, majd egy mikroszkóp alatt egy érintetlen sejtmagot keresni. Ha ilyen létezik ezt egy pipettával kiemelni, majd egy manipulált női petesejtbe ültetni. Dolly-nál, az első klónozott báránynál több mint 250 kísérletre volt szükség, mire megszületett az egészséges egyed. Elhalt embriók és torzszületések sorozatai keserítették el a genetikusokat, a világraszóló siker előtt. Rael kétes hírű washingtoni sajtókonferenciáján ott volt az olasz „gén pápa” Dr. Severino Antinori, aki szemmel láthatóan támogatja ezt az őrült tervet. Föld a láthatáron Dr. Antinori úgy járt, mint anno a nagy robbantó Alfred Nobel, akit veszélyes kísérletei miatt kitiltottak a szárazföldről és végül egy hajón fedezte fel a dinamitot mindenki nagy örömére. Korunk Frankensteine 200 nővel, akik önkéntesként vállalkoztak kísérleti nyuszinak (Playboy nyuszinak biztos nem kellettek), szintén egy hajóra kényszerült. A nyugati világ egyetlen országa sem engedte meg klinikáin, az embereken történő beavatkozást. Az olasz kormány fontolgatja Dr. Antinori diplomájának bevonását is. Az úszó laboratórium nemzetközi vizeken cirkálva adna otthont, a náci orvosokat is megszégyenítő emberkísérleteknek. Most viszont úgy látszik „föld a láthatáron”. Nem múlhat el egy év sem, hogy a líbiai diktátor Kadhafi, ne hallatna magáról. Most viszont saját magát is fölülmúlta. A magát szeretetteljesen „Ezredes testvérnek” neveztető államfő, elérkezettnek látta az időt, újra beinteni egyet a gonosz Nyugatnak. Kadhafi élt, Kadhafi él, Kadhafi élni fog... „Dr. Antinori egy nagy tudós, korunk egy zsenije és teljes támogatásomat élvezi.” Nyilatkozta nemrég Líbia ura. A legjobban felszerelt tripoliszi klinika egyik teljes szárnyát szándékozik az olasz orvos rendelkezésére bocsátani. Kadhafi állná az orvos és kísérete teljes tartózkodását, sőt dollármilliókkal jutalmazná meg, ha kísérleteit siker koronázná. Nem sokan hisznek abban, hogy a ravasz Arab vezér csupán a tudomány érdekeit szolgálná. Sokkal inkább gyanítható egy nagyobb terv. Ha sikerülni fog, embereket sorozatban klóónozni, akkor szeretne Kadhafi is magából egy (vagy több) duplikátumot. Minek is az időt holmi választásokra, vagy véres katonai puccsokra fecsérelni, amikor egy szemüveges kis tudós biztosíthatja Észak-Afrika jövőjét. Bár mind a hajó, mind a líbiai kaland még várat magára, mert Antinorinak ideiglenesen otthont adott egy olasz privát klinika, ahol már több nő várja klónozással fogant gyermekét. A tudósok társadalma azért minden ellenérzés mellett feszülten figyel, hiszen a szenzáció világraszóló lesz. A kritikusok most nem is annyira kritizálnak, hanem bizonyítékokat követelnek, hogy valóban klóónokról van szó és nemcsak sima mesterséges megtermékenyítésről. Mint ahogy Hwang Woo Suk professzor Snappi nevű kutyájánál, amelyet első nagy eredményeként prezentált a nyilvánosságnak. Szép új világ? Szép, egészséges, magas, szőke emberek a gyárból? Extrém, de valahonnan már ismerős az ötlet. A náci ideálokat tükröző emberkép mintha mára kézzelfoghatóbb, közelibb és fenyegetőbb is lenne. Profesz- szor Jaenisch német génspecialista szerint embert klónozni sokkal egyszerűbb, mint pl. egereket, vagy más kísérleti állatokat. Ám valószínűleg itt is a próbálkozások 90-95 százaléka sikertelen lenne. A tudomány még nem áll olyan magas fokon, hogy azonnal egészséges egyedeket hozzon létre klónozással. Dr. Antinori elsősorban terméketlen férfiakon ill. párokon szeretne segíteni. Am a terméketlenség maga is genetikai hiba, amelyet a klón természetesen örökölne. Tehát ezt a gyermeket is később klónozni kellene. A férfi genetikai állományát beültetik egy úgynevezett „kimagozott”, női petesejtbe. így mivel az anya génállományát eltávolították, a gyermek csak az apának a genetikai tulajdonságait örökölné. Tehát tökéletes hasonmást kapunk. Am ez a duplikátum hordozhat előre nem látható hibákat, betegségeket is. Mind a 30 000 (!) gént megvizsgálni, hogy egészségesek-e, jelenleg lehetetlenség. így „félő”, hogy Kadhafiból és Angelina Joliéból is csak egy lesz, bár az utóbbit kicsit sajnáljuk. • Georg Spöttle Az édes mostoha József Attila nővére 1899. január 16-án született Budapesten József Áron és Pőcze Borbála harmadik gyermekeként. A két idősebb testvér már korábban meghalt. Nevét elsősorban költő öccse életrajzának megírása tette ismertté. 1940-ben jelent meg a József Attila élete című mű első kiadása, amely jelentős dokumentum az irodalomtörténészek számára is, ám óvatosan kell bánni vele: a testvéri elfogultság, a múltszépítés miatt nem mindig szolgáltat pontos adatokat. József Jolán a mama-helyettesből gyámanyává lett nővér sorsdöntő szerepet töltött be a költő életében, amint azt elemző tanulmányában Valachi Anna irodalomtörténész írja. Nélküle nem válhatott volna József Attila azzá, aki végül is lett. Hiszen eredendően a tehetséges és becsvágyó nővér személyes példája kínálta a csonka családban nevelkedő fiúcska számára azt a fajta, sorsa ellen lázadó, „fölfelé” törekvő, társadalmi korlátokat ledöntő, önmegvalósító magatartásmintát, amelyet előbb ösztönösen követve, majd kritikusan felülvizsgálva mégis csak a magáévá tett, az elvegyülés helyett szintén a kiválás útját választva. Apjuk, a „kártyás ember” halálakor Jolán mindössze kilencéves volt, s ha a nyomor koraéretté is teszi az embert, mégsem feltételezhetjük ezt az érett női attitűdöt, mint ahogy azt is túlzásnak tarthatjuk, hogy a mamával vívott dacos csendes háborút a „közös férfiért” való vetélkedés motiválta. Abban mindenesetre lehet igazság, hogy Jolán az „apja lánya”, de nem a Freud által leírt szexualitás, ragaszkodás okán, hanem szerepjátszó hajlamát, bohémságát örökölte. Mint ahogy valószínűleg a család genetikai adottságaiból származott a túlzott érzékenység, az érzelmi kiegyensúlyozatlanság, a szélsőséges reagálásmód, aminek legnyilvánvalóbb jegye a mindkét testvér életrajzában fellelhető többszöri öngyilkossági kísérlet. Hogy József Jolán lenne az édes mostoha? Nem valószínű. Némi felszínességgel azt mondhatnánk, hogy a József Attila életében előforduló nők nagy része édes is volt, meg mostoha is. A költő nővére 1914. augusztus 22-én, tizenöt évesen Pászti Elemér felesége lett, pontosan kilenc hónapra megszületett kisfiúk, Pászti Gábor, aki 9 hónaposán diftériában meghalt. Később Makai Ödön, majd Bányai László oldalán tűnik fel a legidősebb nővér „aki 17 éves kora óta megszokta, hogy eltartják, és úrinőként utazik, kártyázik, kalandokba keveredik”. Az életrajzából csaknem kifelejtett első férj, Pászti Elemér ugyanúgy a felemelkedés ígéretét jelentette, mint Makai Ödön. A tornatanár s az ügyvéd férfi a polgári jólétet szimbolizálta az albérletből albérletbe hányódó prolilánynak. A Makaival való viszonylag hosszú és igencsak viharos házasság megromlását nem valószínű, hogy a „doktor úr” idézi elő azzal, hogy felesége testvéreit a cselédszobába száműzi, próbálván menteni renoméját a rangon aluli házasság miatt. Az életfelfogás, a mentalitásbeli különbség távolítja el őket egymástól. Ahogy a Bányai Lászlóval kötött házasságot is rövid idő alatt megrontotta Jolán kártyaszenvedélye és im- pulzív személyisége, a zsaroló szándékú öngyilkossági kísérlet sorozata. Ebben a meglehetősen egyoldalú viszonyrendszerben - a József Attilára ugyancsak jellemző - mérhetetlen szeretetigényt viszonozni nem tudó, érzelmi egyoldalúságban üdítő színfolt az az ártatlan kis flört, amit Jolán kiprovokált az ugyancsak labilis idegzetű, ám ekkor már országos hírnévnek örvendő Juhász Gyulával. A „József Attila élete” valóban fontos könyv, sokáig az egyetlen és autentikus írásként szolgált a költő biográfiájához. Az, hogy kicsit regényes, szerzőjének örökös és elfojtott, kielé- gületlen művészi ambícióival magyarázható. Az viszont, hogy bizonyos adatok, személyek kimaradnak, mások előnytelen pozícióban szerepelnek, nemcsak az általános emberi gyarlóság rovására írható. A testvér kultusza a tragikus halál másnapján már bontakozni látszik. Akik addig József Attiláról mint őrültről, futóbolondról nyilatkoztak, most hirtelen felismerik a nagy költőt. S a készülő szoborhoz kezdenek sorakozni a mellékszereplők. Közöttük pedig a nővérnek, a hiteles tanúnak megkülönböztetett szerepe van. József Jolán azonban nem ezzel — a ma is kiadásra érdemes - munkával rontotta el életrajzírói hitelét. A történelmi kényszer - és talán nem igazságtalanság: az örökös szereplésvágy - sodorta a 48 utáni hatalom szolgálatába, megrajzolván egy hamis, élettelen portrét az akkora már klasszikussá és durva faragásokkal szoborrá merevített öccséről. A biográfiából nyilvánvalóan kiderül: József Jolán nem más volt, mint egy vitathatatlan tehetséggel és írói ambíciókkal rendelkező önérvényesítő asszony, aki a halálát követően egyre népszerűbb öccse holdudvarában igyekezett magának társadalmi megbecsülést, elismertséget szerezni. • Dénes Ludas Matyi atyja A huszadik század elején bontakozott ki sajátos színpadi műfajként a kabaré, elsősorban Pesten. Jelenetek és főleg énekelt versek - kupiék, sanzonok - szolgálták a jórészt szatirikus élű humort. A nagy elődök Heltai Jenő és Makai Emil voltak, de a budapesti városi kultúrára olyan sokáig jellemző magyar kabarét Nagy Endre teremtette meg, Ady egyik legjobb barátja, maga is nagyszerű próza- és drámaíró. Ebben a Nagy Endre-féle kabaréban jelenik meg még a század első évtizedében egy Gábor Andor nevű francia szakos bölcsészhallgató új hangütésű, groteszken komikus verseivel, képtelen ötleteivel és tanult nyelvészhez méltó szó- és mondatbűvészetével. Klasszikus irodalmi kultúra és hangsúlyozott pestiesség egyesül ebben a játékos, kezdetben könnyed költészetben. A közönség jókat nevet rajtuk; az irodalom értői pedig nem tudják, hová is tegyék ezt a szokatlan bölcsészt, aki jártas az ófrancia nyelvben, mesteri formakészséggel fordítja magyarra a középkori francia költészet remekeit. Meg lehetett jósolni, Gábor Andor akármilyen jól tud franciául, nem lesz belőle franciatanár. De némettanár sem, holott annyira otthonos volt a német nyelvben is, hogy élete későbbi szakaszaiban nemcsak németül volt újságíró, de kitűnő német szatirikus verseket is írt. Eszmei-filozófiai elhivatottságát tekintve kezdetben egyet tud: polgárpukkasztani. A számára elfogadható világnézetet az első világháború idején találja meg, ez pedig nem más, mint a szocialista-kommunista eszmerendszer. Szerepet vállal a Tanácsköztársaságban, annak bukását követően rövid időre bebörtönzik. Ekkor Bécsbe emigrált, de innét is hamarosan mennie kellett. Később Párizsból is kiutasítják, mígnem 1933-ban Moszkvában kötött ki. Igaz ugyan, hogy az általa képviselt világnézet - leginkább annak diktatúrába hajló torzulásai miatt - sokak számára megkérdőjelezhető, az azonban minden kétséget kizáróan tiszteletet érdemel, hogy haláláig hűséges maradt hozzá, nem tartozott a köpönyegforgatók, a széllovasok kategóriájába. O a Ludas Matyi alapító fő- szerkesztője. 1945-ben létrehozta a Ludas Matyi Kabarét is, amelynek bemutató előadása a Fővárosi Operettszínházban volt. Feltételezhető, hogy éppen Moszkvában ábrándult ki a megtapasztalt sztálinizmusból, de nem volt mersze vagy ereje nyíltan szakítani a voltaképpeni proletár-dogmatizmussal. Művészi fejlődését kettétörte politikai balratolódása. Asszociatív tehetsége, érzelmi gazdagsága, formai megoldásai idővel megszegényedtek, egysíkúvá váltak. Költészete értékesebb részét kabarédalai alkotják. Finoman humánus, enyhén érzelgős, olykor bús-bánatosak. A nagyvárosi kisemberek hangulatát idéző verseit többek között Szirmai Albert és Buday Dénes zenésítet- te meg. Száznál több sanzonját, tréfáját, jelenetét állandóan műsorra tűzték. Kiábrándultán halt meg 1953. január 21-én az akkor már itthon is javában dühöngő Rákosi-féle proletárdiktatúra idején. • Petrov
