Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-28 / 20. szám
2oo6. január 28., szombat Egy Esztergomból indult Legutóbb Esztergomban a Szikra Művészeti Stúdió által rendezett gálán lépett fel két szavalattal. Akkor és ott Faludy György két versét adta elő, nagy sikerrel. Azóta, újra a fővárosban tanul és dolgozik. Az Esztergomban töltött korábbi évek alatt volt postás, bolti pénztáros, klubszínpadi amatőr színjátszó, televíziós műsorvezető. Szalay Álmosról egy-két éven belül kiderül, vagy felszippantja a filmes szakma, vagy színdarabíró lesz. Mert a színészet mellett ezzel tölti legtöbb idejét. S zalay Álmos, négy éve kezdett Esztergomban, illetve Esztergom-Kert- városban tevékenykedni, mint amatőr színész. Korábban postai alkalmazottként, hyper-market pénztárosként dolgozott, majd ezt követően az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház irodalmi színpadának vezetője, illetve az esztergom-kertvárosi televízió műsorvezetője lett. Ezután került az Esztergomi Klub Színpadhoz és az Esztergomi Városi Televízióhoz. A Bakai Csücsök Ferenc által vezetett amatőr színjátszó körben már több verses összeállításban és drámában kapott fő-, illetve mellékszerepet. Ilyen volt a kis herceg színpadi változatában alakított epizódszerepek és a Molnár Ferenc Ibolya című komédiájában az egyik főszerep, az őrjöngésig idegeskedő igazgató figurájának megformálása. Az ETV-ben a Cinemaszkóp és Kupak című televízió műsorokat vezette huzamosabb ideig. Ezek mellett játszott az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium Dobogó színpadán is, ahol a Te édes de jó vagy, légy más című darabban, és egy Karinthy-esten is játszott. Az elmúlt években, az esztergomi várszínházi és fesztiváli alkalmakon volt látható. Színházi produkcióktól eltekintve igen alacsony azon lehetőségek száma a régióban, ahol helyi művészek előadásait lehet látni. Ez visszafele is igaz, az itt élő színészek sem találják többnyire itt a helyüket. Aki nemcsak klubformában szeretné a színjátszást művelni, annak minden bizonnyal a fővárosban kell áttenni a székhelyét. Szalay Álmosnak egyrészt szerencséje volt, amikor egy ifjú hölgy iránt érzett szimpátiájától ösztökélve tavaly júliusban elment a budapesti Kolibri Színház egyik szerepválogatására. Itt ugyan csak, mint kísérő volt jelen, így nem is készült konkrétan semmilyen produkcióval, de korábban Esztergomban bemutatott szerepei között egyik legsikeresebb monológot, a Molnár Ferenc drámájában lévő részt, és Ady Endre híres versét az Elbocsátó szép üzenetet adta elő, kiérdemelve ezzel a színházba való felvételt. A sikeres beválogatáshoz bizonyára az is hozzájárult, hogy az Ady- ver,set egy fakanál segítségével el is bábozta a válogatást végző zsűrinek. Ezt követően Álmos a budapesti Keleti István Művészeti Iskolába került. Ezen tanulmányai végzésekor jutott egy lehetőséghez, mely a Nulladik szélességi fok című francia-iráni koprodukciós filmsorozatban való szereplést jelentett. A filmet Budapesten és Gödöllőn forgatták három hétig. Szalay számára ekkor derült ki, hogy a filmes munka során felcsippentett komoly lehetőségeket a felszedett szakmai kapcsolatok jelentik. Az esztergomi kötődésű fiatalember karizmatikus, energikus kisugárzásának, fotógén megjelenésének köszönhetően több hazai és külföldi filmben is kapott már kisebb szerepet. Ilyen volt a Barátok közt című televíziós szappanoperában való szereplési lehetőség. A casting, a szereplőválogatás alkalmával először mégcsak, mint statiszta került képbe, aztán a casting vezetői felfigyeltek rá és behívták külön fotózásra, mely olyan eredményes volt, hogy februárra visszahívták próbafelvételre. A Barátok közt sorozat népszerűsége miatt, jó előrelépés lesz Szalay Álmos pályafutása tekintetében. Emellett, és ez már kezdő színészek gyakorlata, hetente 3-4 szereplőválogatásra jár, hogy az esetleges statisztaszerepek, reklámfilmekben való részvétel hozzon valamit a konyhára. Szalay Álmost február 11-én láthatjuk Esztergomban, illetve Párkányban, amikor a művészeti iskolai vizsgadarabját mutatja be második szülővárosában. • Pöltl ”Oxi” Zoltán Az első gazdasági szakkönyv A Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakiroda- lom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg. A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10.000 Ft bitéit akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított. A mű a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti, különös tekintettel az akkor már archaikusnak számító ősiség (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére. A magyar törvények értelmében ugyanis, 1351 (Nagy Lajos) óta a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették azokat. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére. A jobbágyság intézményének megszűnését Széchenyi örökváltság útján, fokozatosan képzelte el. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jobbágy egy előre meghatározott összegért cserébe megválthatja szabadságát, polgárrá válik. Széchenyi gondolata annyira újnak és forradalminak számítottak, hogy alaposan felkavarták a korabeli közéletet: lelkes híveinek tábora mellett egy ellentábor HITE L. IRTA CKÖF SZÉCHENYI ISTVÁN. FESTEM rcrimi rMTTsra i. n. ,, karolyi ijtva.v koMrn(i,Uífí - itriicritc*. 1 S 3 0 is kialakult. Az ellentábor vezéregyénisége, Dessewffy József A Hitel czímű munka taglalatja című művében reagált Széchenyi felvetéseire (lényegében elutasítva azokat). A Hitel című munkát követte 183 l-ben a Világ, majd 1832- ben a Stádium. Utóbbinak magyarországi megjelentetését a cenzúra nem engedélyezte, Széchenyi külföldön nyomtatta ki. A három művet gyakran szokták együtt említeni. • Dénes Kalendárium Egy húsz éve történt gyilkosság ügyében kezdett újabb nyomozást a rendőrség száz évvel ezelőtt Esztergomban és megkerült a borhamisítást bejelentő titokzatos rosszakaró is. Ezen kívül egy harangozó esetével is megismerkedhetnek az e heti összeállításban. Nem hagyta nyugodni a nagy jutalom azt a névtelen bejelentőt, aki még az előző esztendőben hívta fel a rendőrség figyelmét az illegálisan árult borra. Február 4-én közli az ügy részleteit az Esztergomi Lapok. „Annak idején bőven foglalkoztunk azon borcsempészettel, amelyet Vas István dorogi úti korcsmáros a fogyasztási adó kárára elkövetett. A fogy. adóhivatal tudvalevőleg 2000korona pénzbüntetéssel sújtotta a korcsmárost, mely összeg fele a feljelentőt illette volna. A feljelentő azonban megtartotta inkognitóját és nem jelentkezett a letétjutalékért. 0 tudta, hogy miért. Most azonban nem tudjuk mi okból kilépett a névtelenség lepléből a csempesség feljelentője és egy beadvány érkezett a városi tanácshoz, melyben Szóda István helybeli lakos jelentkezik a gazdátlan 1000 koronáért. ” Ha már névtelen feljelentésről van szó, szintén e lapban található még egy írás, amely azonban már egy gyilkosságot emleget. „ Titokzatos ügyben nyomoz a rendőrség. A napokban egy névtelen feljelentés érkezett a rendőrkapitányhoz mely szerint mintegy 20 esztendővel ezelőtt Esztergomban az annak idején a Hévviz utcában létező szállodában egy bárónőt meggyilkoltak. A feljelentő meg is nevezi az állítólagos gyilkost egy helybeli jómódú polgár személyében. A rendőrség a legszorgosabb kutatás dacára sem tudott eddig nyomára jutni annak, hogy a jelzett időben történt-e Esztergomban gyilkosság s igy az egész feljelentés alapja valószínűleg a mesék voltába tartozik. ” Sajnos ezen kívül is akadt dolga a rendőrségnek száz évvel ezelőtt, a farsangi szezon ugyanis több erőszakos tettel járt együtt. Az Esztergom január 28-i számában a következő esetekről számolt be. „A farsangi verekedések hire már megjött a községekből. Bajnán erősen dolgozott a bicska, mert négy embert úgy helybenhagytak, hogy köztük egy legény életveszélyesen megsebesülve került be az esztergomi közkórházba. Piszkéről szinte egy lakodalom tönkre tett vendégét hozták a kórházba. Az illetőn 7 tátongó fejseb és egy életveszélyes oldalszurás jelei tanúskodtak a sikerült lagziról. ” A következő történet tanulsága a jól ismert közmondás is lehetne, mely szerint: addig jár a korsó a kútba amíg bele nem esik. Most egy harangozóról van szó és nagyon is komoly az ügy. „Harangozó a kútban ” - írja az Esztergomi Lapok február 4-én. „Majdnem életével lakolt Imre József farnadi harangozó a mai síkos csúszós időben. Ugyanis vizet húzni ment a szomszédos plébánia 10 öles kútjára s már a felhúzott vedret kirántani készült, midőn minkét lába a síkos talajon megcsúszván a vederrel együtt a mély kútba zuhant. Fél órai kellemetlen fürdőzéséből egy véletlenül arra vetődő koldus mentette meg, ki hallván a kútban kiabáló emberi hangokat figyelmes lett, rögtön befutott Kúti István plébánoshoz, ki aztán a koldus egy kéznél levő ostoros gyerek segélyével felhúzta a szerencsétlen harangozót a kút hói. ” Nagy baja nem történt, nem úgy mint a katonáknak, akik között titokzatos kór ütötte fel a fejét. Erről január 28-án olvashatunk a lapban. „Trachoma a katonák között. Most, hogy a huszárságot gyalogosokkal egészítik ki, a helybeli 76 os gyalogezredből is sok legényt vittek el huszárnak. Amint ez a kiválasztott legénység rendeltetési helyére megérkezett az orvosi vizsgálatnál azon meglepő tény derült ki, hogy nagy részük trachomában szenved. Az inficitált legénységet azonnal visszaküldték Esztergomba és az itt megindult vizsgálat kiderítette hogy az egész állományban sok a trachomás beteg. Ezzel egyidejűleg a rendőrkapitány is elrendelte, hogy a Jucik és Macik tekintettel a katonák uányában tanúsított nagyfokú rokonszenvükre - szintén megvizsgáltassanak azon célból, hogy nem szenvednek-e hasonnemű trachomában.” • Gál Kata
