Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-28 / 20. szám

4 HÍDLAP • 2006. január 28., szombat www.istergranum.hu Drágán mért magándiploma Évi negyvenezer koronáért képez a párkányi joiskola Folytatás az 1. oldalról A tanítás február 20-tól, a tavaszi félévtől kezdődik meg, a jelentkezési határidő január harmincegyedikével ér véget. Azt, hogy hányán érdeklőd­tek a képzés iránt, egyelőre nem le­het tudni: „Sokan telefonáltak, illetve ellátogattak az intézményünkbe, de az, hogy mekkora a valós érdeklődés csak pár nap múlva derül ki” - nyi­latkozta lapunknak Ondrej Mokos, az intézmény igazgatója. A tervek szerint, februárban 40 di­ák kezdhetné meg a tanulmányait, kombinált képzés formájában, szep­tembertől viszont a nappali és a táv­oktatásos tagozat is beindul. A kom­binált oktatás alatt az intézmény a nappali- és a távoktatásos képzés ke­verékét érti: a diákok nappali képzés keretén belül, minden egyes tan­tárgyból körülbelül három előadáson vesznek részt félévenként. Ezen órák alkalmával a tanulók azon tárgyakat hallgathatják majd, amelyeket ön­képző módon nem lehetne elsajátíta­ni. A többi tárgyat az internet, CD lemezek, könyvek segítségével ismer­hetik meg. Az egyéves tandíj valószí­nűleg 40 ezer koronába, azaz 280 ezer forintba fog kerülni. A Csehszlovák Logisztikai Főisko­lán az oktatás időtartama három év, a végzettség pedig bakalár szintű (ez a magyarországi főiskolás végzettség­nek felel meg). A pedagógusok né­hány évig feltehetően a csehországi, prerovi iskola tanárai lesznek, de a táv­lati terv egy önálló képzés kialakítása. A februártól induló iskola egy pro­fesszorral és egy docenssel, valamint több asszisztenssel kezdi el a tanévet. A vezetőség célja az, hogy három éven belül 250 diák látogassa intézményü­ket, mindez viszont attól függ, hogy mekkora lesz a kereslet képzésük iránt. Ondrej Mokos szerint Párkány és környéke a felsőoktatást tekintve fe­hér foltnak számít, hiszen a szlovák oldalon legközelebb Komáromban, il­letve Nyitrán működik felsőoktatási intézmény. A cseh iskolával kötött egyezmény az igazgató szavai szerint orvosolná azt a sebet, amely akkor ke­letkezett, amikor az akadémia kérését egy kereskedelmi magánfőiskola lét­rehozására vonatkozólag a szlovák akkreditációs bizottság a nyár folya­mán elutasította, olyan hiányosságok­ra hivatkozva, amelyek - az igazgató szerint - teljesen alaptalanok voltak. A Logisztikai Főiskolát egyébként Csehországban akkreditálták, ezért a törvények szerint Szlovákiában nem kell újra akkreditáltatni. • Szép Éva Senki nem téríti meg a fagykárt A gazdák tehetetlenek a biztosítók nem fizetnek Folytatás az 1. oldalról A Bicske Rt. például évente 12-13 milliót költ biztosításra, ám ez is csu­pán jég- és viharkárok esetén kompen­zálja a költségkiesést. A gondokra egy nagyon jól hangzó tervvel állt elő ta­valy szeptemberben az agrártárca, amit a gazdák is üdvözöltek: közhasz­nú társaság formájában létrehoznának egyfajta kárenyhítési alapot, melybe a gazdák kisebb összegeket - ezer, há­romezer forintot hektáronként - fizet­nének be. Ebből térítenék meg a ké­sőbbiekben az elemi csapások okozta károkat, legalábbis azok bizonyos szá­zalékát, meghatározott feltételekkel. A rendeletnek most januárban kellett volna életbe lépnie. Obreczán Ferenc, a MAGOSZ főtitkára úgy tudja, a ter­vezet már elkészült és a kormány előtt van, de nem sok reményét látja annak, hogy még ebben a ciklusban tárgyal­ják az ügyet. Az idei téli károk enyhí­tését tehát már egészen biztosan nem segíti az új „katasztrófaalap”. • Sz.H. LAP(SZ)EL Bukovics Krisztián Megcsinálnák végre?! Hangzatos a szlogen, és szépek a számok - szép ferdék -, hasonlatosan a kátyúvonalnak keresztelt, a sokadik lépéshez illeszkedő projecthez, amelynek vannak ugyan némi szolid eredményei: az autók volánjait iz­zadt tenyérrel tekergető gödör-kerülgető sofőrök nem, vagy csak ritkán koccannak az ugyanígy manőverező szembejövővel. Magyarán, attól tar­tok, hogy a kátyúügyre is előbb-utóbb ráaggatják a megcsináltuk kifeje­zést, és akkor aztán majd lehet széles mosollyal közlekedni, majd hüm- mögve nézegetni a leszakadt futóművet. Persze korántsem a kátyúvonallal van gond, sőt, úgy gondolom, hogy ez egy olyan, a problémát ugyancsak felületesen kezelő, mégis halasztha­tatlan intézkedés, amelyre szükség van, és amelyet, mind ötletet, bírálni nem illik. A megvalósítás azonban más, egészen más. Egyrészt nyilván­való, hogy hamvába holt próbálkozás az ország útjait ilyen módon rend­be tenni, másrészt pedig komoly gondok akadnak a 24 órán belüli ká- tyúelhárítással is. Tény, hogy az autósok többsége nem veszi a fáradsá­got, hogy bejelentse a gödröt, ami valóban nem könnyíti meg a kátyú­kommandósok akcióit. Ugyanakkor az sem várható el, hogy minden egyes mélyedésnél leálljon az út szélére a delikvens, és riassza az út őre­it: vajon mennyi idő alatt érne az ember Esztergomból Dorogra, vagy pláne a fővárosba? A kátyúügy-kör itt nem ér véget, további félmegoldásokkal mélyíthető, mint például ezt az egészet nyilván a hátuk közepére kívánó gödör-kom­mandósok „figyelmetlensége”: a bejelentett úthibát még csak-csak kijavít­ják, de az attól alig néhány méterre éktelenkedő szakadék úgy marad. Körülnézve szflkebb és tágasabb honunkban, még azt sem biggyeszthe­tem ide, hogy mindez érthetetlen magatartás. Sőt, talán inkább a termé­szetes, naturális nacionalites hungaricus (vagy hungarikum, esetleg hungari-kuss) a találó kifejezés, lévén, hogy korántsem egyedülálló jelen­ségről van szó. Mint ahogyan az sem szokatlan, hogy a hangzatos kifeje­zések és ötletek éppen idén, a választások évében látnak napvilágot, ilyen­kor mindegyik fél előhúzza az adu ászait. Végezetül: mindez megbocsátható, sőt akár még dicsérendő is lehetne, ha mondjuk a 10-es út egyik és másik végén is egyszerre támaszkodna lapátjára az alulfizetett útmunkás, elégedetten lepattintaná egy sörös­üveg kupakját, majd két slukk cigi és egy sercintés közepette izzadt homlokáról fejére tolná kucsmáját és kibökné: igen, megcsináltuk. Magyar utópia, Boldogasszony havában 2006-ban Hazatérnek a KFOR katonák Tata. Január 30-án hazaérkezik Ta­tára a Magyar Honvédség 25. Kalpka György Könnyű Lövészdandár KFOR állománya, akik tavaly július óta teljesítettek szolgálatot Koszovó­ban. A 300 katona tiszteletére fogadó ünnepséget rendeznek a Kossuth té­ri templom előtt. Álrendőrök garázdálkodnak Tatabánya. Két lakásba jutott be két személy, magukat rendőrnek kiad­va csütörtökön a városban. Az egyik lakásból a tulajdonos figyelmét elte­relve negyvenezer forint készpénzt vittek el. A másik helyen rávették a tulajdonost, hogy mutassa meg nekik otthon tartott értékeit, majd az ő fi­gyelmét is elterelték és négyszázhar- mincezer forintot loptak el tőle. Szabotálják az Oltenita kiemelését? A román tulajdonos tobább halogatja a roncs eltávolítását Folytatás az 1. oldalról A román tulajdonosokat úgy tű­nik, nem érdekli különösebben hajó­juk további sorsa. Egyetlenegyszer jártak Szapon, amikor kiszivattyúz­ták a maradék gázolajat, ám a problé­ma megoldását célzó megbeszélése­ket gyakorlatilag szabotálják. Elő­ször december 15-éig, majd 20-áig kellett volna eltávolítaniuk a roncsot, de hozzáállásuk alapján már jóval ko­rábban nyilvánvaló volt, hogy erre nem kerül sor. A szlovákok időköz­ben egy holland céget bíztak meg a roncs kiemelésével és a komáromi ki­kötőbe vontatásával, ám a lékek be- forrasztását végző búvároknak az egyre hidegebb vízben abba kellett hagyniuk a munkát. Mellesleg az odarendelt daruról is kiderült, hogy teherbírása alig nyolcadrésze a hajó tömegének. A mentés eddigi költsé­gei meghaladják az egymillió koro­nát, és már most biztosra vehető, hogy a várhatóan sokkal nagyobb végösszeg további huzavonák forrása lesz a felek között. • Vas Gyula Kis pénzből nehéz várat építeni Mogyorósbánya egyre szűkebb költségvetésből gazdálkodhat Folytatás az 1. oldalról Prohászka Tibor elmondta, minden évben igyekeznek pályázatok útján pluszpénzhez jutni, mely törekvésük ez ideig mindig sikerrel járt. Idén or­szágos pályázati pénzből szeretnék megoldani az orvosi rendelő akadály- mentesítését, amely beruházásra a ter­vek már elkészültek. A polgármester fő célja azonban a település intézmé­nyeinek megfelelő szintű fenntartása, amit elég nehéz megvalósítani. Kény­telenek voltak több takarékossági in­tézkedést is bevezetni, többek között a két óvodai csoportot összevonták, azaz racionalizálták a működését, ezen kí­vül pedig az intézményeknél a lehető legszigorúbb gazdálkodási rendszert igyekeznek kialakítani. • B.G. Szabályozott vásári körhinták A tavalyi, lévai baleset után szigorodnak az előírások A szórakoztató technikai beren­dezésekre szigorú ellenőrzések vo­natkoznak, ennek ellenére történ­nek balesetek, amelyeket legtöbb­ször az emberi felelőtlenségnek tudhatjuk be. Példa erre a lévai vá­sáron tavaly ősszel történt, kis hí­ján halálos kimenetelő szerencsét­lenség, amelyért a gyártó és az üzemeltető is okolható. Léván, a „centrifuga” néven ismert­té vált hinta hibásodon meg: kilazult a tartószerkezete és a két embert is „utaztató” fülke az irányítókabinnak csapódott, majd a földre esett. A hintá- zók annak köszönhetik életüket, hogy a baleset a végleges sebesség elérése előtt következett be. A Szlovák Műsza­ki Felügyelet illetékese, Emanuel Gubric a Hídlapnak elmondta, hogy csak olyan, engedéllyel rendelkező szó­rakoztató berendezéseket működtet­A vásárok során az illetékes városi hivatala engedélyezi a hinták mű­ködtetését, ehhez csupán az üze­meltető vállalkozói engedélyének felmutatása szükséges. A körhinta műszaki állapotáért, ha a gyártó nem hibázott, kizárólag az üzemel­tető a felelős, ugyanúgy ahogy azért is, hogy a kötelező vizsgála­ton kívül hányszor ellenőrizteti a berendezést. hetnek, amelyek tízévenként műszaki vizsgán vesznek részt (ezekre a tulajdo­nosok maguk jelentkeznek). A leg­újabb hinták az európai uniós előírá­sok szerint készülnek, a Szlovákiában használatos gépek többségét Csehor­szágban, Németországban, Hollandiá­ban, Franciaországban gyártják. A lé­vai balesetért a gyártó, és az üzemelte­tő is felelős: a hinta egyik tartószerke­zetének a konstrukciójakor, vagy an­nak a kivitelezésekor hibáztak. Ezt egyelőre nem lehet megállapítani, mert az üzemeltető nem kapott techni­kai dokumentációt a hintáról. A gyártó tartózkodási helye ismeretlen, így a szakemberek számára egyelőre az is kérdés marad, hogy hány ilyen hinta van üzembe helyezve. Az üzemeltető akár egymillió koronás, azaz 7 millió forintos büntetést is kaphat azért, mert nem vitte el vizsgáztatni a hintát. Az idei vásárokon a Szlovák Műszaki Fel­ügyelet komolyabban ellenőrzi majd a szórakoztató berendezéseket, teszi azt annak érdekében is, hogy kiszúrja a cseh gyártó hintáit. Az az üzemeltető, aki megfeledkezik a vizsgálattal kap­csolatos kötelességéről, egy szúrópró­baszerű ellenőrzés során akár egymil­lió koronás, azaz 7 millió forintos bün­tetést is kaphat. Nem árt tudni azon­ban, hogy az üzemeltetőtől bárki el­kérheti a hinta üzemeltetéséhez kiállí­tott engedélyt. • Sz.É.

Next

/
Thumbnails
Contents