Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-27 / 19. szám
www.esztergom.hu 2006. január 27., péntek • HÍDLAP 3 Termálvíz nagyhatalom lehet a régió Egyre népszerűbb az egészségturizmus a térségünkben is Folytatás az 1. oldalról A két különleges csúszdával, és élményelemekkel tarkított élményfürdő a komplexum legkeresettebb része, de jó kihasználtsággal működik az emeleten lévő Wellness Világ is, ahol többek között négy szauna, Kneipp-taposó és japán pezsgőmedence várja az ellazulni vágyókat. A fürdő gyógyászati részlegén, az Egészségközpontban többféle masz- százzsal és fizioterápiás kezelések sokaságával magasan képzett szakemberek segítik a gyógyulást, vagy éppen a betegségek megelőzését. Az Országos Egészségügyi Pénztárral folyó tárgyalások lassan a végéhez közelednek, remélhetőleg tavasszal már a társadalombiztosítás is támogathatja a rászorulók kezelésének költségeit. Várhatóan február közepén nyitja meg kapuit a fürdő legexkluzívabb attrakciója, a Hamam. A Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programjának egyik legjobban támogatott területe éppen az egészségturizmus volt. A meghirdetett pályázatokon összesen mintegy 31 milliárd forint állami pénz került száz projekthez, segítve ezzel több mint Az eredeti török márvánnyal és csempékkel kialakított részlegben kétórás valóságos szertartás során lehet majd testileg és lelkileg felfrissülni. A kezeléseket egy Törökországból érkezett hamam-mester által betanított szakemberek fogják végezni. 80 milliárd forint értékű beruházás és közel 2500 munkahely létrejöttét. Az egészségturizmus gazdasági jelentősége azért kiemelt, mert itt a kereslet szezontól függetlenül, egész évben egyenletes, az egészségturisták viszonylag sokat költenek, és az átlagosnál hosszabb ideig tartózkodnak az üdülőhelyen, továbbá szerteágazó szolgáltatásainak köszönhetően szinte mindenki célcsoportjává válhat. Régiónkban a 2002-ben minősített lepencei forrás vizén kívül Komáromban fürödhetnek a betegek hivatalosan minősített gyógyvízben. A megújult üdülőkomplexum öt szabadtéri, és három fedett medencével, valamint fizikoterápiás gyógyászati részleggel áll a vendégek rendelkezésére. Kerekes Tibor, a fürdő ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy évente közel 350 ezer látogatót fogadnak. Az egészségturizmusban rejlő sikerekből szinte minden település részesülni szeretne, de van, ahol a tervek sokáig csak elképzelések maradnak. Szentendre 2001. óta dédelgeti azt az álmát, hogy a Papszigeten egy minőségi turizmusra támaszkodó, idegenforgalmi-, gyógyászati-, rekreációs- és sportközpontot építenek fel. Alföldiné Petényi Zsuzsanna, a város főépítésze a Hídlap kérdésére elmondta, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése óta nem sok előrelépés történt, de a tervek megvalósításáról nem mondanak le. Az A közfürdők medencéinek vízforgató-rendszerrel való ellátását előíró 121/1996. számú kormányrendeletben megszabott határidőt folyamatosan halogatják, mivel a fürdőknek nem áll rendelkezésére az átalakításhoz szükséges forrás, a korszerűsítést pedig az elmúlt 2 évben pályázatokkal sem támogatták. A legvégső határidő 2006. december 31. - tudta meg a Hídlap Ákoshegyi Györgytől a Magyar Fürdőszövetség főtitkárától. Hasonló a helyzet az akadálymentesítés biztosításával is. Félő, hogy jövőre a régebbi termálfürdők többsége nem nyithatja meg kapuit, hacsak nem halasztják el újra a határidőt. elapadt termálforrás újbóli megfúrására nemrég kaptak engedélyt, és folyamatosan tárgyalnak a lehetséges befektetőkkel is. A Duna mentén feltörő hévforrások a határon túli területeket is ellátják termálvízzel. A párkányi Vadas termálfürdő közel 30 éves múltra tekinthet vissza, de az utóbbi években indult látványos fejlődésnek. 2005-ben 82 millió koronát fordítottak beruházásokra, és további fejlesztéseket is terveznek. Lapunk a közelmúltban megírta, hogy a Felvidéken is egyre több helyen fedezik fel az egészségturizmusban rejlő lehetőségeket: Ogyalla után Galánta is európai uniós és állami támogatást nyert termálfürdője megvalósítására, ami a tervek szerint jövő év nyarára készülne el. A komplex turisztikai kínálat megteremtése érdekében jövőre aquaparkkal és wellness centrummal egészítenék ki a fürdőt, amely svájci tőke bevonásával épülhet fel. • Gábor Éva ä? HÍDLAP Legyen a munkatársunk! Ha Ön, kedves Olvasó érez magában elhivatottságot arra, hogy környezetének fontosabb híreiről informálja a Hídlap többi Olvasóját, feltétlenül ragadjon tollat! írjon nekünk, és a Hídlap közreműködik az információk közzétételében. De ha újságíró-végzettséggel rendelkezik, és nincs munkája, vagy egyszerűen csak érdekli az újságírás, s szeretné magát kipróbálni, akkor is írjon nekünk! Legyen a Hídlap munkatársa vagy külső tudósítója! Jelentkezni írásban a hidlap@t-online.hu vagy a hidlap@freemail.hu e-mail címeken lehet. A Felvidék az interneten Új, a felvidéki magyarságnak szóló internetes újság indult januárban, amely a www.felvidek.ma címen érhető el. A Szövetség a Közös Célokért társulás által működtetett honlapon naponta frissített, a felvidéki magyar kisebbséget érintő hírek, elemzések olvashatóak. A társulás közleménye szerint az internetes hírportál célja, hogy „érdekes, friss és színes hírekkel felhívjuk a figyelmet a dél-szlovákiai régióra, szülőföldünkre”. A portálon egyébkét többek között megtalálhatóak a Hídlap határon túli magyarságot érintő írásai is. Biztonságban mehetünk jégre a sportcsarnok mellett A szakemberek nem győzik hangsúlyozni a természetes vizek veszélyeit Folytatás az 1. oldalról A korcsolyázásra alkalmasak lehetnek a természetes vizek is, de itt - úgy, mint a’ nyári fürdőzés esetében - saját ismereteinkre, felelősségtudatunkra és veszélyérzetünkre hagyatkozva magunknak kell eldöntenünk, hogy vállaljuk-e a kockázatot, ráadásul több helyen tilos is a korcsolyázás. A Palatinus-tó - és a többi bányató - veszélyeire évről évre felhívják a figyelmet, a korcsolyázás szerelmeseinek azonban ez nem szegi kedvét. A sekélyebb Bottyán-tó, a búbánatvöl- gyi tavak és a környékbeli kisebb állóvizek is befagytak már, de a biztonságra sosincs garancia, hiszen a vízfelszín alatt esetleg feltörő melegebb források, vagy a horgászok által vágott lékek miatt még a tartósan fennálló fagy, és az egyre növekvő jégréteg esetén is érhetik végzetes meglepetések a korcsolyázókat. A piliscsabai Garancsi-tó tulajdonosától, Turányi Zoltántól megtudtuk, hogy a tó mélysége átlagosan 1 méter, a jég vastagsága pedig már eléri a 30 cm-t is, ami így biztonságosnak mondható. A A szabad vízen tartózkodás szabályairól szóló 46/2001. (XII.27.) számú BM-rendelet általánosságban fogalmaz, így - a Balaton és a Velen- cei-tó kivételével - a téli sportolásra alkalmas helyek kijelölését, engedélyezését és felügyeletét egy hatóság sem tekinti saját feladatának. tó jegén saját felelősségükre ingyen korcsolyázhatnak az érdeklődők. Beutlné Eck Anikó, a Komárom- Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtóreferense a Híd- lapnak elmondta, hogy általában a 10 cm-nél vastagabb jeget tekintik sportolásra alkalmasnak. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a jég beszakadását általában előre jelzi a ropogás és a jég felületének süllyedése. Nagyon fontos tudni, hogy ekkor még elkerülhető a baleset, ha azonnal a jégre fekszünk széttárt karokkal, arccal a part felé, majd lassú, nyugodt mozdulatokkal kikúszunk a part irányába. Ha beszakad a jég, azonnal tárjuk szét a karunkat, és hasaljunk le. Próbáljuk meg minden eszközzel elkerülni, hogy a jég alá csússzunk, mivel a 0-4 °C-os vízben már 20-30 másodperc után hidegsokk érheti a szervezetet. A baleset esetén mentésre sietőknek is fontos tudni, hogy társukat hason csúszva közelítsék meg. Ha a szerencsétlenül járt korcsolyázó a jég alá került, akkor sürgősen értesíteni kell a tűzoltóságot a 105-ös segélyhívószámon. Az esztergomi tűzoltóság illetékese arról számolt be a Hídlapnak, hogy az elmúlt néhány évben nem riasztották őket korcsolyás balesethez, de Magyarországon a jég már idén is két áldozatot szedett: múlt héten egy szigetszentmiklósi bányató jege alatt egy 41 éves apa, kedden a Velenceitavon pedig egy 29 éves férfi vesztette életét. • G.É. Környezetvédelmi gyűrűben a Hokim Több mint száz ember lakhelye kerülhet közvetlen veszélybe Folytatás az 1. oldalról Az önkormányzati szakértő szerint mintegy 140 lakos van az 1000 méteres védőövezeten belül, a Hokim Rt. szerint, a kérdéses terület jelenleg frissen szántott.” Hogy mindez mit jelent és melyek az ügy előzményei Szuhi Attila, az esztergomi zöld szervezet munkatársa adott lapunknak tájékoztatást. Elmondta, hogy a cementgyár építéséhez előzetes környezeti tanulmányt kellett készítenie a Holcimnek. A felügyelőség ez, valamint a lakossági véleményeket is figyelembe véve hozta meg határozatát. A határozat szerint a cementgyár köré ezer méteres védelmi zónát kell húzni, amelybe beleesik a nevezett táti Depó is, ahol a táti önkormányzat nyilatkozata szerint mintegy 140 ember él. A Hokim ezzel szemben azt állítja, hogy a terület „frissen szántott”, vagyis lakatlan, így nincs akadály a védőzóna kijelölésének. Szuhi Attila szerint érthetetlen, hogy a felügyelőség egy hivatalos szerv - az önkormányzat - nyilatkozatát ugyanolyan szinten kezeli, mint egy cégét. Csak e miatt rögtön meg kellett volna akadályozni az építést, nem beszélve a számos - korábban már ismertetett - káros környezeti hatásokról. A sajtótájékoztatón további furcsaságokra is fény derült. Nyergesújfalu képviselő-testülete tavaly szeptemberben leszavazta a hulladék- égetés megvalósítását a gyárban, pusztán a cementgyár építését fogadta el. Ezek után - mindenféle szakmai előkészítés nélkül - most január 12-én, egyszerű szóbeli előterjesztésre megszavazta a hulladékégetést is. Az indítvány ellen ketten szavaztak, egyikük részt vett a tegnapi tájékoztatón és elmondta, hogy a polgármester először zárt ülést akart elrendelni, de mivel ezt nem tehette meg nyílt ülésen, szóbeli előterjesztés alapján történt a szavazás. Szuhi Attila elmondta, hogy Tát önkormányzata és a zöldek is fellebbeznek a határozat ellen. Ha nem adnak ennek helyt, akkor a nyergesújfalui testületben négy képviselő kezdeményezni fogja a népszavazás kiírását. Amennyiben ezt elutasítja a testület, akkor a lakosság körében indítanak aláírás gyűjtést, hogy ki lehessen írni a népszavazást, amelyre csak a parlamenti választások után kerülhet sor. A zöldek még bíznak abban, hogy a törvényes, jogi útnak is van esélye. • G.K.
