Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-27 / 19. szám

4 HÍDLAP • 2006. január 27., péntek www.istergranum.hu Sporttal a magyarság összetartozásáért Osszmagyar Nemzeti Diákbajnokság indul a Felvidéken is Nem lesz gáz a meleggel A szolgáltatók szerint nem várható fennakadás a hőszolgáltatásban Folytatás az 1. oldalról A Komárom-Esztergom Megyei Ké­ményseprő és Tüzeléstechnikai Kft.-tői kapott tájékoztatás szerint a gáznyomás csökkenése nincs hatással a magánfo­gyasztókra, azt ugyanis a gázszolgáltató ellenőrzi és szabályozza. A gázkazánok sem állhatnak le e miatt. Amennyiben valamilyen okból ez előfordul, hasonló­an, mint a téli fűtés megkezdésekor, vissza kell kapcsolni. Tragédia csak ak­kor következhet be, ha nincs megfelelő­en karbantartva, átnézve a készülék. E miatt az elmúlt hónapban országszerte több tucat szén-monoxid mérgezéses eset fordult elő. Az esetek többségének az oka hanyagságra vezethető vissza, mivel a házban lakók nem hagyták, hogy a kéményseprők elvégezzék a rendszeres ellenőrzéseket, vagy egysze­rűen csak a tüzelőberendezések cseréje történt szakszerűtlenül. Hasonló esetek elkerülése érdekében a Komtűz Kft. kérte a lakosokat, hogy amennyiben bármilyen problémát észlelnek, értesít­sék a kéményseprőket. A tavaly augusztusban átadott utaknak köszönhetően jelentősen csökkent a járműforgalom Táton. Szenes Lajos, a nagyközség polgár- mestere szerint, habár az autók több­sége kint dübörög az új úton, érdemes felülvizsgálni a helység maradvány­forgalmát, van még finomítani való. „A teherfogalom csökkentésére aján­lásokat adunk, és az Állami Közleke­dés Felügyelettel, valamint a közútke­A hőszolgáltatás is zavartalanul üzemel a megyében, bár a hideg mi­att olyan probléma előfordulhat, hogy elfagynak és eltörtnek a vezeté­kek, eddig ilyen eset sem történt. Legalábbis a megyében, Szentend­rén ugyanis szerdán több mint ezer lakás, egy iskola és egy óvoda maradt fűtés nélkül, mert egy távhővezeték több helyen is eltört. Szlovákiában, a távfűtés terén szin­te monopol helyzetet élvez a Slovensky Plynárensky Priemysel (SPP), azaz a Szlovák Gázgyártó Ipar - nyilatkozta lakunknak a párkányi Lakáskezelő Vállalaton belül működő Hőszolgáltató Vállalat energetikusa, Kosztolányi Lajos. A szomszédos or­szág nagyobb városaiban hőszolgálta­tó vállalatok működnek, amelyek szá­mára a földgázt az SPP szolgáltatja, amely ugyanúgy, mint ahogyan a töb­bi környező állam, az oroszoktól veszi azt. Kosztolányi Lajos a Hídlapnak elmondta, hogy a nagy hideg miatt az utóbbi napokban megnövekedett a zelőkkel együtt képzeljük el megolda­ni a teherforgalom további csökkenté­sét” - nyilatkozta lapunknak Szenes Lajos. A forgalomirányítás tökéletesí­tése mellett ideiglenesen szükség sze­rint korlátozó táblákat helyezhetnek ki az utak mentén, illetve a közúti el­lenőrzés fokozásával szeretnék elérni, hogy minél kevesebb vállalkozó hasz­nálja a régi tízes út áthaladó szakaszát. • K.V. Szerdán további három ember éle­tét követelte a hideg időjárás, ez­zel ötre emelkedett a hideg halá­los áldozatainak száma. Magyaror­szágon eddig öt emberéletet köve­telt a hétfő óta tartó rendkívül hi­deg időjárás. A mentősök ország­szerte ötven-száz hajléktalant visz­nek kórházba, vagy hajléktalan szállóra naponta. gázfogyasztás: „A meleget hőkazá­nokban gyártjuk, ezekből eddig kettő működött, de a mínuszok beálltával már mind a három üzemeltetésére szükség van.”. A szakember vélemé­nye szerint egyelőre nem észlelhető az, hogy kevesebb gáz érkezne az or­szágba, és a más fűtőanyag használa­tával kapcsolatosan felmerülő híreket is megcáfolta: „1999-ben indítottuk el a földgáz üzemeltetésű kazánokat, amelyekkel nincsen arra lehetőség, hogy más anyagból állítsunk elő hőt.” • Szép - GAl Jön az Osram Érsekújvár. Hétszázötvenmillió koronás beruházással termékforgal­mazó központot akar kiépíteni a né­met Osram cég Érsekújváron. A vilá­gítótesteket gyártó német társaság a közép-és kelet-európai régiót ellátó központ építését három-négy év alatt tervezi befejezni. A következő tíz év­ben a városban közel kétmilliárd ko­ronát beruházni szándékozó cég ér­sekújvári vállalatának jelenleg ezer­nyolcszáz alkalmazottja van. Folytatás az 1. oldalról Az évente ökumenikus istentisz­telettel kezdődő bajnokság első évé­ben, 2003-ban csak labdarúgás sze­repelt a programban, de mivel a ren­dezvényt mindig kulturális keretbe foglalják, így történelmi vetélkedőt is tartottak, melynek témája II. Rá­kóczi Ferenc és a nevéhez fűződő szabadságharc volt. A 2004-ben megtartott bajnokságon a labdarú­gáson kívül már kézilabda, asztalite­nisz és sakk is szerepelt a verseny­számok között, a történelmi vetélke­dő pedig Bocskai Istvánról és Ba­lassi Bálintról szólt. 2005-ben József Attila és Csokonai Vitéz Mihály személye köré rendeződtek a törté­nelmi vetélkedő kérdései. Idén 1456 kapcsán a nándorfehérvári győze­Folytatás az 1. oldalról Ez háromnapos tábor volt a közeli erdőben, ahol komoly szakmai prog­ram fogadta a gyerekeket, például madárgyűrűzés, kisemlős-csapdázás. A tábor teljesen önerőből valósult meg, önkéntesek és a falusiak össze­fogásával. Jelenleg két pályázati program is fut az egyesületnél, az egyik segít el­készíteni egy falutörténeti kiad­ványt, ilyen még eddig nem jelent meg a településről. A másik egy két­millió forintos pályázat, amely segít­ségével egy közösségi teret alakíta­nak majd ki, ahol ifjúsági progra­mok, illetve a helyi színjátszókor is lem és az 1956-os forradalom lesz a vetélkedő témája, de nem marad ki a sorból születésének 125. évfordulója révén Bartók Béla sem, sőt a Mo- zart-év kapcsán a világhírű zene­szerző személye sem. Mivel az idei versenyek folyamába már a Felvidék e térsége is bekapcso­lódik, elsősorban az itteni iskolákra, illetve azok diákjaira számítanak. A bajnokságon az újabb terület bevoná­sa okán külön szekciót nyitnak. A te­rületi döntőt már ezen a vidéken tartják meg, áprilisban. A konkrét helyszínt még nem jelölték ki, de mi­vel a bajnokság ebben a régióban is igen nagy támogatottságot élvez, nem lesz gond a megfelelő helyszín kiválasztásával sem. • B. Sz. helyet kaphat majd. Komoly munkát jelenthet majd az egyesületnek az a nemzetközi kutatási Interreg-es program, melybe az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület hívta meg őket. Ha a pályázati támogatást sikerül elnyerni, a program kereté­ben a megújuló energiaforrásokkal foglalkoznak, így például potenciál felmérést végeznek az Ister-Granum eurorégióban. Azt vizsgálják majd, hogy milyen lehetőségek vannak, mi­lyen megoldásokat érdemes alkal­mazni a térségben a szél, a nap, a bio­massza, és a geotermikus energia fel- használásának terén. • Gy. D. Tehermentesítő utak Táton Tavasszal várható a végleges forgalomba helyezési eljárás Egy valóban zöld település Komoly környezetvédelmi munka folyik Máriahalmon LAP(SZ)ÉL ■ in Nagy Balázs Politikai focikoalíció A utóbbi időben a jelenleg még kormányon lévő MSZP azzal vádolta meg Orbán Viktorékat, hogy amit ígérnek, annak nincs valóságalapja. Hát nem tudom, főleg annak tükrében nem, hogy milyen Magyarországot képzelt el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra az esetre, ha 2012-ben mi ren­dezzük a labdarúgó kontinensviadalt. Az hagyján, hogy az infrastrukturá­lis fejlesztésre tízmilliárd eurót szánnak, a Puskás Ferenc-stadionra meg félmilliárdot, de hogy 2010-ig megépül a Budapest-Ploce gyorsforgalmi út, Magyarországon minden stadion elérhető lesz az autópályán, 160 kilo- méter/órás sebességgel száguldó gyorsvasút épül, és hogy minden város­ban repülőtér várja a gépeket, az egy kicsit erős. Vagy inkább nagyon erős. Gyurcsány Ferenc úgy tetszeleg a sport terén mintha értene hozzá, nem­hiába volt a gyermek-, ifjúsági és sportminisztérium tejhatalmú ura. Ott valamivel több, mint egy évet bírt ki (gondolom azt azért tudta, hogy a labda gömbölyű) és lehet, ez elég arra, hogy olyanokat ígérjen egy Eb­rendezés ürügyén, amiről már szót ejtettem. Szóval erős a gyanúm, hogy a honi labdarúgóviszonyokat is figyelembe Véve, az újdonsült magyar-hor- vát barátság nagyjából idén április 9-ig tart. A közös tárgyalások után Gyurcsány Ferenc kijelentette: „szeretnénk megnyerni a pályázatot, majd 2012-ben is jól szerepelni.” Hangozhatott volna úgy is: „szeretnénk megnyerni a választásokat, majd 2010-ben is jól szerepelni.” Ezért belevágunk egy kontinensviadal megszervezésébe, mindegy mi lesz, az ígéreteket meg majd korrigáljuk. A másik dolog, amit nem szabadna figyelmen kívül hagyni, hogy még cseppet sem biztos, hogy mi rendezzük az Eb-t. Ahhoz egy olyan futball- nagyhatalmat kellene legyőzni, mint Olaszország, mert a szakemberek sze­rint vagy az itáliaiak, vagy magyar-horvát koalíció nyer. Nem árt azonban egy kis összehasonlítás. Ott van foci, itt nincs. Ott van labdarúgó szövet­ség, itt nincs. Ott van szövetségi kapitány, itt nincs. Ott van eredményes labdarúgó válogatott, itt... Lehetne még folytatni a hasonlóságkeresést, de nem hiszem, hogy lenne értelme. Egy közös talán van. Olaszországban és Magyarországon is tizenegyen játszanak egy csapatban. Nem vagyok az ellen, hogy hazánk ne rendezzen kontinensviadalt, de ak­kor tegye, ha a körülmények is adottak. Mert a gödör, amiben 86 óta va­gyunk, egyre mélyül, és ezen még az ígéretek sem segítenek. Hiába lesz, vagy nem lesz gyorsvasút, illetve repülőtér és gyorsforgalmi út, attól még nem lesz jó a magyar foci. Hiába az összefogás, hiába minden, ha a címe­res mezben gyepre futó játékos nem tud a labdába rúgni. Idén elkészülhet az új, párkányi gát A nagymarosi vízlépcső megépülésével számolnak a tervek Még ebben a hónapban aláírhat­ja a Szlovák Vízgazdálkodási Válla­lat azt a szerződést, aminek alapján megkezdődhetnek a párkányi árvíz- védelmi gát átépítési munkálatai. A város már elkülönítette a beruhá­záshoz szükséges, ötszázalékos ön­részt (nagyjából 5 millió koronát), a többi költséget a tervek szerint uni­ós pályázatokból biztosítják. A Szlovák Vízgazdálkodási Válla­lat igazgatója, Fekete György la­punknak elmondta: a párkányi árvé­delmi gát építésének ügye jelenleg abban a szakaszban tart, hogy miu­tán decemberben beadták az Euró­pai Unióhoz azt a pályázatot, mely­nek révén szerették volna megnyer­ni a beruházáshoz szükséges pénz nagy részét, az unió részéről kedvező visszajelzést kaptak. Ennek értelmé­ben az unió ötszázalékos önrész fel- használása ellenében állja a szüksé­ges költségeket. Ezt a körülbelül ötmillió koronának megfelelő összeget a vállalat a várossal való együttműkö­désben tudja vállalni. Az igazgató sze­A Duna Kör ügyvezetője, Droppa György lapunknak korábban el­mondta, hogy a Bős-nagymarosi vízlépcsőről folytatott tárgyalások pillanatnyi állása szerint értelmet­len az új gátat egy nem létező víz­lépcső működéséhez igazítani. Droppa biztos benne, hogy a nagymarosi vízlépcső sohasem épül fel, és Budapest nem is szán­dékozik azt megépíteni, s ezt a szlovák fél is elfogadta. rint a város már tavaly elkülönítette az ehhez szükséges pénzt 2006-ra. Mivel az építkezéshez szükséges engedélyek már rendelkezésre áll­nak, a vállalat részéről csak egy köte­lezettség áll fenn, hogy megkösse a szerződést a telektulajdonossal. A szerződés aláírására valószínűleg még januárban sor kerül. Ezt követő­en kiírhatják a beruházásra vonatko­zó pályázatot is. Fekete György sze­rint minden esély megvan arra, hogy még ebben az évben megvalósuljon az új árvízvédelmi gát kiépítése, va­gyis a régi védelmi vonal felújítása. Az új árvízvédelmi gát tervei egyébként a Duna vízszintjének meg­állapításakor a nagymarosi vízlépcső megépülésével is számolnak, csakúgy, mint annak idején az újjáépített Má­ria Valéria híd esetében. Ez a szint Párkánynál 107,93 méter tengerszint feletti magasságnak felel meg, és az el­múlt 100 év alatt itt mért legmagasabb dunai vízszintet (108,63 méter) veszi figyelembe. A vízvédelmi töltés egyébként közvetlenül a Duna-part mellett épül, amely az eddigi legma­gasabb vízszintnél 47 centiméterrel lesz magasabb, szükség esetén pedig összeszerelhető elemek segítségével további 60 centiméterrel magasítha­tó. A kivitelezés során jó egy méter magasságig feltöltik a terepet, és az új gáton hozzávetőleg öt méter szé­lességű, aszfaltozott sétányt építe­nek. A védelmi rendszer egyik leg­fontosabb eleme a függőleges síkban beépített, 60 centi vastag beton-, il­letve vasbetongát, amelyet csaknem 16 méteres mélységig építenek be a sétány és a Duna-part közé. A vasbe­tongátban négyszer két méter széles lejáratot hagynak a Dunához, ame­lyek árvíz esetén értelemszerűen „betömhetők”. Ezeken a helyeken egy méter magas, vascsövekből ké­szült, korlátokkal ellátott lépcsők ve­zetnek majd le a Dunához. • Berényi - Bukovics

Next

/
Thumbnails
Contents