Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-24 / 16. szám

4 HÍDLAP • 2006. január 24., kedd www.istergranum.hu Újabb kórházcsőd a régióban? Befektetőkre és szerkezeti váltásra van szükség Ipolyságon Bemutatkozott Meggyes Tamás képviselőjelölt Csökkenhetne a vízdíj, ha önkormányzatok működtetnék a vízműveket Folytatás az 1. oldalról A minőség javítása érdekében az ipolysági kórháznak is komoly be­fektetésekre lenne szüksége. Ezeket azonban képtelen a saját bevételeiből biztosítani, mivel folyamatosan tör­leszti a szociális biztosítóval és a köz- szolgáltatókkal szembeni tartozásait. Az önkormányzat a feleslegessé vált egészségügyi ingatlanok eladásával próbál segíteni, a vételárat kölcsön­ként folyósítaná a kórháznak a szoci­ális biztosítóval szembeni adóssága rendezéséhez. A párkányi mentőszolgálat átszer­vezéséről tartott múlt heti nagy­gyűlésen felmerült a szlovákiai gyorsmentőszolgálat privatizáció­jának jogszerűsége. Farkas Iván, MKP-s képviselő lapunknak el­mondta, hogy a párkányi gyors­mentőszolgálatot február elsejétől működtető cég hatáskörébe senki nem tud beavatkozni, még az ál­lam sem. A révkomáromi székhe­lyű Zamed Kft. jogszerű működé­se azáltal biztosított, hogy meg­nyerte az egészségügyi minisztéri­um által a gyorsmentőszolgálatok privatizációjára kiírt pályázatot, tehát a közeljövőben kezdődő működését legálisnak kell tekinte­ni. Farkas Iván hozzátette, hogy a maga részéről ő is úgy látja, hogy a korábban jól működő sürgőssé­gi mentőszolgálatokat nem kelle­ne privatizálni, de ez már minden esetben az adott kórház hatáskö­rébe tartozó döntés. „A tartozás rendezése rendkívül fontos lépés, mivel a kórház csak ak­kor pályázhat uniós támogatásra, ha a szociális biztosítónál nincs hátralé­ka” - fogalmazott a polgármester. Lőwy hozzátette, hogy a biztosí­tók által elsődlegesen támogatott eurokonform kórház létrehozásához azonban mindenképpen jelentős be­ruházásokra van szükség. Az egyna­pos sebészet, a geriátriai osztály (el­fekvő), a krónikus eseteket ellátó osz­tály kiépítése alapvető feladat, ezért az önkormányzat is szívügyének tartja tőkeerős vállalkozók felkutatá­sát és bevonását. A múlt évben együttműködési szerződést írt alá Ipolyság és Vác ön- kormányzata, melynek alapján most intenzív tárgyalások folynak a jól fel­szerelt váci Jávorszky Ödön Kórház­zal. A határon átnyúló együttműkö­dés sikere természetesen az egészség- ügyi biztosítókon is múlik, ezért az igazgatótanács elnöke folyamatosan tárgyal velük az anyagi háttér megte­remtéséről. Gazdasági krízishelyzetben van Magyarország, ám több lehetőség adott ahhoz, hogy az új, polgári kor­mány mégis kihúzza a gödörből az országot, mondta Surján László néppárti európai parlamenti képvi­selő azon a pénteki fórumon Piliscséven, melyen Komárom-Esz- tergom megye 5. számú választó- körzetének parlamenti képviselő-je­löltjét, Meggyes Tamást mutatta be a választóknak. Esztergom fideszes polgármestere az eseményen ismer­tette programját, melynek két leglé­nyegesebb eleme a megyerendszer megszüntetésének szükségességé­vel és az ivóvízbázis önkormányzati tulajdonba vételével foglalkozik. Egy országgyűlési képviselő életé­ben nagyon fontos a kapcsolattartás az emberekkel, hogy megismerje problémáikat, mondta a Meggyes Ta­más előtt álló feladatról Surján László európai parlamenti képviselő péntek este Piliscséven a Művelődési Házban tartott fórumon. A volt népjóléti mi­niszter kijelentette: Meggyes Tamás számára nem új ez a feladat, sokéves polgármestersége alatt ugyanis már bizonyított. Surján kijelentette: bízik abban, hogy Meggyes elnyeri az 5. számú választókörzet választóinak bi­zalmát, ami azért is különösen fontos, o 3 00 ö I­o u_ • mert ez esetben egy egész térség kép­viselője lesz, így a politikai érzelemtől függetlenül ismernie és orvosolnia kell az itt élők mindennapos gondjait. Surján leszögezte: ma olyan mély gödörben, gazdasági krízishelyzet­ben van az ország, amelyen már nem segít a kormányzati „kreatív könyve­lés”. Ennek ellenére a politikus úgy látja: a leendő polgári kormánynak még van lehetősége arra, hogy kihúz­za az országot a kátyúból. Az egyik tennivaló a körültekintő adó- és járu­lékcsökkentés megvalósítása, amely szerepel a Fidesz-KDNP szövetségi programjában, és annak életképessé­gét a független közgazdászok is elis­merik. Surján tapasztalatai szerint egy túladóztatott országban jelentős költségvetési bevételt eredményezhet a terhek csökkentése. Mindezek pe­dig megfelelő alapot teremtenek olyan intézkedések megvalósításához, mint például a nyugdíjemelés. Meggyes Tamás köszöntője után ar­ról a kihívásról beszélt, amelynek az elkövetkezendő négy évben eleget kí­ván tenni a térségért folytatott mun­kája során. Esztergom polgármeste­rének két lényeges elképzelése közül az egyikről már hírt adtunk szombati számunkban: ez a megyerendszer megszüntetésének terve. Ha ez meg­valósulhatna, a kiadások egy részének megspórolásával kikerülhetnének ka­tasztrofális anyagi helyzetükből az önkormányzatok. Meggyes program­jának másik sarkalatos pontja az ivó­vízrendszer önkormányzatok általi működtetését tűzte ki célul. A polgár- mester elmondta: az Onyx környezet- szennyezése során világossá vált, hogy a hatóságok cserbenhagyták a térséget. Elképzelése szerint megvaló­sítható a vízközmű-vágyon önkor­mányzati tulajdonba vétele és mű­ködtetése, melynek során már rövid­távon elérhető díjcsökkentés is. Re­ményét fejezte ki, hogy a kormány e területet is érintő privatizációs tervei még keresztülhúzhatok, leállíthatók, sőt az önkormányzatok bevonásával, lélekszámarányos tulajdoni hányad­dal hatékonyabban és biztonságosab­ban működtethető az ivóvízrendszer. • -l -a A magyar megyerendszerrel az unió nem tud mit kezdeni Interjú Surján László európai parlamenti képviselővel, volt népjóléti miniszterrel • B.Szabó - Berényi LAP(SZ)ÉL B. Szabó Márta A ló hasa alatt Lovas nemzet lévén, nyargalásztunk már Európa útjain sokféle pozitúrá- ban és küldetésben, ám a harmadik évezred elején valami egészen különle­ges látványt nyújthatunk a földrész nyugatibb részének állítólag boldo­gabb lakói számára. Fejjel lefelé ugyanis csak végtelen rónaságok csalóka délibábjában illenék száguldozni. Mára persze már rég feledésbe merült az ősök lovas tudománya. Éppen csak felkászálódunk a paci hátára, máris átesünk a túlsó oldalára, ezért im­máron leginkább a hasa alatt lógva próbálunk némi erőt gyűjteni a soron következő kísérlethez. Talán az okozza a galibát, hogy furcsa módon min­dig másféle állatot kapunk, mint amilyenre éppen vágyunk. Pedig törté­nelmünk során meglehetősen változatos ménest sikerült kitenyésztenünk. Ült már ez a nemzet fürge lábú, apró, ázsiai fajtán, nemes arabs ménen, német hátaslovon, büszke kuruc táltoson, de valahogy sohasem vált be úgy istenigazából a jószág. Ha vörös csikó ficánkolt a nyereg alatt, fehér után áhítoztunk, ha hószínűnek toltak fel a hátára, kese felé kacsingattunk. A nagy bámészkodásban meg teljesen elfelejtettük, hogy mást jelent lóra ülni és mást jelent lovagolni. Maholnap a szomszéd rozzant fűrészbakját is lógyereknek nézzük csak azért, mert a kerítés túloldalán álldogál. Beterít­jük nemzetiszín nyeregtakaróval, aztán irány Európa! Meglehet, viszonyainkat tekintve valóban a kecskeláb lenne a megfelelő közlekedési alkalmatosság álmaink netovábbja felé, mert nincs az a hebe­hurgya úrlovas, akit ennek a nyergében érhetne szerencsétlenség. Csim­paszkodása közepette bátran az édes anyaföldig lógathatja gondoktól gyö­tört fejét a búsuló huszár. Huzamosabb függeszkedés után az utazó be­csülni kezdi a haladási sebességet, mivel alulnézetből merőben új kép ala­kul ki előtte a környező világról, jobban fókuszba kerülnek a lólábak. Javarészt azonban mégiscsak a poroszkáló pejkót választjuk úti eszközül, ha nem is tudjuk délcegen meglovagolni. Majd lóbálódzunk itt kényelme­sen á ló hasa alatt, hisz felkapaszkodni a hátára már úgyse bírunk, meg nem is érdemes arra a kis időre, míg célhoz érünk. Tény, hogy így takaré­koskodhatunk az energiánkkal és a dolgok menetét sem bonyolítjuk egy újabb áteséssel. Idelenn jó meleg van, nem ér se szél, se eső, s ha helyesen számítjuk ki az állat lábainak mozgását, valamint farkának lengési idejét, különösebb megpróbáltatások nélkül gyönyörködhetünk az elénk táruló kilátásban. Nos, tehát: egyik mellső, egyik hátsó, másik mellső, másik hát­só, farok...Hm... Bosszantó, de akármerre fordulok, az ötödik láb mindig útba esik, mondhatni kilóg. Tessék?... Hogy a lónak csak négy lába van?! A megyék és régiók unión belüli szerepéről, az Ister-Granum Eurorégió által biztosított előnyökről és Esztergom Szent Miklós Program­jának átlagot meghaladó feladatvál­lalásáról beszélt Surján László a pén­teki, piliscsévi jelöltbemutató fórum előtt lapunknak adott interjújában.- Meggyes Tamás megyerendszert meg­szüntető elképzelése nemcsak az önkor­mányzatokat érintené előnyösen, hanem az alulról szerveződő régiók számára is lehetőséget biztosítana. Mennyire helyt­álló az elképzelés az unióból érkező pén­zek felhasználhatósága szempontjából?- A magyar megyerendszerrel az unió nem tud mit kezdeni, pályázatai­nak egy része nagyobb egységeket kö­vetel, ezért jöttek létre a statisztikai célú régiók, amelyek nem illeszkednek bele a magyar közigazgatás rendszerébe. A megyerendszerhez a jelenlegi kormány sem mert hozzányúlni, igaz, elkészültek bizonyos tervek erre vonatkozóan, csak hát a megyei önkormányzati választáso­kat sajnálatos módon megnyerték a szo­cialisták, és ennek a reform is áldozatá­vá vált, ugyanis olyan belső pártpoliti­kai lobbival kellett volna szembemenni, amelyre sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány nem mert vállal­kozni. Az emberek gondolkodása is el­térő a megyékkel kapcsolatban, vagyis nagyon okosan kell gondolkozni e kér­désben. Az biztos, hogy a nagy egysé­gekre uniós szempontból szükségünk van. De az is igaz, hogy a város és kör­nyéke, vagyis egy kis térség, nagyon is bele illik az uniós támogatási rendsze­rekbe, mint pályázati alany. Sőt azt is mondom, hogy kis átpofozás után a magyar választókerületi rendszert is érdemes lenne úgy alakítani, hogy azok mögött valós összetartozások le­gyenek. Ha ezt sikerülne egységbe hozni, akkor emberszabásúbb lehetne a politikai élet is, és ha ez egyben gaz­dasági egységet is jelent, akkor pályá­zati alanyként még erősebb lehet a sze­repe. E tekintetben a megyerendszer­nek egyszerűen nincs szerepe.- Az Ister-Granum Eurorégió a hatá­ron átnyúló együttműködése sajátos példá­ja, a magyar nemzetet elválasztó határok megszüntetése tekintetében is. Európai szemmel nézve ismer hasonló törekvést?-A történelem annyira nem szag­gatott szét senkit, mint a magyar nemzetet, de azért előfordult hasonló Ausztria déli részén, amely most már Olaszországhoz tartozik. Az unió adta lehetőségek miatt azonban a feszült­ség elmúlt a térségben. Az Ister- Granum Eurorégió esetében nemcsak kulturális, hanem gazdasági közösség­ről is szó van, amelyet a Mária Valéria híd megépülése óta még markánsab­ban lehet érzékelni. De ha határon át­nyúló regionális összefogásról beszé­lünk, ki kell emelni, hogy azok nem kizárólag nemzeti talajra épülnek, ha­nem a nemzetek közötti összetartozás érzését akarja - aprópénzre váltva - gazdasági erővé alakítani. Erre kiváló példa a Héthatár egyesület létrehozá­sa. Ha a határ nem elválaszt, hanem összeköt, az hihetetlenül nagy lendü­letet adhat egy régiónak.- Az ön által vázolt régiós összefogás felé mutat az esztergomi Vaszary Kolos Kórház által megvalósított határon át­nyúló betegellátás is.- E törekvés nem gyökér nélküli, hi­szen még miniszter koromban (Surján László 1990 és 1994 között töltötte be a népjóléti miniszteri posztot - szerk.) kezdtem tárgyalni e témáról. A helyzet nagyon izgalmas és bár jogászok sok kifogást, főként az állampolgári kérdé­seket szokták felvetni, azt hiszem, ha a biztosítók képesek a kölcsönös előnyök mellett szerződni egymással, akkor ez­zel mindenki csak jól jár.- A jövő nemzedékéért történő felelősség- vállalás egyik úttörő példája Esztergom Szent Miklós Programja, hiszen országosan is bevezették a rendszert, igaz nem ebben a formában. Az Európai Unióban van példa hasonló önkormányzati programra?- Az esztergomi példa meghaladja az átlagot, de az ötlet maga Angliából származik. Engem egy kicsit zavar ér­zelmileg az, hogy amikor az Orbán- kormány kormányzásának a végén fel­merült ez az ötlet, hisztérikus nyilatko­zatok hangzottak el, bizonyos politikai erők oldaláról, akiknek a politikai csa­ládjához tartozik a babakötvényt Ang­liában bevezető Tony Blair is. Ez egy tipikus konzervatív program, amit egy szocialista angol miniszterelnök veze­tett be. A szálak összekeveredtek tehát, és mára értelmüket vesztették a hagyo­mányos politikai kategorizálások. Én egy olyan politikát szeretnék látni Ma­gyarországon, ahol örömmel fogadunk minden jó kezdeményezést, függetle­nül attól milyen színben született. • Gál Kata

Next

/
Thumbnails
Contents