Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-24 / 16. szám
4 HÍDLAP • 2006. január 24., kedd www.istergranum.hu Újabb kórházcsőd a régióban? Befektetőkre és szerkezeti váltásra van szükség Ipolyságon Bemutatkozott Meggyes Tamás képviselőjelölt Csökkenhetne a vízdíj, ha önkormányzatok működtetnék a vízműveket Folytatás az 1. oldalról A minőség javítása érdekében az ipolysági kórháznak is komoly befektetésekre lenne szüksége. Ezeket azonban képtelen a saját bevételeiből biztosítani, mivel folyamatosan törleszti a szociális biztosítóval és a köz- szolgáltatókkal szembeni tartozásait. Az önkormányzat a feleslegessé vált egészségügyi ingatlanok eladásával próbál segíteni, a vételárat kölcsönként folyósítaná a kórháznak a szociális biztosítóval szembeni adóssága rendezéséhez. A párkányi mentőszolgálat átszervezéséről tartott múlt heti nagygyűlésen felmerült a szlovákiai gyorsmentőszolgálat privatizációjának jogszerűsége. Farkas Iván, MKP-s képviselő lapunknak elmondta, hogy a párkányi gyorsmentőszolgálatot február elsejétől működtető cég hatáskörébe senki nem tud beavatkozni, még az állam sem. A révkomáromi székhelyű Zamed Kft. jogszerű működése azáltal biztosított, hogy megnyerte az egészségügyi minisztérium által a gyorsmentőszolgálatok privatizációjára kiírt pályázatot, tehát a közeljövőben kezdődő működését legálisnak kell tekinteni. Farkas Iván hozzátette, hogy a maga részéről ő is úgy látja, hogy a korábban jól működő sürgősségi mentőszolgálatokat nem kellene privatizálni, de ez már minden esetben az adott kórház hatáskörébe tartozó döntés. „A tartozás rendezése rendkívül fontos lépés, mivel a kórház csak akkor pályázhat uniós támogatásra, ha a szociális biztosítónál nincs hátraléka” - fogalmazott a polgármester. Lőwy hozzátette, hogy a biztosítók által elsődlegesen támogatott eurokonform kórház létrehozásához azonban mindenképpen jelentős beruházásokra van szükség. Az egynapos sebészet, a geriátriai osztály (elfekvő), a krónikus eseteket ellátó osztály kiépítése alapvető feladat, ezért az önkormányzat is szívügyének tartja tőkeerős vállalkozók felkutatását és bevonását. A múlt évben együttműködési szerződést írt alá Ipolyság és Vác ön- kormányzata, melynek alapján most intenzív tárgyalások folynak a jól felszerelt váci Jávorszky Ödön Kórházzal. A határon átnyúló együttműködés sikere természetesen az egészség- ügyi biztosítókon is múlik, ezért az igazgatótanács elnöke folyamatosan tárgyal velük az anyagi háttér megteremtéséről. Gazdasági krízishelyzetben van Magyarország, ám több lehetőség adott ahhoz, hogy az új, polgári kormány mégis kihúzza a gödörből az országot, mondta Surján László néppárti európai parlamenti képviselő azon a pénteki fórumon Piliscséven, melyen Komárom-Esz- tergom megye 5. számú választó- körzetének parlamenti képviselő-jelöltjét, Meggyes Tamást mutatta be a választóknak. Esztergom fideszes polgármestere az eseményen ismertette programját, melynek két leglényegesebb eleme a megyerendszer megszüntetésének szükségességével és az ivóvízbázis önkormányzati tulajdonba vételével foglalkozik. Egy országgyűlési képviselő életében nagyon fontos a kapcsolattartás az emberekkel, hogy megismerje problémáikat, mondta a Meggyes Tamás előtt álló feladatról Surján László európai parlamenti képviselő péntek este Piliscséven a Művelődési Házban tartott fórumon. A volt népjóléti miniszter kijelentette: Meggyes Tamás számára nem új ez a feladat, sokéves polgármestersége alatt ugyanis már bizonyított. Surján kijelentette: bízik abban, hogy Meggyes elnyeri az 5. számú választókörzet választóinak bizalmát, ami azért is különösen fontos, o 3 00 ö Io u_ • mert ez esetben egy egész térség képviselője lesz, így a politikai érzelemtől függetlenül ismernie és orvosolnia kell az itt élők mindennapos gondjait. Surján leszögezte: ma olyan mély gödörben, gazdasági krízishelyzetben van az ország, amelyen már nem segít a kormányzati „kreatív könyvelés”. Ennek ellenére a politikus úgy látja: a leendő polgári kormánynak még van lehetősége arra, hogy kihúzza az országot a kátyúból. Az egyik tennivaló a körültekintő adó- és járulékcsökkentés megvalósítása, amely szerepel a Fidesz-KDNP szövetségi programjában, és annak életképességét a független közgazdászok is elismerik. Surján tapasztalatai szerint egy túladóztatott országban jelentős költségvetési bevételt eredményezhet a terhek csökkentése. Mindezek pedig megfelelő alapot teremtenek olyan intézkedések megvalósításához, mint például a nyugdíjemelés. Meggyes Tamás köszöntője után arról a kihívásról beszélt, amelynek az elkövetkezendő négy évben eleget kíván tenni a térségért folytatott munkája során. Esztergom polgármesterének két lényeges elképzelése közül az egyikről már hírt adtunk szombati számunkban: ez a megyerendszer megszüntetésének terve. Ha ez megvalósulhatna, a kiadások egy részének megspórolásával kikerülhetnének katasztrofális anyagi helyzetükből az önkormányzatok. Meggyes programjának másik sarkalatos pontja az ivóvízrendszer önkormányzatok általi működtetését tűzte ki célul. A polgár- mester elmondta: az Onyx környezet- szennyezése során világossá vált, hogy a hatóságok cserbenhagyták a térséget. Elképzelése szerint megvalósítható a vízközmű-vágyon önkormányzati tulajdonba vétele és működtetése, melynek során már rövidtávon elérhető díjcsökkentés is. Reményét fejezte ki, hogy a kormány e területet is érintő privatizációs tervei még keresztülhúzhatok, leállíthatók, sőt az önkormányzatok bevonásával, lélekszámarányos tulajdoni hányaddal hatékonyabban és biztonságosabban működtethető az ivóvízrendszer. • -l -a A magyar megyerendszerrel az unió nem tud mit kezdeni Interjú Surján László európai parlamenti képviselővel, volt népjóléti miniszterrel • B.Szabó - Berényi LAP(SZ)ÉL B. Szabó Márta A ló hasa alatt Lovas nemzet lévén, nyargalásztunk már Európa útjain sokféle pozitúrá- ban és küldetésben, ám a harmadik évezred elején valami egészen különleges látványt nyújthatunk a földrész nyugatibb részének állítólag boldogabb lakói számára. Fejjel lefelé ugyanis csak végtelen rónaságok csalóka délibábjában illenék száguldozni. Mára persze már rég feledésbe merült az ősök lovas tudománya. Éppen csak felkászálódunk a paci hátára, máris átesünk a túlsó oldalára, ezért immáron leginkább a hasa alatt lógva próbálunk némi erőt gyűjteni a soron következő kísérlethez. Talán az okozza a galibát, hogy furcsa módon mindig másféle állatot kapunk, mint amilyenre éppen vágyunk. Pedig történelmünk során meglehetősen változatos ménest sikerült kitenyésztenünk. Ült már ez a nemzet fürge lábú, apró, ázsiai fajtán, nemes arabs ménen, német hátaslovon, büszke kuruc táltoson, de valahogy sohasem vált be úgy istenigazából a jószág. Ha vörös csikó ficánkolt a nyereg alatt, fehér után áhítoztunk, ha hószínűnek toltak fel a hátára, kese felé kacsingattunk. A nagy bámészkodásban meg teljesen elfelejtettük, hogy mást jelent lóra ülni és mást jelent lovagolni. Maholnap a szomszéd rozzant fűrészbakját is lógyereknek nézzük csak azért, mert a kerítés túloldalán álldogál. Beterítjük nemzetiszín nyeregtakaróval, aztán irány Európa! Meglehet, viszonyainkat tekintve valóban a kecskeláb lenne a megfelelő közlekedési alkalmatosság álmaink netovábbja felé, mert nincs az a hebehurgya úrlovas, akit ennek a nyergében érhetne szerencsétlenség. Csimpaszkodása közepette bátran az édes anyaföldig lógathatja gondoktól gyötört fejét a búsuló huszár. Huzamosabb függeszkedés után az utazó becsülni kezdi a haladási sebességet, mivel alulnézetből merőben új kép alakul ki előtte a környező világról, jobban fókuszba kerülnek a lólábak. Javarészt azonban mégiscsak a poroszkáló pejkót választjuk úti eszközül, ha nem is tudjuk délcegen meglovagolni. Majd lóbálódzunk itt kényelmesen á ló hasa alatt, hisz felkapaszkodni a hátára már úgyse bírunk, meg nem is érdemes arra a kis időre, míg célhoz érünk. Tény, hogy így takarékoskodhatunk az energiánkkal és a dolgok menetét sem bonyolítjuk egy újabb áteséssel. Idelenn jó meleg van, nem ér se szél, se eső, s ha helyesen számítjuk ki az állat lábainak mozgását, valamint farkának lengési idejét, különösebb megpróbáltatások nélkül gyönyörködhetünk az elénk táruló kilátásban. Nos, tehát: egyik mellső, egyik hátsó, másik mellső, másik hátsó, farok...Hm... Bosszantó, de akármerre fordulok, az ötödik láb mindig útba esik, mondhatni kilóg. Tessék?... Hogy a lónak csak négy lába van?! A megyék és régiók unión belüli szerepéről, az Ister-Granum Eurorégió által biztosított előnyökről és Esztergom Szent Miklós Programjának átlagot meghaladó feladatvállalásáról beszélt Surján László a pénteki, piliscsévi jelöltbemutató fórum előtt lapunknak adott interjújában.- Meggyes Tamás megyerendszert megszüntető elképzelése nemcsak az önkormányzatokat érintené előnyösen, hanem az alulról szerveződő régiók számára is lehetőséget biztosítana. Mennyire helytálló az elképzelés az unióból érkező pénzek felhasználhatósága szempontjából?- A magyar megyerendszerrel az unió nem tud mit kezdeni, pályázatainak egy része nagyobb egységeket követel, ezért jöttek létre a statisztikai célú régiók, amelyek nem illeszkednek bele a magyar közigazgatás rendszerébe. A megyerendszerhez a jelenlegi kormány sem mert hozzányúlni, igaz, elkészültek bizonyos tervek erre vonatkozóan, csak hát a megyei önkormányzati választásokat sajnálatos módon megnyerték a szocialisták, és ennek a reform is áldozatává vált, ugyanis olyan belső pártpolitikai lobbival kellett volna szembemenni, amelyre sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány nem mert vállalkozni. Az emberek gondolkodása is eltérő a megyékkel kapcsolatban, vagyis nagyon okosan kell gondolkozni e kérdésben. Az biztos, hogy a nagy egységekre uniós szempontból szükségünk van. De az is igaz, hogy a város és környéke, vagyis egy kis térség, nagyon is bele illik az uniós támogatási rendszerekbe, mint pályázati alany. Sőt azt is mondom, hogy kis átpofozás után a magyar választókerületi rendszert is érdemes lenne úgy alakítani, hogy azok mögött valós összetartozások legyenek. Ha ezt sikerülne egységbe hozni, akkor emberszabásúbb lehetne a politikai élet is, és ha ez egyben gazdasági egységet is jelent, akkor pályázati alanyként még erősebb lehet a szerepe. E tekintetben a megyerendszernek egyszerűen nincs szerepe.- Az Ister-Granum Eurorégió a határon átnyúló együttműködése sajátos példája, a magyar nemzetet elválasztó határok megszüntetése tekintetében is. Európai szemmel nézve ismer hasonló törekvést?-A történelem annyira nem szaggatott szét senkit, mint a magyar nemzetet, de azért előfordult hasonló Ausztria déli részén, amely most már Olaszországhoz tartozik. Az unió adta lehetőségek miatt azonban a feszültség elmúlt a térségben. Az Ister- Granum Eurorégió esetében nemcsak kulturális, hanem gazdasági közösségről is szó van, amelyet a Mária Valéria híd megépülése óta még markánsabban lehet érzékelni. De ha határon átnyúló regionális összefogásról beszélünk, ki kell emelni, hogy azok nem kizárólag nemzeti talajra épülnek, hanem a nemzetek közötti összetartozás érzését akarja - aprópénzre váltva - gazdasági erővé alakítani. Erre kiváló példa a Héthatár egyesület létrehozása. Ha a határ nem elválaszt, hanem összeköt, az hihetetlenül nagy lendületet adhat egy régiónak.- Az ön által vázolt régiós összefogás felé mutat az esztergomi Vaszary Kolos Kórház által megvalósított határon átnyúló betegellátás is.- E törekvés nem gyökér nélküli, hiszen még miniszter koromban (Surján László 1990 és 1994 között töltötte be a népjóléti miniszteri posztot - szerk.) kezdtem tárgyalni e témáról. A helyzet nagyon izgalmas és bár jogászok sok kifogást, főként az állampolgári kérdéseket szokták felvetni, azt hiszem, ha a biztosítók képesek a kölcsönös előnyök mellett szerződni egymással, akkor ezzel mindenki csak jól jár.- A jövő nemzedékéért történő felelősség- vállalás egyik úttörő példája Esztergom Szent Miklós Programja, hiszen országosan is bevezették a rendszert, igaz nem ebben a formában. Az Európai Unióban van példa hasonló önkormányzati programra?- Az esztergomi példa meghaladja az átlagot, de az ötlet maga Angliából származik. Engem egy kicsit zavar érzelmileg az, hogy amikor az Orbán- kormány kormányzásának a végén felmerült ez az ötlet, hisztérikus nyilatkozatok hangzottak el, bizonyos politikai erők oldaláról, akiknek a politikai családjához tartozik a babakötvényt Angliában bevezető Tony Blair is. Ez egy tipikus konzervatív program, amit egy szocialista angol miniszterelnök vezetett be. A szálak összekeveredtek tehát, és mára értelmüket vesztették a hagyományos politikai kategorizálások. Én egy olyan politikát szeretnék látni Magyarországon, ahol örömmel fogadunk minden jó kezdeményezést, függetlenül attól milyen színben született. • Gál Kata
