Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-21 / 15. szám

4 HÍDLAP • 2006. január 21., szombat www.istergranum.hu Újabb furcsaságok az Onyxnál Illés Zoltán: jogsértő a társadalmi kontroll megakadályozása Folytatás az 1. oldalról „Magyarországon az aarhusi egyez­mény törvénybe iktatása óta a társadal­mi kontroll szempontjából a helyzet saj­nos nem sokat változott, a gyakorlat álta­lában azt muttja, hogy a civil szerveze­tek tagjait nem engedik be területeikre a vállalatok. Ugyanakkor azt is látom, hogy vannak cégek, amelyek a saját ér­dekükben az imázsukat azzal építik, hogy együttműködnek a lakossági cso­portokkal, és környezetvédelmi szerve­zetekkel egyaránt, teljes nyíltsággal be­vonva őket a tevékenységük széles körű megismerésébe” - fogalmazott a szak­politikus. Hozzátette: nem egy esetben előfordul, hogy egyes cégek a saját kör­nyezetszennyező tevékenységüket meg­próbálják úgy eltitkolni társadalmi kör­nyezetük elöl, hogy a civil kontrollt vál­laló csoportokat próbálják meg lejárami. Sőt, volt olyan időszak is, amikor a cégek beperelték a zöld szervezeteket, akik megpróbálták érvényre juttatni a társa­dalmi kontroll igényét. A Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztériumban Herke Miklós, a Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály munkatársa lapunk­nak elmondta, hogy ha civil szervezet konkrét panasszal fordul hozzájuk, mert egy vállalat megtagadta a társadalmi kontroll érvényesítésének lehetőségét, akkor az ügyet kivizsgálják. A tárca ré- 1 széről minden megtesznek azért, hogy a környezetvédelmi egyesületek és más civil szervezetek környezetvédelmi szempontból a helyszínen tájékozód- j hassanak az adott cég tevékenységéről, j Több független szakember, és a zöld j szerveztek képviselői ugyanakkor úgy vélik, hogy a minisztérium segítő szán­déka a társadalmi kontroll érvényesítése érdekében korántsem elegendő a hazai állapot orvoslására. Egybehangzó véle­ményük szerint a környezetvédelmi tár- [ ca feladata az lenne, hogy mindent meg­tegyen a törvények betartása érdekében. { • MUZSLAI Tarthatatlan viszonyok és tüntetés a 10-es úton A környék lakói reménykednek az ominózus főút elkerülő szakaszának megépítésében Közel ezren vettek részt a tegna­pi pilisvörösvári demonstráción, ahol a ío-es út elkerülő' szakaszá­nak mielőbbi megépülése érdeké­ben félpályás útlezárást szervezett a Fiatalok Vörösvárért Egyesület. A délután négy és hat óra között zaj­lott demonstrációval a tarthatatlan közlekedési viszonyokra akarták felhívni a figyelmet a szervezők. Tegnap délután négy és hat óra kö­zött közel hatszáz méter hosszan zár­ták le a fél útpályát Pilisvörösváron. A demonstráció azért vált szükségessé, mert a 10-es út elkerülő szakaszának építését a Fővárosi Bíróság eljárási hi­bára hivatkozva eddig nem engedé­lyezte, s új szakhatósági eljárásra köte­lezte a környezetvédelmi főfelügyelő­séget. A 10-es út hátrányait azonban a főút mentén lévő települések lakossá­ga nyögi, akik fokozottan szívükön vi­selik az elkerülő útszakasz építésének tervét, és már többször is hangot ad­tak ilyen irányú követeléseiknek. A Fiatalok Vörösvárért Egyesület (FIVE) elnöke, Preszl Gábor lapunknak elmondta, hogy körülbelül nyolc-ki- lencszáz ember vett részt az eseményen, akik fegyelmezetten viselkedtek, és hangzatos szlogenekkel ellátott transz­parensekkel vonultak ki az út mellé. Az elnök hozzátette, a környék polgármes­terei is megjelentek, ám a gazdasági mi­nisztérium (GKM), illetve a szintén meghívott Levegő Munkacsoport nem képviseltette magát az eseményen, azonban mind a két szervezet előre je­lezte és meg is indokolta távollétét. A 10- es út elkerülő szakaszának megépítését kiharcolni akaró aláírásgyűjtési akció eddig körülbelül négyezer-ötszáz alá­írásnál tart. Preszl Gábor azt is elmond­ta, hogy ezeket az aláírásokat a GKM- j nek szándékoznak átadni, ám erre még ' várniuk kell, mivel a minisztérium egy [ megadott dátumot jelöl majd ki erre. Grószné Krupp Erzsébettől, Pilisvö- j rösvár polgármesterétől megtudtuk, ; hogy a demonstráció szervezetten folyt, j mivel a rendőrség és a környék polgár- j őrei igyekeztek biztosítani a közlekedés j „zökkenőmentességét”, s a forgalom is érezhetően kisebb volt, mivel már na- pok óta hirdetik az akciót. A polgármes- j tér hozzátette, nem érzik magukat telje­sen vesztesnek, ugyanis a Levegő Mun- kacsoport vádjai nem mindig nyertek bizonyítást, ám bizonyos mértékben a j környezetvédelmi főfelügyelőség is hi- , bázott, ugyanis a főváros III. Kerületé- j re vonatkozó vizsgálatokat nem végez- ! ték el, pedig a beruházás erre a terület- j re is hatással lenne. • Bódi Gergő Beruházás stop pályázathiány miatt Hiteltörlesztés miatt nem kezdhet nagyobb beruházásba Sárisáp Csatornázásra, útfelújításra vett fel hitelt a közelmúltban Sárisáp község, a visszatörlesztést tavaly kezdték meg, és az idei évben feje­zik be. Haracska Ferenc polgármes­ter szerint a nagyobb beruházások­hoz uniós forrásokat kell majd igénybe venniük, ezek a lehetősé­gek azonban csak a jövő évben re­alizálódnak. Az elmúlt évet értékelve a polgár- mester elmondta: a legnagyobb kiadá­suk a felvett hitelek visszatörlesztése volt. Ezen kívül csak a karbantartási, állagmegőrzési munkákra volt lehető­ség Sárisáp közterületein, nagyobb fejlesztésbe nem tudtak belevágni. A törlesztés az idei évre is átnyúlik, így nem kezdenek most sem nagyobb be­ruházásba. Fontos kiadás volt az ön- kormányzati intézmények működési feltételeinek színvonalemelése, így technikai javításokat végeztek az isko­lában, az óvodában és az idősek klub­jában is. Az iskolára komolyabb felújí­tás is ráférne, jelenleg egy nyolcvan­milliós pályázat eredményére várnak, ha ez nem sikerül, éveket kell majd várni a javítások elvégzésére. A pol­gármester szerint idén mindezeknek köszönhetően elsősorban a fenntartói munkálatokat tudják elvégezni. Azok az uniós források, melyekre számíta­nak, csak a jövő évben nyílnak meg, így addig várnia kell a községnek hosszú távú tervei megvalósításával. • P. K. A Duna foglya lett a román hajó Továbbra sem emelte ki a tulajdonos a roncsokat Lassan négy hónapja a Dunán vesztegel az a román hajó, amely október 2-án, Bős közelében, Szapnál gyulladt ki, majd süllyedt el. A vízi jármüvet már többször is megpróbálták eltávolítani a határ­folyóról, de mindez eddig sikerte­lennek bizonyult. A hét folyamán kérelmezett újabb határidő március 20-án jár le. A félig elsüllyedt hajóroncsot, a már többször is meghosszabbított ha­táridő után, december 20-ig kellett volna eltávolítani, de az e célra hasz­nált daru nem bírta el a hajó súlyát: a berendezés 100 tonna felemelésére volt alkalmas, a turistahajó valós súlya viszont ezer tonna körül mozog. „A művelet sikertelen volt, így az illetéke­sek újabb határidőt kértek.” - tájékoz­tatta lapunkat Denisa Zabková, a Szlovák Vízügyi Főfelügyelőség veze­tője. A tulajdonosok, akkor az ünne­pek közeledtére hivatkozva kértek ha­ladékot, de azok elmúltával sem tör­téntek komolyabb lépések az üggyel kapcsolatban. A románok „nemtörő­dömsége” miatt a jelen esetben akár kétszázezer koronás, azaz 1 millió 400 ezer forintos büntetés is kiszabható lenne, de az illetékes főfelügyelőség ettől eddig még mindig eltekintett. Egyes híresztelések szerint már úton van Szlovákia felé a kiemeléshez szük­séges technika, és körülbelül egy hét múlva várhatóan megérkezik Szapra. • Sz.É. LAP(SZ)ÉL Tóth Gy. László Kampány és etika A most következő jegyzetben nem lesz semmi ünnepi. Még az sem, ami a magunk mögött tudott ünnepekkel kapcsolatban hangzik majd el. 2005-ben a Karácsony és a zsidó hanuka ünnepének időpontja ugyanarra a napra esett. Sólyom László köztársasági elnök a zsidó ünnepre írott köszöntőjében így fogalmazott: „A hanuka annak a reménynek és évről évre megtapasztalt bizonyosságnak az ünnepe, hogy a fény végül győz a sötétség felett, miként a jó is győzelmet arat a gonosz felett.” E szép és emelkedett gondolatokra, valamint a mögötte meghúzódó jó szándékra csak az vetett némi árnyékot, hogy Sólyom Lászó megfeledkezett a Ka­rácsonyt ünneplőkről. Hozzájuk nem volt szava. Miután ez az igazság, ezért teljesen logikátlan és indokolatlan szélsőjobboldalinak nevezni mindazokat, akik ezt szóvá tették, észrevételezték. Ugyanez vonatkozik Horn Gábor Karácsonyra időzített provokációjára is. Az SZDSZ kam­pányfőnöke merő jó szándékból és kedvességből olyan üdvözlőlapot kül­dött újlipótvárosi, magyar és zsidó identitású reménybeli választóinak, amelyen a menóra, pontosabban egy hanukagyertya talpából egy kará­csonyfa lóg ki: fejjel lefelé. Az éppen külföldön síelő Horn Gábor nem csodálkozott a következményeken, mert szerinte „ez ebben az országban nem meglepő.” A kissé öntelt képviselő lírainak szánt vallomásában ezt mondta: „Az én identitásomban ez a két vallás keveredik, nem is értem, hogy ebben hogyan találhat bárki valami sértőt.” Ha ez így van, akkor nagyobb a baj, mint gondoltuk. Lehet, hogy a liberá­lis Horn Gábor úgy követ el keresztényellenes provokációkat, hogy nem is tud róla? O a politikai alvajárás egyik megtestesítője? Bill Lomax, a kiváló angol baloldali történész szerint a magyarországi balol­daliak és liberálisok továbbra is felsőbbrendűeknek érzik magukat. Lomax szerint ez nem más, mint a „leninizmus újraébredése liberális mezben.” E társaság legújabb kampány szlogen je egyébként így hangzik: „Jöjjön el az én országom!” Legyünk elnézőek, és ne gondoljunk most arra, hogy e jel­mondat célja valószínűleg a keresztények kigúnyolása. Tamáskodjunk és érdeklődjünk: vajon mi célból teszik mindezt? Kérdésünket az teszi különösen aktuálissá, hogy éppen Horn Gábor pártja a Szabad Demokraták Szövetsége érzett magában elhivatottságot arra, hogy kidolgozza a 2006-os választási kampány szabályairól szóló etikai kódexet. Csak reménykedhetünk benne, hogy mindannyiunk közös érdekében, ez a dokumentum tartalmazza a nyílt és a kódolt, közvetett keresztény-és ma­gyarellenes megnyilvánulások tilalmát is. Óvatosan a primőrökkel! Fóliás zöldségekből is inkább a hazait válasszuk! Javában tombol a primőr zöldsé­gek szezonja, nem árt azonban, ha körültekintően járunk el vásárlás­kor. Ne dőljünk be a gyanúsan ol­csón, másodosztályúként kínált áruknak, mert előfordulhat, hogy nemcsak származásuk bizonytalan, de egészségre káros mennyiség­ben tartalmaznak nitrátot, különbö­ző vegyszereket. A magyar zöld­ség-gyümölcs minősége viszont abszolút megbízható - állítja a ter­méktanács ügyvezetője. Az élelmiszerellenőrzés feladatát nemrég vették át az állategészség­ügyi és élelmiszerbiztonsági állomá­soktól a növény- és talajvédelmi szolgálatok. Megnőtt az ellenőrzések száma és az élelmiszertörvény módo­sításával törölték a minőségvédelmi bírság maximális, egymilliós határát A tavalyi évben összesen csaknem tízezer vizsgálatot végeztek el a minőségellenőrök. Közben lassan a hipermarketek is belátják, nekik sem előnyös a silány minőségű áruk forgalmazása, az Auchan pél­dául már meg is kereste a Zöldség Gyümölcs Terméktanácsot szak­mai segítséget kérve. Idővel és szigorodó ellenőrzésekkel talán valóban elkerülhető lesz, hogy Magyarország az agrárminiszter szavaival élve: a „külföldi szemét” lerakóhelye legyen. is, ezzel párhuzamosan 20-ról 50 ezer forint lett a minimális büntetés. Tel­jes lefedettséget természetesen még mindig nem tudnak biztosítani, több emberre és eszközre, illetve pénzre lenne szükség. A tavalyi évben vett 110 mintából összesen három akadt fenn a Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szűrőjén, kettő külföldi volt - marok­kói paprika és olasz szőlő -, a harma­dik egy hazai saláta. A szolgálat per­sze nemcsak a vegyszer tartalmat elemzi, hanem a behozatal megfelelő dokumentálását, címkézést is. Az unióban termelt zöldségeket csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseknek ve­tik alá, itt kezdődik a kereskedők fe­lelőssége. Gyakran előfordul, hogy afrikai, ázsiai országokból érkező árukat a forgalmazók egyszerűen át­címkézik, így lesz a tunéziaiból hol­land paradicsom. A Zöldség Gyü­mölcs Terméktanács arra figyelmez­tet, ne bízzunk az áruházláncok által kínált olcsó zöldségekben, azok a rémhírek pedig hamisak, miszerint a magyar primőrök rengeteg vegyszert tartalmaznak - hangsúlyozza Mártonffy Béla, a szervezet ügyveze­tője. Az úgynevezett integrált terme­lésben - így zajlik a fóliás termesztés csaknem száz százaléka - olyan szi­gorú előírások vannak, hogy nem fordulhat elő túlpermetezés vagy túl­zott műtrágyázás. A magyar zöldség­gyümölcs piacon szerencsére jók az arányok, csupán 15-18 százalék körü­li az importáru, ennek többsége de­cembertől februárig érkezik hazánk­ba. Mindemellett a magyar primő­röknél sem kerülhető el minden eset­ben, hogy a fényszegény időszakban ne halmozódjon fel a kelleténél több nitrát például a sárgarépában vagy a salátákban, ezek fogyasztása árthat csecsemőknek, kisgyermekeknek. Az utóbbi időben úgy tűnik, talán elin­dult valami és egyre tudatosabbak lesznek a vásárlók, teljesen azonban sosem szűrhetők ki a profitorientált, felelőtlen kereskedők, sorra bukkan­nak fel az átcímkézési, átcsomagolási kísérletekről szóló esetek. • Szabó Hajnal

Next

/
Thumbnails
Contents