Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-10-25 / 209. szám
www.esztergom.hu ESZTERGOM 3 2005. október 25., kedd • HÍDLAP • Ma is változást vár az ország, akárcsak 1956 őszén Az 1956-os forradalom kitörésére emlékeztek Esztergomban Esztergom város vezetése és a meghívottak a Megyeháza dísztermében emlékeztek az 1956-os októberi forradalom napjaira. A Monteverdi kórus ünnepi műsora után Meggyes Tamás polgármester ünnepi beszédében kiemelte: a történelem az egyik legnagyobb tanító- mesterünk, hibáiból, eredményei- bó'l tanulnunk kell. Negyvenkilenc évvel ezelőtt a hatalom gyakorlóinak egy része hibázott, rossz útra terelte sorsunkat. Ezért született és születhetett meg az emberek politikai, érzelmi hovatartozásán felülemelkedő és előremutató nemzeti ösz- szefogás, mert egy nép csakis hazugságok nélkül és szabadon létezhet. Ezért történt, hogy oly sokan - itt Esztergomban és környékünkön is - az ön- rendelkezés védelmében, akár az életük árán is a barikádokra álltak - mondta Meggyes Tamás, majd folytatta, - 1956 forradalma és szabadságharca a magyar nemzet megfiatalodását, újjászületését hozta. Akkor az emberek változást akartak. 1956 ősze az ország tett és életerejét mutatta. A történelem, ha nem is minden esetben ismétli önmagát, de azonosságokat mutat. Mintha ma is hasonló volna bizonyos szempontból a helyzetünk : a kormánynak nincs bátorsága szembenézni a valósággal, a valós helyzettel és ezért nincs bátorsága az őszinteséghez az ország helyzetével kapcsolatban, sem velünk az ország polgáraival. Most újra változásokra van szükség, mert rossz irányba halad az ország szekere - hangsúlyozta Meggyes Tamás ünnepi beszédében. - Am a változásnak is megvan a maga rendes módja. Mélyreható párbeszédekre van szükség, amely helyre teszi a dolgokat. Ki kell törnünk a tegnap vitáiból, hogy birtokba vehessük a holnapot Miközben nem feledjük el azokat a hőseinket, akik az igazság oltárán áldozták vérüket és életüket, az igazság védpajzsa alatt lássunk neki egy júdáspénz nélküli jobb, boldogabb, mosolygósabb Magyarország építésének - zárta ünnepi beszédét Meggyes Tamás, majd az Esztergomi Klubszínpad korabeli irodalmi és dokumentum összeállítással idézte fel a forradalom kezdetét és letörését. A díszteremben tartott megemlékezés a Városháza előtt folytatódott, ahol a Kismaroson a Vilcsek Gyula Általános iskolában tartottak ünnepi megemlékezést, amelynek keretében Poldauf Gyula polgármester Kismaros Díszpolgára címet adományozta Rixer Alfrédnak., aki 1956-ban a faluban élte át az 1956-os nemzeti forradalmat. A forradalmárok az egykori Pierer-fo- gadóban gyűltek össze, cserkészindulót és magyar dalokat énekeltek. 1956. október 23-án jó volt az a néhány szabad pillanat - mondta Rixer Alfréd - de az azt követő megtorlások szomorú eseményei a magyar történelemnek. Nemzeti Tanács emléktáblájánál Koditek Pál, a kulturális, idegenforgalmi és sportbizottság elnöke az 56-os Nemzeti Tanács megalakulásáról szólt. Esztergomba október 25-én érkezett el a forradalom és másnap a Sö- tétkapunál ágyúval lőttek a tüntető fiatalokat szállító autóbuszra. A Nemzeti Tanács erélyes és józan helytállásának volt köszönhető, hogy a városban a tragédia után nem bosszúvágy vezérelte az embereket, hanem a törvényes ítélkezésre bízták a büntetést. A rendszer- váltás után a Nemzeti Tanács még életben lévő tagjainak Esztergom Város Önkormányzata díszpolgári címmel köszönte meg történelmi helytál- lásukatt. A Nemzeti Tanács emléktáblájánál a város nevében Meggyes Tamás polgármester koszorúzott. • Muzslai Ágnes Nemzetközi szakiskolai képzés Megújította alapszabályát az Esztergom Ipartestület. Tekintettel arra, hogy 1993-ban elfogadott alapszabály szerint működött a szervezet, az azóta eltelt években keletkezett új rendelkezéseket figyelembe véve szinte teljesen át kellett dolgozni az alapszabályt, amelyet egyhangúan elfogadott a tagság. A taggyűlésen szóba került az is, hogy fiatalok számára is vonzóvá kívánják tenni az ipartestületi tagságot, ezért az érdekképviseleti munkára kiemelt hangsúlyt fektetnek. Az esztergomi Ipartestület 1988 óta ápol kapcsolatot a lengyelországi Opole város, valamint a németországi Aachen és a szomszédos Párkány város ipartestüle- teivel. A mostani taggyűlésen jelen volt Karol Grzybowski az opolei megyei Ipartestület ügyvezető igazgatója és Tadeusz Staruch, az opolei megyei Ipartestület elnöke is. A vendégek azért érkeztek Esztergomba, hogy a Párkányi Ipartestület vezetőségével együtt előkészítsék a három országot érintő szakiskolai tanulócsere projektet. Lengyelországban már működik az uniós Leonardo da Vinci projekt, amelynek keretében jelentős támogatásokat lehet igényelni az iparos képzéshez. Ehhez a projekthez szeretnék kapcsolni az esztergomi és szakiskolai tanulóképzést. November elején kézműves iparosokkal együtt keresik fel a Montágh Imre Általános és Speciális Szakiskolát, hogy az elméleti szakmai oktatáshoz gyakorlati hátteret nyújtva bekapcsolódhassanak a sérült fiatalok képzésébe. • M.A. Az 1956-os forradalomról a Felvidéken is több helyen megemlékeztek, többek között Komáromban és Dunaszerdahelyen is, ahol a helyi önkormányzat szervezésében az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc emlékművénél rótták le kegyeletüket és gyújtottak gyertyát a helybeliek. Az ünnepségen levetítették Mészáros Márta Nagy Imréről szóló, a Temetetlen halott című filmjét. Pázmány Péter polgármester, aki 1956-ot gimnazistaként élte át, lapunknak elmondta: az iskola elöljárói a diákokkal egy nyilatkozatot akartak aláíratni, amelyben ellenezték volna a forradalmat. Keresztszentelés a Duna partján A Téry Ödön Turista Baráti Társaság tagjai 2001-ben, a Mária Valéria híd avatásakor keresték fel a „Hideglelős keresztet” és szembesültek annak igencsak szörnyű állapotával. Végül 2004-ben határozták el, hogy saját „műhely” munkával rendbe hozzák a teljes feszületet. A gyönyörű helyen lévő, régi keresztet szombat délelőtt leplezték le. A feszület helyén álló eredeti fakeresztet még 1784-ben állították a szentgyörgyvölgyiek, ezt 1871 -ben váltotta fel a vasból készült emlék, mely eredetileg nem a Duna, hanem a völgy felé nézett. A legenda szerint egyébként egykor egy menekülő magyar vitéz vetette le magát a mélybe az őt üldöző török elöl, hogy az ne kaparinthassa meg a rá bízott szabadságlevelet. Szombat délelőtt igencsak hideglelős időben történt meg a kereszt szentelése, de ezt egy pillanat alatt feledtette a lenyűgöző panoráma és a felújított kereszt szépsége. A két részből álló pléh Krisztus alak újrafestése Oláh Tamás festőművész munkája, azt két réteg graffiti ellen védő lakkal is lefújták - mondta el az avatón Mészáros János, a baráti társaság elnöke. A felújítás összes költségét az egyesület állta, nevüket és a renoválási adatokat egy bronztábla őrzi Krisztus feje fölött. A társaság szeretné, ha az efféle munkákban követőkre lelnének, mert többnyire csak a turisták találkoznak ilyen eldugott és nehezen megközelíthető helyen levő műemlékekkel. Másrészt természetesen nem vitatható az egyház, illetve az önkormányzatok felelőssége sem. A rövid avatási ünnepség után a társaság a kerektói vadászházban ünnepelte meg az eseményt. • Szabó Hajnal Kilencmillióért állt az alku Esztergomi nyertese volt a kvízshow-nak Lopott az alkalmi munkás Vasárnap vették őrizetbe az esztergomi rendőrök azt a 21 éves férfit, aki megalapozottan gyanúsítható több lopással is. A férfi alkalmi munkát végzett egy Kölcsey utcai lakásban szombaton, de munka közben zsebre vágta a tulajdonos mobiltelefonját is. Még ugyanezen a napon egy másik munkát is elvállalt: egy Petőfi utcai lakás idős tulajdonosától 50 ezer forintot lopott el, a nyugdíjas nőt pedig lakása kamrájába zárta. Elektronikai cikkekre vadászott Ismeretlen elkövető múlt hét pénteken hajnalban értékes műszaki cikkeket tulajdonított el egy esztergomi lakásból. A betörő a felfeszített ablakon keresztül jutott be a lakásba, ahonnan két laptopot, digitális kamerát, fényképezőgépet, nyomtatót, valamint arany ékszereket és készpénzt tulajdonított el. Az okozott kár milliós nagyságrendű. A TV2 népszerű pénznyerő kvíz- show-jában, a Gundel Takács Gábor által vezetett „Áll az alku!” című műsorban legutóbb Ficze Lajos, egy esztergomi fiatalember vitte el a „kialkudott” összegű nyereményt, 9 millió forintot. A lexikális tudást és okosan taktikázó alkudozást igénylő show-ban, mint alább kiderül, nem j adják könnyen a pénzt. Történetünk főszereplője a műsorba ; a televíziós csatorna internetes oldalán i keresztül jelentezett be. Az adás egyéb- j ként nem élőműsorként kerül a képer- j nyőre, mi nézők egy előzetesen ösz- I szegvágott anyagot látunk. Az „Áll az j alku! ” című kvízshow-ban elsőként két j 100-100 fős csapat, a kék és a piros szek- i tor küzd meg egymással. A versenyzők I a műveltségi kérdésekre adott jó válaszokra kapnak szektoronként pontokat. A nyertes szektor jut tovább, majd ebből a csoportból az a 21 fő, aki a leghamarabb válaszolja meg helyesen a kérdéseket. Ez a 21 fő választ egy-egy táskát, amelyekről csak a műsor végén derül ki, hogy mennyi pénzt is tartalmaz. Ezekre a táskákra lehet licitáltatni a bankot, azaz mennyit hajlandó adni látatlanban az esélyek alapján. Ficze Lajos által kiválaztott táskáért folytatott alkudozós küzdelemben a bank legvégül 9 millió forintot ajánlott.-Az esztergomi játékos ekkor okosan úgy döntött, hogy nem teszi próbára szerencséjét és itt megáll. Mint később kiderült, a táskában 200 ezer forintra kínálták a nagy summát. A nyertes lapunknak elárulta, hogy az összegből Esztergomban szándékozik lakást vásárolni. • (pöltl) Tisztelt Esztergomi Polgárok! Örömmel üdvözlöm Önöket abból az alkalomból, hogy cégünk, az Eszköz Kft. 2005. negyedik negyedévében bevezeti szelektív hulladékgyűjtési szolgáltatását Esztergomban. A város önkormányzatával együttműködve idén november 1-től bevezetendő új szolgáltatás biztosítja annak lehetőségét, hogy minden Esztergomban élő megóvhassa környezetét, környezetünket a hulladék- lerakókban halmozódó újabb szeméthalmoktól. Mint ezen levelemben olvashatják, a rendszer bevezetésének első állomásaként városunk tíz nagyforgalmú pontján helyezzük el a műanyag-, papír- és üveghulladékok elkülönített gyűjtésére szolgáló konténereket. Az Önök és az önkormányzat visszajelzései alapján legközelebb már 2006. tavaszán új gyűjtőszigetckkel bővítjük rendszerünket. Arra kérem Önöket, hogy legyenek partnereink a szelektív gyűjtésben. Nemcsak a munkánkat könnyítik meg, ha a külön gyűjtött és tárolt hulladékokat időnkét elhozzák a gyűjtőszigetekre, de - és elsősorban ez a fontos mindannyiunknak - csökkentik környezetünk terhelését, hozzájárulnak városunk, térségünk állapotának megóvásához, javításához is. Bízom abban, hogy a szelektív gyűjtés és az arra épülő hulladékhasznosítás, - feldolgozás ügye nemcsak érdeklődésüket, hanem tenni akarásukat is felébreszti. Kérem Önöket, hogy tapasztalataikat osszák meg cégünkkel munkaidőben 8 és 14 óra között az 500-325 telefonszámon, vagy az önkormányzat ügyintézőjével hétfőtől péntekig 8 és 14 óra között az 542-019-es, vagy az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársaival hétfőtől péntekig 10 és 16 óra között a 400-150-es telefonszámon. Ugyanezeken a telcfonszámokon érdeklődhet a gyűjtés rendszerével, a gyűjthető, a konténerekbe bedobható hulladékok, azok kezelése kérdéseivel kapcsolatban is. Tájékoztatóink nemsokára olvashatóak lesznek a városi televíziók képújságjának oldalain, és Esztergom Város Önkormánvzatá- nak honlapján, a www.esztergom.hu címen. Készséggel állunk rendelkezésükre, hiszen környezetünk megóvása közügy, valamennyiünk érdeke, jövőnk záloga. A gyűjtőszigetek helyszínei: vasúttal szemben lévő buszmegálló mellé, a Móricz Zs. u. 4 sz. előtt lévő hőközpont mellé, városközpontban a „Zöldház” mögötti parkoló zöld sávjába, az Irinyi utcában a CBA üzlethez vezető lépcsők mellé, a Dobó Gimnázium mögötti parkolóhoz, Béke téri lakótelepen lévő kosárlabada pálya mellé, Esztergom-Kertváros piac, Esztergom- Kertváros Szalézi lakótelepre az első út kereszteződésére, Szentgyőrmezőn a Hunyadi utcai gázcserctelep mellett, Árok u.-De- ák E u. találkozásánál. Esztergom, 2005. október 3. Tisztelettel: Fülöp Attila ügyvezető Eszköz Kft.
