Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-25 / 209. szám

4 • HÍDLAP • 2005. október 25., kedd RÉGIÓ www.istergranum.hu Madárinfluenza: se vírus, se válságterv A betegség évtizedek óta köztünk van, csak most jobban odafigyelünk? Ján Slota a vármegyések ellen Betiltatná a magyar ifjúsági mozgalmat a nacionalista politikus Folytatás az l. oldalról Magyarországon mindezidáig egyetlen bejelentésről sem tudunk, pénteken pedig szintén megnyugtató eredménnyel lezárult az országos jár­ványvédelmi vizsgálat is. Az állategészségügyi hatóságoknak nincs szükségük külön akciótervre, mert a módszerek évek óta hatásosak. Ilyen tervek az ANTSZ-nél sem ké­szültek, mivel teljesen bizonytalan, hogy ha egyáltalán eljut hozzánk az emberre is veszélyes vírus, az milyen körülmények között, milyen formá­ban történik. Ettől függően dolgozzák majd ki a védekezés ütemtervét - tájé­koztatta lapunkat Ritoók Emese, az Országos Tiszti főorvosi Hivatal sajtó- szóvivője, aki azt is elmondta: egyelő­re sem közlemény kiadását, sem szak­mai tájékoztatók összehívását nem ter­vezik, mert jelenleg nem népegészség­ügyi, hanem állategészségügyi kérdés­ről van szó. Honlapjukon viszont, aho­gyan a Magyar Állatorvosi Kamara is, részletes ismertetőt adnak a madárinf­luenzával kapcsolatos kérdésekről. Amennyiben a vírus valamelyik uni­ós tagállamban is megjelenne, akkor a brüsszeli rendelkezések lépnek életbe, melyek szintén a helyzet súlyosságától függnek - közölte Sipos Jenő, a VPOP szóvivője. Más feladata lesz ugyanis az unió peremvidékén található országok­nak és megint más rendelkezések vo­natkoznak majd a belső tagállamokra. A vámkötelezettséget nem állítanák vissza, inkább az állategészségügyi el­lenőrzések szigorítására számíthatunk. Azt mindenképpen érdemes leszögez­ni: a madárvírus csak rendkívüli körül­mények között terjed át emberre, pél­dául intenzív közeli kapcsolat során. Az ANTSZ és az állategészségügyi ható­ságok folyamatosan ellenőrzik, megfe­lelő védőfelszerelésben dolgoznak-e a baromfi-feldolgozókban, állattelepe­ken. A vírus felbukkanása, vagyis 2003 Előkerült az elsüllyedt hajó tulajdonosa A román cégnek legkésőbb december közepéig el kell szállítania a roncsot Folytatás az 1. oldalról A Szlovák Vízvédelmi Felügyelő­ség (SIOV) illetékese, Denisa Zabková lapunknak elmondta: az SIOV a tűzoltási, illetve a környezet- védelmi munkálatok költségeinek megtérítéséről a tulajdonos megbí­zottjával már tárgyalásokat folyta­tott. A román tulajdonos ígéretet tett arra, hogy megtéríti a költségeket. Azt is megígérték, hogy a Szlovák Hajózási Igazgatóság (SPS) előírása­it figyelembe véve fogják a hajót ki­emelni a vízből, azt azonban még nem tudni, mikor. Zabková szerint ehhez először a tulajdonosnak tervet kell kidolgozni, amit az SIOV-val jó­vá kell hagyatni. További problémát okozhat: a román vállalatnak október 20-ig kellett volna jelezni a vízfel­ügyelőségnek, hogy sikerült-e meg­felelő társaságot találni a munkálatok elvégzésére, amit a tulajdonos mind­ezidáig elmulasztott megtenni. • Cz. M. LAP(SZ)ÉL Vödrös Attila Turul vagy sarló-kalapács Azt hiszem - és ezt nyilván néhány történész is alá tudná támasztani - hogy a turulmadár a magyarság jelképeként régebbi, mint a vörös csillag, avagy a sarló-kalapács... A turulmadarat (korántsem a madárinfluenza miatt) évtize­dekre száműztük jelképrendszerünkből, nevezetesen azokban az időkben, amikor hazánk jeles vezetői, mint például Rákosi Mátyás, Kádár János szám-, űzték a Kossuth-címert ugyanúgy, mint a Szent Koronát. A turulmadár haj­dan, régmúlt időkben a magyar hadiseregek zászlaján, mint címer jelent meg, ám ez ügyben tanácsos fellapozni Kézai Simont, aki valószínűleg sok­kal többet tud ősi jelképünkről, mint a nagyformátumú SZDSZ-es politi­kusnő, Ungár Klára, avagy az isztriai tengerpartért lelkesülő Demszky Gá­bor. Mindez csak azért kerülhet napirendre, turultisztelők számára elég megalázó módon, merthogy a főváros 12. kerületében Mitnyan György pol­gármester turulmadaras emlékművet kíván felállíttatni a magyar hősök em­lékére. No, azonnal megszólalt az a kórus, amely kitiltana Budapestről gróf Teleki Pál és gróf Wass Albert szobrát. E két köztiszteletnek örvendő, nagy­szerű magyar politikus és író emlékműve után most száműznék a turulma­darat, s megkockáztatom: legszívesebben buldózerrel törölnék el a föld színé­ről a Hősök terén álló csodát, az emlékművet is. Természetesen mindezt tudjuk. Okát is ismerjük, a magyar nemzet magára találásában nem érdekel­tek mindent elkövetnek azért, hogy a föleszmélés nehogy kezdetét vegye, mert az a föleszmélés elsősorban őket fújná ki a magyar közéletből, mint egy pihét. Mondom nem is ez a lényeg, hanem az, hogy nekiesnek a turulmada­ras emlékmű tervezetének mondván, hogy az a szélső jobboldali neonáci ta­lálkozók helye lenne... Azaz ettől a perctől kezdve, ha egy Mitnyan György­höz hasonlóan derék polgármester, például vitéz nagybányai Horthy Mik­lósról akar utcát elnevezni, egyszerűen tegye meg. Ha valaki Wass Albert vagy Teleki Pál szobrot kíván felállítani, állítsa fel. Nem kell mindenre a fő­polgármesteri hivataltól engedélyt kérni, kiváltképp akkor nem, ha az a téren is nemzetellenesnek, emberellenesnek bizonyul. Kereszteljék át az utcát, ál­lítsanak emlékműveket, aztán majd meglátjuk mi lesz, honnan bújnak elő az Ungár Klárák és Demszky Gáborok... Nem felejtjük, hogy Horthy Miklós hamvainak hazahozatalakor száz-kétszáz zavaros tekintetű ember tüntetett a Vérmezőn, de százezer ember volt ott a kormányzó hamvainak Kenderesen történt végső nyugalomba helyezésén. Ez a párszáz úgy aránylik a százezer­hez, ahogy a turulmadarat ellenzők aránylanak a turulmadarat tisztelőkhöz. Én nem tudom, nem értem, hogy százezer vagy néhány millió miért tart a zavaros tekintetű pökhendi és pimasz nemzetócsárolóktól? óta eddig 112 megbetegedésről és 60 halálesetről tudunk. Negyvenegyen Vietnamban haltak meg, ezért az állat­orvosok arra figyelmeztetnek, hogy leghatékonyabban ott lehetne megfé­kezni a vírus terjedését, a vakcinákat is ázsiai országokban kellene kipróbálni. A pánikkeltésre tehát nincs semmi ok, nyugodtan vásárolhatunk baromfihúst is, mert az unión kívüli importtilalom ma is érvényben van. • Szabó Hajnal Újabb szálloda épülhet Visegrád. A városi képviselőtestü­let közmeghallgatást tart a Magyar László tornacsarnokban csütörtökön (október 27.), este 18.00 órai kezdettel. A közmeghallgatás témája a Löffler bánya területén létesülő szálloda ter­veinek ismertetése lesz. Ékszereket zsákmányolt Dömös. Több tucat arany-, illetve ezüst ékszert, laptopokat, digitális fényképezőgépeket zsákmányolt az az ismeretlen tettes, aki múlt hét pénteken tört be egy dömösi magán­házba. Az elkövető a tulajdonosok tá­vollétét kihasználva fényes nappal, reggel kilenc és délután egy óra kö­zött hatolt be a házba, az okozott kár meghaladja az egymillió forintot. Kórházfúzió Nógrád megyében Nógrád megye. A megyei önkor­mányzat döntése értelmében össze­vonják a salgótarjáni Szent Lázár Me­gyei Kórházat és a nógrádgárdonyi megyei tüdőgyógyintézetet. A testü­let elnöke, Dóra Ottó kijelentette: a döntés a szakdolgozók munkaviszo­nyában nem jelent változást, a veze­tői megbízásokat viszont visszavon­ják. A fideszes Nagy Andor arra kér­te az ellenzéki párt képviselőit, hogy ne szavazzák meg az előterjesztést. Azzal ugyan egyetértett, hogy át kell alakítani a megye egészségügyi rend­szerét, de szerinte először a koncepci­ót kellene erről kidolgozni. Folytatás az 1. oldalról Szerinte Slota állításainak nincs alapja, hiszen Szlovákiában is hivata­losan működik a mozgalom és sem­milyen törvénybe ütköző tevékeny­séget nem folytatnak. Borbola Krisztián, a budapesti tag- szervezet elnöke lapunknak elmond­ta: Ján Slota magyargyűlölete közis­mert. Szélsőséges szlovák politikus, aki állandóan rossz hírét kelti a moz­galomnak. Borbola ugyanakkor bízik abban, hogy nem lesz semmilyen kö­vetkezménye a felülvizsgálatnak, mi­vel szerinte a szlovákiai politikusok többsége józan gondolkodású. A vizsgálatot azért sem érti, mert a A választmányi ülést megelőzően a megyei önkormányzati tagozat is ta­nácskozott Knapp János Pál elnök, esztergomi alpolgármester vezetésé­vel. Ezt követően ült össze a Fidesz megyei választmánya Lázár Mózes or­szággyűlési képviselő elnökletével. Meggyes Tamás polgármester röviden tájékoztatta a választmányt az ellene indított, eredménytelenül lezárult el­járásokról. Mint elmondta, sok időt és energiát rabolnak el a vádaskodások­ból fakadó meddő viták. Külön sértő, hogy néhány, a helyi ellenzék fegyver­társául szegődött sajtóorgánum szen- zációhajhász cikkeket közöl az eljárá­sok megindításáról, ám rendre megfe­ledkeznek közölni azt, hogy sorozato­san felmentik őt a koholt vádak alól. Külön napirendi pontként tárgyal­ta a választmány a_ Nyergesújfalun tervezett beruházást. Kövecs Károly, a megyei zöldtagozat elnöke borúlá­tóan mondta el: attól tart, hogy a til­takozások ellenére az ügyben döntő bíróság kiadja az építéshez szükséges mozgalom mindeddig semmilyen el­lenséges célt nem fogalmazott meg a szlovákokkal szemben, koncertjeikre, rendezvényeikre sokszor jönnek el szlovák fiatalok is, ahol jól érzik ma­gukat. Borbola hangsúlyozta: a moz­galom elveti a kárpát-medencei nem­zetiségek közötti ellentétek szítását. A mozgalom alapszabályzata szerint a vármegyések célja a kárpát-meden­cében élő magyarság önrendelkezési jogainak érvényesítése a nemzetközi kisebbségi és emberi jogok alapján, va­lamint az első világháborút lezáró tria­noni békeszerződés következtében elő­állt igazságtalanságok bemutatása. engedélyeket, mondván a jogszabá­lyok alapján nem hozhat más döntést, ha pedig a gyár megszegi a környe­zetvédelmi normákat, a környezetvé­delmi hatóságok megteszik a szüksé­ges lépéseket. Az elmúlt évek esemé­nyei, a dorogi égető sorozatos súlyos szennyezései azt mutatják, a hatóság­tól sajnos hiába várjuk el egészsé­günk és környezetünk védelmét. Az ülés végén a választmányi tagok átmentek a prímás-szigeti élmény­fürdőbe, ahol Meggyes Tamás pol­gármester és Ruzsinszky István épí­tésvezető kalauzolta körbe a látogató­kat. A vendégek egyöntetű vélemé­nye szerint a fürdő jótékony hatással lesz az idegenforgalomra. A választ­mány tagjai közül többen megerősí­tették, hasonló beruházás esetén azo­kon a településeken, amelyek képvi­selő-testületében tagok, elképzelhe­tetlen olyan ellenséges hangulatkel­tés, ami az esztergomi szocialistákra jellemző volt az építkezés idején. • S.E. Gy.D. Példa nélküli a fürdő körüli viszály Esztergomban ülésezett a Fidesz Komárom-Esztergom megyei választmánya A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Komárom Esztergom megyei vá­lasztmánya Esztergomban tartotta legutóbb tanácskozását. Az ülést köve­tően a választmány tagjai megtekintették a prímás-szigeti élményfürdőt. Gyógyírt keresnek a krónikus orvoshiányra Régiónkon belül is egyre jellemzőbb az orvosok elvándorlása Folytatás az 1. oldalról Most azonban, hogy több egész­ségügyi dolgozó is elhagyta a kórhá­zat, az igazgató, Karol Holly úgy döntött, 20 százalékkal megemeli a dolgozók bérét. Az ápolók jelentős részét a környékbeliek teszik ki, szakorvosokat azonban csak nagy ne­hezen, Szlovákia távolabbi részéről sikerült idecsalogatni - tudtuk meg az intézmény igazgatójától. Szlovákiában az egészségügyi nő­vérek átlagbére bruttó 10-12 ezer ko­rona (65-75 ezer forint) körül mozog, a kezdő fizetések azonban még a mi­nimálbért (6500 koronát, vagyis 42 ezer forintot) is alig érik el. Az egész­ségügyi tárca szerint az orvosok attól Valószínűleg a régióban mutatkozó nagy orvoshiány is az oka annak, hogy csak mostanra sikerült a párkányi Poliklinikának megoldania a megfelelő szakorvosi ellátást. Czékus András, a Poliklinika új igazgatója lapunknak elmondta: novembertől a rendelőintézet onkológust kap, aki heti két al­kalommal fogadja a betegeket. Előrehaladott tárgyalásokat folytatnak röntgenorvossal is, amelynek köszönhetően a közeljövőben már nem csak heti egy, hanem két alkalommal fogadhat betegeket a rendelő. Folyamat­ban van továbbá az urológia magánosítása és szóba került a rehabilitáci­ós osztály magánosítása is. Az igazgató szerint a jövőben a veszteséget termelő rendelőket szeretnék mindenképpen magánkézbe adni. függően, hogy a kórház a tárca, vagy a megye igazgatása alá tartozik-e, 29- 31 ezer koronát keresnek. Ez azon­ban többek szerint nem egészen így van a valóságban. Eduard Kovác a Szlovák Orvosi Kamara főtitkára szerint az orvosok elvándorlásához az előnyösebb fizetés mellett a jobb szakmai érvényesülés, valamint a ha­zai biztonságérzet hiánya is hozzájá­rul. Nem elhanyagolandó az a tény sem, hogy éppen a már gyakorlattal rendelkező, 30-40 év körüli szakem­berek próbálnak külföldön szeren­csét, amivel tulajdonképpen az állam befektetése vándorol el az országból. Ai Egészségügyi Minisztérium ezzel szemben azt állítja, nincs ok a pánik­ra. Az ő adataik szerint a kivándorlás csökkenő tendenciát mutat. • Czigler Mónika A hét végén Szegeden, a Tisza partján talált galambtetemeket egy járókelő. A madarak virológiái vizs­gálatát már megkezdték, végleges eredmény holnapra várható. Ugyanakkor arról nem tudunk, hogy eddig találtak volna bármi­lyen madárinfluenzára utaló jelet, feltehetően inkább mérgezés okoz­ta az áltatok halálát. Múlt héten Nagymarosnál egy nap­raforgót szállító holland uszály gép­házában ütött ki tűz, amikor né­hány olajos rongy kapott lángra. A hajó motorterében keletkezett tüzet a tűzoltók gyorsan megfékezték, a balesetben senki sem sérült meg.

Next

/
Thumbnails
Contents