Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-10-15 / 203. szám
HÍDLAP • 2005. október 15., szombat RÉGIÓ www.istergranum.hu Akciók vagy alkalmi átverések? Nem biztos, hogy az új ár valóban kedvezményes, de legalább jól cseng Folytatás az 1. oldalról Az is megesett már, hogy az ár nem változott semmit, csak éppen akciós keretet, feliratot kapott, vagy akciós pultra pakolták át a terméket. Az ilyen akció megtévesztő reklámnak minősül, és hátráltatja a versenyt a kereskedelemben, igy nem a fogyasztóvédelemre, hanem a versenyhivatalra tartozik. A Gazdasági Versenyhivatal is azt a tájékoztatást adta, hogy az utóbbi időszakban sok hasonló jellegű panasz érkezett hozzájuk. Ugyan a reklámtörvény lehetőséget ad a hivatalnak az eladás-ösztönzési célú akciók pontatlanságainak kiszűrésére és szankcionálására, szerintük azonban szükséges lenne egy szigorúbb, megelőző jellegű szabályozás, mert még mindig túl sok a panasz. A Versenyhivatal folyamatban lévő ügyekről nem hoz nyilvánosságra adatokat, de megemlítették például a Tesco-Global Áruházak Rt-t, amely ellen már folytattak eljárást. Ebben az eljárásban a kéthetente megjelenő akciós újság miatt érkeztek panaszok, mivel - ahogy a Versenytanács megállapította - egyes termékek nem voltak elérhetők a megfelelő mennyiségben, valótlan árutulajdonságokat tüntettek fel, továbbá az áruhoz kapcsolódó meghirdetett ajándékokat nem kapták meg a vásárlók. Azt is kifejtették az elérhetőségi probléma kapcsán, hogy az akciós lapokon a „készlet erejéig érvényes” meghatározás nem adhat felmentést azokra az esetekre, ha az egész vállalkozásban vagy akár csak egyetlen egy áruházában az adott termék egyáltalán nem áll rendelkezésre, vagy irreálisan alacsony az induló készlet. Bár a fogyasztóvédelem is és a Versenyhivatal is megtesz mindent a fogyasztókért, egyelőre fel kell készülni arra, hogy bizony néha elfogy az akciós áru, mire odaérünk. Ilyenkor azonban - a további hasonló esetek elkerülése érdekében - érdemes azonnal a fogyasztóvédelmi hatóságokhoz, illetve a versenyhivatalhoz fordulni. • Gy. D. Idén is ígéretet szüretelnek a borászok? A hazai bortermelők többsége képtelen hozzájutni az uniós pénzekhez Folytatás az 1. oldalról Dula Bence, a Magyar Szőlő és Bor Terméktanács alelnöke szerint mély homály fedi az uniós támogatások útjait, mivel igazán jelentős korszerűsítésekről nem hallani a szakmában. Félő, bizonyos átcsoportosításokkal más ágazatban használják fel jelentős részét. Sajnos a fejlesztési lehetőségek megszűnése is rácáfol a komoly támogatottság tányéré, hiszen idén sem árasztották el a borászokat jó pályázati lehetőségekkel. Infrastrukturális fejlesztésre, továbbá a pincék és tárolók korszerűsítésére egyaránt szükség lenne már - hangsúlyozta az alelnök. Gimeskövi Károly értékesítési problémákra panaszkodik, amiken az uniós támogatás sem segít. Véleménye szerint elsősorban a sztárborászatoknak vannak megfelelő lehetőségeik magához a pályázat elkészítéséhez is, hiszen a többségnek az önerő előteremtése is komoly akadályokba ütközik. • J. R. LAP(SZ)EL Győrffi Diána Közérdekű a liberalizmus? Az ember leomlik este a fotelbe a tévé elé és néz. Váltogat a tévéadók között a távirányítóval, hátha mázlija van és értékes, színvonalas műsorra lel. A kereskedelmi csatornákról (ugye, az elnevezés: csatorna, kanális nem lehet véletlen) reklámok zúdulnak ránk tömegével, némelyik egész szórakoztató. Kutyus és autó kölcsönösen vizelik egymást, dezodortól kaszkadőrré változott pasik akrobatikáznak a városban, sas repül el a macival a parkból. Aztán jön a közérdekű közlemény. Erre figyelni kell, ki tudja, hol volt megint katasztrófa, hol lesz véradás, kik szorulnak segítségre, a múltkor is küldtünk két új plédet meg mosóport az árvizeseknek, biztosan jól jött. Szóval, közérdekű közlemény - és levetítik az SZDSZ által szervezett liberális hétnek a reklámját. Zárójelben: a reklámfilmről már kiderült, az egész egy külföldi koppintás, és valóban eléggé ellentmondásos lett. Felmerült a kérdés: ez a hirdetés közérdekű lenne? Egy másik kereskedelmi csatornán már egyértelműbb ugyanennek a reklámnak a beharangozója: „fizetett politikai hirdetés”. Igen. Tényleg az, hiszen egy párt, meghatározott politikai ideológiával hirdeti rendezvényét és saját magát, a közérdekű közleményhez pedig semmi köze. Nem tudom, miért tesz különbséget a két kereskedelmi csatorna, de biztos, ami biztos, utánanéztem a dolognak. A médiatörvény szerint közérdekű közlemény először is az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, másodsorban nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet. Vagyis az SZDSZ hirdetése nem tartozik ebbe a körbe, egyértelműen politikai hirdetés, akkor is, ha a reklámozott program szerintük nemcsak politikai. A politikai hirdetés egyébként: olyan műsorszám, amely párt, politikai mozgalom vagy a választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, népszavazási kezdeményezésének támogatására szólít fel, befolyásol, vagy nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerűsíti. A reklámetikai kódex szerint még a fizetett politikai hirdetés is csak választási időszakban ajánlatos - sajnos ez a kódex nem törvény. Mit mondunk mi? Nem kell meglepődni azon, ha egy párt, amely törvényellenes dolgokért lobbizik (drog, homoszexuálisok házassága, kisiskolák bezárása, stb.) törvényellenesen reklámozza magát. Itt ilyen a liberalizmus. Váltsunk csatornát. Hármas karambol Tinnye-Perbál. Súlyos baleset történt Tinnye és Perbál között. A karambolt a síkos úttesten megcsúszó és megpördülő Renault Thalia típusú autó okozta. A Piliscsaba felé haladó kocsi a szembe jövő Daewoo Ticonak ütközött, majd a mögötte haladó Volvo típusú személyautónak is nekicsapódott. A balesetben két személy sérült meg súlyosan. Közülük az egyik a Renault-ban, a másik pedig a Daewoo-ban ült. A sebesülteket a kórházba mentőhelikopter szállította be. Az utat a helyszínelés miatt késő délutánig lezárták. A rágcsálók már a spájzban vannak Folyamatosan küzdenek az irtással, kevés sikerrel Folytatás az 1. oldalról Amennyiben súlyos hiányosságokat tapasztalnak, az ANTSZ kötelező irtást rendelhet el - tudtuk meg Sári Katalin esztergomi tisztifőorvostól. A Komárom-Esztergom Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás munkatársai heti rendszerességgel ellenőrzik az élelmiszeripari üzemeket, megkövetelik a számozott, speciális dobozok, csapdák kihelyezését. A Tesco áruházaiban félévente végzik el a széleskörű rágcsálóirtást. Erre a feladatra külső vállalkozóval kötnek szerződést, de ezen túl az alkalmazottak napi kontroll alatt tartják a területet - mondta Danks Emese, az áruházlánc szóvivője. Megkérdeztünk egy esztergomi éttermet is, hogyan végzik a rágcsálóirtást. A Szalma Csárda egy kisiparost bízott meg a folyamatos ellenőrzéssel, aki labirintus-szerű, zárt csapdákat helyez el a helyiségekben. Ezekből sem a méreg, sem az állat nem juthat ki. A tulajdonos elmondása szerint patkánynyal szerencsére már két-három éve nem találkoztak, de az egerek néha az étterembe is behúzódnak a hideg elől. Természetesen a rágcsálóirtás sem olcsó, ezért jó néhány szerényebb költségvetéssel gazdálkodó kistelepülésen megoldatlan marad a feladat. Esztergomban szerencsére nincs szó invázióról, erre a célra nagyjából félmillió forintot fordít évente az önkormányzat. A rendszeres ellenőrzésen túl minden lakossági bejelentésnek utánajárnak. Régiónk felvidéki részén is óriási károkat okoznak a rágcsálók. A tél elől a mezei pockok már kezdenek behúzódni a háztartások pincéibe és kamráiba egyaránt. A kertekben főleg a sárgarépát pusztítják ki, a lekéri Kovács Agro cégnél pedig vegyszerekkel is fel kellett lépni a rágcsálók ellen, hogy az őszi termésben ne okozzanak komolyabb károkat. A rágcsálók irtásával is foglalkozó érsekújvári Sanovet illetékesétől megtudtuk, hogy a városban, például a parkokban és a köztereken is, szükség lenne a patkányok irtására, ám az ő feladatuk csak a lakótelepek körüli védekezésre korlátozódik. A város többi területén az önkormányzat nem rendelte meg az irtást, így viszont szélmalomharcot folytatnak a lakótelepeken is a rágcsálók ellen. • Szabó - Czigler Vége az édes életnek Bajba kerülhetnek az uniós csatlakozás nyertesei, a cukortermesztők Egyetlen ágazat a magyar mezőgazdaságból - lehet, hogy csak ideig-óráig? - biztosan nyert az ország uniós csatlakozásával. A cukorrépa termelőknek semmit sem kellett másképp tennie, mint addig, mégis 2004. május elseje után lényegesen többet kaptak a terményükért Nem volt szükségük semmiféle különösebb beruházásra, és mégis vastagodott a pénztárcájuk az uniós cukorszabályozás itthoni teljes bevezetése miatt Ezt a pénzügyi sikert véletlenül sem verték nagydobra, hiszen a dicsekvéssel talán a népharagot hívták volna ki maguk ellen, mert a csatlakozás pillanatától a fogyasztók lényegesen többet voltak kénytelenek fizetni a boltokban az idehaza leggyakrabban használt édesítő szerért Javában tart az idei cukorkampány Szeptember közepe óta dolgoznak a betakarító láncok országszerte. Vasúton hosszú szerelvényekkel, a közúton nagyteherbírású kamionokkal szállítják a terményt abba a néhány gyárba, ahol még az idén is felfűtötték a cukorfőző óriásüstöket. Az idén Magyarországon 59 ezer hektáron ültettek cukorrépát. (Volt időszak - a 90-es évek elején-, amikor ez a mérőszám még 100 ezer hektárnál is nagyobb volt.) Hetyei János több mint fél évszázadot töltött el a mezőgazdasági gyakorlatban. Még most is az adonyi agrárholding igazgatósági tagja állítja: itt a mi körzetünkben még sohasem szedhettünk akkora répákat, mint éppen az idén. Azt is ki merem jelenteni, hogy soha többé nem lesznek ezeken a földeken akkora terméseredmények, mint éppen ebben az esztendőben. A kiforrott termelési technika és a szokatlanul csapadékos nyár miatt kiugró a cukorrépa termésének nagysága országszerte. Marczinka Tamással, az adonyi agrárholding mostani első számú irányítójával tartunk a vasútállomás, a cukorrépa berakódó hely felé. Útközben összetalálkozunk a cukorgyár képviselőjével. A két szakember egyetért abban, hogy az elmúlt hétvégére külön szerelvényt kellett volna kérni a vasúttól, mert olyan sok a répa. A keményebb fagyokig viszont jó lenne minél nagyobb hányadát a gyári tárolóhelyeken tudni, mert a hideg miatt néhány százalékkal óhatatlanul csökken majd a cukortartalom. A vasútállomáson vagy harmincva- gonos, répával megrakott szerelvény áll. Mellette a répahegyek, talán hétnyolc hasonló szerelvényre felférnének. Az idén nem ritka a három- négykilós répaóriás sem.- Most 25 ezer tonna répára szerződtünk és legalább 35 ezer tonnánk lesz, - tájékoztat Marczinka Tamás - úgyhogy ebből 10 ezer tonna körüli C répánk lesz. (C répa a nem kalkulált túltermelés, ezért csak néhány forintot fizet kilónként a feldolgozó) - Répa túltermelés miatti válságtól az idén sem kell tartani - ezt már Koczka Zoltán, a Cukorszövetség titkára jelenti ki. Ugyanis az unió az esetleges magyarországi felesleget olyan tagországokba irányítja, ahol - mondjuk az aszály miatt - nem termett meg a felhasznált mennyiség. A cukor minőségi károsodás nélkül több évig is eltartható, ezért az is elképzelhető, hogy ha nagyok lesznek a hazai raktárkészletek, akkor jövőre néhány ezer hektárral kevesebb répát vetnek idehaza. Örülnek a nagy termésnek azok a szerencsés hazai agrárgazdálkodók, akik a kvóta alapján cukorrépát termelhetnek. A mostani árviszonyok közepette boldog az a gazda, aki egy hektár jó minőségű termőföldből 30-40 ezer forint éves jövedelmet ki tud hozni. Viszont a cukorrépánál a haszon jóval 100 ezer forint felett lesz egy hektár területen. Vagy egy éve van napirenden az unióban a répatermelés drasztikus csökkentése. Van olyan tervezet, amely szerint két év múlva 39 százalékkal lesz olcsóbb a cukor és 42 százalékkal a répa. A boltokban pedig a mostaninál jóval több lesz a nádcukor. Igaz, ezt nem az öreg kontinensen préselik majd, hanem döntően Közép-Amerikában. Ahol, egyáltalán nem mellesleg, a francia és német cukoripari óriások az elmúlt években óriási birtokokat vásároltak.- Megmondom őszintén: mi is szorongunk - válaszol Marczinka Tamás, amikor szóba hozom az uniós tervezeteket. Nem tudjuk még, hogy mi lesz. Az a fő törekvésünk, hogy amíg lehetőségünk van, addig teljes erőnkkel cukorrépát fogunk termelni, mert a többi növényhez képest a jövedelmezősége lényegesen jobb. Koczka Zoltán néhány órával találkozásunk előtt érkezett haza Brüsszelből:- Jó másfél hónapunk van vissza, hogy megtudjuk, mi lesz a végkimenetele ennek a nagy játszmának. Amikor beléptünk az Európai Unióba, akkor egy olyan rendszerbe léptünk be, amely megfelelő jövedelmezőséget és biztonságot garantált a répatermelőknek és a cukoriparnak. Az Európai Unió a CAP-reform keretében radikálisan meg akarja reformálni ezt a termékpályát. A tervezetekben most szereplő árcsökkentési százalékok komolyan veszélyeztetnék ennek az ágazatnak a hazai jövőjét. A magyar kormányzat a tárgyalásokon kompromisszumot emleget, de még senki sem tudja, hogy pontosan mi lesz az uniós cukros döntés. Az csaknem teljesen bizonyos, hogy a mostaninál több tíz százalékkal kevesebb cukorrépát ültethetnek Magyar- országon a reform után. Várhatóan a legjobb termőterületeken még maradhat a répa, a gyengébb adottságú körzetekből viszont eltűnik majd a szántóföldekről ez a haszonnövény. A végleges döntést Brüsszelben ez év decemberének első felére prognosztizálják. • Bőit István
