Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-10-15 / 203. szám
www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. október 15., szombat • HÍDLAP 3 Pirosat kap a vizsgaközpont? Tisztázatlan okok hátráltatják az elméleti vizsgahely megépülését Gödörben a magyar oktatáspolitika Látlelet: agresszív, anyagias diákok, eszközüktől megfosztott pedagógusok Folytatás az 1. oldalról A professzor meggyőződése szerint „felelősségteljes irodalomtanítással talán a december 5-i gyalázat sem következett volna be”. A számonkérésből jellemző módon -Szilágyi Domokos kivételével - hiányzik a teljes határon túli irodalom. A kétszintű érettségi gondolata körülbelül tíz éve vetődött fel először, és akkor is tiltakozást váltott ki szakmai körökben, de ez úgy tűnik, hiábavalónak bizonyult. A rendszer már ott hibás, hogy az egyenlő esélyekhez egyenlő feltételekkel működő intézményekre lenne szükség. Ebben a formájában a jelenlegi gyakorlat rendkívül erős szelekciót eredményez a diákok között, akik a rossz irányba változnak: általános tapasztalat, hogy egvre agresszívebbek, felelőtlenek és szinte kizárólag az anyagi javak érdeklik őket. A tanárok kezéből viszont szinte minden eszközt kivettek, így képtelenek a hatékony értékközvetítésre. A további előadásokban elhangzott, hogy a kreditrendszer bevezetésével szétestek a közösségek, tudásalapú társadalom építése helyett pedig a tudásszint zuhanását látjuk. A tudás az egyetlen, ami nem vásárolható meg, anélkül viszont korunk vívmányai, így az Internet is használhatatlan. A megszólalók erősen bírálták a Bolognai folyamatot, mellyel csak munkanélkülieket képzünk, olyan korban, amikor a diploma egyre jobban elértéktelenedik. „Az élethosszig tartó tanulásból élethosszig tartó bukdácsolás lesz” - mondta Zoltán István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense. A konferencia záróelőadását Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere tartotta, aki többek közt a Szent Miklós. Alap várható eredményeiről, annak kibővítéséről és egy speciális, helyi történelemkönyv megjelentetéséről beszélt. Az értékközvetítés sokkal eredményesebb, ha a diákok közvetlen környezetükről, annak történelméről, földrajzáról tanulhatnak. Amellett, hogy erősödik az identitásuk, hovatartozásuk tudata, személyesebbé és megfoghatóbbá válik a tananyag - vázolta a hamarosan megjelenő, Esztergom vármegyéről és az Ister-Granum Eurorégióról szóló tankönyv jelentőségének lényegét a polgármester. • Kép és szöveg: Szabó Hajnal A Közlekedési Felügyelet az érintettek anyagi támogatásának hiányában késlekedik az esztergomi elméleti vizsgahely átadásával, azonban sem az oktatók, sem a város nem tud arról, hogy jelezték volna feléjük ezt az igényt A valódi okok így továbbra is tisztázatlanok. A Hídlap egy héttel ezelőtt azzal a kérdéssel kereste meg a tatabányai Közlekedési Felügyeletet, hogy mikor adják át az Esztergomban épülő számítógépes elméleti vizsgatermet? Ennek eredményeként lassan ugyan, de megérkeztek a hatóság válaszai, melyek azonban továbbra sem elégítik ki az Esztergomban dolgozó oktatók, illetve az itt tanuló diákok kíváncsiságát. A felügyelet nyilatkozatából kiderül: „(...) Esztergomban is folyamatban van egy vizsgaterem kialakítása. A munkálatok elkezdődtek, de sajnos sem az autósiskolák, sem a város vezetésétől nem kaptunk segítséget (...).” Az állításról megkérdeztük az esztergomi oktatók egyik képviselőjét, aki elmondta, saját szemével látta, hogy a terem gyakorlatilag készen van, és számítógépekkel is felszerelték, így valószínűleg már csak az átadásra várhat. Hozzátette: „a felügyelet eddig nem jelezte, hogy igényt tartana a támogatásunkra.” Meghatározott feltételek mellett azonban saját és tanítványaik érdekében is hozzájárulnának ehhez a beruházáshoz, ha a hatóság közölné, milyen támogatásra is gondol - tudtuk meg az oktatótól. A felügyelet levelében azt is felveti, nem a legszerencsésebb megoldás, hogy a képzőszervek a megyeszékhelyre utazást tanfolyami díjaiktól elkülönítetten biztosítják, mivel ez talán ebből a jelentős díjból is fedezhető lenne. A Hídlap által megkérdezett oktató cáfolta ezt az állítást, és kérdésünkre elmondta, az utazási költségek fedezése nem kötelező, az ő autósiskolája a tanfolyam díjából mégis biztosít egyszeri felutazást Tatabányára, a jelenlegi vizsgahelyre. Amennyiben pótvizsgára kerül sor, az utazást akkor is megoldja, ám ezt már csak térítés ellenében. Tudomásunk szerint az autósiskolák számos esetben hasonló módon igyekeznek megoldani ezt a problémát. A Közlekedési Felügyelet nyilatkozatában mellékesen megemlíti, hogy a megyék 90 százalékánál csak a megyeszékhelyen történik az elméleti vizsgáztatás. Az oktatók egybehangzó véleménye szerint azonban Esztergom és környéke, közel 26 településsel jócskán indokolja a vizsgáztatóhely működését, hiszen évente legalább 1000-1500 tanuló tesz elméleti alapvizsgát B kategóriában a körzetből, ám ez a szánj még nem tartalmazza a pót-, illetve az egyéb kategóriákban végzett vizsgákat. • (juhász) Szüreti forgatag a Mindszentyben A Mindszenty József Katolikus Általános Iskola alapításának tizenötéves évfordulóját ünnepli. Az iskola egykori és mai növendékei vidám hangulatú, bensőséges programokkal készültek az évfordulóra. Lakossági fórum Pilismaróton A rendszerváltás után ebben az egyházmegyében tette elsőként lehetővé a város önkormányzata katolikus általános iskola létesítését. Az egyházi iskolákat 1948-ban államosították, azután Esztergomban csak a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium működhetett tovább egyházi tulajdonú iskolaként. A rendszerváltó kormány megalakulása után a város ön- kormányzata 1991-ben a szülői igényeket figyelembe véve, a Szent Anna plébániával együttműködve, katolikus általános iskola létrehozását segítette elő. Még az egyházi ingatlanok sorsát szabályozó törvény megjelenése előtt katolikus általános iskola céljára tulajdonba adta a Kossuth Lajos utcai iskola épületét, amely 1872-től az 1950-ben történt államosításig különböző egyházi intézményeknek adott otthont. Az iskola 1994-re már nyolc- osztályos iskolává fejlődött, és körzeti funkciókat is átvállalva egyúttal ön- kormányzati iskolai alapfeladatot is ellátott. Ezért a város a közoktatási törvényben szabályozott közoktatási megállapodást kötött az iskolát fenntartó Szent Anna plébániával. Az eltelt évek alatt a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola Kossuth utcai épületét felújították, és új épületszárnnyal kibővítették. Az iskola 2001-ben tizennyolcmillió forint támogatást kapott az Ifjúsági és Sportminisztériumtól tornacsarnok építésére. Az összesen 180 milliós beruházást 2002-ben pályázatok híján önerőből és az esztergomi önkormányzat támogatásával sikerült befejezni. Az önkormányzat által nyújtott segítség fejében visszaadták a városnak a Hősök téri épület, és 2003-ban Orbán Viktor volt miniszterelnök felavatta az új sportlétesítményt. Az új torna- csarnok után megszépült az iskola udvara is. A Mindszenty József Katolikus Általános Iskolában a tizenötéves évforduló alkalmából „Szüreti forgatag” címmel mesejáték bemutatóval egybekötött vidám programot rendeztek, amelyre meghívták az iskola volt diákjait is. • (muzslai) Pilismaróti beszélgetések címmel folytatódott csütörtök este a községi kultúrházban a Városi Beszélgetések sorozat, melynek keretein belül Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere találkozik rendszeresen a lakosokkal, hogy ország- gyűlési képviselő-jelöltként közvetlenül megismerkedhessen a települések életét érintő legaktuálisabb kérdésekkel és problémákkal. i A polgármestert Bereznay Tibor, ! pilismaróti képviselő mutatta be az egybegyűlteknek, majd rövid, az est j célját összefoglaló felvezetés után át is adta a szót Meggyes Tamásnak, aki elmondta, a beszélgetéssorozat tulajdonképpen egyfajta „tanulókörút”. Legfőbb célja, hogy képviselőjelöltként általános képet kapjon a helyiek érzéseiről, gondolatairól. Ehhez pedig a legjobb út a valódi párbeszéd, a személyes beszélgetés. Indításképpen máris egy sajnos még mindig aktuális, és közvetetten a község vízbázisát is érintő problémát vetett fel a vendéglátó képviselő, a máig lezáratlan Onyx szennyezés ügyét. Ezzel kapcsolatban Meggyes Tamás belátta, hogy az önkormányzat adós egy A Szatmári Irgalmas Nővérek polgári leányiskolája megalapításának 140. évfordulójára emlékeztek tegnap Esztergomban. A rendezvény során a jelenlegi és a régi diákok együtt ünnepeltek. A József Attila Általános Iskolában, a Szatmári Irgalmas Nővérek hajdani polgári leányiskolájának 140. évfordulója alkalmából szervezetek megemlékezést. A Szatmári Irgalmas Nővérek által fenntartott intézményt 1865-ben alapították, akiknek igazgatása alatt az intézmény leányiskola, gimnázium és tanítóképző is volt egyben. Az épületet csak a második világháború után kapta meg a József Attila Általános Iskola. Az intézmény igazgatóhelyettese, Végvári Ágnes lapunknak elmondta, hogy a rendezvény keretében délelőtt megbízható, hiteles összegzéssel, ezért ígéretet tett arra, hogy a tisztázó hirdetések mellett a Hídlap egy ingyenes, egyfajta „környezetvédelmi” különszámában minden, a dorogi üzemet és a Hokim tervezett cementgyárát érintő kérdésre választ kaphatnak a régió lakosai. Ugyanakkor megdöbbentőnek nevezte, hogy a nyomozás rendkívüli lassússággal folyik, és egyszerűen nincs felelőse a történteknek. Éppen az ilyen esetek elkerülése végett szorgalmazza Esztergom, hogy az ivóvízkezelést az ön- kormányzat végezhesse. Az első lakossági felszólalás közigazgatási problémákra világított rá, a kérdező azt firtatta, vajon várható-e átszervezés, hogyan férnek majd meg egy régióban, illetve kistérségben az ellenkező politikai oldalon álló települések. Meggyes Tamás válaszában kifejtette, hogy sürgetővé vált a megyék, valamint az egyfajta vízfejként, pénzelnyelőként működő megyei önkormányzatok megszüntetése. Utóbbi illetékbevételeit szerinte vissza kellene osztani a települési intézményeknek. A politikai ellentétekről annyit mondott a polgármester: az Ister-Granum Eurorégióban ilyen probléma sosem a gyerekek tartottak megemlékezést. A hetedik osztályosok adtak elő egy műsort diáktársaiknak, akik mellett fellépett az iskola tánccsoportja is. A megemlékezés keretében az iskola egy kiállítást szervezett a régi és jelenlegi diámerült fel. A lakossági fórum további részében szóba került természetesen az esztergomi élményfürdő is, melynek külső színéről meglehetősen kritikusan vélekednek a marótiak, különösen annak „Benetton-zöld” borításáról. A Fürdő Szálló különös története után szó esett a térség munkahelyteremtési lehetőségeiről, melyre a polgármester szerint a közhasznú, otthoni és részidős foglalkoztatás ki- terjesztése, illetve a helyi vállalkozások fejlesztése jelenthetnének megoldást. Az hamar tisztázódott, hogy Pilismaróinak nem ipari parkban, inkább a vendéglátásban és turizmusban kell gondolkodnia. Kulcskérdésként merült még fel a közlekedés, egy résztvevő a Dunamenti bicikliút tervéről kérdezett. Erre már készült és készül is pályázat, előbbi sajnos határidőcsúszás miatt meghiúsult - mondta el Meggyes Tamás. Érdekességként a polgármester közölte, hogy a MÁV nemrégiben meglepő ajánlattal kereste meg az önkormányzatot, ajánlatot tettek egy villamosított, elővárosi vasútvonal kiépítésére, így a vidéki HÉV pályája egészen a Simor János útig tartana. kok műveiből. A tárlatot fél ötkor nyitották meg az intézményben. A köszöntőt Jobbágy Tihamérné, az iskola egykori tanára mondta, akinek művei szintén láthatók a kiállításon. • H.B. • Sz.H. s 140 éves a József Attila Általános Iskola
