Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-10-11 / 199. szám
HÍDLAP • 2005. október 11., kedd RÉGIÓ www.istergranum.hu Éles bírálat a Gyurcsány-kormánynak / x Határon túli magyarok: a MÁÉRT összehívása nem halogatható tovább Folytatás az 1. oldalról Duray szerint erre valószínűleg csak a magyarországi választások után kerülhet sor, mivel a jelenlegi kormánnyal nem tudnak együttműködni- hangsúlyozta az MKP-s politikus. Duray hozzátette: „A Fidesszel nem csak a határon túli kérdésekben értünk egyet, de együttműködünk velük a nemzetközi pártrendszerekben is. A Gyurcsány-kormány által kidolgozott alkotmánymódosításra kizárólag akkor kerülhet sor, ha összehívják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), és ott megvitatják a tervezetet”- jelentette ki lapunknak Duray Az MKP tiszteletbeli elnökének álláspontja bekerült a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának Marosvásárhelyen szombaton elfogadott zárónyilatkozatába is, amely leszögezi, hogy egyetértenek ugyan a kormány alkotmánymódosításra vonatkozó tervezetével, de azt előbb a MÁÉRT szakmai bizottságainak kell megvitatnia, majd a szervezet plenáris ülésének kell elfogadnia. Bugár Béla, az MKP elnöke - aki a Magyar Koalíció Pártjának képviseletében aláírta a marosvásárhelyi zárónyilatkozatot - lapunknak elmondta, hogy a találkozón valamennyi szervezet egyetértett azzal: a magyar kormány több esetben sem tett eleget a határon túli magyarokkal szemben vállalt kötelezettségeinek. „A konferencián hangsúlyoztuk, hogy több olyan terület van, ahol szorosabban kellene együttműködnünk. Nem elég, ha levélben értekezünk a magyarság szempontjából létfontosságú ügyekről, ahogy tette, teszi ezt a jelenlegi magyar kormány” - hangsúlyozta Bugár. Zárónyilatkozat A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának marosvásárhelyi tanácskozásáról 1. A tanácskozás résztvevői egyetértenek a magyar kormány szándékával, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Igényeljük, hogy az Alkotmány módosítását vitassák meg a Magyar Állandó Értekezlet szakmai bizottságai, majd a MÁÉRT plenáris ülése fogadja el .(...) 2. (...) szorgalmazzuk a határon túli magyarok magyar állampolgárságának megadását.(...) A magyar nemzethez való tartozás tekintetében, továbbá a kedvezmények, támogatások és utazási könnyítések esetében alapnak továbbra is a Magyar igazolványt tartjuk. 3. (...) kérjük, hogy a magyar kormány tegyen eleget a törvényben előírt(...) kötelezettségeinek. A fórum résztvevői fontosnak tartják a Szülőföld Alap létrejöttét (...) 4. A magyarságot érintő alapvető kérdések szükségessé teszik a Magyar Állandó Értekezlet összehívását, (...). El kívánjuk kerülni azt, hogy a határon túli magyarok kérdése a közelgő magyarországi választási kampányban megosztó témává váljon. 5. A résztvevó'k üdvözlik, hogy Románia mieló'bb csatlakozhat az Európai Unióhoz (...). Fontosnak tartjuk a Horvát Köztársasággal (...), valamint a Szerbia és Montenegróval (...) való tárgyalások megkezdését, mert érdekünk, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek az integráció révén akadálytalanul együtt lehessenek a jövőben. 6. (...) A tanácskozás résztvevői üdvözlik, hogy az RMDSZ javaslatára a román kormány olyan kisebbségi törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe, amely a kulturális autonómia megvalósítását célozza. 7. A résztvevők (...) elítélik a délvidéki magyarság elleni szerb megfélem- lítési kísérleteket (...), kérik a nemzetközi fórumok és a magyar kormány határozott kiállását a vajdasági magyar közösség ügyében. A marosvásárhelyi találkozó zárónyilatkozatában öt pontban foglalták össze a legégetőbb problémákat, a nyilatkozatot eljuttatták valamennyi LAP(SZ)EL Bukovics Krisztián Elbeszélések Nem, nem a műfaj értendő a fenti cím alatt, hanem a Gyurcsány Fe- renc-féle magyar kormány, és a határon túli magyarság képviselőinek, fórumainak egymás melletti elbeszélése, ami - az előző kormányfő, Medgyessy Péter örökségeként - az elmúlt három évet jellemzi a magyar-magyar kapcsolatokban. A magyarországi politika ugyanis felfedezte magának a határon túliakat, mint politikai tőkét. Ez jellemző mindkét oldalra, ugyanakkor óriási, lényegi különbség, hogy míg egyikük a határon túliak elutasításában, a másikuk azok felkarolásában látja a lehetőséget. Ha mindezt megpróbáljuk abba az egyre kevésbé értelmezhető „nemzet” halmazba beletuszkolni, akkor alapvető erkölcsi eltérés mutatkozik. Ezt, erősen megkésve érezte, érzi a jelenlegi magyar kormány is, és a december 5-i népszavazást követő várakozás után magukból kiindulva arra jutottak, hogy: fátylat a múltra, és mostantól legyünk jó cimborák, felejtsük el a sérelmeket, bűnt-bút-bánatot. A meglepetés akkor érte őket először, amikor már az első, a határon túliak véleményét mellőző paternalista jótékonysági akciójukat is elutasítás fogadta szerte a Kárpátmedencében. Az első meglepetés okozta sokkból ébredve, ismét megtette nagyvonalú, egyben teljesen átgondolatlan ajánlatát, arra gondolván, hogy csak valami félreértés folytán nem emelte pajzsra az első levelet követően Gyurcsány Ferencet és táborát Közép-Európa és a világ magyarsága. Ismét csalódniuk kellett, és gyanítom, hogy most, a marosvásárhelyi egyeztetés (na meg az amerikai tiltakozás) után ritkán látható érteden arccal állnak a határon túli magyarok üzenete előtt. Pedig, az álláspont nem új, feketén-fehéren mindössze annyi, hogy a mindenkori kormányfőnek megadott lehetőség, a MÁÉRT összehívása nélkül nem valószínű, hogy bármilyen, a jelenlegi kormány részéről érkező javaslat meghallgatásra talál. Többek között valószínűleg azért is vagyon ez így, mert sokan, bevallom jómagam is, kíváncsiak arra, hogy a kormány - ha újabban ilyen nagyon a szívén viseli a határon túliak sorsát - vajon miért retteg, miért fél az állandó értekezlet összehívásától, mint ördög a tömjénfüstől? Hiszen ott végre szemtől szembe, egyenlő feltételek közepette találkozhatnának azokkal, akikkel most hirtelen oly sok jót szeretnének tenni. Valószínű, hogy erre a megmérettetésre nem mer vállalkozni Gyurcsány Ferenc, mivel - nem nehéz megjósolni - minden valós alapot nélkülöző érveivel könnyűnek találtatna és alulmaradna. Talán valamivel, nagyjából egy évvel korábban kellett volna elgondolkodni, uszítás helyett megfontolni mindezt, akkor ma mind a kormány, mind az akkori tanácsadók, mind a Kárpát-medencei magyarság - határon innen és túl - könnyebb helyzetben lenne. határon túli szervezethez, valamint Gyurcsány Ferencnek, illetve a magyar kormánynak is megküldték. • BUKOVICS Bővítené a Zoltek Nyergesújfalu. Kóka János gazdasági miniszter és Zsolt Rumy, a nyergesújfalui Zoltek vegyipari Rt. elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy jelentős bővítés várható a vállalatnál, ami azt jelenti, hogy néhány év alatt a jelenlegi ötszörösére növekedne a termelés, ezzel pedig több száz új munkahely keletkezne a régióban. A hírt a cég magyarországi képviselete lapunk érdeklődésekor egyelőre sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta. Célkeresztben a magyar kultúra Tizenkilencedik Városi Kulturális Napok Pozsonyban A Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának szervezésében, immár tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a Városi Kulturális Napokat, amely a szlovákiai magyar kultúra ápolását hivatott szolgálni. A rendezvényen részt vesz a 70. életévét ünneplő Kossuth-díjas felvidéki költő, Tőzsér Árpád is. A Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának titkára, Jégh Izabella szerint, a rendezvény legfőbb célja az, hogy fővárosi szereplést biztosítsanak a szlovákiai magyar folklór együtteseknek és ezzel is ápolják a magyar kultúrát, melyet nem csak felvidéki, hanem magyarországi szereplők is reprezentálnak majd. A kulturális napok alatt kilenc rendezvénysorozattal várják az érdeklődőket, melyet Dénes Sándor Emlékek a Kárpátok karéjában című kiállításával nyitnak meg, melynek a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma ad otthont. A rendezvényen részt vesz Tőzsér Árpád Kossuth-díjas szlovákiai magyar költő, irodalomtörténész, aki idén ünnepli 70. születésnapját. Jégh Izabella elmondta, hogy a kulturális napoknak vannak külföldi helyszínei is: így például Brünnben, a spilberki várban koszorúzással egybekötött megemlékezést tartanak az aradi tizenhármak emlékére, és a magyarok ausztriai szimbolikus sírjánál, Bad-Deutsch- Altenburgban is koszorúznak majd. A Városi Kulturális Napokat december 4-én a komáromi Concordia vegyes kar adventi hangversenye zárja. • Szép Éva A tolvajok is készülnek az ünnepekre Mindenszentek közeledtével egyre több az illegális virágárus Folytatás az 1. oldalról A KOMTEM megpróbálja ugyan felkutatni a rokonokat, de ez sokszor sikertelen a meglehetősen hiányos, vagy időközben megváltozott adatok miatt. Mindenszentek idején ezért temetőszerte hirdetményekben hívják fel a figyelmet a megváltatlan, ezért felszámolásra ítélt sírokra. A huszonöt éves fennmaradási időszak lejárta után még legalább két-három évig türelmesek a temetkezési cégek; az adategyeztetés és a tartozás rendezése céljából az ünnepekkor is nyitva tartanak az irodák. A dorogi temetőt is folyamatosan gondozzák a Léthé Bt. munkatársai, ám a lopások ellen ők is tehetetlenek, több ezer sír ellenőrzése megoldhatatlan feladat, a biztonságért itt is a Esztergomban csak a belvárosi temetőben okoz némi problémát a zsúfoltság, Szentgyörgymezőn és a Kertvárosban elegendő hely van a sírhelybővítésre. Az egyszemélyes sír Esztergomban 25 évre 6 ezer forintba, a kétszemélyes 12 ezer forintba kerül. Dorogon az egyes sírhely díja 7 ezer 800, míg a dupláé 11 ezer 700 forint. Az árakról az önkormányzatok döntenek. polgárőrség felel. Az biztos, hogy mécses- és virágárusításra Dorogon csak egyetlen személy kapott hivatalos engedélyt, így nem lesz nehéz kiszűrni az illegális árusokat, akiket itt is a közterület-felügyelet ellenőriz. • Sz. H. Vágják a fát a magyar erdők jövője alatt Sem idén, sem jövőre nem jut állami pénz az erdők karbantartására Folytatás az 1. oldalról Szentpéteri Sándor elmondta azt is, hogy karácsony táján különösen odafigyelnek a fenyőfák kivágásra, amelyre szakszerűtlen fakitermelés címmel az elmúlt években is volt példa. A korábbi években kiszabott, évek alatt felhalmozódott, még be nem fizetet erdőgazdálkodási bírság több mint hetvenmillió forint. Az erdőtörvény előírásai szerint a tízéves ütemterveket, az ÁESZ készíti el, amely kötelező érvényű a magántulajdonoskora is, vagyis szektorsemleges, ugyanazokat a feladatokat rója mindkétfajta gazdálkodóra. A feladatok végrehajtása nagyban függ az állami költségvetéstől is.* A magánerdők tulajdonosai és az állami erdők is nagy bajban vannak, hiszen sem 2005-ben, sem a 2006-os költségvetés tervezetben nincs pénz számukra, és ez ellehetetleníti tevékenységüket, romba döntheti erdeinket is. A kitermelt erdők felújítását az erő tulajdonosának kell biztosítania. A kitermelt fák köbmétere után - fajtánként változóan - meghatározott öszszeget fizet az államnak a magántulajdonos, amelyet az úgynevezett erdőfenntartási járulékrendszer keretén belül, visszakapják, arra a célra, hogy a kitermelt erdők, fák helyére újak kerüljenek - mondta Sárvári János, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének főtitkára, hozzátette: az erdővel borított területek száma nem csökkenhet, hanem csak növekedhet Magyarországon. Ezen a - tulajdonképpen saját zsebből fizetett - összegen kívül az állami költségvetés nem segíti a munkájukat, a 2006-os költségtervezetben ilyen célra nulla forintot biztosít az állam, és az idei 2005-ös évben sem kaptak egyéb támogatást E tekintetben csak kicsivel állnak jobban az állami tulajdonú erdők. Az erdőfelújítás és minden járulékos tevékenység és költség tehát őket terheli, az unió is csak az erdőtelepítést támogatja. Ez azt jelenti, hogy olyan mezőgazdasági területeken, ahol eddig szántó, legelő, gyümölcsös volt, erdőt hoznak létre, vagyis gyarapítják a meglévő erdők számát. Ezt az unió azért is támogatja, hogy csökkenjen a mezőgazdasági túltermelés, amely jelenleg akut probléma. Az idén körülbelül tizenötezer hektárral gyarapodott ily módon a magyarországi erdőterületek nagysága. A folyamat azért érdekes, mert a mezőgazdasági művelés alá vont földek legnagyobb része magánkézben van, vagyis potenciálisan ezekből a területekből jöhet létre magánerdő. Jelenleg még közel hatvanszázalékos állami tulajdonban vannak az erdők, de ha a tendencia folytatódik ez az arány a magánterületek felé tolódik majd el. Sárvári János a tarthatatlan állapotok miatt levelet ír a földművelés- ügyi- valamint a pénzügyminiszternek és az Országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának. Amennyiben még egy „nullás költségvetés” készül, képtelenek lesznek előteremteni a pénzt az erdőfelújításra és a törvény által előírt kötelezettségeiknek pénzügyi okokból nem tudnak majd eleget tenni, ami azt jelenti, hogy rohamosan csökkenhet a hazai erdők száma. • Gál Kata
