Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-11 / 199. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005, október 11., kedd • HÍDLAP • Elnémult telefonvonalak Tatabánya. Szombaton a kora esti órákban kis időre megszűnt a T-Com szolgáltatása, azaz az Eszak-Dunántúl jókora körzetében nem működtek sem a vezetékes, sem a mobiltelefonok. Ta­tabánya és Biatorbágy között ugyanis egy építkezésen dolgozó munkagép át­vágta a cég egyik optikai kábelét. „Munkatársaink azonnal a helyszínre siettek, így fél órán belül átterheltük egy másik kábelre a sérült vonal for­galmának jó részét, a vonalak teljes helyreállításig is csupán néhány óra telt el” - mondta a Hídlapnak Galam­bos Viktor, a T-Com sajtófőnöke. Sze­rencsére a probléma kisebbnek bizo­nyult, mint azt a szakemberek gondol­ták. További szerencse, hogy a baleset nem csúcsidőben, hétköznap történt. Csak ígéret a régiós sürgősségi betegellátás ✓ Esztergom helyett továbbra is Érsekújvárra szállítják a felvidéki betegeket Folytatás az 1. oldalról Sajnos mindaddig nem szállíthat­nak át szlovák beteget, amíg nem szü­letik államközi szerződés a két ország között, vagy nem köt megállapodást a kórház a többi biztosítóval is - mond- ta'a párkányi Poliklinika egyik orvosa. A szlovákiai szakrendelőben ter­mészetesen ellátják a sürgős segít­ségre szoruló magyarországi betege­ket is, csak fizetniük kell érte, ha nincs náluk E/lll-es nyomtatvány. Igaz, arra is volt már példa, hogy a magyar állampolgárságú beteget, életveszélyes helyzetben, méltányos- sági határátlépési kérelemmel átvit­ték az esztergomi kórházba. Más esetben szolgálati gépjármű, vagyis mentőautó nem mehet át a határon, a betegátadás gyalogosan (!) törté­nik. Ilauszkiné Pokornyi Katalin, a Győri Határőr Igazgatóság sajtóre­ferense nem tud róla, hogy valaha is kértek volna méltányossági határát­lépést sürgősségi esetben, de mint mondta: ennek nyilvántartása nem is feladata a határőrségnek, személyi igazolvánnyal bárki átlépheti a ha­tárt akár beteg, akár egészséges. Az már az adott kórház hatáskörébe tar­tozik, hogyan dönt az ellátásról. • Szabó Hajnal Januártól szigorítaná a kormány a szervátültetés szabályait. Nemzeti várólistára csak magyar biztosított, ellátásra jogosult beteg kerülhetne fel egy 2003-as megállapodás értel­mében, mely azt mondja ki, hogy a szervekhez, mint nemzeti vagyon­hoz elsősorban a helyi lakosság jut­hat hozzá. Eddig sem volt gyakori és inkább élő donoros átültetés esetében fordult elő, hogy külföldi' állampolgáron végeztek el transz­plantációt abban az esetben, ha tar­tósan itt élt és fizette a biztosítást. Mennyire kegyeletsértő a temetői árusok jelenléte? Közeleg a halottak napi megemlékezés, megtelik a temető környéke árusokkal: mécsesek, virágok, koszorúk, gyertyák, sült gesztenye és egyéb portékák eladói tarkítják a képet. Az üzleti szemlélet az élet legszentebb pillanataiban is jelen van. Kacska József (biztonsági őr) Sajnos teljesen elüzletiesedett ez az ünnepünk is. Minden a pénz körül forog a mai világban, pedig szeretetet, tiszteletet, becsületet nem lehet venni pénzen. Az árusok már a be­járatnál elállják az utat, úgy ragad­nak az emberre, mint a bogáncs. Kisebbségbarát költségvetés? A duplájára emelték a nemzetiségeknek járó támogatást Melegünk lehet a távfűtés árától A távhó'szolgáltatók felkészültek a fűtési szezonra A szlovák kormány jóváhagyta a 2006-2008-as költségvetés terveze­tét Az MKP által szorgalmazott tár­cák költségvetését sikerült megemel­ni, a gazdák, illetve a kisebbségek támogatására is több pénz jut jövőre. A kormány jövőre mintegy 300 milli­árd koronából gazdálkodik. A vita fő tár­gyát előzőleg a prioritásokra szánt ösz- szeg szétosztása jelentette, amely öt koa­líciós tanácsülés után végül 10,8 milliárd koronán állt meg, ebből a legtöbbet (2,3 milliárd koronát) az Oktatásügyi Mi­nisztérium kapott. Martin Frone, az ok­tatási tárca vezetője szerint ennek kö­szönhetően a pedagógusok havi átlagbé­re jövőre eléri a 18 200 koronát és ez így kissé meghaladja a nemzetgazdasági át­lagot. Az oktatási tárca mellett az infor­matika kapott 300 millió korona plusz­összeget az intemethálózat bővítésére. Az MKP elsősorban a Földművelés- ügyi Minisztérium, és a kulturális tárca költségvetésének emelésére törekedett, amit sikerült is elérni. A gazdáknak idén 400 millió koronával több támoga­tás jut, mint tavaly, a tárca összesen milliárd koronával gazdálkodhat. A gazdák közveden támogatására a tava­lyihoz hasonlóan idén így is ennek az összegnek az 54 százaléka jut. Mint is­meretes, a Pénzügyminisztérium csak 42 százalékot javasolt, Simon Zsolt, a tárca vezetője ezzel szemben szorgal­mazta a 65 százalékos támogatást. Az emelést azért javasolta, hogy a szlováki­ai gazdák is fel tudják venni a versenyt a környező országok gazdáival. A kulturális tárca jövőre összesen 4,565 milliárd koronából gazdálkodhat, tavaly ez csak 3,78 milliárd koronát tett ki - tudtuk meg Martina Pavlíkovától, a tárca sajtószóvivőjétől. A kisebbségi kultúra támogatására jövőre 160 millió koronát különítenek el, ami azt jelenti, hogy az idei összeget a duplájára emel­jék. A tavalyi évhez képest a környe­zetvédelmi minisztérium költségveté­se is kedvezőbb, mert a kormány 38 százalékkal nagyobb összeget különí­tett el Miklós László reszortja számára. A Hyundai/ KIA, PSA és Ford autó­gyártók jövőre hozzávetőleg 20 milliárd korona támogatásra számíthatnak, a többi külföldi beruházó részére viszont csak 1,7 milliárd koronát szán a Dzurinda-kabinet. A jövő évi állami költségvetés alapján a szlovák kormány 2006-ban 5,7 százalékos gazdasági nö­vekedést és 2,2 százalékos inflációt prognosztizál. A reáljövedelmeknek négy-öt százalékkal, a foglalkoztatás­nak egy százalékkal kellene növekednie. Ivan Miklós, a pénzügyi tárca vezetője szerint a jövő évi állami költségvetés lendületes és egészséges gazdasági fej­lődést, nagyobb foglalkoztatottságot és magasabb életszínvonalat garantál. • Czigler-Oravetz Folytatás az 1. oldalról Huszár László szerint a nagyfo­gyasztókat érintő 18 százalékos gáz­áremelés tovagyűrűző gazdasági ha­tása valamelyest tompul majd, ám a lakosság is számíthat áremelkedésre, mégha ez csak januártól esedékes az infláció növekedése miatt, és várha­tóan tíz százalék alatt marad. A tatabányai Komtávhő egyik ille­tékese kérdésünkre elmondta, az el­múlt hetekben sok helyen, elsősor­ban közületekben, óvodákban, böl­csődékben már igényelték a fűtést. A többi lakás esetében azonban még nem lehet tudni, indokolja-e az időjá­rás, hogy a rendszert tizenötödike előtt beindítsák. Mivel a karbantartá­si munkák egész nyáron folyamato­sak, szeptember tizenötödikétől a hőszolgáltató is készen áll a műkö­désre, bár sok épületben volt szükség a radiátorok légtelenítésére és újra­töltésére. A vezetékek jó állapotban vannak, ám a szigetelésre, más váro­sokhoz hasonlóan lehetne még költe­ni, a teljes felújítás azonban óriási összeg, és megtérülésére hatvan­nyolcvan évet várni kell. • Juhász Regina Pásztor-Túrák Péter (sportoló) Halottak napján csak I este szoktam kimenni jt *9 a temetőbe, ezért csak *|SJ| ritkán találkozom a je­—-------------- hogy halottak napján gy ertyát, virágot lehet kapni - per­sze ez nyilván megéri a temetkezé­si vállalkozásoknak - de csak a jóízlés határain belül. Simon Magdolna (könyvelő) ■ Régebben még többen voltak. Egy időben annyira rákaptak erre a lehetőségre, hogy nemcsak gyertyaáru­sok, koszorúsok jöt- ———— tek, de voltak kint bőrárusok, szőrmések. Egész vé­gig, a temető szakaszáig állt a sor a seftelőkkel. Ez azért már túlzás. Kovácsné Krisztina (háztartásbeli) Engem nem zavarnak az árusok. Emlék­szem, gyerekkorom­ban is mindig kint voltak a gesztenyések, mézeskalácsosok. Ok valahogy hozzátartoz­nak ehhez az ünnephez, megszok­tuk, hogy kint vannak, majdnem hogy hagyománynak tekinthető. Gazdanyugdíj: halálra ítélt jövedelem? Korai nyugdíjazással segítenének a mezőgazdasági problémákon Béremelés helyett könyvelési trükkök Csak papíron emelkedett az egészségügyi dolgozók fizetése Elhalasztotta a gazdákra vonatko­zó korai nyugdíjazási rendszer be­vezetését a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium (FVM), így a termelők csak 2007-től vehe­tik igénybe azt. A gazdálkodóknak a rendszer mindenképpen segítsé­get jelent, ám egyes részletek kor­rigálására még szükség lehet. Az FVM a csatlakozás eredménye­ként kialakult piaci helyzet miatt kí­ván gondoskodni a gazdálkodók biztos jövedelméről. Sajtóértesülések szerint a korai nyugdíjra azok tarthatnak majd igényt, akik legalább tízéves fő­állású munkaviszonyt tudnak igazolni mezőgazdasági termelőként, és már betöltötték 55. életévüket, de még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. A járadék feltétele, hogy az érintetteknek le kell mondaniuk a további árutermelésről, és legalább három hektár földet, illet­ve teljes gazdaságukat át kell ruházni valaki másra. A korai nyugdíjat legfel­jebb tizenöt éven keresztül vehetik majd igénybe az érintettek, vagy leg­később a 75. életévük betöltéséig. A Magosz főtitkára, Obreczán Fe­renc inkább a nyugat-európai, vagy más néven német típusú rendszert tar­taná megfelelőnek. Véleménye szerint ugyanis a hazai rendszer a szövetkeze­tekben, Rt.-kben, Kft.-kben dolgozókat segíti korai nyugdíjazáshoz, nem pedig kizárólag az igazán rászoruló egyéni gazdálkodókat, mint Németországban. Félő, hogy a nagyobb vállalati egysé­gekben dolgozók vezetőiknek adnák át saját földtulajdonukat, elősegítve ezzel a Rt-k, Kft-k koncentrálódását, vagy külföldi vezetők földhöz jutását. Bizonyos mértékű segítséget adhat a gazdálkodóknak az új rendszer, ám va­lószínűleg csak kényszerhelyzetbe ke­rülők fognak élni a lehetőséggel - mondta el a Hídlapnak Kerek Katalin, a Komárom-Esztergom Megyei Főfa­lugazdász Hivatal vezetője. Ennek leg­főbb oka, hogy aki eddig is mezőgaz­dasággal foglalkozott, az a nehézségek ellenére is szívvel-lélekkel próbálja csi­nálni. A csatlakozás persze számos ne­gatív változást hozott, a gazdaság, és a piaci helyzet is romlott, így a munka anyagi vetületére jobban oda kell fi­gyelni - tette hozzá Kerek Katalin. • J. R. Bár a törvény előírja a 4,5 száza­lékos közalkalmazotti illetmény­emelést, sok orvos és ápoló fizeté­se mégsem emelkedett. Magyará­zat van bőven: változó adókategó­riák, juttatások megvonása vagy éppen üres államkassza. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara titkára szerint alapvetően az a probléma, hogy nincs központi fe­dezet a béremelésre, csak körülbelül annak felére, a maradék részt az egészségügyi intézményeknek kell kigazdálkodni. Ezenkívül még az energia áremelés is jelentősen meg­terheli az intézeteket. Gyenes Géza elmondta, hogy van olyan kórház az országban, ahol a béremelés kórház­ra eső része és az energia-áremelés egy évben 360 millió forint pluszki­adást jelent, amit persze a kórháznak kell kigazdálkodni, csak azt nem tud­ják még, hogy miből. Gyenes Géza hozzátette, hogy sok helyen ugyan megtörtént a nettó fize­tések emelése, ugyanakkor ezzel ará­nyosan csökkentették az azon felüli nem kötelező járulékos juttatásokat, így a valós jövedelem változatlan ma­radt. Ilyen járulékos juttatást lehet kapni például azért, ha valaki hiány­szakmában dolgozik, vagy mert maga­sabb szintű a képzettsége. A gyakorlat­ban ez úgy néz ki, hogy egy egészség- ügyi dolgozó keres havonta nettó szá­zezret, de kap még hozzá húszezer fo­rint juttatást. A béremelés után a munkáltató arra hivatkozik, hogy már előzőleg is emelte a dolgozó bérét, így az ugyanúgy százhúszezret fog kézhez kapni, mint a hivatalos béremelés előtt. Ez az eljárás Gyenes Géza sze­rint szerzett jog elvétele, ugyanakkor sajnos sok kórház kényszerül arra, hogy ilyen trükköket alkalmazzon ne­héz anyagi helyzete miatt. Megkérdeztük az esztergomi kór­házat is az üggyel kapcsolatban. A gazdasági igazgató lapunknak el­mondta, hogy a kórház késve, ráadá­sul csak a fizetésemelési fedezet felét kapja majd meg, így csak november­ben tudják a béremelést kifizetni minden kórházi dolgozónak, termé­szetesen visszamenőleg is. A tör­vényben előírt juttatásokat mindenki megkapja, de a kórház szűkös anyagi helyzete miatt már jelenleg sem tud járulékos juttatásokat biztosítani munkavállalóinak. • Gy.D. A lakossági gázárakat Forint/Giga- Joule-ban határozzák meg, a ki­számlázott összegnél azonban fi­gyelembe veszik a lakások lég­köbméterét is. Az árak mégis szol­gáltatótól és helységtől függően változatos képet mutatnak. Esztergom: 1115,2 Ft/GJ + áfa Dorog: 1045 Ft/GJ +áfa Tatabánya: 1233,2 FT/GJ + áfa

Next

/
Thumbnails
Contents