Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-31 / 257. szám
2005. december 31., szombat • HÍDLAP • dik Szent János evangélistára. A borászok János napon áldatták meg az egyházzal az új termést. Ennek a szokásnak a 18. századi Németországban volt nagy keletje. Szent János jelképe, a korai ábrázolásokon a sas volt, mely a méreggel teli kehelyből előkúszó kígyó ellenfelének számított. A hívő patikáriusok szívesen tettették cégérükként egykor a sas jelképet, Esztergomban, jelenleg is látható, igaz már, mint étteremként üzelemve, a Fekete Sas patika egykori cégére. A katolikus hit szerint János eme jelképes ábrázolása, az adott hely feletti oltalmat jelenti. December 27-én köszöntik a magyar falvakban a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e férfinév igen népszerű hazánkban, a János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része: baráti ünneplő alkalom, mikor az ismerősök meglátogatják egymást, és munkaszüneti nap lévén, a terített asztal mellett elszórakoznak. A régi János-napi szokások legjelesebbje - a szokványos János-köszöntők, Jánosolások mellett - a Szent János áldása, más néven Szent János pohaDávid, János és Tamás E három karakteres, a régebbi és a mai magyar névadási szokásokban is jelentős számban használt név. A János és a Tamás neveket uralkodóktól az átlagemberekig sok újszülött fiú kapta, de a legismertebb Dávid is király volt, az ugyancsak sokat emlegetett bölcs Salamon édesapja. nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.” Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, és Tamás is velük. Bár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és ezt mondta: „Békesség néktek!” Azután így szólt Tamáshoz: „Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő.” Tamás pedig így felelt: „Én Uram, és én Istenem!” Innen tehát a kissé pejoratív „hitetlen” jelző. Erre utal a népnyelvben élő „Hitetlen Tamás napja”, mely a december 21-e. Az ország különböző részein, mint például Salgótarján környékén is, ha tehették, e napon vágták a disznót. Az egykori apostol szerepére rácáfolva, a Tamás-napon levágott disznóból származó friss szalonna nem avasodott meg, sőt, ezzel a szalonnával gyógyítást is végeztek. Ugyancsak a Tamásnapi néphagyományokhoz tartozott az is, hogy a falubéli eladósorba lévő leányok végigjárták a település főutcáját és vállukkal jó erősen meglökték a kerítést. Az a porta, ahonnan a lök- dösés hatására határozott kutyaugatás volt a válasz, onnan várhatták a menyecskék a karakán kérőket. A szentek közül a legismertebb és legtöbbet „foglalkoztatott” Tamás, Beckett, aki püspök és vértanú is volt. Róla nevezték el az esztergomi belváros kálváriával ellátott kis-hegyét, illetve kápolnáját. Beckett Szent Tamás 1118-ban Londonban született, apja gazdag normann kereskedő, anyja egy szara- cén emírnek volt a lánya. A Canterbu- ryi egyházmegyében volt pap, majd a király, II. Henrik lordkancellárja lett, és a király megbízta fia nevelésével is. A király feltétlen hívét látta Tamásra, vagyis a szentelt borral való köszöntés, áldomás. Régen a János-na- pon megszentelt borral kínálták azokat, akik hosszú útra keltek, búcsúz- kodtak. Ez volt a „Szent János pohara, illetve Szent János áldása”. A máig is megtartott szokás alkalmat nyújt a vendégségből való búcsúzkodásnál is az utolsó, búcsúpohár elfogyasztására. A régi rítus szerint ezt ülve kell kiinni. Tamás Jelentése: csodálatos, illetve iker. A Tamást leggyakrabban szintén a Bibliából ismert „hitetlen apostol” történetéből ismerhetjük. Az evangélium szerint: „Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívtak, éppen nem volt velük, amikor megjelent Jézus. A többi tanítvány így szólt hozzá: „Láttuk az Urat.” O azonban ezt mondta nekik: „Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és ban, elhatározta, hogy érsekké teszi. Tamás figyelmeztette a királyt, hogy mint érsek a király akarata ellen kell sok mindent tennie, ezért meg fog szűnni barátságuk. Mindezt a figyelmeztetést Henrik csak tréfának vette. 1162-ben ellenkezése dacára püspökké választották, ő lett a canterburyi érsek. Mivel az Egyház jogait nagyon határozottan védte II. Henrik király önkényével szemben, először súlyos pénzbüntetésre, majd börtönbüntetésre ítélték. Tamás nem ismerte el bírái illetékességét, ezért a Szentszékhez fellebbezett, ám biztonsági okokból Franciaországba menekült, és ott hat évig száműzetésben maradt. 1170-ben visz- szatérhetett, és a király is kibékült vele. Kapcsolatuk azonban az udvar ármánykodása miatt ismét elmérgesedett. A felbőszült király uszítására zsoldosai 1170. december 29-én az esti zsolozsmáját végző érseket az oltár előtt, papjai szeme láttára ölték meg. III. Sándor pápa 1173-ban avatta szentté. • Pöltl ZoltAn Dávid Jelentése: kedvelt, szeretett, egyesítő. A héber eredet, a történelem legismertebb viselőjének köszönhető, illetve a róla mintázott Michelangelo szobornak tudható be. Valószínű, hogy maga a Dávid név ezért közismert és népszerű. A kedvelt és szeretett jelentés, ugyancsak Dávid, Izrael királyának Isten előtti helyzetére utal. Isten egy egyszerű pásztorfiúból a híres zsoltárok - például a 23-ik - íróját, nemes hadvezért, a zsidó nép kettészakadt országát egyesítő, igazságos királyt formált. Kiválasztott volt a kiválasztott nép fiai között. Dávid, mint pásztorfiú, ember- feletti képességet kapott az Űrtói, hogy legyőzhesse Góliátot, aki Izraelt leigázni készülő ellenséges hadserege leghatalmasabb harcosa volt. Ugyancsak fontos és közismert történet, hogy Dávid király, uralkodása csúcspontján elkövette élete talán egyetlen bűnét, melyből csak komoly veszteségek és a megfelelő bűnbánat útján tudott kikerülni. A történet első része így szól a Bibliában: „Egyszer estefelé, amikor Dávid fölkelt a fekhelyéről, és a királyi palota tetején sétált, meglátott a tetőről egy asszonyt, aki éppen fürdött. Az asz- szony igen szép termetű volt. Dávid elküldött, és kérdezősködött az asz- szony felől. Ezt mondták neki: Betsabé ez, Eliám leánya, a hettita Úriás felesége. Akkor követeket küldött Dávid, és magához vitette őt. Az asszony bement hozzá, ő pedig vele hált, aki éppen azelőtt tisztult meg tisztátalanságából.” Dávid király, hogy csalását takarja, az asszony férjét királyi hatalmát kihasználva a háborúzó csapatok legkeményebb ütközeteinek élére rendelte, hogy így ölje meg. Később, Nátán próféta, aki által az Űr üzen Dávidnak, elment a királyi palotába és rávilágított Dávid bűnére. Dávid egy pillanat alatt meglátta saját bűnösségét, és újra megtért, böjtölni kezdett és megbánva bűnét az Istenhez imádkozott bocsánatért. Ez a történet talán még nagyobb hőssé emelte őt, mint a Góliát elleni küzdelem története, hiszen itt saját magával kellett tusakodnia. Teljesen más mentalitás, de hasonló vehemencia és testiségében is uralkodói jellemvonásokat tükröz például David Copperfield és David Beckham, akik a mai sztárok közül a legkarakterisztikusabbaknak számítanak. Igazi szupersztárok, ahogy egykor Dávid király is volt. János A név jelentése: Isten kegyelme, illetve Isten kegyelmes. A héber, görög, illetve latin eredet ugyancsak a Bibliából lehet ismerős. János evangélista, a szeretet krónikása, a negyedik evangélium, azaz az örömhír egyik krónikása. A János által lejegyzett evangélium a többitől eltérően, a lélek és a szív mélységeibe enged betekintést. A legtöbbet idézett Máté evangélium után Jánosé az, amelyikre a leggyakrabban hivatkoznak a Krisztusi tételek, titkok magyarázói. A néphit is több esetben támaszkoVarga Péter jegyzete ±3 Búcsú 2005-től Az év utolsó napján ki így, ki úgy, de jobbára mindenki megemlékezik a mögötte álló hónapokról, mintegy számadást készít. Minek örülhettünk és minek kevésbé, mi sikerült, mi nem és leginkább: hogyan tovább? Szilveszterkor azonban nem csupán visszafelé tekintünk. Ez a nap egyben a nagy fogadkozások, ígéretek napja is. Soha még any- nyian nem szoktak le egy nap például a dohányzásról, igaz soha annyian nem szegték még meg a fogadalmukat január elsején. De nézzük december 30-a históriáját! Szilveszter a Gergely-naptár utolsó napja. Valaha ezen a napon pisztolylövésekkel és harangok hangjával igyekeztek az emberek elüldözni a démonokat és a gonosz szellemeket. A nevét pedig a római származású I. (Szent) Szilveszter pápáról kapta, (jelentése erdei, erdőben élő) aki 314 és 335 között ült Szent Péter trónján, viselte a tiarát és uralkodott az akkori egyház felett. Szilveszter pápa már egy szabad Rómában uralkodhatott, de része volt a Diocletianus-féle utolsó keresztényüldözésnek, sőt, hitvallóként tartották számon. Két jelentős zsinat is esik uralkodásának idejére, a fontosabb talán a 325-ben volt niceai zsinat, amely - bár a pápa személyesen nem jelent meg - az arianus eretnekség kérdésében döntött, és kimondta, hogy Krisztus egylényegű az atyával. E gyűlést úgy is hívjuk, hogy „constantini fordulat”, hiszen elnöke Nagy Constantinus császár volt, ám maga az esemény jelzi azt is, hogy az állam bizony befolyást igyekezett szerezni az egyház belső életében. Szilveszter pápáról írott emlék nem maradt ránk. Tudjuk, hogy ő építtette a Lateráni palota mellé emelt Minden Templomok Anyját, amely a 14. századig volt a pápák székhelye és Szilveszter pápa uralkodásának esztendeiben építették a Vatikáni-dombon a Szent Péter sírja fölött magasodó bazilikát is. Bár valószínűleg Nagy Konstantin császárral nem találkozott személyesen, egy legenda elmeséli kettejük egy csodás történetét. Eszerint Konstantin utolsó keresztényüldözése során büntetésként Istentől súlyos betegséget kapott, leprás lett. Híre ment, hogy a császár gyógyulást csak Szilveszter pápától nyerhet. Konstantin erre Rómába hívatta a pápát, keresztény hitre tért, kibocsátotta a börtönökből az üldözötteket, majd a keresztelő medencében megmerítkezve visszanyerte az egészségét. A császár hálából azonnal törvényeket bocsátott ki az egyház javára és ajándékokkal fejezte ki háláját a gyógyulásért. A kortársak szerint az egyik templom építésénél maga is kapát ragadott, és tizenkét kosárnyi földet szállított el a saját vállán. Boldog születésnapot kívánunk mindazoknak, akik Szilveszter napján látták meg a napvilágot és Isten éltesse e név viselőit, akik pedig fogadalmat tesznek, hogy elhagyják valamely rossz szokásukat, nos nekik kívánjuk Nagy Constantinus alázatát és Szent Szilveszter pápa álhatatosságát! Isten éltesse mindnyájukat!
