Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-31 / 257. szám
2005. december 31., szombat A HÍDLAP hétvégi melléklete 50. szám Szerkesztette: Ámon Adrienn RUÉK 2005 Ismét eljött egy áj év Szilveszter estéjét és éjszakáját mais- hasonlóan, mint régen, de igazodva a mai korhoz - ünneplések és rendezvények ölelik körül. Még ma is él az alábbi mondás: Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is. Ez a nagy fogadalmak ideje, amiket - attól függően, mennyire tartjuk be a magunknak adott szavunkat - ideig óráig meg is szoktunk tartani. A szilveszter és újév talán a leggazdagabb babonákban, még a hitetlenek is „varázsolnak” valamit ezen a napon. Álarcot húznak, hogy elijesszék az óévet magával vivő szellemet, vagy szerencsepénzt tesznek a tárcájukba. Sok családban szokás ezen a napon a szerencsepogácsa sütése. A legjobb nap ez a gazdagságvarázslásra, gazdaggá teszi az új esztendőnket, ha ilyenkor pénzt találunk. A szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét teszünk, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon. A hagyományos ételek fogyasztása is bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást varázsol. A lencse, a bab, vagy bármilyen apró szemes étel fogyasztása szerencsét hoz. A malac előre túrja a földet, vagyis „kitúrja a szerencsét”, sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk a szerencsénket a következő évre. A lábasjószág, csirke, vagy tyúk fogyasztása azonban tilos, mert az hátrafelé rúg, elkaparja a szerencsénket. Ma tilos a mosás, teregetés, mert az valaki halálát hozza. Ma tilos levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból. Azt tartják, a szilveszteri álom beteljesedik, így ne mulassuk át az egész éjszakát, hanem hagyjunk időt egy jósálomra is! Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet. A szilveszter éjjelén megfájduló fog valaminek a halogatását jelöli, amit már nem szabad tovább görgetnünk az új esztendőben. Ma este szokás az ólomöntés, vagy - ez az egészségre kevésbé veszélyes, ám ugyanolyan hatékony módszer - a faggyúöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút, vagy viaszt. Mindkét eljárás azonos. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik, milyen alakot vett fel. Az alakok, formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetíti elénk. Éjfélkor az első óraütéskor elfújják a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtják meg újra (ekkor durran a pezsgő dugója is!). Aki ilyenkor hátra nézve nem látja meg a saját árnyékát, az bizony megrendelheti a koporsóját, a hiedelmek szerint... Távol lévő szerelmesek ilyenkor egy kicsi pezsgőt öntsenek ki a földre - azért ne a háziak féltett perzsaszőnyegére - mielőtt a többiekkel koccintanának, hogy a kedvessel egész évben együtt maradjanak. Egyes hagyományok szerint ez azért is hasznos, mert ha ilyenkor valamit kiöntünk a földre, akkor „dől a lé” egész évben. Ha mindezen szokásoknak eleget teszünk, akkor minden bizonynyal sikerekben gazdag új esztendő vár reánk, s ha mégsem talán elrontottunk valamit... Ettől függetlenül BUÉK! • Varga Péter Dénes Kalendárium Elhunyt József főherceg, napfogyatkozásnak lehettek tanúi az emberek, tűz ütött ki a prímási levéltárban, és újdonságokat vezettek be a postán. Mindezek ebben az évben történtek, természetesen száz évvel ezelőtt. Két újdonság a postán, február 2-án az Esztergom és Vidéke számolt be: „A postaigazgatóság legújabban két olyan találmányt léptet életbe, mely egyrészt a közönség kényelmét szolgálja, másrészt a forgalom lebonyolítását meggyorsítja. Az egyik találmány egy automata, mely ajánlott leveleket vesz fel s azokról vevényt szolgáltat ki; a másik egy levélszállitó lift, amelyet a lépcsőházakban lehet felszerelni. Mind a két találmány magyar ember műve, elmésen van megszerkesztve s a kísérleteket ezekkel már teljesen befejezték. ” „A ’nem dohányzó’ szakaszok megszűnése. Nem mindennapi lakodalomról adott hírt a Szabadság április 19-én. „Lakodalom a fogházban. Az esztergomi járásbíróság fogházában lakodalmat készülnek tartani. Napok előtt egy szépséges cigány leányt lopás vétsége miatt egy hónapi fogházbüntetéssel sújtott a szigorú bíró. Mikor a szép cigány leány kedvese ezt megtudta, nyomban elhatározta, hogy feleségül veszi és ott a cellában esküszik neki örök hűséget, hogy ’a kinszénvédést könynyebb szívvel viselhessé él áz a drága ángy ál, á kit á bíró fégyházrá vetett. ’ Az esküvő napja még nincs meghatározva. ” 1905. június 13-án elhunyt József főherceg. A halálesetről elsőként az Esztergom és Vidéke adott hírt június 15-i számában. A vezércikkben Bertalan Vince méltatta a főherceg érdemeit. „A magyar tengerpart viruló ölén adta vissza Teremtőjének nemes lelkét a nagy Palatínus fia, József főherceg, ki magyarnak születet, magyaron élt és a nemzet rajongó szeretete által övezve, mint magyar halt is meg. (...) Oh királyi vérből származott nemes lélek, mint sajog szivünk a fölött való bánatunkban, hogy köztünk járó hatalmas alakod kiragadtatván elő magyarjaid közül, eltávoztál örökre. (...) Áldás emlékére, melynek zálogául ravatalára tesszük azt, mit hazája után a legjobban szeretett: a virágot." Tűz ütött ki a levéltárban, amely ha éjjel történik, rettenetes nagy kárt okozhatott volna. Erről az Esztergom és Vidéke július 27-i számában a következő olvasható: „Szerdán déli fél 1 órakor nagy riadalom támadt a primási palotában arra a vészes hírre, hogy ég a képtár. Rögtön telephonáltak a tűzőrségnek, mely nagy aparátussal termett ott egy pillanat alatt. A megjelent tűzoltóság csakhamar elfojtotta a tüzet. Szerencse, hogy a tűz nappal volt, s nem éjjel, különben végzetessé válhatott volna úgy az értékes képtárra, mint az irattárra is. A tűz a régiségtárban keletkezett, minek igazi oka, a könyelmű építkezésben keresendő, mivel a földszinti konyha kéménye közvetlen a régiségtár bejáratának ajtó ragasztója mellett húzódik el, mit csak csekélyfalazat szigetel el az ajtóragasztótól. Hogy miképen fogott az ajtóragasztó tüzet, megállapítva még nincs. A kár, ami a régiségekben, állványokban és ajtók megégéséből származott, egy-két ezer korona. ” Napfogyatkozásnak lehettek szemtanúi Esztergom és környékén élők száz évvel ezelőtt, amelyről augusztus 31-én írt az Esztergomi Lapok. „Ritka természeti tüneményben volt részünk a tegnapi nap folyamán. Délután 1 óra 54 perczkor a hold tányérja a napkorong és fölünk közé került és elvonulása alatt a napot körülbelül hét tized részben elsötétítette. A legnagyobb terjedelmű elsötétülés városunkban 2 óra 33 pkor állott be, midőn is a napból sötét üvegen át tekintve csak egy C alakú részlet látszott. Közben irigy felhők borították el az eget és rendkívül megnehezítették a megfigyelést. Az elsötétülés alatt a hőmérséklet észrevehetőig csökkent. Az érdekes tünemény 4 óra 10 pkor véget ért. ” Az év vége felé pedig kiderült, hogy az esztendő során oly sokat szidott rendőrkapitányt leváltják, később az utód személye is biztossá vált. A Szabadság számol be az okokról december 13- án. „Változás a rendőrségénél. Uray István rendőrkapitány rövid napok alatt megválik állásától és mint segédfogalmazó nyer alkalmazást a főispáni hivatalban. A rendőrkapitánynak nem sikerült a közönség rokonszenvét megnyernie és bizony sok támadásban volt része, a mit könnyen elkerülhetett volna, ha szem előtt tartja, hogy nem a közönség van a tisztviselőkért, hanem fordítva. ” • Gál Kata
