Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-29 / 255. szám
4 HÍDLAP • 2005. december 29., csütörtök www.istergranum.hu Hidak helyett csak tervek készültek A schengeni csatlakozás után épülnek meg az átkelők az lpolyon? Üveghegyeket jósolnak a zöldek A betétdíjtól megfosztott pezsgősüvegek többsége a szeméttelepen végzi Folytatás az 1. oldalról így jobban fejlődhetne a gazdaság, csökkenhetne a munkanélküliség, nőhetne a turizmus, a kereskedelem. Németh Péter Mikola a Hídlapnak elmondta: a budapesti székhelyű FŐMTERV Rt. munkatársai, illetve Fábry György hídépítő mérnök egy tavalyi esettanulmányban bemutatta, hogy milyen fontossági sorrendben kéne újjáépíteni a hidakat. A sorrend felállításakor fontos szempont volt az infrastruktúra, továbbá az, hogy hol helyezkednek el a közlekedési csomópontok. Az Ipolydamásd és Helemba közötti határátkelőről már egyszer elkészültek az engedélyezési és a kivitelezési tervek. Az új hídnak A második világháború előtt 47 híd állt a határfolyón, ma ebből csak három üzemel: Szlovákgyarmat és Balassagyarmat, Ipolyszalka és Letkés között, valamint Ipolyságon (ám ez utóbbi csak a felvidéki város központját köti össze a külvárossal). Folytatás az 1. oldalról A döntést Rétság polgármestere, Mezőfi Zoltán belenyugvással fogadta, hiszen a gyárral való kapcsolatuk mindig is kiváló volt. A cég segítségével újították fel a művelődési házat, az óvoda és az iskola tornatermének tető- szerkezetét is. A tíz évvel ezelőtti letelepedésekor a község megfelelő támogatást adott számára, s élhettek azzal a az Állami Kincstár (mint tulajdonos) által lebontatott régi katonai híd nyomvonalán kéne áthaladnia, mert itt haladna egy nemzetközi kerékpárút is. A Vámosmikola és Ipolypásztó közti műtárgy fontossága abban rejlik, hogy Ipolypásztónál Ipolyság, Zselíz és Érsekújvár felé is elágazik az út. A Vámosmikola és Ipolybél közötti átkelőhöz vezető utak megkedvezménnyel is, hogy nem kellett helyi iparűzési adót fizetniük. A cég akkor megígérte, hogy 600 főnek biztosít majd munkát, ezt azonban nem tudták állandóan fenntartani, csak induláskor, amikor 1100 dolgozót alkalmaztak. Az utolsó években ez a szám 300, a mostani bejelentést követően pedig nem egész 200 főre csökkent. • Hatvani Bernadett vannak és járhatóak is. Ipolyvisknél, a szlovák oldalon épségben maradt a híd, így a magyar oldalon Tésa felől, egy hídhoz vezető útszakasz megépítésére lenne csak szükség. Drégelypalánk és Ipolyhidvég között a problémát az jelentheti, hogy a terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park tájvédelmi körzete. További hidak épülnének Kővár és Újkóvár, Őrhalom és Ipolyvarbó, Pőstyén- puszta és Pető, Rárósmulya és Nógrádszakál között. A nyolc híd felépítésének költsége, beleértve az infrastrukturális beruházásokat, az utakat, az ártéri hidakat, a töltéseket, a FŐMTERV Rt. tavalyi költségkalkulációja szerint összesen 3,4 milliárd forintra (azaz 570 millió koronára) rúg. Németh Péter Mikola szerint az ideális az lenne, hogy ha egységes projektet nyújtanának be az Európa Unióhoz, és az unió 50 százalékkal, Magyarország és Szlovákia pedig 25-25 százalékkal járulna hozzá a beruházások költségeihez. • (szép) Ékszertolvaj Oroszlány. Csak a családi ékszerek érdekelték azt az ismeretlen tettest, aki kedden tört be egy oroszlányi házba, a zsákmány értéke közel félmillió forint. Négy év után fogták el Nyitra. Egy 33 éves férfit fogtak el a rendőrök december 25-én a sági határátkelőnél. A kocsi és utasának ellenőrzése közben észrevették, hogy az autó vezetője ellen 2001-től nemzetközi körözési engedély van kiadva. Folytatás az 1. oldalról A kérdés persze, hogy e tekintetben mennyire környezettudatos a lakosság. Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa szerint a pezsgősüvegek esetében az év vége előtti dátum nagyon szerencsétlen. Úgy véli, a döntéshozók megvárhatták volna az új évet, esetleg adhattak volna egy kis haladékot, például, hogy január végéig vissza lehessen a palackokat váltani. Igaz, hogy a régió számos településén már megjelentek a szelektív hulladék- gyűjtő szigetek, a többség azonban még nem ismeri és nem használja ezeket. Szuhi Attila véleménye szerint nem sokan lesznek, akik a pezsFolytatás az l. oldalról Azok, akik első ízben igényelik azt, ingyenesen juthatnak hozzá, akiknek lejárt az igazolványuk, azok az eddigi 50 korona, azaz 350 forint helyett 150 koronáért, azaz 1050 forintért válthatják ki az uniós okmányt. A legrosszabbul azok járnak, akik elveszítik iratukat, mert tőlük egyszeri eset után 3500 forintot, többszöri után pedig 7000 forintot is elkérhetnek. Január elsejétől, a Duna bal partján átlagban 15 százalékkal magasabb összegért juthamak hozzá a vásárlók a cigarettához. Mindez a jövedéki adó emelésének köszönhető, amely által az olcsóbb cigarettafélék csomagja mintegy 7 koronával, azaz 49 forinttal, a drágábbaké [ledig 10 koronával, azaz 70 forinttal emelgősüveget a megfelelő gyűjtőbe dobják majd, mert e tekintetben még nem eléggé környezettudatos a gondolkodásunk. Hozzátette, ezzel ösz- szefüggésben további probléma, hogy sorra vonják vissza a visszaváltható csomagolású italokat, ami miatt viszont hamarosan a műanyag palackok lepik majd el a környezetet. „A szelektív gyűjtők használatáról persze hallottunk pozitív tapasztalatokról is, például Nagymarosról, de van információnk olyan településről is, ahol a lakosok túlzottan használják a szelektív gyűjtőket, vagyis még a háztartási hulladékot is a szigetek mellé teszik” - mondta Szuhi Attila. • 6.K. kedik. Ezzel ellentétben a postai költségek csak kis mértékben emelkednek: egyes küldemények 1-2 koronával, azaz 7-17 forinttal fognak többe kerülni, a csomag küldéséért viszont kevesebbet kémek el. Szlovákiában október végétől folyamatosan emelkedik az energiahordozókért fizetendő összeg, és január elsejétől újabb emelésekre lehet számítani: a földgáz ára várhatóan 5,84 százalékkal, a villanyé pedig 5,02 százalékkal kerül majd többe. A gyógyszerárak tekintetében is várhatóak változások, amelyet sokan a nemrég elfogadott, új egészségügyi törvénynek tulajdonítanak, amelyben megszabták az egyes egészségügyi ellátásokért és a gyógyszerekért kérhető maximum összeget. . -p -a Száz ember kerül utcára Rétságon A TDK gyár leépíti nógrádi üzemét Drágul az élet Szlovákiában is Januártól szinte mindenütt többet kell fizetnünk Kövesdi Károly LAP(SZ)ÉL Nem volt sikersztori Arnold Schwarzenegger, Kalifornia kormányzója a minap nem adott kegyelmet egy gyilkosnak, akit annak rendje-módja szerint kivégeztek. Kalifornia állam törvényei szerint, ahol a gyerekgyilkosokkal nem lacafacáz- nak. Az egykori izomemberre és filmsztárra ezért otthon, Ausztriában úgy megorroltak, hogy na. Lehet, hogy az osztrák útlevelét is elveszik. Még a grazi sportcsarnokról is leszedték a nevét. A hirtelen haragú sógorok ugyanakkor törhetik a fejüket, nem hamarkodták-e el a dolgot, hiszen Arnold a város egyik turisztikai vonzerejét jelentette, Ausztriának meg csaknem olyan „címerállata” volt, mint Mozart vagy a kétfejű sas. A harag okát fölösleges taglalni. Azon is kár meditálni, miért van a világ legszabadabb országában némely tekintetben sötét középkor, és miért tobzódik a balos liberalizmus a keresztényi Európában. Különben is, megvan nekünk a magunk baja, agyaljunk azon. Például azon, hogy itt az év vége, és a Gyurcsány-kormány az idén nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet. Ha csak a fizika törvényeit nem képes áthágni, most már nem is hívja össze. Jövőre meg azért nem óhajtanak szociék máértozni, mert választások lesznek, s azon kell munkálkodniuk, hogyan dugják le a magyar nép torkán az óriási államadósságot és az elmaradt reformokat. Ha összehívnák, asztalra kerülne a nagy, sáros csizma: az állampolgárság kérdése, így hát ismét elmorzsolgattunk egy évet anélkül, hogy ötről hatra jutottunk volna, s mi, határon „túli” (nézőpont kérdése, kinek az innen, kinek a túl) magyarok a magyar kormány ötlettobzódását figyelve hiába várjuk, hogy történjék valami. Mert nem történik semmi, csak a duma egyre parttalanabb. Egy évünk elszelelt, mondhatnánk József Attilával, és nézhetjük a menüettnek álcázott medvetopogást. A magyar kormánynak sikerült elérnie, hogy például Szlovákia is lekörözte Magyarországot, és hamarabb lesz nekünk, szlovákiai magyaroknak eurónk, mint debreceni testvéreinknek. Hogy a reformokat ne is taglaljuk. Ezek után azért meg kellene kérdezni Gyurcsányékat: miért gondolják azt, hogy a szlovákiai magyarok tömegével özönlenének át Magyarországra mézeskalácsházakat enni, ha állampolgárságot kapnának? Elmenne a józan eszük? De hagyjuk. Ne kérdezzünk, hiszen a válaszokat úgyis ismerjük, akkor meg minek kérdezni. Inkább reménykedjünk, hogy a jövő évben olyan kormánya lesz Magyar- országnak, amely visszaad valamicskét a hitünkből. Mert nekünk az a jó, ha erős, fejlődő, hitelképes és szavatartó Magyarországra nézhetünk föl. Vagy át. Ez az év e tekintetben minden volt, csak nem sikersztori. Ha osztrákok lennénk, egyszerű lenne a dolog: nyugodt szívvel haragudhatnánk Arnie-ra, aki ugyan a mi kutyánk kölyke, de idegeneket kormányoz, és idegen sorsok fölött dönt. De így? Csak a kormánybejelentések akadálymentesek? Már követhetetlen a lépések száma, most a fogyatékosokat segítené az esélyegyenlőségi tárca Magyarországon a közintézmények alig egy harmadát lehet segítség nélkül, kerekesszékkel megközelíteni. Eredetileg már tavaly meg kellett valósulnia a teljes akadály- mentesítésnek, januárban viszont az esélyegyenlőségi törvény módosításával 2010-13-ig ütemezik át a határidőket. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) próbaperek sorozatát indította az ügyben, eddig egyetlen jogerős végzés született, természetesen a fogyatékosok javára. Az akadálymentesítésen túl a kormány ígéretet tett fejlesztő iskolák létrehozására, lakóotthonok építésére, új, fogyatékosokkal foglalkozó program kidolgozására, illetve az ápolási díjak emelésére is. Az ellenzék ezzel szemben arra figyelmeztet: az eddigi ígéretekből szinte semmi nem valósult meg. Tény, hogy a szociális szféra normatívái mindezidáig példátlan módon az infláció mértékének megfelelően sem emelkedtek, a kérdés pedig most is csak az volt: a tervezettnél jóval kisebb mértékben csökkenjen, vagy legalább az idei infláció mértékét érje el az állami támogatás összege. A fogyatékosok persze tiltakoztak, demonstráltak az egyházi iskolák, az akadálymentesítés meggyorsítása érdekében petíciót nyújtottak be a kismamák. A mozgáskorlátozottak próbaperei húzódnak, az intézmények pedig pénzhiányra hivatkoznak. A MEOSZ már azt is eredményként könyveli el, hogy bevonták őket az esélyegyenlőségi törvénymódosítás előkészítésébe. „Az ütemezés során megegyezés született arról, mely épületek élvezzenek elsőbbséget, illetve a kormány vállalta, hogy az átalakításokhoz a költségvetésben biztosítja a forrásokat” - számolt be kérdésünkre Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke, és hozzátette: az egészségügyi intézmények akadály- mentesítése a legsürgetőbb. Ameny- nyiben a parlament megszavazza, ezentúl nem kaphat majd új működési engedélyt az a közszolgálati intézmény, amely nem végezte el a kötelező akadálymentesítést. A mostani ügyintézés méltatlan, de az internet sem jelent megoldást, mivel egyrészt még inkább kirekeszti a fogyatékosokat a társadalomból, másrészt a mozgáskorlátozottaknak csak mintegy 2 százaléka fér hozzá a világhálóhoz - fűzte még hozzá Hegedűs. A Fidesz meglehetősen kritikusan értékeli az újabb bejelentéseket és kiemelte: a kormány hat-nyolcezer fogyatékos foglalkoztatására tett ígéretet, miközben 7-8 ezer embert bocsátottak el a munkáltatók. Mátrai Márta, a parlament szociális bizottságának elnöke kérdésünkre kifejtette: megdöbbentő kormányzati stratégiának lehetünk szemtanúi. Gondos időzítéssel mostanában mást sem hallani, mint a fogyatékosok, szegények, betegek és nagycsaládosok megsegítésére tett ígéretekről, de négy év alatt nem történt semmi. Legalább a Karácsonyt tartanák tiszteletben, és ne hitegetnék a legkiszolgáltatottabb embereket - mondta Mátrai Márta és hangsúlyozta: azonnali intézkedésekre van szükség, nem jólhangzó, hosszú távú programokra. Ez tipikusan választási ígérethalmaz, itt nem esélyegyenlőség van, hanem visszafejlődés: a költségvetés rövid időn belül össze fog omlani - jósolta végezetül a politikus. • Sz.H.
