Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-24 / 252. szám
____1 • HÍDLAP • 2005. december 24., szombat Esztergomfelfedezése Maradj veszteg Don Quijote Szépen helyreállított szélmalmok állnak az Alföldön több helyen, Kiskunfélegyházán, a kecskeméti benzinkút mellett, Pusztaszeren, Tiszaújvárosnál és persze Dorozsmán is. Bámészkodó tanúi a technikatörténelemnek, az emberi leleményességnek. Világszerte ismert gépezetek, a hollandiai csempéktől kezdve a görög vitorlás szélmalmokig mindenhol megtalálhatjuk. Ha a kedves olvasóknak szerencséjük volt mostanában Bécsbe autózni, láthatták, hogy a határtól kezdve újkori szélmalmok, szélkerekek beláthatatlan, megszámlálhatatlan sokasága kavarja a levegőt. Az Eua rópai Unió többszörösüket is szükségesnek tartja. Es Esztergom? Száz napig számolhatjuk a szél irányát, kiderül, hogy minden harmadik napon Párkány felől érkezik. A felmérések azt is mutatják, hogy sebessége átlagban 15-20 km/órás. Ennyi elég is lenne meteorológiából. Ez a két érték azt jelenti, hogy az esztergomi szelek zavartalanul, frissen és gyakran érkeznek Bécs irányából, nagyjából a Duna medrét, folyását követve, mintha csatorna vezetné őket. így is van. Az uralkodó szél a legkedvezőbb irányból érkezik, aztán a Pilis hegy mellé szorulva viszi be Óbudára a dorogi áldást. Az Esztergomba, Párkányba beérkező szél így igen alkalmas arra, hogy a bécsi határhoz hasonló szélkerék csapatot dolgoztasson. A feladat igen időszerő is, mert elmaradtunk a természeti, megújuló energiaforrások felhasználásában. Mi jöhetne szóba? Az árapály és hullám erőművek telepítéséről kicsit lemaradtunk, a Pannon-tenger évmilliók óta kifolyt a Kárpátmedencéből. A helyébe kanyargó Duna itt mi- nálunk alsó folyás jellegű, melyre lehetne ugyan vízi erőművet építeni, de nem szabad. Ezt a társadalom hamar felismerte, a politikusok pedig csak 1989-ben. Akkorra bizonyosodott be, hogy a vízügyi lobbi hamis szirénhangja töménytelen mellébeszélés és csúsztatás keretében tájékoztatták félre a közvéleményt és a döntéshozókat. Mélységesen hallgattak az orosz folyókat meggyalázó alföldi típusú erőművek haszontalanságáról sőt kártételéről. A megélhetési vízügyesek viselkedése mérhetetlen költségekbe verte az országot, míg a társadalom a rendszerváltoztatás lendületével a Dunaszauruszra is nemet mondott. Igaz, hogy a szépséges Mária Valéria hidunk azért lett olyan púposka, hogy a duzzasztott vízen érkező hajók is átférjenek majd alatta, de ez mára csak történeti mementó, ami figyelmeztet az írástudók felelősségérre és felelőtlenségére. Egyszóval: a Dunát hagyjuk ki a megerőltetésből, nem erőműnek teremtette az Isten. Mi jöhet még szóba? Beszélik, hogy a busmanoktól megtisztított afrikai fű igen alkalmas megújuló energiaforrás, gyorsan nő, elégethető, hasonlóan szolgál mint az évszázadok óta felhasznált szalma. Szerethetőnek látszik. A napenergia felhasználása áram vagy hőtermelésre nem ördöngösség, az esztergomi ferences kollégium déli tetőzetén az ország legnagyobb nap- kollektorában tekereg a vízmelegítő csőkígyó. Visszaérkeztünk Don Quijote ősi ellenségéhez, a szélmalmokhoz, szélkerekekhez. A táti és a párkányi síkságok rendkívül alkalmasak a telepítésre, a szélirány szélerősség és a zavartalan áramlást biztosító sima előterep szerencsés adottság. Telepíteni lehet. Milyen szerkezetről is lenne szó? Mára az energiatermelő szélkerék harmadik generációját gyártják. Egy-egy kerék mérete óriási, talán nem is nő tovább. Az oszlop 80 méter magas. Oka ennek, hogy ilyen magasban már zavartalanul nyargal a szél, nem fékezik a földi fák, épületek. A hatalmas légcsavarokat a repülőmérnökök hada kísérletezte ki, maradt három karcsú toll, egyenként 45 méter hosszú. Ha forogni kezdenek 6300 négyzetméteres kört takarnak le. Ez irtózatos nagy terület, hiszen a Széchenyi tér alig nagyobb, 900 négyzetméteres. A lapátok friss szélben percenként harmincszor is körbejárnak, ilyenkor a csúcsuk már több mint 500 km-es sebességgel halad. A lapátok csúcsa egy körbefordulás alatt majdnem 300 métert tesz meg. Ezek a hatalmas méretek teszik lehetővé, hogy egy-egy torony nagyjából 2600 háztartás számára elegendő villamos energiát termeljen. A gépezet eladható áramot termel, a város (beruházó) bevétele ennek az áramnak az eladási ára. A telepítés költsége 7-8 év alatt térül meg. Nagyjából arról van szó, mintha minden torony helyén egy- egy olajkút állna. A széltorony telepítés költsége egyre csökken, pár éven belül szinte megfeleződött, mert a gyártók mind olcsóbban kínálják a tornyot. Az Európai Unió a kiemelten támogatott kívánságai között szerepelteti a megújuló energiaforrások hasznosítását. A szélerőművekre vonatkozó elvárása, hogy az energia- termelés hat-tíz százalékát ezektől várja tíz éven belül. Nemrég zajlott le Pozsonyban egy megbeszélés, amelyen a határokon átnyúló közös magyar-szlovák pályázati lehetőségekről volt szó. A szélerőművek telepítésének útja- módja az, hogy egyéves „magasponti” szélmérést kell végezni a kiszemelt helyen. Ennek az előmunkálatnak költségeire is lehet pályázni. A mérőberendezéssel az Ister-Granum Euro- régió területének célirányos adatbázisát pár év alatt össze lehet gyűjteni. Természetesen a meteorológián kívül több más telepítési szempontot is mérlegelni kell. Ide tartozik a Bazilika zavartalan látványa vagy például a repülőtér új kifutópályájának zavartalansága. A gépek felállítása megváltoztatja a táj látványát. Támogatói és ellenzői lesznek e változásnak. Amit építeni akarunk, az egy modern szélmalom. Mindég is része volt a magyar tájnak. A repülésről és hajózásról tudjuk, hogy mindkettő esztétikai kategória. Amely repülő, hajó nem szép, az nem is jó. A csodálatos finomsággal, arányokkal és hasznossággal létrehozott szélkerék önmaga is egy technikai műalkotás. Megjelenésével békés hasznosságot áraszt. A kellő helyre telepítve megnyugtató bizonyosságát adja: van aki égetőművet telepít Dorog nyakára, van aki ártalmatlanul hasznos szélkereket. Szundikálj Szancso Panza, legelésszél Rozinante, Kegyelmed Don Quijote pedig ne hegyezze lándzsáját a szélmalom lapátjai ellen, mert azok úgyis tizenkét emelet magasságban suhannak el a mező fölött. • Kolumbán György v A költőóriást idézte meg az Esztergomi Klubszínpad Párbeszédek címmel drámát mutattak be József Attiláról Az Esztergomi Klubszínpad társulata két nappal a bemutató előtt már egyfajta nyugalommal készül az utolsó előtti próbára. A művelődési ház színháztermében tompa csendben ülünk, a színpadi fények sem árulkodnak még egyelőre a pénteki premier feszültségéről. Bakai „Csücsök” Ferenccel, a darab rendezőjével beszélgettem az üres zsöllyéknél.- Megjelennek-e a te értelmezésedben azok az irodalomtörténeti, újonnan felfedett részletek, melyeket eddig nem ismert a közönség József Attiláról?- Minden nagy és zseniális emberről kiderülnek olyan részletek, amelyek a hétköznapi emberek, a rajongók nem tudnak. így van ez József Attilával is. Soha nem fogjuk persze megtudni a teljes igazságot, de azok a legújabb kori vizsgálati eredmények, a legfrissebb kutatások által előásott dokumentumok nem rengetik meg József Attila géniuszát, hanem megerősítik azt. Ezekből a nemrég publikált, a költőről szóló anyagokból az derül ki, hogy a zseni minden körülmények között zseni tudott maradni. Ezt a vonalat is megtalálja majd a közönség a mi értelmezésünkben átírt darabban.- Fény derül a költő viharos szerelmi történeteiből valami újra, vagy megtudhatunk újabb adalékokat a kommunista párttal való ugyancsak vitatott előjelű kapcsolatáról?- Ez az O Nagy Zoltán által megírt dráma az említett friss, és persze a régebbi irodalomtörténeti dokumentumok alapján született. O Nagy, az író nem sokat tett hozzá. A színdarabban lévő dialógusokat az eredeti levelek alapján írta meg. Az külön fantasztikus szerintem, hogy ez a dialógusrendszer színházszerűvé tud válni. Pontosan ezért lett a színpadi verzió címe Párbeszédek. A kérdésre válaszolva pedig elmondhatjuk, hogy igen, ezekből a részekből is kiderül a költő szerelmeinek története, és felsejlik a párttal való kapcsolatának eddig talán nem annyira ismert néhány részlete. Terveink szerint a közönség olyan pluszt fog kapni, amely csak ebből a változatból tudható meg.- Mennyire drámai a nehéz sorsú József Attila életét bemutató darab?- Annyira drámai, hogy nem csak egy ponton válik súlyossá a történet. Drámaiságában kiemelkedőnek látom a Gyömrői Edittel folytatott párbeszédéből kivilágló eseményszálat, vagy ugyanilyen feszültséggel terhes a Flórával való találkozásainak, illetve a Flóra, mint szerető és Jolán, mint a költő testvérének párbeszéd verziója is.-Az új darab bemutatóján egy lényegesen friss társulattal találkozhat a közönség.-Igen, a mostani klubszínpadosok a Vitéz János főiskola diákságából verbuválódtak nagyrészt. Mellettük természetesen van egy-két korábbi klubszínpadi tag, akikkel például a Molnár Ferenc vígjátékban, az Ibolyában találkozhatott a publikum. A premier napján aztán, kellő közönség, és a darab eredeti dokumentum-összeállításának szerkesztője, írója, O Nagy Zoltán is megjelent. A színpadra állítás és az első előadás között eltelt két és fél hónap láthatóan elég volt, hogy a rendező, Bakai „Csücsök” Ferenc és O Nagy Zoltán dramaturg elképzelései maximálisan megvalósuljanak. A Többségében az esztergomi tanítóképző főiskola amatőr színjátszói közül felállt társulat az előadás végén a közönség tapsától kísérve fejezte be alakítását. A költő szerepében, az ugyancsak főiskolás diák, Bakos Norbert, a további szerepekben pedig Tácsik Zsófia, Tóth Éva, Bán Rita és Bíró Nóra volt látható. Bakos Norbert intuitív és megkapó szerepformálása, már a premier első perceiben bűvkörébe vonta a közönséget. A színdarab befejeztével Bakai Ferenc rendező elmondta, hogy szerinte semmit sem szükséges változtatni az előadáson. Ezt azzal kapcsolatban állapította meg, hogy a színpadi művet, az ünnepi időszakot követően, január 15-e után ismét bemutatják Esztergomban. : íéMáÉÉÉÉÉiMÉiMÉÉMéűMéi: -: ' i A** Paskai László bíboros karácsonyi üzenete Karácsony ünnepén szeretettel köszöntöm a Hídlap Olvasóit! Az esztendőnek a legbensőségesebb és legkedvesebb napja és ünnepe a Karácsony. Együtt van a család, egymásnak tudnak örülni, a szeretetnek a jeleit mutatják meg az ajándékozásban és a külső életnek a ritmusa elcsöndese- dik. Ilyenkor arra gondolunk, milyen jó volna, ha ez a hangulat, ez a szeretet, ez a belső békesség továbbra is meg tudna maradni. Persze az élet próbának tesz ki bennünket, jó, hogy legalább Karácsony napján át tudjuk élni a szeretetnek, békességnek ezt e belső lelkületét. Tehát Karácsony ünnepén nem kerülhetjük meg azt, hogy a gyökerekre is tekintsünk, ahonnan elindult az ünnep. Kereszténységtől indult el, és a kereszténységnek a lelki tartalmából alakult ki az, amit ma az országban mindenütt meg tudunk ünnepelni. Karácsonykor Jézus Krisztus születésére emlékezünk, Jézus Krisztus születésére gondolunk. Es a hívő keresztény ember meglátja Jézus születésében az Istennek emberek iránt való szeretetét. S tulajdonképpen ez az a gyökér, amelyikből a hívő keresztény lélek táplálkozik a szeretetnek a szellemében. S itt megemlíthetem azt, ahonnan ered Karácsony ünnepének a külső jele is, a Betlehem-állítás. Szent Ferenc volt az, aki felállította először azt a Betlehemet, amilyet mi is szemlélünk minden templomban, sőt nem egy otthonban is. S ennek az indoka az volt, hogy testi szemével láthassa Istennek a nagy szeretetét az emberek iránt, hogy Megváltót, Üdvözítőt küldött nekünk, éspedig emberi formában. És ez volt Szent Ferenc lelkében is az örömnek a nagy forrása, és a keresztény embernek a lelkében is a nagy öröm forrása, hogy megszületett a Megváltónk. A hívő keresztény ember éppen ebben a szemlélésben ismeri föl a keresztény életnek egy másik vonását, hogy mindnyájan Isten gyermekei vagyunk. Hát, ha Isten gyermekei vagyunk, testvérek vagyunk, kell, bogy egymásnak segítsünk, kell, hogy mint testvérek a másik javát is tudjuk keresni. És ilyen formában a keresztény szellem, éppen Karácsony ünnepén azért azt éli át, hogy az önző érdekek szolgálata és keresése mellett tudja észrevenni a másik em- berelesettségét is, tudjon rajta segíteni Jézus Krisztus nevében. És ez a mai időben is lehetséges, egyet hadd említsek csak: mindenki előtt bizonyára ismert, Teréz anyának a személye, aki éppen ezzel a szeretettel fordult a legnyomorultabbak, a legszegényebbek felé. Itt Magyarországon is folytatják, végzik ezt a tevékenységüket. Ilyen fortnában gondoltam a Karácsony ünnepének az eredetére is, a hívő ember így tapasztalja meg magában a Karácsony üzenetét, és kap erőt Krisztustól arra, hogy tudja mindezt teljesíteni. Ennek a szemlélése odahaza a családi otthonban azok számára, akik elmennek templomba, az ottani szemlélés adjon indítást, adjon erőt, hogy amit átélünk Karácsony ünnepén, folytatódjék Karácsony után is legalább egy kicsi formában az önös önérdek keresése mellett tudjon a szívünk megnyílni a másik ember felé is, tudjuk meglátni a másik emberben a testvért, és közösen tudjunk az igazi emberségben megerősödni. Ezekkel a gondolatokkal kívánok valamennyi olvasónak, de Esztergom egész városának is Isten áldásában bőséges Karácsonyt, lelkűkben igazi szeretetet és békességet, s Isten áldása kísérje az életüket, hogy Karácsonynak a szelleme és a lelküle- te a maga gyümölcsét is meg tudja teremni mindegyikünk lelkében, egész közösségünknek a javára. A Jó Isten áldása kísérje Karácsony Ünnepét. • Pöltl ”Oxi” Zoltán
