Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-17 / 247. szám
4 HÍDLAP • 2005. december 17, szombat www.istergranum.hu Duna rehabilitáció: mossa kezeit a kormány Jövőre sem jut pénz a dunai mellékágak karbantartására Folytatás az 1. oldalról A kőszórások között a víz eleinte átjut, majd az iszap gáttá tömedékeli az így kialakult töltéseket, és a mellékágak fokozatosan feltöltődnek. Azóta már létezik olyan megoldás, melyben a környezetbarát hajózás, és a part mentén élők igényeit is kielégítő ökológiai rehabilitáció is megoldható. A tennivaló tehát az lenne, hogy a múlt hibáit kijavítsuk. A rehabilitációhoz, és annak tervezéséhez pénz kell, de természetesen sokkal kevesebb, mint amekkora értéket elveszítünk, ha nem cselekszünk időben. Az utolsó haláltusájukat vívó közel száz dunai mellékág megmentése nem történhet meg állami beavatkozás nélkül. Éppen ezért volt örvendetes tény, hogy a Duna Kör és a Duna Településszövetség kérésére a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetése Duna-programot illesztett be a 2007-2014-es Nemzeti Fejlesztési Tervbe. Ennek központi eleme volt a dunai mellékágak helyrehozásának 18 milliárdra becsült összege. S még ennél is fontosabb volt az a mintegy 500 milliónyi tervezési, előkészítési összeg, amelyre a Duna menti ön- kormányzatok, így Esztergom is pályázhatott volna, hogy rehabilitációs terveket készíthessen - tájékoztatta laNyolcadszor csapnak össze a képviselők A Magyar Koalíció Pártjának válogatottja is pályára lép Ma reggel kilenc órakor útjára indul a labda a muzslai sportcsarnokban, ahol a képviselők alkotta csapatok küzdenek meg egymással. Az esemény fővédnöke Duka Zólyomi Árpád, az MKP parlamenti képviselője. A muzslai Karácsony Kupán öt ön- kormányzat - Pilisszentlászló, Kápol- násnyék, Nyergesújfalu, Muzsla, Mogyorósbánya - csapata találkozik egymással. Rajtuk kívül pályára lép a Rákóczi Szövetség együttese, a pozsonyi nagykövetség csapata (ebben a gárdában lengyel és svájci nagykövetek is mezt húznak) és a Magyar Koalíció Pártjának válogatottja. Drapák Károly, Muzsla polgármestere a focitomát illetően elmondta, hogy idén már hetedik alkalommal rendezik meg a teremlabdarúgó kupát, melynek győztese egy vándorkupát vihet haza. „Esélylatolgatásban nem bocsátkoznék, tavaly a Rákóczi Szövetség együttese vihette haza a vándorkupát, meglátjuk idén hogyan teljesítenek” - mondta Drapák Károly • (hajdú) LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián Látlelet a gödör aljáról Attól tartok, hogy meglehetősen erős túlzásba bocsátkoznék, ha azt írnám, hogy az ország izgatottan várja a magyar labdarúgó válogatott dél-amerikai túráját. Továbbmenve, valószínűleg az is pimasz füllentés lenne, ha arról beszélnénk, hogy a magyar labdarúgásban dolgozók feszült figyelemmel lesik a híreket a tengerentúlról. Mindennél csak az lenne merészebb és szemtelenebb állítás, hogy a címeres mezt viselő, még a legvehemen- sebb honi drukkerek által is csak részben ismert labdarúgók az esélyesei az Antiqua és Barbuda elleni összecsapásnak. A két pöttömnyi sziget alkotta ország neve is csak sokadik olvasásra megjegyezhető, és igazán elvakult sportszakembernek kell lennie annak, aki meg tudja nevezni akárcsak egy, nemzetközi szinten lejátszott mérkőzését a törzsi válogatottnak. Pedig akadt ilyen, nem is kevés és nem is unalmas: első világbajnoki selejtezőjükön például Trinidad és Tobago gárdája ellen játszottak gólzáporos mérkőzést, amelyből a trinidadi válogatott került ki jobban, 11-1-re verve ellenfelét. Azóta persze sok minden történt, az akkori győztes például egyre több sikert ért el, olyannyira, hogy Magyarországon is felfigyeltek rájuk: májusban éppen ellenük játszik majd válogatottunk. De ne ugorjunk ekkorát a szigetvilágban, maradjunk tehát Barbudánál vagy Antiquanál, kinek hogyan tetszik, amely szigetek mozgásképes összlakossága beférne a Puskás Ferenc-stadionba, talán még a felső karéjok megnyitása nélkül is. A hetvenezres népességű ország számára minden bizonnyal nagy szó, hogy a magyar csapatot láthatják vendégül, ha másért nem, akkor azért, mert arrafelé állítólag még mindig ritkán fordul meg fehér ember, és ezzel egyáltalán nem kívánom megbántani az egyébként tisztességes munkából - főként halászatból élő - barbudai tizeneggyet és rajongóikat sem. Szó mi szó, visszakanyarodva az eredeti gondolathoz: ez ellen a csapat ellen sem mehetünk biztosra, mi több, a hazai sportújságírók és szakemberek többsége meg sem próbált jóslatokba bocsátkozni a mérkőzést megelőzően. Nem csoda, a Dél-Amerikában turnézó magyar csapat névsora alig valamivel cseng ismerősebben, mint a vasárnapi ellenfeléé. púnkat Droppa György, a Duna Kör j elnöke. Aztán a tárcaközi egyeztetésekre a Duna-program elemei már csupán „partfalmegerősítés és mellékág-rehabilitáció” címszóval kerültek bele, majd végül a Duna mellékágak helyrehozása, már nyomokban sem maradt meg az 500 milliós előkészítési, tervezési pályázat kiírásában. A megmaradt partfalmegerősítés árvízvédelmi célokat szolgál, tehát a vízügyi vezetés újra csak hagyományos feladataira koncentrál, a rehabilitáció úgy látszik, csak a Duna mellett élőknek lenne fontos. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a pá- ; lyázatból azért maradtak ki a mellékágak, mert időközben elindult egy, a holtágak helyreállítását szolgáló projekt, melybe a tervek szerint a Du- na-programból kihagyott elemek is bekerülhetnek. A pályázat részleteiről jelenleg szakértői egyeztetések zajlanak, j Tehát az sem biztos, hogy a követ- I kező projektbe egyáltalán bekerül-e a mellékágak problémája. így marad- : nak az eddig üresnek bizonyuló ígér- | getések, szép szavak, miközben egyik | legnagyobb kincsünk, a Duna folya- j matosan pusztul. • Pálovics Klára Magyar Ház épül Galánta. Jövő nyárra készül el a Magyar Ház Galántán, a Pázmány Péter Alapítvány megbízásából, a Csema- dok-alapszervezet székházának udvarán. A ház á tervek szerint a város és a környező falvak kulturális szervezeteit, művészeti, népművészeti csoportjainak működését segíti. Próbatermek, konferenciaterem, könyvtár, galéria kap helyet majd az új épületben, illetve lesz két-három vendégszoba is. A beruházás két lépésben, mintegy 12 millió koronából valósul meg, a tervek szerint 2006 júliusában adják át. Embercsempészeket fogtak Letkésnél A megáradt, jeges Ipolyon próbálták átjuttatni a négy kínait Folytatás az 1. oldalról A határsértők elfogását követően a járőrök megtalálták az embercsempészeket is, akik ahelyett, hogy elhajtottak volna a helyszínről, egy letkési presszóban akarták megünnepelni a sikeres csempészetet — vesztükre. A határőrök ugyanis a hőkamerával követték a két jármű mozgását, és az esetet követően néhány perccel letartóztatták az éppen koccintani készülő két szlovák állampolgárságú embercsempészt. A két szlovák járművezető ellen - akik valószínűleg szabadlábon védekezhetnek majd - Magyarországon indítanak bírósági eljárást ember- csempészés miatt. Az alezredes arról egyelőre nem tudott nyilatkozni, hogy mennyit kértek a kínaiaktól a csempészek, és hogy ez volt-e az első hasonló ügye a két szlovák férfinak. • B.K. Váratlan vizsgálat a tojástermelőknél Kartell-gyanú miatt bejelentés nélküli szemlét tartott a versenyhivatal Néhány napja öt tojástermelő, értékesítő vállalkozásnál és két szervezetnél tartott bejelentés nélküli razziát a versenyhivatal, mert kar- tell-gyanú merült fel velük kapcsolatban, azaz vélhetően egyeztették áraikat. A hír igaz, egyeztették, ám ehhez szerintük joguk van, ugyanis nem utolsósorban ezzel a céllal jött létre a Magyar Tojás Tojásértékesítő Kft, melynek alapító tagja a Gyermelyi Tojás Rt. is. A Gazdasági Versenyhivataltól nem sikerült megtudnunk semmit az akció körülményeiről, indokairól és várható eredményéről, mert mint mondták: folyamatban lévő ügyről nem adnak ki információt. Baráth Erika szóvivő csak annyit árult el, hogy a versenytörvényben rögzített jogukkal éltek és 180 napig vizsgálhatják az ügyet. Amennyiben a jogalapot nem is vitathatnák az érintettek, az eljárás módszereit mindenképpen méltatlannak tartják. „Szabályos házkutatást tartottak egy bírósági végzést felmutatva, de úgy, mintha az ötvenes években lennénk” - mondta Bokros Zsigmond, a Gyermely Rt. elnök-vezérigazgatója, aki egyben a Magyar Tojóhibridtenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke is. Ö természetesen teljesen másképp értelmezi a kartell-gyanú vádját, mint a hivatal. A Magyar Tojás Tojásértékesítési Kft.-t hét termelő kifejezetten értékesítési tömörülésként hozta létre, működésük szerves része az árak egyeztetése, de ez nem minősül kartellnek. Az ugyanis eredendően titkos egyezségeken alapul, ebben az esetben viszont nyílt információcseréről van szó, mind külföldi partnereik, mind a baromfiforgalmazók elküldik heti rendszerességgel az áraikat. A vállalkozás egy hasonlóan működő osztrák cég mintáját követi, de hasonló összefogás több európai államban bevett forma. Valahogyan meg kell védeniük a magyar piacot, ha már a nyitott határok nem adnak más lehetőséget - hangsúlyozta Bokros Zsigmond és hozzátette: a szlovák és lengyel tojásdömping ellen csak ilyen tömörülés veheti fel a versenyt. A gyanú és az eljárás viszont még véletlenül sem jelenti azt, hogy a kartell-vád megalapozott, ez talán csak fél év múlva derül ki. Amennyiben azonban a végeredmény elmarasztaló lesz, az érintettek bírósághoz fordulnak - szögezte le végezetül az igazgató. • Sz.H. Elsorvadhat a magyar gyümölcs- és zöldségtermesztés A külföldről jövő, ellenőrizetlen és kétes minőségű termények ellehetetlenítik a hazai termelőket A magyar zöldség-gyümölcs piac az utóbbi években számos nehézséggel nézett szembe. Először kaput nyitottunk a beáramló külföldi áruknak, majd az igénybe vehető támogatásaik is elfogytak, s a hazai termékekre vonatkozó szabályok és előírások is szigorodtak. Utóbbiak viszont a külföldi termékekre nem vonatkoztak, így azok enyhébb rostán átszűrve kerülhetnek a piacra. A mezőgazdaságot érő első csapás az Európai Unióba való belépésünk okozta határnyitás volt. Ennek következtében ugyanis az EU határain belülről érkező termékek esetében elfogadták más országok minőség ellenőrzési adatait is. Akkor az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tiszte volt a vizsgálat, amit viszont csak az Európai Unión kívülről érkező termékek vagy a magyar termékek esetében végezhettek. A szinte feleslegessé váló magyar ellenőrzés minden más környező országéhoz képest szigorúbb volt, de ahogy beléptünk az unióba, leomlottak a határok és ma már szinte csak olyan árut kapunk, melyet az ÁNTSZ nem ellenőriz. . A vizsgálatok természetesen nem szűntek meg teljesen, inkább csak átalakultak. A zöldségek és gyümölcsök esetében például ma már nem az ÁNTSZ, hanem a Magyar Növény és Talajvédelmi Szolgálat végzi azokat. Ennek során kettős ellenőrzést folytatnak, tudta meg lapunk Darabos Jánostól, a Komárom-Esz- tergom megyei szolgálat vezetőjétől. Ennek során évközben szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek a különböző kereskedelmi egységekben. Megvizsgálják, hogy az adott gyümölcsön vagy zöldségen fel van-e tüntetve a származási helye, és az megegyezik-e a szállítólapon feltüntetett adatokkal; ellenőrzik, hogy milyen osztályba sorolták az adott terméket, s az fel van-e tüntetve rajta vagy a csomagoláson. Második szűrőként a növényvédő szerek mennyiségének ellenőrzését látják el, melyet éves mintavételi terv alapján végeznek. A kereskedelmi egységekben mintát vesznek a termékekből és a laboratóriumban megvizsgálják, vajon van-e kimutatható növényvédőszer a vizsgált gyümölcsben vagy zöldségben, s ha bármilyen hiányosságot tapasztalnak, 50 ezertől több százezer forintig terjedő bírságot szabhatnak ki. „A vizsgált magyar termékek minőségével ritkán van probléma, s akkor sem a növényvédőszerek miatt. Inkább az fordulhat elő, hogy nem helyes osztályba sorolást tüntetnek fel a csomagoláson, vagy a származási hely nem egyértelmű” - jelentette ki Darabos János. A Budapesti Nagybani Piac üzemeltetési vezetője, Kékesdi Tibor lapunknak elmondta, hogy ők igyekeznek elkerülni minden olyan helyzetet, amikor valaki nem megfelelő tanúsítványokkal akar árusítani, de jelentősen megnehezíti helyzetüket, hogy a korábbi évek gyakorlatával ellentétben már nincsen ellenőrző állomás a piac területén. Hogy a szabálytalanságokat mégis kiküszöböljék az ellenőrök rendszeresen látogatnak ki a piacra, ahol szúrópróbaszerűen vizsgálják meg a különböző árusok, különböző termékeit. A Zöldség-Gyümölcs Terméktanács és Szakmai Szervezet főtitkára , Lux Róbert szerint a magyar termelőknek elsősorban nem az a problémája, hogy az áruházláncokban nem lenne igény a magyar árura, hanem inkább azt nem tudják megoldani, hogy 6-8 héten keresztül folyamatosan szállítsanak árut, mint ahogy azt az áruházláncok igényelnék. Tehát nem a termelékenységükkel, hanem a folyamatos szállítási képességükkel van a baj. „A magyar zöldség-gyümölcs termesztőnek arra van szüksége, hogy piacra jusson az áruja és az állam ezt segítse. Hiszen nem olyan gazdag az ország, hogy 20 százalék agrártermelést, 25 százalék agrárex- portos zöldség-gyümölcs ágazatot elhanyagoljon. Ezért szükség lenne a felzárkóztatásra, ehhez pedig barátságosabb szabályok kellenek.” - jelentette ki a terméktanács főtitkára. • Hatvani Bernadett
