Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-12-14 / 244. szám

2 www.esztergom.hu • HÍDLAP • 2005. december 14., szerda Gyalázatos az egészségügyi büdzsé-tervezet (H) Gyalázatos a jövő évi költségvetés egészségügyre vonatkozó része - jelen­tette ki a Magyar Orvosi Kamara elnö­ke kedden, Debrecenben. Eger István sajtótájékoztatóján elmondta: a 2006. évi költségvetésben 100 milliárd forint­tal kevesebbet kap a magyar egészség­ügy, ami azt is eredményezheti, hogy a jövő év utolsó havi egészségügyi illet­ményeire már nem lesz elegendő pénz. Szerinte 40 milliárd forinttal több pénzre lenne szükség a működéshez. Módosítaná a választási törvényt az MDF (H) A választási eljárási törvény módosí­tásáról nyújtott be törvényjavaslatot az MDF kedden az Országgyűlésnek - közölte sajtótájékoztatóján Dávid Ibo­lya pártelnök. A javaslat a kampányfi­nanszírozással kapcsolatos kérdések rendezésére irányul. A pátvezető hangsúlyozta: a korrupció gyanúja is távol kell, hogy álljon a parlamenttől. Megosztottan, de jól élünk? (H) A magyaroknak soha nem ment olyan jól, mint most, ez azonban nem­igen hűtötte le a belpolitikai kedélye­ket, és a következő választások előtt várt „ronda” kampány egyes megfi­gyelők szerint károsíthatja az ország külpolitikai és befektetői megítélését - olvasható a Financial Times hétfői szá­mában közölt Magyarország-mellék- letben. A brit üzleti napilap elemzése szerint a veszélyes egyensúlytalanság­ok ellenére a magyarok átlagosan job­ban élnek, mint bármikor. Ugyanakkor a politikai rendszer a jelek szerint nem képes kitömi „belső megszállottságá­ból”, csak éppen Magyarország most már az EU keretein belül működik, és sokkal többen fognak felfigyelni arra, ami itt történik, olvasható a lapban. Kitüntetés Jozef Gönczölnek (SK) A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományo­zott Sólyom László magyar államfő a szlovák vámigazgatás főigazgatójának. Jozef Gönczöl az elismerést a két or­szág vámkapcsolatainak elmélyítésé­ért és a szakmai együttműködés fenn­tartásáért kapja. A főigazgató ma, a pozsonyi magyar nagykövetségen ve­szi át a tisztikeresztet. Közel ezer fegyvert adtak le (SK) A szlovák rendőrség által áprilisban indított fegyverleadási akcióban eddig 967 fegyvert adtak le a lakosok. Az ak­ció célja, hogy Szlovákiában minél ke­vesebb ember rendelkezzen illegális fegyverrel. A múlt héten a beszterce­bányai járásban 17, a kassaiban 10, a pozsonyiban 9, míg a trencséni járás­ban nyolc fegyvert adtak le. Lengyelország ellenzi a brit EU-büdzsé javaslatot A lengyel kormány elutasítja az Eu­rópai Unió 2007-2013-as keretköltség­vetésére benyújtott brit javaslatot - is­mételte meg a lengyel miniszterelnök keddi rádiónyilatkozatában. Kazi- mierz Marcinkiewicz a közszolgálati rádiónak nyilatkozva elmondta: nem lesz költségvetés, amennyiben a hé­ten Brüsszelben rendezendő EU- csúcson nem fogadnak el módosítá­sokat a brit javaslathoz. Gvurcsány a kormányok felelősségéről beszélt A büdzsémódosításról szavazott a Ház A képviselők nem támogatták a költségvetési bizottság indítványát Az Országgyűlés kedden - a na­pirend elfogadása után határozott a 2006. évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott mó­dosító indítványokról. A Ház 195 igen szavazattal, 130 ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadta a kormány által támogatott módosító javaslatokat - azok kivételével, amelyekről a frakciók külön szava­zást kértek. A voksolás előtt Veres János pénz­ügyminiszter a kabinet álláspontját ismertetve elmondta: kormányzati támogatást kaptak azok a módosító javaslatok, amelyek csökkentik az ön- kormányzatok számára kötelező tar­talékképzés mértékét. Ugyancsak tá­mogatja a kormány a 9,5 milliárd fo­rint átcsoportosításáról szóló költ­ségvetési bizottsági indítványokat. Ebből az összegből az 500 fő alatti te­lepülések részesednek a bölcsődékre, valamint az 1500 fő alatti települések az alsó tagozati iskolai oktatásra, kol­légiumokra, kedvezményes étkezte­tésre, kultúrára, közművelődésre. A miniszter beszámolt arról, hogy az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium költ­ségvetésében fejezeten belüli átcso­portosítással biztosítják az úgyneve­zett babakötvény fedezetét 3,8 milli­árd forint értékben, amely túlléphe­tő lesz, mivel - remények szerint - az eddigi előrejelzéseknél több gyermek is születhet 2006-ban. A parlament nagy többséggel nem támogatta a költségvetési bizottság indítványát, amely csökkentette vol­na az önkormányzatok államháztar­tási tartalékképzési kötelezettségét. A javaslat szerint, amelyet a kor­mány támogatott, a települési önkor­mányzatoknál és a megyei önkor­mányzatoknál az államháztartási tar­talék a helyben maradó személyi jö­vedelemadó 16,7 százalékáról 5,59 százalékra csökkent volna. A honatyák egyebek mellett meg­szavazták az emberi jogi bizottság ja­vaslatát, amely szerint az Ország- gyűlés hozzájárul, hogy az oktatási miniszter megállapodást kössön az egyházi felsőoktatási intézményt fenntartó egyházakkal arra nézve, hogy az előirányzatok minimum­összegére vonatkozó előírásoktól 2006-ban el lehet térni. Szintén megszavazták a képviselők a költség- vetési bizottság javaslatát. A módosí­tó indítvány a diákigazolványok hallgatói költségtérítésének átválla­lására 350 millió forintot kíván bizto­sítani. Elfogadta a parlament az ok­tatási bizottság javaslatát, amelyben nevesítik a szakkollégiumokat, dok­tori iskolákat, tehetséggondozó mű­helyeket, amelyek a 437 millió forin­tos forrásból a kiemelkedő intézmé­nyi teljesítményük miatt pályázat útján részesülhetnek. Az Országgyűlés jóváhagyta azt a költségvetési bizottsági javaslatot, amely módosította a szociális és gyer­mekjóléti alapszolgáltatások támoga­tását. Az elfogadott indítvány rögzíti: az 500 forint/fős fajlagos összegű hoz­zájárulásra az az 1-2000 lakosságszá­mú települési önkormányzat jogosult, amely köteles biztosítani szociális in­formációszolgáltatást, családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást. Az indítványokról történő zárósza­vazás a jövő heti ülésen történik meg. • KONCZ ENDRE A magukat magyarnak vallókért vállalandó felelősséget emelte ki a miniszterelnök kedden egy rádió­interjúban. Gyurcsány Ferenc a közrádió által felvett nyilatkozatban - Antall József néhai miniszterelnök egykori kijelen­tésével összefüggésben - úgy fogal­mazott: a mindenkori magyar kor­mánynak felelőssége van azokért, akik magukat magyarnak vallják. A kormányfő szerint Antall József ezt a kérdést helyes irányba nyitotta ki, amikor lélekben 15 millió magyar mi­niszterelnökének tartotta magát. Ak­kor sem a Fidesz, sem az MSZP nem értett egyet a kijelentésével - idézte fel Gyurcsány Ferenc. A kormányfő úgy vélte: nem arról szól Magyarországon a politikai vita, hogy az egyik nemzeti, a másik nem­zetietlen, hanem arról, hogy ki mi­ként képzeli el úgy a határon túl élők identitásának, magyarságtudatának megőrzését, támogatását, hogy köz­ben arra is figyeljen: a térségben a sokat veszekedő államok között fenn­maradjon a béke és a biztonság. • (palotás) Óriási probléma a körbetartozás / Újabb garanciatörvény-javaslatot nyújt be a Fidesz A Fidesz még ezen a héten be­nyújtja a parlamentnek munkahely- garancia-törvény javaslatát, amelyet a Matolcsy György vezette csapat dolgozott ki a gazdasági konzultáció tapasztalataira alapozva - mondta az ellenzéki párt elnöke hétfői, bu­dapesti sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor, aki előzőleg az Or­szággyűlésben, napirend előtti fel­szólalásában ismertette az előterjesz­tés tartalmát, kijelentette: lényegé­ben kész a törvényjavaslat. Közölte: a nemzeti konzultáció során kiderült, hogy a legtöbb ember ma munkahe­lye elvesztésétől fél Magyarországon, és napjainkra „az eladósodás óriási méreteket öltött”. A pártelnök hang­súlyozta: ennek az államadósság mel­lett a körbetartozás a következmé­nye, amelyet az általános forgalmi adó be nem fizetése indít be, és a munkavállalókat lehetetleníti el. Az ellenzéki vezető szólt arról, hogy a Fidesz javaslata az állam szá­mára ír elő kötelezettséget a kis- és középvállalkozások, a munkahelyek megvédése érdekében. Mint mondta, javaslatot tesznek a teljesítésarányos áfa-befizetések bevezetésére, katego­rikus törvényi tilalmat írnának elő az áfa-visszatartásra, állami beruházás esetén teljesítéskor az államnak azon­nal fizetnie kellene, létrejönne egy munkahelygarancia-alap a bajba ju­tott kis- és középvállalkozások számá­ra, az európai uniós pályázatokon pe­dig, az állam a mai 25 százalékos elő­finanszírozási arányt megduplázná. A Fidesz világos választ vár Gyurcsány Ferenctől, hogy támo­gat ja-e a munkahely garancia-javasla­tot - jelentette ki a párt frakcióveze­tője keddi sajtótájékoztatóján. Ader János szerint a miniszterelnök Or­bán Viktor hétfőn megfogalmazott javaslatára „pökhendi és semmit­mondó” választ adott, azonban nem teheti meg, hogy úgy csinál, mintha a körbetartozás problémája nem lé­tezne. Batiz András kormányszóvivő az elhangzottakra reagálva azt mondta: miközben a kormányzat már dolgozik egy valós probléma megoldásán, a Fidesz magának ková­csolna belőle politikai tőkét. • (koncz) Zajac privatizálná a kórházakat Rudolf Zajac, az egészségügyi tárca vezetője továbbra is meg van győződve az egészségügyi intéz­mények magánosításának szüksé­gességéről. A júniusi kudarc után második nekifutásra ismét meg­próbálja átvinni az ezzel kapcsola­tos elképzelését. Rudolf Zajac privatizációs kísérle­te a honatyák júniusi elutasító ma­gatartása miatt zátonyra futott. Fél év elteltével azonban ismét megpró­bál híveket szerezni elgondolásának. Javaslatát - amely szerint a kórhá­zakban jegyzett állami tulajdonrész 51-ről 34 százalékra csökkenne - egyelőre csak a kormánytagokkal szándékozik elfogadtatni. Júniusban ez a javaslata nem kapott megfelelő támogatást a parlamentben, és a szakemberek szerint a legújabb kí­sérlete is kudarcra van ítélve. A júni­usi elképzeléséhez képest Zajac je­lenleg nemcsak a kórházakat, hanem részben két biztosítót - az Általános Biztosítót és a Közös Biztosítót - is privatizálná. Egyelőre úgy fest, hogy a tárcavezető a kormánytagok között sem talál meghallgatásra és az ellenzék is egységesen elutasítja privatizációs törekvéseit. Ettől függetlenül Rudolf Zajac gazdasági szempontból megalapo­zottnak tartja elgondolását. „Úgy vé­lem, hogy széles körben, például a Koalíciós Tanácsban meg kellene vi­tatni a javaslatot. Tekintettel a téma komolyságára, nagyon óvatosan kell eljárni, hogy a magánosítással ne le­hessen visszaélni” - mondja Bas- trnák Tibor, az MKP parlamenti képviselője, aki egyébként úgy véli, hogy a magántőke pozitívan hathat­na a kórházak működésére. • (oravetz) Szeretőt tartott a magyar EU-biztos Szeretőt tartott és a nőt több dip­lomáciai eseményen a nejeként mutatta be Kovács László egykori külügyminiszter, az MSZP volt el­nöke - adta hírül elsőként a Napi Ász. A lapnak nyilatkozó Endrényi Éva azt állította: viszonyuk 2000 óta tart. A negyvenéves üzletasz- szony Brüsszelbe is követte a poli­tikust, miután Kovácsot uniós adó­ügyi biztosnak nevezték ki. A Vasárnapi Blikk azt írta: a nőnek még uniós parlamenti belépője is volt a belga fővárosban, hogy akár az ülé­sek szüneteiben is meglátogathassa az adóügyi biztost. Endrényi azt mond­ta a lapnak, hogy mióta kapcsolatuk­ról írt a sajtó, Kovács László nem hív­ta fel őt. A nő úgy fogalmazott: a po­litikus László szinte pótapja volt két gyermekének, ráadásul a viszonyról Kovács felesége is tudott, csak szemet hunyt az ügy felett. Endrényi Éva szerint egyébként azért lett vége a vi­szonynak, mert a volt pártelnök több másik nővel is megcsalta Brüsszelben, pedig az üzletasszony még budapesti butikjait is eladta, csak hogy Kovács közelében legyen. A Blikknek eljutta­tott nyilatkozatában Kovács a kapcso­latot elismerve úgy fogalmazott: „két ember magánjellegű kapcsolata csak rájuk és családjukra tartozik... Én a dolgot a családommal tisztáztam, és velük maradtam”. • K.E. Népszavazást kezdeményez a SZESZE Népszavazást kezdeményez a Szoci­ális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete (SZESZE) az oktatási és szociális intézmények értékmegőrző állami normatív támogatása érdekében - közölte a szervezet alelnöke kedden. Pósfai Gábor elmondta: „mivel a leg­frissebb információink szerint tovább­ra is jelentős elvonásra kell számítani a bentlakásos szociális intézmények jövő évi állami normatív támogatásával kapcsolatban, ezért úgy döntöttünk, hogy népszavazási kezdeményezést in­dítunk, amelyik egy hosszabb távú megoldást céloz annak érdekében, hogy ne ismétlődjön meg évről-évre a támogatások csökkenése’*. Amennyi­ben az Országos Választási Bizottság hitelesíti az aláírásgyűjtő ívet, a jogsza­bály értelmében az egyesületnek 200 ezer hiteles aláírást kell összegyűjteni a népszavazás kiírásához. Emelkedhet a benzin és a gázolaj ára Két hónapon át tartó árcsökke­nés, az utolsó két héten tapasztal­ható aránylag stabil árszint után is­mét fennáll az árdrágítás veszélye. A téli hónapok ugyanis részben gá­tolhatják a kőolaj kitermelését. A Slovnaft egyelőre kivár, annak el­lenére is, hogy a 95-ös benzin és gáz­olaj ára a nyugati benzinkutakon a múlt héten már megmozdult. „A ben­zin árára ható alapvető tényezők egy­előre nem számottevőek. Azt vizsgál­juk, hogy egyszeri kilengésről, vagy kedvezőtlen folyamatról van-e szó” ­mondja Kristina Féliová, a Slovnaft szóvivője. Egy szlovák honlap szerint egy liter 95-ös oktánszámú benzin ára 38,40 korona, a gázolaj pedig átlagosan 39,30 koronába kerül. „A kőolajpiacon stagnálásra, vagy esetleg kis árnöveke­désre számíthatunk. Az elmúlt hóna­pok 20 százalékos árcsökkenése után további árleszállítás szinte kizárható” - mondja Stepan Pirko, a Colosseum Társaság gazdasági elemzője. Az OPEC országok képviselői utolsó ta­lálkozójukon abban egyeztek meg, hogy nem csökkentik a kőolaj kiter­melésének mennyiségét. • (zc)

Next

/
Thumbnails
Contents