Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-12-14 / 244. szám

ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ www.istergranum.hu 2005. december 14., szerda SZILÁRDA Keresztes Szt. János és Szilárd napja III. évfolyam, 244. szám Napi hírújság a régió életéről ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk 1 yor(o](g§®®üí) 1 kisyeni Kitüntették a táti csibészt Jäger Krisztián, a BVSC-Ganz- Tát birkózója kapta meg a Magyar Köztársaság ,Jó tanu­lója, jó sportolója ” kitüntetést .......................................................................... 7. OLDAL Id én is kelendő a szaloncukor A felmérések szerint a karácsonyi édesség teszi ki éves cukorfogyasztásunk egyötödét .......................................................................... 4. OLDAL Sz obrot állít Nagy Imrének a bányászváros A múltját is őrző Tatabányán rövidesen két új japán beruházás is indul ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Tizenöt évvel ezelőtt a nehézipar összeomlása miatt Tatabánya lakói sokat nélkülöztek, a negyedik ciklu­sát töltő polgármester ideje alatt azonban felvirágzott a város. Az ép­pen folyamatban lévő beruházások közül csak egy a Bridgestone gumi­gyár betelepülése, amely néhány hét múlva már hozzákezd a gyárépítés­hez. A város jövőre szobrot készül ál­lítani Nagy Imrének, ezt most jelen­tette be Bencsik János polgármester. A 2006-os választásokon a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjeként induló polgármester, Bencsik János a felállítandó Nagy Imre-szoborról azt mondta a Hídlapnak: Komárom-Esz- tergom megye központja, Tatabánya méltó módon szeretne megemlékezni az 1956-os forradalomról, ezért a kép­viselő-testület kétmillió forinttal járul hozzá Nagy Imre mellszobrának fel­állításához. A megvalósításhoz persze több pénzre lesz szükség, ezért azt re­mélik, hogy a közadakozásnak kö­szönhetően összejön a szükséges, ösz- szesen 4,5-5 millió forint. (folytatás az 5. oldalon) Az újévre csúszhatnak a műtétek Az OEP sokszor csak a beavatkozások költségeinek tizedét hajlandó fizetni Heckel Zoltán lett az év rögbi)átékosa Középiskolai képzés indul Rétságon Az oktatásügyet sújtó megvonások ellenére életképes lehet a kezdeményezés ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ A közoktatás mai áldatlan állapo­tát ismerve meglepő, hogy van olyan település, amelyik középis­kola indítását tervezi. A Nógrád megyei, mindössze háromezer la­kosú Rétságon - dacolva az okta­tásügyet sújtó megvonásokkal - jö­vő szeptembertől az egykori gim­názium épületében egy balassa­gyarmati intézmény kihelyezett ta­gozataként, közgazdasági és infor­matikai orientációjú középiskolai képzés indul. A rétsági képviselő-testület dönté­se értelmében szeptembertől nappali tagozatos középiskolai képzés indul a háromezres lélekszámú településen. Rétságon korábban a hetvenes évek­ben már működött gimnázium, amelynek épületébe azóta „átterjesz­kedett” az általános iskola. Az intéz­mény falai között ősztől ismét közép­iskolai képzés folyik majd. A Balas­sagyarmaton működő Bérczy Károly Középiskola kihelyezett tagozata­ként, közgazdasági és informatikai szakközépiskola indul. A képzésre a törvényi előírásoknak megfelelően február 17-ig lehet jelentkezni, a ter­vek szerint egy 28-30 fős osztállyal kezdődik az oktatás. Mezőfi Zoltán, Rétság polgármes­tere szerint az általános iskola mun­karendjét nem zavarva működhet majd az épületben a kihelyezett tago­zat. A döntést az is motiválta, hogy középiskolai szempontból ellátatlan a térség. „Önálló iskola alapítására a számok tükrében nincs lehetőség, de a kihelyezett tagozat létrehozásának megvan a létjogosultsága. Az anyain­tézményben amúgy sincs ilyen pro­filú oktatás, tehát új képzésnek is te­kinthető” - tájékoztatta lapunkat a döntés hátteréről a polgármester. folytatás a 4. oldalon) Trianon-emlékművet állít Esztergom ESZTERGOM A tervek szerint június 4-én avatják fel a gránitszobrot MAGYARORSZÁG Sok magyarországi kórházban halasztódnak a műtétek az év vé­géhez közeledve, mivel az úgyne­vezett teljesítményvolumen-korlát miatt az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár (OEP) nem annyi pénzt fizet ki az intézményeknek, ameny- nyi a valós kezelési költség lenne. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az OEP minden tizedik beteg után mindössze a költségek tizedét fi­zeti. A műtétek szinte kivétel nélkül többe kerülnek, mint az értük kapott támogatás, a biztosító ugyanis nem az operációt, hanem a betegséget veszi alapul a finanszírozásnál. Egy epekő betegségért például 134 ezer forintot kap a kórház, míg a műtét kétszázezer forintba kerül. A komplikáltabb ese­tekben, például egy szívműtétnél még nagyobb az aránytalanság, a fél­milliós finanszírozáshoz képest a ki­adás másfélmillióra is rúghat. Nem mindegy az sem, hogy a 2003-as, úgy­nevezett standard évhez képest hány százalékon áll a kórház teljesítménye, egy bizonyos szint után előfordulhat, hogy az említett epebetegséget csak tíz százalékban, azaz 13 ezer 400 fo­rinttal támogatja a biztosító. Az esztergomi Vaszary Kolos Kór­háznak egyelőre nincsenek komoly gondjai a teljesítményvolumen-kor­lát miatt - tudtuk meg Pák Gábor orvos-igazgatótól. folytatás a 4. oldalon) Az MTI Sportszerkesztőségének felkérésére a hazai sportszövetsé­gek minden év végén megválaszt­ják a sportág legjobbjait. A Magyar Rögbi Szövetség idén az esztergo­mi Heckel Zoltánnak ítélte oda a legkiválóbb sportolónak járó díjat. A tavalyi esztendőben szintén egy király városi rögbis - Pfeiffer Tamás - kapta a kitüntetést, de úgy látszik, idén sincs szomorkodnivalónk, 2005-ben is Esztergomba került a díj. A legjobb sportolóról november végén döntött a Magyar Rögbi Szövetség. folytatás a 3. oldalon) ESZTERGOM Emléket állít Esztergom városa a trianoni tragédiának. Az emlékmű alapanyagául szolgáló gránittöm­böt egy esztergomi család ajánlot­ta fel a városnak, ebből készülhet el a jövő évi Trianoni évfordulóig Magyarország megcsonkításának helyi szimbóluma. Az egymillió forint értékű, eredeti­leg sírkőnek kifaragott gránitobeliszket egy tősgyökeres esztergomi család ado­mányozta a városnak, akik a névtelen­ség árnyékában szeremének maradni. A képviselő-testület múlt héten csütör­tökön döntött arról, hogy elfogadja a nagylelkű felajánlást, és úgy döntöttek, hogy Trianon-emlékmű készül majd belőle. Koditek Pál, a kulturális és ide­genforgalmi bizottság elnöke kérdé­sünkre elmondta: a bizottság január elején fog határozni arról, hogy ponto­san hova kerül majd az alkotás, és mikor fogják felavatni. Valószínűleg a trianoni határon, tehát a Duna vonalában állít­ják fel a majdani művet, az avatást pe­dig mindenképpen a gyásznaphoz, az­az június 4-hez szeretnék komi. folytatás a 3. oldalon) Életveszélyes a Belvárosi templom toronysisakja Esztergomi adományokra vár a plébánia alapítványa Emlékév Prohászka Ottokárnak A székesfehérvári püspök Esztergomban dolgozott, és alkotott ESZTERGOM Ünnepi, koncelebrált szentmise keretében nyitotta meg Erdő Péter bíboros prímás, budapest- esztergomi érsek a székesfehérvá­ri székesegyházban a Prohászka Ottokár-emlékévet. A programso­rozatot abból az alkalomból hir­dették meg, hogy száz éve nevez­ték ki Prohászka Ottokárt a szé­kesfehérvári egyházmegye tizen­ötödik püspökének. Prohászka Ottokár Esztergomban vált a sajtó segítségével a katolikus megújhodás programadójává. Publi­kált a Magyar Sión és az Alkotmány hasábjain, ő indította útjára az Esz­tergom című lapot, később megszer­vezte a katolikus Sajtóegyesületet. Az esztergomi szemináriumban huszon­két esztendeig dolgozott. A görög-la­tin tanárból dogmaprofesszor lett, majd az egész szeminárium lelki ve­zetője, vagyis ő töltötte be a spirituá­lis tisztségét. Megreformálta a szemi­nárium életét, igyekezett bensőséges lelkiségre nevelni növendékeit, forra­dalmasította a papnevelést. Ezek mi­att a vívmányok és munkák miatt kü­lönösen fontos városunknak Prohászka Ottokár - tudtuk meg Kiss-Rigó László segédpüspöktől. folytatás a 3. oldalon) ESZTERGOM Az esztergomi Belvárosi templom régi toronysisakját már több mint száz éve nem újították fel, így má­ra életveszélyessé vált. Sokan tá­mogatják ugyan a restaurálást, de 4 millió forint még mindig hiányzik a szükséges összegből. A templom fenntartói várják a nagylelkű esz­tergomiak segítségét, cserébe a templom történetének könyvébe, a História Domus-ba kerülhetnek be a nagylelkű adakozók. Esztergom városképéhez évszázadok óta hozzátartozik a Belvárosi templom. A hatalmas, műemléképület barokk stí­lusban épült, és 1762-ben szentelte fel Barkóczy Ferenc hercegprímás.' Az 1895 óta hagyományosan csak belvárosi öreg templomnak nevezett épület az idők folyamán egyre gazdagodott, még Vaszary Kolos hercegprímás adomá­nyozta a főoltárképet 1896-ban, mely Szent Pétert és Szent Pált ábrázolja. folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents