Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-02 / 236. szám
www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. december 2., péntek • HÍDLAP Esztergomi kísérlet a Kárpát-medencei magyarság összefogására Folytatás za 1. oldalról Az esztergomi vár lovagtermében 11 órától Meggyes Tamás mond beszédet, majd Nemeskürty István irodalomtörténész és Duka-Zó- lyomi Árpd európai néppárti képviselő tart előadást. Ezt követi az egyesület ünnepélyes megalakítása. Az eseményre az Ister-Granum Eurorégió településeinek polgár- mesterein túl számos Kárpát-medencei magyar polgármester, illetve határon túli politikus is meghívást kapott, köztük Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke, aki örömmel fogadta a meghívást és támogatja a szövetség célkitűzéseit. „A különböző szerveződések közül talán a legfontosabb az önkormányzatok összefogása, mert ez a településeken keresztül kiterjedhet, rengeteg embert érhet el. Azontúl, hogy közvetlenül értesülhetnek majd a legfontosabb közös tennivalókról, célokról, a határon túliaknak ez a kezdeményezés lélektanilag is sokat számít, még ha teljes mértékben nem is simíthatja el a különböző régiók, politikai szándékok közti konfliktusokat” - sommázta az egyesületalapítás lényegét Duray Miklós. Nemeskürty István irodalomtörténész lapunk kérdésére szintén azt hangsúlyozta: kiváló kezdeményezésnek tartja az egyesület megalapítását. „Tavaly december 5. óta erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy amennyiben felkérnek, hajlott korom ellenére részt vegyek az ehhez hasonló eseményeken. Az előadásom még nem kapott végleges formát, de valószínűleg azt próbálom majd megfogalmazni: hogyan is vagyunk mi a magyar nemzettel, melynek egy jelentős része határainkon túl él.” A Héthatár Egyesület tehát egyfajta ernyőként kívánja összefogni a Kárpát-medence magyarságát, segít a közös jövő építésében, érdekérvényesítésben, legyen szó kulturális, gazdasági oktatási vagy akár politikai-közéleti kérdésekről. • Szabó Hajnal Sokat veszíthet, aki nem adja be időben a jelentkezését Azok az általános iskolások, akik előfelvételi vizsgát szeretnének tenni, december kilencedikéig adhatják le jelentkezési lapjaikat a középiskolákban. Összesen 416 intézményben nyílik lehetősége a diákoknak ilyen módon felvételi vizsgát tenni, melyből megyénkben hét középiskola várja a jelentkezőket. Az előfelvételi vizsgát tartó intézmények közé tartozik az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium is, melynek igazgatója, Smiger András lapunknak elmondta, hogy 80-100 fő jelentkezésére számítanak ebben az évben. Az iskolában előfelvételi vizsgát csak a nyolc évfolyamos oktatásra jelentkezőknek van lehetőség tenni, melynek kérdéseit az Oktatási Minisztérium állítja össze. A próbatétel elsősorban képességfelmérő jellegű, bár matematikai és magyar nyelvi feladatsorokból tevődik össze. Hasonló számú általános iskolás jelentkezését várja az esztergomi Szent István Gimnázium is. Sitku Pál, az intézmény igazgatója a Hídlapnak megerősítette, hogy ők csupán hat évfolyamos képzésben indítanak egy-egy osztályt, mely a nyelvi és informatikai ismereteket oktató nulladik évfolyam miatt inkább nevezhető hat plusz egy évfolyamos képzésnek. Ezzel ellentétes viszont a gyakorlat a tatabányai Bárdos László Gimnázium és Szakközépiskola képzési kínálatában, mivel itt ettől az évtől az eddigi két nyolc évfolyamos és egy négy évfolyamos képzés helyett két négy és egy nyolc évfolyamos képzést indítanak, tudta meg lapunk az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont megbízottjától, Varga Istvánnétól. A tavalyi jelentkező számhoz hasonló mértéket várnak idén is, ami azt jelenti, hogy az egyébként nyolc évfolyamos képzés 64 és a négy évfolyamos képzés kétszer 45 fős keretére 160, illetve 200 fő jelentkezését várják. Az ország összes intézményében a hat- és nyolcosztályos képzésben továbbtanulni szándékozók január 27-én, a négyosztályos képzésre jelentkezők pedig január 28-án írják a felvételi vizsgájukat. Akik mégsem élnek az előrehozott vizsga lehetőségével, azok február 20-án írják a felvételi tesztet. Számos középiskola viszont feltételként szabja meg a sikeres elővizsgát ahhoz, hogy a diákot felvegyék, így a nebulónak ügyelnie kell majd arra, hogy ezen a vizsgán sikeresen szerepeljen. • (hatvani) Emészthetetlen a japán munkakultúra? Zajos médiafigyelemmel kísért tüntetés a Suzuki esztergomi gyára előtt MÉGIS: KINEK AZ ÉSDEKE? Folytatás az 1. oldalról A szónokok beszédeikben követelték, hogy a gyár vezetése engedélyezze, hogy szakszervezet működhessen a falakon belül. Az egyik leginkább várt szakszervezeti vezető, Eugen Skultéty, a szlovák KOZ SR szakszervezet elnökhelyettese a Hídlap kérdésére válaszolva elmondta, hogy az itteni gyár vezetése szerintük nem megfelelően alakítja a munkakörülményeket, nem engedi kivenni a dolgozók szabadságát az őket megillető módon. A szlovák szakszervezeti vezető hozzátette, úgy tudja, hogy az alapvető higiéniai szükségletek elvégzése is problémát jelent az itt dolgozó munkásoknak. Ez, valamint a szak- szervezet működésének megakadályozása nem tartható tovább. A tüntetést nem véletlenül a második, délutános műszak kezdetére időzítették a szakszervezetek. A reggeles műszak ezernél is több dolgozójának gyárkapuhoz érkezésekor ment oda a szakszervezeti küldöttség is a bejárathoz, hogy a gyár vezetésének átnyújtsa petícióját. A Suzuki képviseletében Tihanyi Tamás, kommunikációs vezető vette át a petíciót, és nem fűzött kommentárt a beadványhoz, az arra való reagálás későbbi időpontban várható. • Pőltl Zoltán Újraindul a Zöld Mozi Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület szervezésében újraindul a tavaly is nagy sikerrel vetített Zöld Mozi sorozat a Bajor Ágost Kultúr- mozgó és Művelődési Házban. A zuhanás a csendbe című filmet 2005.12.05-12.07 között 19 órától tekinthetik meg az érdeklődők. A vetítés utolsó estéjén beszélgetést hallhatnak Sturz Antal hegymászóval, aki többek között a 7495 méteres Kommunizmus csúcsot is megmászta. A későbbiekben megtekinthető filmek közt szerepelnek a Corporation, a Pingvinek vándorlása, a Genezis és a Dogora is. Több pénzt az önkormányzatoktól! Sajtótájékoztató a jövő évi költségvetés önkormányzati kihatásairól Költségvetés 2006 - több pénzt az önkormányzatoktól címmel a jövő évi költségvetés helyi kihatásairól tartanak sajtótájékoztatót a tatabányai Árpád Szállodában a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Ko- márom-Esztergom megyei választókerületi elnökei. A tatabányai sajtótájékoztatón a Fidesz Magyar Polgári Szövetség megyei választókerületi elnökei közül részt vesz Lázár Mózes, megyei országgyűlési képviselő Oroszlány és környéke választókerületi elnöke, Meggyes Tamás polgármester, Esz- tergom-Dorog választókerületi elnöke és Völlner Pál, Komárom-Nyer- gesújfalu választókerület elnöke. Az elfogadás előtt álló jövő évi költség- vetési törvény az önkormányzatoktól ötvenhétmilliárdot von el. Ha pedig még annyi állami támogatást sem kapnak mint 2005-ben, sok önkormányzat egész egyszerűen ellehetetlenül. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Völlner Pál, nyergesújfalui önkormányzati képviselő a Hídlapnak elmondta: helyi szinteken nagyon jól látható, hogy milyen súlyos költségelvonások történnek a kormány részéről. Az infláció és az áremelkedések miatt növekednek az önkormányzatok működési költségei, ezzel szemben az állami finanszírozás a tavalyihoz viszonyítva csak 90 százalék körül van. A legutóbbi 18 százalékos gázáremelés is az önkormányzatokat sújtja, hiszen az intézményeket fenntartó önkormányzatnak kell a megnövekedett fűtésköltségre a pénzt előteremteni. Ugyanakkor a gazdasági helyzet is egyre rosszabb, így az önkormányzatok a megnövekedett költségeik mellett nem tudnak többlet bevételhez jutni. Nyergesújfalun éppen ezért kellett az építményadót tíz százalékkal megemelni, de külön gondot jelent majd az is, ha a Zoltek megemeli a vízátadási díjat. Az önkormányzatok olyan költségcsökkentő intézkedésekre is kényszerülnek a kormányzati támogatások csökkenése miatt, amelyek a lakosságot is érzékenyen érinthetik, mint például az intézmény-összevonások. • Muzslai Ágnes Vissza a lejárt gyógyszerekkel! Elkezdődött a lejárt medicinák visszavétele Tegnaptól már fogadják a patikák a lejárt szavatosságú gyógyszereket. Ha ilyen még van a háztartásban, azt ezentúl a gyógyszertárakban külön erre a célra elhelyezett szabványdobozokba kell tenni. A lejárt szavatosságú gyógyszer ugyanis veszélyes hulladéknak számít, szigorúan tilos a kukába dobni. Ahogy arról lapunkban már beszámoltunk, az egészségügyi miniszter rendelete szerint minden közforgalmú és fiók-gyógyszertárban helyeztek el szabványos, zárt gyűjtőtartályokat. Ezekbe bárki elviheti az otthoni lejárt gyógyszereket. Ha megtelik az edény, ezt jelzi a gyógyszertár és azonnal elszállítják, illetve üreset tesznek annak helyére. Ha nem jelez a gyógyszertár, akkor a tároló tartalmától függetlenül kéthavonta kicserélik a dobozokat. Esztergomban az első napon nem sokan vittek lejárt gyógyszereket a patikákba, egyik helyen csupán néhány doboz régi tabletta gyűlt össze, máshol még üresen állnak a gyűjtőedények, viszont a gyógyszerészek szerint van érdeklődés, és idővel biztosan meg fognak telni a tartályok. A gyógyszerek egyébként környezet- szennyező termékek, így fontos, hogy a megfelelő módon kerüljenek összegyűjtésre és megsemmisítésre. • Gy.D. Több kórházban leáll a rákbetegek gyógyítása Szakszerűbb centrumok veszik át a daganatos betegek kezelését Tegnaptól intézmények egész sorában áll le, vagy változik meg a daganatos betegek kezelése. Decembertől ugyanis csak a megfelelő onkológiai osztállyal, eszközökkel és szakorvosokkal rendelkező centrumokban lehet a rákbetegeket ellátni. Az új szabályzás célja, hogy a betegek a lehető legszakszerú'bb ellátást kapják meg. Az onkológiákon a finanszírozási rendszer is megváltozik, minden daganattípusra pontos kezelési módokat adnak, illetve átlagtestmagasság, testsúly és a legolcsóbb terápia alapján számolnak átlagárat. Pák Gábor, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház orvos-igazgatója elmondta: a rendelet értelmezése még folyik, de valószínűleg - bár ők három onkológust és egy szakértőt is foglalkoztatnak - az ő onkológiai osztályuk sem tud majd minden beteget ellátni, nekik ezentúl Budapestre, vagy Tatabányára kell utazniuk kezelésre. Bár ez sok nehézséggel fog járni, a rendelet a szakmaiságot helyezi előtérbe, ami érthető is - tette hozzá az igazgató. Az OEP egyébként megtéríti az utazási költségeket, és szükség esetén a mentőszolgálat is a kezeltek rendelkezésére áll majd. A daganatos betegek 70-80 százalékát érintik majd a változások - tudtuk meg Csuka Orsolyától az Országos Onkológiai Intézet szervezési és fejlesztési igazgatójától, ám az ő érdekük is, hogy a lehető legjobb kezelést kapják. Az OEP egy zárt kasz- sza, így a kezelésre kevésbé alkalmas helyek a centrumoktól vennék el a pénzt - mondta az igazgatónő. Az országban jelenleg közel negyven ilyen centrum alakul majd. A most átvett módszer Nyugat-Eu- rópában és az USA-ban már évek óta működik - felelt kérdésünkre Vasváry Artúmé, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. Véleménye szerint ha nehezebben is látogathatók ezek a helyek, szükség van arra, hogy több orvos, vagy egy bizottság döntsön egy-egy kezelésről, vagyis működjön a betegbemutatás módszere. „A betegeknek fel kell fogniuk, hogy ha kényelmetlenséggel jár is, mindez az ő érdekükben történik” • Pálovics Klára
