Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-02 / 236. szám
4 HÍDLAP • 2005. december 2., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Magyar tulajdonba kerül a zselízi kórház A biztosítókon múlik, hogy megmenekül-e a csőd szélén álló intézmény Fillérekért vágjuk magunk alatt a tó'két Leépülhet a magyar bortermelés a szőlőültetvények felszámolásával Folytatás az 1. oldalról Ráadásul ennek nagy részét a mai napig nem sikerült behajtani, így az elmúlt három évben 55 millió koronás (378 millió forintos) adósság halmozódott fel. A Szlovák Vízművek a kórház adóssága miatt már ki akarta kapcsolni a vizet, de a városháza határozott fellépésének köszönhetően ez nem történt meg. A törvények értelmében ugyanis december végéig a városnak kötelessége biztosítani az elektromos áramot, a fűtést és a vízellátást a kórházban. A zselízi kórház megvételére egyébként nemcsak az említett magyarországi vállalatok, hanem a privigyei Uni Pharma Kft. is tett vételi ajánlatot. Azt azonban a polgármester komolytalannak tartotta, hiszen az Uni Pharma szimbolikus áron, egy koronáért (6,5 forintért) vásárolta volna meg az intézményt. A magyar többségi tulajdonban lévő Salubritas Kft. ezzel szemben felértékelt áron, 35,7 millió koronáért (232 millió forintért) veszi meg azt a várostól. Zselíz ebből az összegből szeretné törleszteni a felhalmozódott tartozásokat. A kórházban jelenleg négy osztály: belgyógyászat, sebészet, szülészet és gyermekosztály működik, s elsősorban altatóorvosokból van hiány. A polgármester szerint nem az alacsony fizetések, hanem inkább a biztonságérzet az oka, hogy az orvosok nem szívesen jöttek eddig oda dolgozni, ezért inkább másutt kerestek boldogulást. A zselízi kórház megvétele után a polgármester komoly változásokat ígér, amelyeket jelenleg még nem szeretne konkretizálni. Az azonban már biztos, hogy a vezetőség lecserélődik, hiszen tegnap délután az önkormányzat leváltotta a szeptembertől megbízott igazgatóként dolgozó Ivan Kúdelát, akinek feladata az adósság Diákváros lesz Párkány Már tavasszal megnyílhat a cseh Logisztikai Főiskola kihelyezett kara Folytatás az 1. oldalról A vezetőség szeretné, ha három éven belül 250 diák látogatná intézményüket, mindez viszont attól függ, hogy mekkora lesz a kereslet a képzés iránt. A tandíj nagyságáról egyelőre nincs konkrét döntés, az viszont biztos, hogy a szlovákiai magánfőiskolákon 30-50 ezer korona, azaz 195-325 ezer forint körül mozog az éves tanulási díj. Ondrej Mokos igazgató szerint Párkány és környéke a felsőoktatást tekintve fehér foltnak számít, hiszen a szlovák oldalon legközelebb Komáromban, illetve Nyitrán működik felsőoktatási intézmény. A cseh iskolával kötött egyezmény az igazgató szavai szerint orvosolná azt a sebet, amely akkor keletkezett, amikor az akadémia kérését egy kereskedelmi magánfőiskola létrehozására vonatkozólag a szlovák akkreditációs bizottság néhány hónappal ezelőtt elutasította, olyan hiányosságokra hivatkozva, amelyek - az igazgató szerint - teljesen alaptalanok voltak. A Logisztikai Főiskolát egyébként Csehországban akkreditálták, ezért a törvények szerint Szlovákiában nem kell újra akkreditáltatni. • Szép-Czigler LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián Az első esztendő Hétfőn lesz kerek egy esztendeje annak, hogy a határon túli magyarságnak szembesülnie kellett egy szerencsétlen időben és szerencsétlen formában kiírt, az anyaországi magyarokat politikai döntés elé állító, a nemzet fogalmát egy csapásra átformáló népszavazással és annak minden következményével. Egy olyan kikényszerített döntéssel, amit egy nemzet hozott saját magáról: a hazugságokkal, riogatásokkal megvezetett magyarság megfosztotta a határon túl élő, bizalmukat az anyaországba vető magyarokat attól a gesztustól, ami megtartásukban segíthette volna őket - szülőföldjükön. Hiszen szó sem volt arról, hogy százezrével menekültek volna Magyarországra a határon túl élők, szó sem volt arról, hogy a magyar kormánynak akár egy forinttal többet kellett volna áldoznia rájuk, mint eddig, annál is inkább, mivel a kettős állampolgárság címszó mögött nem volt tartalom. De lehetőség, egy nemzetmegtartó gesztus volt benne, és ettől a lélektani segítségnyújtástól fosztották meg a határon túliakat a magukat ma is igaz magyarnak tartó baloldali politikusok. Akkor, abban a néma csöndben, ami a katasztrófákat is követi, a könnyvisszanyelős megalázottságban, az elta- szítottság tudatosításakor merült fel bennem, hogy vajon hogyan tudom majd magaménak érezni azt a Himnuszt, amit Gyurcsány és társai hamisan csillogó szemmel fújnak egy-egy nemzeti ünnepen, és amit nem is olyan régen a kassai dómban Rákóczi és Bercsényi sírjánál csak suttogva mert elénekelni gimnáziumi osztályával egy magát felvidékinek és igaz magyarnak valló osztályfőnök, mint a magyarsághoz tartozás Szlovákiában bizony rossz néven vett kinyilvánítását? Hogy lehet közös a magyarságra kért áldás, amelyet maguknak sajátítottak ki a nekik és egyedül nekik betudható döntéssel, ami után vidáman és elégedetten paroláztak egymással? Az elmúlt egy év alatt kiderült, hogy mindez lehetséges. Lehet magunkénak érezni a Himnuszt, magyarnak, nemzetnek vallani magunkat - igaz, csak némi skizofréniával, tudva azt, hogy ezt teszi olyan is, aki nem mi vagyunk. Lehet megbocsátani is, azoknak, akik a megalázó X-et behúzták az irányító dörzsölt kezek útmutatása alapján. Nem lehet viszont elfelejteni 2004. december 5-ét, mint rozsdás szegtől elgennyesedett seb, úgy éktelenkedik a magyarság testén. Evek-talán évtizedek is kellenek, mire összehúzódik a sebhely, és ki tudja mennyi, mire eltűnik a heg is. Nem tudom, van-e ennyi ideje egyáltalán a magyarságnak határon belül és kívül egyaránt, csak abban bízom, hogy a sebbe a tűt szúrók is megélik azt, hogy a heg mellett újra egybeforr a nemzet és csak egy vádló, figyelmezető jel marad, csak beteges ármánykodásuk. csökkentése, illetve a gazdasági helyzet stabilizálása lett volna. Ezzel szemben az adósság havonta 2,5 millió koronával (16,25 millió forinttal) növekedett. A szerdai ülés másik témája a biztosítókkal való szerződések megkötése volt. A betegek kétharmadát tömörítő Általános Egészségbiztosító és más kisebb biztosítók is szóban jelezték szándékukat, hogy a továbbiakban is hajlandóak az együttműködésre. A gyűlésen eldőlt az is, hogy a város 750 ezer koronát, azaz 4 millió 875 ezer forintot folyósít a kórház számára a bérek kifizetésére és gyógyszervásárlásra. A kérdés csupán az, hogy mikor születnek meg a kórház eladásához szükséges szerződések, hiszen a magyar vállalat feltételként szabta, hogy a biztosítók legalább szándéknyilatkozatban jelezzék: készen állnak a szerződések meghosszabbítására. • Czigler-Szép Webkamera a közbiztonságért Ipolytölgyes. A településen működő Polgárőr Egyesület sikeres pályázatot nyújtott be a megyei önkormányzathoz a település közbiztonságának javítására. A nyertes pályázat eredményeként két darab webkamera került elhelyezésre. A kamerák éjjel-nappal működnek. A sugárzott kép nemsokára látható lesz a település honlapján is. Az első cég az ipari parkban Kiskürtös. Idén áprilisban kezdődött el a kiskürtösi ipari park első gyáregységének építése, melyet olasz magántőkéből építettek fel, s most úgy tűnik befejezik. A mintegy 300 millió koronás beruházás keretében a Technogym sportszergyártó cég telepedett le a parkban. Januártól pedig újabb 150 embernek tudnak majd munkát adni, ahova fémmegmunkáló szakmunkásoka, betanított munkásokat várnak majd. Folytatás az 1. oldalról Az intézkedés előnyben részesíti azokat, akik végleg felhagynak a szőlőtermeléssel, vagyis a munkába belefáradt idősek és a kényszervállalkozók köréből várható különösen nagy érdeklődés. A HNT előzetes felmérése során több ezer hektáros terület kivágására mutatkozott igény „Úgy tűnik, sokan nem bíznak az ágazat jövőjében, ami szomorú jelzés, bár hazánkban még mindig első osztályú minőségű gyümölcs termesztésére van lehetőség” - tette hozzá a főtitkár-helyettes. „A hibákat az ágazat szabályozásában kell keresni, a törvényhozóknak pedig le kellene vonni a konzekvenciát, mivel ésszerűtlenül fékezik a természeti adottságok kihasználását” - állapította meg Horváth. Kovács Tibor, a Tokaj Hétszőlő birtokigazgatója felháborítónak, és stratégiai csődnek nevezte a rossz piaci helyzet orvoslására kitalált uniós programot. Szerinte a piaci egyensúly helyre- állítása érdekében inkább a hamisított borokat kellene kiszorítani, mert így azonnal borhiány keletkezne, és nem lenne szükség sem kényszerlepárlásra, sem a kivágások támogatására. Számos borásznak lenne szüksége szőlőültetvényekre, a terület tulajdonosai azonban nagyobb hasznot remélnek a szőlőtőkék teljes kiiktatásától, mint azok eladásától. Az Európai Uniónak persze kedvező, ha kevesebb bort állít elő hazánk, hiszen így a nagy bortermelő országok piacai nőnek. Am azzal a lehetőséggel is számolni kell azonban, hogy ha csökken a bor mennyisége, többet hamisítanak majd a pancsolók - jósolta Kovács Tibor. Pedig hatékony piaci szabályozással, és az ellenőrzések szigorúbb rendszerével sikerülhetne ismét bornagyhatalommá válnunk, hiszen a hetvenes évekig közel 260 ezer hektáron folyt szőlőtermelés, a mai 88 ezer hektárral szemben. „A természeti lehetőségeink adottak, nem volna szabad eladnunk a lelkünket egy kis uniós alamizsnáért” - tette hozzá Kovács. Kamocsay Ákos, a neszmélyi Hilltop Rt. borászat vezetője lapunk kérdésére örömmel említette, hogy náluk még az ország uniós csatlakozása előtt sikerült állami támogatással elvégezni a neszmélyi borvidék rekonstrukcióját. Tudomása szerint a környéken csupán 10-20 hektárra kértek kivágási támogatást, ám ezeken a területeken is elsősorban az öreg és korszerűtlen ültetvényeknél. Az újratelepítési lehetőség végleges megszűnése azonban csak a kompenzáció ellenében kivágott területekre vonatkozik, míg az e nélkül megszüntetett ültetvények újratelepítésére szerencsére bármikor igénybe vehető egy másféle, ám ugyancsak uniós pénzügyi támogatás. • Juhász Regina Jön a karácsonyi gagyidömping Nyitott szemmel, fokozott óvatossággal vásároljunk Lassan kezdenek megjelenni a piacokon az ünnepek hagyományos slágertermékei, a különböző speciális műszaki cikkek, ünnepi kiegészítők. Ezek viszont azon túl, hogy minőségük erősen megkérdőjelezhető, esetenként tűz-, és robbanás- , sőt életveszélyesek is lehetnek. A fogyasztóvédők körültekintő válogatásra figyelmeztetnek. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség honlapján megtekinthetjük az utóbbi években vagy idén forgalomból bevont, tiltott termékek „feketelistáját” terméktípus szerinti lebontásban, pontos névvel, azonosítóval ellátva. Ez jelenthet ugyan bizonyos kiindulópontot vásárláskor, de képtelenség a több száz terméket felsoroló lista fejbentartása, melyen egyébként megtalálhatók áramütés veszélyes izzófüzérek csakúgy, mint mérgező cumik vagy egészségre káros összetevőket tartalmazó élelmiszerek. Ezen túl akad néhány sarkalatos pont, amivel nem árt tisztában lennünk vásárláskor. Az egyik legfontosabb alapszabály, hogy nagy értékű műszaki cikkeket lehetőleg ne vegyünk olyan helyen, ahol nem lehet azt kipróbálni, ilyenkor mindenképpen kerüljük a piacokat. Minden más esetben ha kell, határozott fellépéssel kérjünk számlát, nyugtát a termékhez, e nélkül ugyanis reménytelen a későbbi reklamációnk. Újlaki-Vátz László, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) szóvivője felhívta a figyelmet arra is, hogy mindig nézzük meg, feltüntették-e a gyártó elérhetőségét, telephelyét, ahová panaszainkkal fordulhatunk, csatoltak-e magyar nyelvű használati útmutatót a termékhez, szerepel-e rajta a CE jelzés, illetve van-e rá megfelelő garancia. A címkézés ugyanis lehet hiányos, az áru lehet kifogásolható minőségű, mindaddig árusítható, míg nem bizonyosodik be, hogy egészségre káros a fogyasztása vagy valamilyen szempontból veszélyes az üzemeltetése. A gyártók viszont sokszor lelkiismeretlenek és az intenzív árudömpingben lehetetlen szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel felügyelni az áruforgalmat, erre nincs is elég kapacitása a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek. Panaszunkat először a boltban vagy a gyártónál jelezzük, a későbbiekben fordulhatunk a békéltető testületekhez, illetve a fogyasztóvédelmi hatósághoz is. A karácsonyt megelőző hetekben egyre több csempészett áru kerül az országba, a Vám- és Pénzügyőrség néhány hét leforgása alatt mintegy másfél milliárd forint értékű karácsonyi termékre csapott le mobilcsoportjaival. „Nem tervezünk különleges karácsonyi, fokozott ellenőrzéseket, az természetes, hogy ilyenkor jóval több, az ünnephez kapcsolódó termékkel találkozunk” - mondta Sipos Jenő, a VPOP szóvivője. A csempészárut azonnal lefoglalják majd megsemmisítik, az egyéb szempontból szabálytalannak minősülő termékeket a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez is továbbítják. A zömében távol-keleti csempészáru újabban egyébként Nyugat-Európa felől érkezik hazánkba. • Szabó Hajnal
