Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-26 / 232. szám
4 • HÍDLAP • 2005. november 26., szombat RÉGIÓ www.istergranum.hu Bérlővé válhat saját földjén a tulajdonos Továbbra is rendezetlenek a karvai hegyközség tulajdonviszonyai Visegrádi jóslat Esztergom jövőjéről Hadházy: a fürdő mágnesként vonzza majd a befektetőket Folytatás az 1. oldalról Az elbírálásért azonban borsos árat kell fizetni, ami sok esetben többe kerül, mint a föld valódi értéke. Megoldást a falu polgármestere, Tóth Tibor szerint az jelenthetne, ha a tulajdonosok összefognának, és egységesen kérnék azok rendezését. A költségek ugyanis így megoszlaná- nak a mintegy 60 érintett között, jelenleg azonban csak 5-6 személy jelezte ilyen jellegű szándékát. A rendezetlen körülmények miatt a kihasználatlan pincéket, földterületet az illetékesek el sem tudják adni, hacsak nem zsebszerződéssel. A polgár- mester szerint ilyenre már volt példa a községben. Zsebszerződésnél az illetékes kataszteri hivatal a terület új gazdáját ugyan bejegyzi a terület Eredetileg szombaton találkozott volna Búcson a Visegrádi Négyek delegációja, ahol bemutatták volna a településre tervezett Európa-falu látványterveit. Ennek felépítésére Búcs polgármestere az uniós tagországok, elsőként a magyar és a szlovák Miniszterelnöki Hivatal anyagi hozzájárulását szeretné kérni. A Nyitra megyei választások miatt a konferenciát december elejére napolták el. A közelmúltban 308 ezer korona támogatást nyert Búcs. Az összeget a falu hosszú távú fejlesztési tervének kidolgozására fogja költeni, amelyben kiemelt szerepet foglal el az Európahasználójaként, tulajdonlapot viszont az illető sem kap. A földügyek rendezése azonban égető probléma, hiszen a gazdák könnyen elveszíthetik tulajdonukat. A szlovák Alkotmánybíróság idén ugyan felfüggesztette az 1995-ös törvényt, amelynek értelmében a nevesítetlen földterületeket kisajátíthatja az állam, de az intézmény bármikor úgy dönthet, hogy ez a folyamat jogszerű, és a jövőben is gyakorolható. Karván a polgármester szerint nemcsak a hegyközség, hanem például a családi házak, kertek esetében sem rendezettek a tulajdonviszonyok. Tóth Tibor attól tart, hogy ha a nevesítetlen földterületekről szóló törvény ismét életbe lép, a saját házában az adott személy bérlővé válhat. falu megépítése. A 75 százalékban uniós, 20 százalékban állami támogatásból szerzett összeget a falu 25 évre szóló fejlesztési tervére szeretnék fordítani. A község polgármestere, Szigeti János lapunknak elmondta: a falu központjának (ahol egyébként idén Esterházy János mellszobrát is felavatták) szépítése mellett a hosszú távú tervek között kiemelt szerepet fog kapni az Európa-falu felépítése is. A helyi polgármester az ötlettel komolyabban még tavaly kezdett foglalkozni, s most szombaton szerették volna bemutatni az előzetes látványterveket a Visegrádi Négyek delegációjának. A találkozót azonban Gyakorlatban van egy másik tulajdonrendezési folyamat is, mégpedig az úgynevezett jóhiszemű elbírálás. Gál Gábor jogász szerint ezt a közjegyzőnél kell kezdeményezni, és az erre vonatkozó okmányok kiállítása után tíz évig kell használni a területet, hogy az illető megkapja a tulajdonlapot. Tóth Tibor szerint viszont a dolog szépséghibája csak az, hogy ha (például nevesítetlen földterület esetében) ez alatt a tíz év alatt az előző tulajdonos visszaigényeli a területet, a föld jelenlegi használója köteles azt neki visszaadni. Gál Gábor szerint ráadásul elvileg az is előfordulhat - ha az Alkotmánybíróság időközben a kisajátítást jogosnak ítéli meg - hogy az állam bírósági eljárás keretében kisajátítja az adott földet. • -r -a a mai megyei választások miatt elnapolták, és valószínűleg csak december első felében kerülhet rá sor. Szigeti János merész terveket fogalmazott meg az Európa-falu létesítésével kapcsolatosan. Azt szeretné elérni, hogy az első két ház megépülésének költségeit a magyar-, illetve a szlovák Miniszterelnöki Hivatal állja. Ettől reméli azt, hogy majd a francia-, a német- és a többi európai ország sem akar lemaradni, és a községben épít majd egy-egy épületet, amelyek szállásként is funkcionálnak. Egy ház megépülése megközelítőleg kétmillió koronába (13 millió forintba) kerülne. • Czigler Folytatás az 1. oldalról Persze Visegrádon is meg kellett küzdeni a helyi ellenzékkel, amelyet most Esztergom város vezetése is megtapasztalt. Ezzel kapcsolatban Hadházy Sándor kifejtette: „ha egy politikus mond vagy tesz valamit, annak következményei lesznek; ha olyat állít, amely nem reális, amely később nem igazolódik be, akkor ez a személy hiteltelenné válik.” Hozzátette: „akik Visegrádon korábban a fejlesztések ellen voltak és különböző nem létező helyi érdekeket emlegettek és riadalmat okoztak a városban, mára jelentősen háttérbe szorultak.” Egy felületesen megírt újságcikk azonban legalább annyira káros lehet egy város számára, mint a helyi ellenlábasok „tevékenysége”. Ezt sajnos nemrég Visegrád is megtapasztalhatta, mikor a HVG közölte a KSH által publikált bűnözési statisztikát. Ezt több újság és internetes oldal is átvette, azonban torzító formában közölték az adatokat. Visegrád A visegrádi királyi palota rekonstrukciója megtorpant az utóbbi években. Hadházy Sándortól megtudtuk, hogy ennek a jelentősen lecsökkent támogatás az oka. Míg az előző kormányzati ciklusban négyszázmillió forint állt rendelkezésre évente, ez az elmúlt években százmillióra csökkent. A polgármester hiába próbált az ügy érdekében lobbizni a parlamentben a költségvetés tárgyalásakor, a szocialista és szabad demokrata képviselők nem voltak fogékonyak az ügy iránt. polgármestere szerint valamilyen szenzációt kerestek, olyat amivel el tudják adni terméküket, azonban az író és a szerkesztő is felelőtlen volt, mivel nem foglalkoztak azzal a lényeges dologgal, hogy ne csak a bűnesetek számát közöljék, hanem azt is, hogy ennyire látogatott az adott város. „Visegrádon 1700 fő lakik, ám az ide látogatók száma megközelíti a másfél milliót, ha ehhez viszonyítom az adatokat, máris másképpen fest a dolog” - mondta a polgármester, hozzátéve, hogy nevetséges az az állítás, hogy Visegrád vezeti a bűnözési statisztikát. Véleménye szerint egy ilyen felelőtlen tett, hatással van az idegenforgalomra is, amelyet csak évek alatt lehet jóvátenni. Bár közvetlenül nem tudják majd kimutatni, hányán pártolnak el a várostól a cikk miatt, de a következő év, évek forgalmában látszódni fog. • Gál Kata Európa-falu épülhet Búcson Az ötletgazdák az uniós tagországok hozzájárulására is számítanak Bukovics Krisztián LAP(SZ)ÉL Egy őszinte „ hathárom” kellene Tegnap volt éppen 52 esztendeje annak, hogy megszületett a magyar labdarúgás napja: a játék fortélyaira oktatta egy csapatnyi magyar a sportág őshazájának válogatottját. A Wembley-ben született 6-3-as eredmény történelmi tett volt, olyan, amit azóta is maximum csak megközelíteni tudott magyar válogatott, igaz, legutóbb ezt is vagy húsz éve. Máshol az ilyet nemzeti, de legalábbis sportszakmai ünnepként tartják nyilván, hogy ne menjünk messzire: Trinidad és Tobago éppen a napokban nyilvánította nemzeti ünnepé azt, hogy a karibi ország válogatottja története során először kiharcolta a világbajnoki részvételt. Nálunk ezzel szemben csönd, sőt, ami még annál is rosszabb: ünnep helyett viharos beharangozókkal felvezetett ülés az MLSZ székházban, ahol a magyar foci alapszabályairól és egyáltalán nem utolsósorban a szövetségi kapitány, Lothar Mätthaus szerződéséről volt (?) szó. A kérdőjel azért időszerű, mivel az eddig is takargatott, szivárogtatott szerződés módosítása nem szerepelt a napirendi pontok között, de a jól értesültek tudni vélték, hogy az egyebek pont alatt kerül sor a Mátthaus-ügyre, jelen sorok írásakor azonban még zárt ajtó mögött vitatták meg álláspontjaikat a futball honi mágusai. Hogy valami nincs rendjén a magyar labdarúgásban, köztudott dolog, mint ahogyan az is, hogy nemcsak a döntő pozícióban lévők, hanem edzők, labdarúgók és a klubok, válogatott mellett sündörgők is takargatják házuk táját. Napok óta hangos a magyar sajtó attól, hogy vajon idehaza fogadnak-e a játékosok saját csapatuk meccsére, és hogy vajon bundáznak-e ezzel párhuzamosan. Az érintettek állítják, ők nem, de mindegyik tudni véli, hogy a másik csapat játékosa, gyúrója, gondnoka biztosan, de nevet nem mondanak. Mint ahogyan azt is takargatják idehaza, hogy ki mennyi pénzt húz az egyre inkább ágrólszakadt labdarúgásból: folyamatos a találgatás, mennyit keres vajon egy hazai futballista, vagy sportvezető. Máshol - nem kell messzire menni, elég átbaktatni Pozsonyba, és leszólítani az edzésről távozó Artmedia Petrzalka futballistáit - ez sallangmentesebb: ennyi és ennyi pénz van, nincs mit ezen szégyellni, kérem. A Bajnokok Ligájában még mindig továbbjutásra esélyes lakótelepi sörcsapat háza táján valóban nincs mit szégyellni: egyrészt magyar viszonylatban bagó ösz- szegekről van szó, másrészt pedig mellé lehet tenni az elvégzett munkát is. Nálunk éppen ez utóbbi hiányzik, ötven év alatt ennyit fordult a világ: pénz van, eredmény nincs. Pedig ránk férne, Mátthaus-al, vagy nélküle, de mindenképpen a mindent behálózó csúsztatások, homályok, féligazságok nélkül. Mondjuk egy szimpla, őszinte 6-3; nem kell a Wembleyben, és nem kell az angolok ellen: itthon, a honi futball minőségével párhuzamosan romló állapotú Puskás-stadionban, bárki ellen. Közlekedésbiztonsági máz az újabb kormánytrükkön Önkormányzati traffipaxok működtetésével feledtetnék a megvont támogatásokat Jelentősen változhatnak a jövőben a közlekedésrendészeti szabályok, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormány javaslatcsomagját. Eszerint emelkedne a gyorshajtásért kiszabható bírság összege, és lehetővé válna, hogy az önkormányzatok is üzemeltethessenek traffipaxot, ami plusz bevételt jelenthetne a települések költségvetésében. A nagyobbik ellenzéki párt szerint a javaslatok többsége jó, szépséghibájuk mindössze annyi, hogy a kormány többek között ezzel foltozná be az elvonások miatt egyre szélesebben tátongó lyukakat az önkormányzati költségvetésekben. Megszűnhet a közeljövőben az a jogi kiskapu, amelynek segítségével sokan éltek, mentesülve ezzel a büntetésfizetések alól. Eddig ugyanis amennyiben a szabálysértőt nem állították meg a sebességmérés helyének közelében azonosításra, akkor az érintettek jelentős része azzal küldte vissza a rendőrség adatkérő lapját, hogy nem ő vezetett, hanem valamelyik hozzátartozója. A törvény értelmében azonban hozzátartozóra nem vagyunk kötelesek terhelő vallomást tenni, így kizárólag a szabálysértőn múlik, hogy bevallja-e, hogy ki ült a volánnál. A szakemberek szerint többek között ennek, és több, ehhez hasonló kiskapunak köszönhetően nőtt az elmúlt években folyamatosan az emberéletet követelő, gyorshajtás miatti balesetek száma az utakon. A Belügyminisztérium által elkészített javaslatcsomag alapvető változtatásokat tartalmaz, köztük az objektív felelősség bevezetését, amely szerint az autó tulajdonosát, üzembentartóját fogják felelősségre vonni, függetlenül attól, hogy ki követett el szabálysértést az autóval. Ezenkívül a javaslat szerint önálló bűncselekményként kezelnék, ha ittasan, vagy drogok hatása alatt vezet az autós. Mivel nehéz megmérni a kábítószeres befolyásoltságot, a tervezett módosítást követően a járművezetési képességet befolyásoló szerek fogyasztását a befolyásoltság mértékétől függetlenül büntetné az új törvény. Megemelnék a rendszámtábla nélkül közlekedőknek kiszabható bírságot is. Valódi újdonság viszont az lesz, hogy az önkormányzatok is telepíthetnek traffipaxot ami saját költség- vetésüket gazdagítaná.. A traffipax berendezés viszont nem olcsó, 5 millió forint egy minden szempontból megfelelő szerkezet. Ha az Esztergomba bejövő három útra tennének ilyet, az 15 millió forintba kerülne. Viszont ha tényleg 60 ezer lesz a gyorshajtás bírsága, akkor csupán kétszázötvenszer kellene büntetni ahhoz, hogy megtérüljön az ára. Márpedig egy forgalmasabb úton ez hamar összejön. Tokod jegyzője, Török Adám szerint ugyan szükség lenne ilyen berendezésekre, és jó ötlet a kezdeményezés, de csak akkor érné meg a kisebb településeknek, ha pályázni lehetne a költségekre. Ok másképp nem tudnak ennyi pénzt kiadni traffipaxra, pedig a tízes út forgalmát, a kamionok száguldozását mérsékelni lehetne. Manninger Jenő fideszes ország- gyűlési képviselő szerint az ötlet jó lenne, ha megfelelő szakmai háttérrel dolgoznák ki a törvényjavaslatot és valóban a gyorshajtók leszorítása, illetve a jobb közlekedésbiztonság lenne a cél. A képviselő viszont úgy látja, hogy a javaslattal a hiányos önkormányzati finanszírozásokat akarják befoltozni és nem kiforrott ötletről van szó. Fontos leszögezni, hogy az új javaslat, ha elfogadják, több törvénymódosítást is maga után von - tudtuk meg Ring Bélától, a Belügyminisztérium jogászától. Módosítani kell ugyanis a közúti közlekedési törvényt, a pont- rendszert, még az államháztartási törvényt is. Ezen kívül még egyeztetés folyik az Igazságügyi Minisztériummal is a jogi háttérről, mivel komplex javaslatról van szó, és azt sem lehet még pontosan tudni, hogy mikor kerül a parlament elé, és mikor lép majd életbe - tette hozzá Ring Béla. • Győrffi Diána
