Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-11-26 / 232. szám

>5* ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ www.istergranum.hu III. évfolyam, 232. szám Napi hírújság a régió életéről 2005. november 26., szombat $ VIRÁG I z c0 Szt. Konrád’ Szt. Viktória <ä Z> és Lénárd napja 1 ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk ingyen .6. OLDAL Esztergom tehet a magyar Salzburg Glattferder Béla, egykori frankás diák szerint rohamosan fejlődik a város ............................................3 . O LDAL Európa-falu épülhet Búcson December elején mutatják be Búcson a Visegrádi Négyek képviselőinek az Európa-falu látványterveit ............................................................. 5- OLDAL Já rvány nincs, a tömegsírokat már kijelölték? Madárinfluenza: vakcinavásárlás helyett vészforgatókönyv Szlovákiában SZLOVÁKIA Tömegsírok kialakításával ké­szülnek egy esetleges madárinflu­enza elterjedésére Szlovákiában. Legalábbis erről szóltak a minap szárnyra kapott sajtóhírek. A köz­egészségügyi hivatal cáfolja a tö­megsírok létesítésének tervét, s egy ilyen elképzelés az emberjogi szervezetek szerint is sértené a nemzetközi egyezményeket, illetve a szlovák törvényeket. Trencsénnek viszont kezében van a tömegsírok létesítésre vonatkozó rendelet. A megszellőztetett hírek értelmében a regionális közegészségügyi hivatalok egész Szlovákia területén keresik azo­kat a helyeket, ahol az esetleges madár­influenza áldozatait tömegsírokban helyeznék el. A hírek szerint Trencsén környékén már nyolc polgármester ka­pott olyan levelet, amelyben az illeté­kes hivatal arra szólította fel őket, hogy készüljenek fel a madárinfluenza elter­jedésére olyan módon, hogy kijelölik a leendő tömegsírok helyét. (folytatás az 5. oldalon) Visegrádi jóslat Esztergom jövőjéről Hadházy: a fürdő mágnesként vonzza majd a befektetőket ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ A régióban Esztergom mellett Vi- segrád az ide látogató turisták leg­kedveltebb célpontja: évente másfél- millió ember keresi fel az egykori ki­rályi székhelyet Hadházy Sándor polgármester szerint az élményfürdő megépítése komoly lökés adhat Esz­tergomnak. Visegrádon az elmúlt évek turisztikai fejlesztéseinek kö­szönhetően rohamosan nőttek az ön- kormányzatnak az idegenforgalom­ból származó bevételei, amit még az olyan elferdített álhírek sem tudnak megfékezni, mint ami a napokban lá­tott napvilágot a várossal kapcsolat­ban, miszerint Visegrád vezeti a ma­gyarországi bűnözési statisztikát. Alig egy hete nyitotta meg kapuit Esztergomban az Aquasziget, amely­nek ünnepélyes átadásán Hadházy Sándor, Visegrád polgármestere is tiszteletét tette. Később, lapunk érdek­lődésére kifejtette, - saját tapasztalatai alapján - hogy egy ilyen beruházás je­lentős hatással van a település és a tér­ség idegenforgalmára. Bízik abban, hogy a fürdőnek köszönhetően Eszter­gomban megélénkül majd a befekteté­si kedv és a Visegrádon tapasztalthoz hasonlóan szállodák építésére is sor ke­rül majd. Hadházy Sándor kiemelte, hogy egy ilyen beruházás - azon kívül, hogy ezzel Esztergom polgárai új szol­gáltatással gazdagodnak - komoly be­vételi forrást is jelent majd a városnak és új munkahelyeket is teremt. Viseg­rádon már tapasztalható a város ez irá­nyú törekvésének eredménye, hiszen évente hetvenmillió forinttal bővül az önkormányzati forrás, több mint száz új munkahely létesült a városban. (folytatás a 4. oldalon) Bérlővé válhat saját földjén a tulajdonos Továbbra is rendezetlenek a karvai hegyközség tulajdonviszonyai ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Még mindig nem rendezettek a tulajdonviszonyok a Karvához tarto­zó, Csenke közelében lévő hegyköz­ség esetében. A gazdák többsége ugyanis máig nem tudatosította azt, hogy ha nem rendezi a tulajdonla­pokat, könnyen előfordulhat, hogy államilag kisajátítják a területeket. Karva még a múlt rendszerből örö­költe a Csenke közelében lévő hegy­község körüli problémát. A tulajdo­nosoknak a szocializmus alatt kötele­ző volt a közösbe adni részüket, ezért pedig az államtól használati jogot kaptak saját földjükön. Az eredetileg szőlőgazdálkodásra használt terüle­ten a 80-as években egymás után épültek fel - szintén engedély nélkül — a prés-, illetve hétvégi házak. A rendszerváltást követően a tulajdono­sok nem kapták vissza automatikusan jussukat, ezt ugyanis maguknak kell kérvényezni az illetékes kataszteri hi­vatalnál. „Eveken keresztül próbáltuk eladni a telket és a hétvégi házat, de a szükséges tulajdonjogi okmányok nélkül senkinek nem kellett. Mára si­került beszereznünk azokat, több éves huzavona és utánajárás után, és ezzel - tudomásom szerint - ez az egyetlen terület, amelynek rendbe vannak a papírjai” - mondta az egyik, névtelenül nyilatkozó tulajdonos. (folytatás a 4. oldalon) Vérüket adták az életért Közel kétszáz véradót köszöntöttek tegnap Esztergomban ESZTERGOM Adj vért, életet menthetsz - halljuk sokszor a szlogent, amit egyre töb­ben tesznek magukévá, évről évre gyarapodik az állandó véradók szá­ma. Hat éve saját ünnepnapjuk is van, november 27-e a Magyarorszá­gi Véradók Napja, amelynek alkal­mából tegnap délután köszöntötték az esztergomi véradókat. Az ünnep­ségen a Vaszary Kolos Kórház veze­tősége egy oklevéllel és egy kerámia vázával köszönte meg a Hídlapnak a véradás népszerűsítését. Esztergom országosan kiemelkedő véradó város, a lakosság nyolc százaléka rendszeresen ad vért. Erre nagyon büszke a véradó állomás és köszönik minden véradónak ezt a szép ered­ményt - mondta el lapunknak Baka Györgyné, a kórház véradószervezője. A tegnapi ünnepségen egyedi, kü­lön erre az alkalomra készült kerá­miaajándékokat kaptak a kerek, azaz 10-90-szeres véradók, akiket közösen köszöntött a városi önkormányzat és a Vaszary Kolos Kórház. Az ünnep­ségen, ahol többek között a Vereckei Attila és Beáta művészházaspár is fel­lépett, közel kétszáz esztergomi vér­adót köszöntöttek, illetve elbúcsúztak egy 155-szörös véradótól, aki idén töl­tötte be a véradóknak megszabott 65 éves felső határt. • Gy. D. Óvakodj a kettős árcímkéktől! A rászedett vásárló elvileg mindig alacsonyabb áron vásárolhat Kis nagyember a Mátyás térről EXKLUZÍV Exkluzív interjúsorozatunkban a mienjangi ökölvívó világbajnokságon ezüstérmet szerző Bedák Pál beszél élményeiről. A 48 kilogrammosok között a dobogó második fokára fel­álló magyar tehetség elmeséli, mi­ként éli meg a felé áradó szeretetet, hogyan készül a decemberben esedé­kes magyar bajnokságra és betekin­tést enged a legszűkebb családi körbe is. Az interjúban megszólal „Pimpa” edzője Szántó Imre - Öcsi bácsi -, aki elmondja, miként lett világbajno­ki ezüstérmes a „Nyóckerből” induló Bedák Pálból. (interjúnk a 7. oldalon) ESZTERGOM Az ünnepek közeledtével hajlamo­sak vagyunk nagyobb költekezések­be bocsátkozni, hasznos lehet tehát, ha tisztában vagyunk jogainkkal, le­hetőségeinkkel, és a forgalmazók kötelezettségeivel is. Sokszor elő­fordul, hogy a pénztárnál más ár ke­rül a számlára, mint ami az árcím­kén, vagy a polcon lett feltüntetve. Ilyen esetben mindig a forgalmazó a hibás, és az alacsonyabb ár számít. A fogyasztóvédelmi törvény ki­mondja, hogy a forgalmazó köteles az eladási árat írásban megadni. Amennyiben egyszerre több árat tüntetnek fel, akkor a legalacsonyab­bat kell érvényesnek tekinteni. Baran Alexandra, az Országos Fogyasztó- védelmi Egyesület jogásza azt java­solja, hogyha ilyen szabálytalanságot észlelünk, azonnal jelezzük azt a pénztárnál, vagy az üzletvezetőnél, és próbáljunk helyben megegyezni az üzlettel. Ha ez nem sikerül, úgy panaszunkkal a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez és a Békéltető Tes­tülethez fordulhatunk. Minden eset­ben kérjük a Vásárlók Könyvét, és jegyezzük be észrevételeinket, mert ez később bizonyítékként szolgálhat egy esetleges eljárás során. (folytatás a 3. oldalon) A magyar fenyőfa olcsóbb, a külföldi mutatósabb Vastag pénztárca kell már a karácsonyfa vásárláshoz is MAGYARORSZÁG Nemcsak a Mikulás készülődik november vége felé, hanem a fe­nyőtermelők is megkezdték a fák vágását. Egy héten belül megjelen­nek az első árusok, ám érdemes odafigyelni vásárláskor, nehogy kopasz fenyőt álljon körül a család karácsony este. Magyarország nem óriási fenyvesei­ről híres, de Vas, Zala és Somogy me­gyében több száz hektáron foglalkoz­nak karácsonyfának szánt fenyők neve­lésével. A hazai piac igényeinek kielégí­téséhez mégis szükség van komoly mennyiségű importra is, elsősorban Dániából. Kissné Szabó Fruzsina, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületé­nek elnöke lapunk kérdésére elmondta, forgalmazóként és termelőként nem­csak vágott fenyők, hanem földlabdás fák értékesítésével is foglalkoznak. Dá­niából idén több kamionra való úgyne­vezett nordmandiai fenyőt hoztak be. folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents