Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-11-26 / 232. szám

2 HIDLAP • 2005. november 26., szombat ORSZAG-VILAG www.esztergom.hu Schmitt Pál: nem dőlünk hátra A Fidesz tudatosan készül a kormányzási szerepre Az SZDSZ nem köt automatikusan koalíciót (H) Az SZDSZ jövő évi választási prog­ramjának legfontosabb elemei: az adó- csökkentés, az államháztartási reform, az egészségügy rendbetétele és a rászo­rultság elvének fokozottabb érvényesíté­se a szociálpolitikában; ezek nélkül a párt nem köt koalíciót senkivel - közölte a liberális párt elnöke, Kuncze Gábor. Magyar-ír tárgyalás az uniós kohézióról (H) Magyarország és Írország egyetért abban, hogy az Európai Unió új költ­ségvetésében fontos pillérként kell megmaradnia a kohéziós politikának. Ezt Gyurcsány Ferenc magyar és Bertie Ahern ír miniszterelnök hang­súlyozta a pénteki, budapesti megbe­szélésüket követő sajtótájékoztatón. A magyar kormányfő azt mondta: „mindegyikünk abban érdekelt, hogy akár kompromisszumokkal is legyen költségvetés, mert ha az uniós pénzügyi perspektívákat az Európai Parlamentnek kell megállapítania, az minden bizonnyal sokkal nehezebb és rosszabb szituációt fog jelenteni”. Tíz százalékkal emelkednek a BKV-tarifák (H) Budapesten a vízdíj 5,9 százalékkal, a csatornahasználati díj pedig 5,85 szá­zalékkal kerül majd többe - erről este döntött a Fővárosi Közgyűlés. Arról már korábban határoztak, hogy a szennyvízszippantás 5,9; a szemét- szállítás csaknem 5,7; a temetkezés 5,6; a kéményseprés 4,2 százalékkal drá­gul. A díjemeléseket csak a kormány- párti képviselők szavazták meg. Az el­lenzékiek elutasították a városvezetés által benyújtott javaslatokat. Magyarországon legjobb a tanárellátottság (H) Magyarországon jut a legkevesebb diák egy tanárra az általános iskolá­ban az Európai Unió tagországai kö­zül - derül ki egyebek mellett az EU statisztikai hivatalának csütörtökön kiadott évkönyvéből. Az uniós átlag 15-tel szemben Magyarországon egy tanárra átlagosan csak 10,6 diák jutott a 2003-as adatok szerint. A másik vég­let Nagy-Britanniában ugyanakkor pontosan húsz tanulóra jut egy tanár. A Smer nyerne novemberben is (SK) A novemberi közvéleményku­tatások alapján a parlamenti válasz­tásokat a Smer nyerné 30,7 százalék­kal. A második helyen a HZDS (11,7), a harmadikon pedig a KDH (11,1) végezne. A parlamentbe jutna a Magyar Koalíció Pártja is (10^4), az SDKÚ (9,5), az SNS (8), a Szabad Fórum (7,3) és a KSS (5,8) is. Veteskát lehallgatta a titkosszolgálat? (SK) Biztos vagyok benne, hogy megfi­gyeltetett és lehallgatott a szlovák tit­kosszolgálat - állította Viliam Veteska, a parlament alelnöke a Markíza televízió politikai műsorá­ban. Az alelnök mikor tudomást szerzett arról, hogy a titkosszolgálat megfigyelteti, megkereste az akkori SIS elnököt Vladimír Mitrát, aki cá­folta a politikus értesüléseit. A Fidesz tudatosan készül a kor­mányzati szerepre, folyamatosan elemzi a szakpolitikai kérdéseket - mondta Schmitt Pál csütörtökön Veszprémben, az ellenzéki párt ön­kénteseket toborzó gyűlését meg­előző sajtótájékoztatóján. A Fidesz alelnöke úgy fogalma­zott: „az utolsó 100-150 napba kanya­rodunk, s ezen 150 nap bármelyikén lesz a választás, a változás nem fog bennünket váratlanul érni, de termé­szetesen egyáltalán nem mindegy, hogy addig mi történik, nem mind­egy, hogy milyen állapotban vesszük át az országot”. Mint elmondta, a je­lenlegi körút célja, hogy pártja de­cember 15-ig megnyerjen mintegy százezer embert, akik tenni tudnak a kampány során a győzelem érdeké­ben. Hozzátette: az üzenet a válto­zásról, annak szükségességéről szól. A nemzeti konzultáció során megkö­zelítőleg kétmillió emberrel kerültek A tagországokat képviselő tanács és az Európai Parlament nézetelté­rései miatt nem tudtak megállapod­ni a költségvetési ügyekért felelős uniós miniszterek a jövő évi EU- költségvetés számaiban, ennek elle­nére a büdzsé még az EP decembe­ri ülése előtt véglegesíthető - közöl­te a magyar küldöttséget vezető Ka­tona Tamás pénzügyi államtitkár. A politikus hozzátette: komoly esélyt lát a költségvetés megszületésé­re. A büdzsé azon ügyek közé tartozik, amelyekről az Európai Parlament hiva­tott dönteni a miniszteri tanács előter­jesztése alapján. Az eredeti költségveté­si javaslat az összesített uniós termék alig több mint egy százalékára rúgott, az EP azonban saját első szavazásán ezt nem tartotta elégségesnek, és egyes te­rületekre - például a külpolitikai kérdé­sekre, a kis- és középvállalatok segítésé­re, kutatási és oktatási programokra, il­letve az elmaradottabb régiók gyorsabb felzárkózásának segítésére - a tanácsnál nagyobb összegeket fordítana. Október végén az EP-képviselők mintegy 1154 milliárd eurós büdzsét szavaztak meg, 6 százalékkal többet a 108,9 milliárd Bár, az előző évekhez viszonyítva Szlovákiában évente mintegy két­ezerrel több gyermek születik, a szakemberek szerint néhány évti­zed leforgása alatt kevesebb, mint ötmillió ember lesz a Tátra alatt. Az évi kétezres növekedés ugyanis végső soron nem tudja pótolni az elhunytak számát. Emellett a fiatalok gyermekvállalá­si kedve feltehetően nem változik, rá­adásul egyre többen vannak olyanok, akik idősebb korukban alapítanak családot, ezért a populáció növekedé­se szempontjából nem várható javu­lás. Boris Vano, a Demográfiai Kísér­leti Központ munkatársa szerint 2010 után Szlovákia lakossága folyamato­san csökkenni fog és 2050-ben már nem éri el az ötmilliót. Az emberek számának növekedé­sét a szakemberek azzal magyaráz­zák, hogy a közelmúltban és jelenleg zömében a 70-es években született számottevő generációhoz tartozó 30 éves szülők vállaltak gyermeket. Míg 2003-ban 52 ezer, tavaly 54 ezer cse­kapcsolatba, s „szinte mindegyikük azt mondta, hogy jó néven vennék a változást”. Az ellenzéki politikus közölte: a Fidesz saját magán kezdte a válto­zást, változtatást, hiszen a 2002. utáni időszakban szövetséggé, néppárttá Surján szerint a brit elnökség veresége a büdzsé-kudarc Nagy kudarc az Európai Unió brit el­nöksége számára, hogy sok év után először nem sikerült novemberben megegyezni az EL) következő évi költségvetéséről - vélte Surján László a Fidesz európai parlamenti képviselője pénteken. A politikus ugyanakkor úgy vélte, hogy az EP december közepi plenáris ülésén meg tudja szavazni a büdzsét. Sur­ján László hozzátette, hogy a soros elnökség az előző napi maratoni tárgyaláson szerette volna elérni a megállapodást, létrejött például a tagországoknál az EP követelte - előre nem látható eseményekkel kapcsolatos kiadásokra elkülönített - rugalmassági alap elfogadása, 230 millió eurós költségvetéssel. eurós tagországi tervnél. A brüsszeli ta­lálkozóról kiszivárgott hírek szerint most a két álláspont közötti eltérés számszerűleg már alig érte el az egy- milliárd eurót, sőt az ülés végére száz­milliós nagyságrendre süllyedt. csemő született. Vano szerint a kor­mány bizonyos eszközökkel részben befolyásolhatná a született gyerme­kek számát, Ezek az eszközök azon­ban eléggé behatárolják Dzurindáék mozgásterét. „A legtöbb család két gyermekkel számol, de e két csemete felneveléséhez nincsenek meg a fel­tételek. Elsősorban e feltételek javí­tásán segíthetne a kormány, viszont nem áll rendelkezésére olyan haté­kony eszköz, amellyel rá lehetne bír­ni a fiatal szülőket arra, hogy három- négy gyermekben gondolkozzanak” - mondja Vano. Hozzávetőleg minden negyedik csecsemő házasságon kívül születik Szlovákiában. Emellett az utóbbi öt évben növekedett a válások száma is. Tavaly 10 889 házasság felbontására került sor, legtöbb esetben 40-50 éves korú emberek esetében, akik előtte 10-15 évig éltek közös háztartásban. E válásokkal szorosan összefügg a ma­gányosan élők számának növekedése (statisztikai adatok szerint minden harmadik háztartás egyszemélyes). • -z.-c. alakult, tagozatokat hozott létre, a polgári körök száma már 11 ezer, a párt tagsága elérte a 30 ezret, és át­alakult a pártvezetés is. Mint mond­ta, 2002 óta a párt szinte minden idő­közi választást megnyert, így jelölt­jük győzött a soproni és a szécsényi országgyűlési képviselői, valamint a dunavarsányi polgármester választá­son. Megjegyezte: 1990 óta először nyert jobboldali polgármester-jelölt Dunavarsányban. Jelentős arányú győzelmet értek el az európai parla­menti választáson is. Schmitt Pál ugyanakkor kiemelte: bizakodnak, de nem dőlnek hátra, hanem tudatosan készülnek a kormányzati szerepre. Mint mondta, folyamatos elemzések­kel és kutatásokkal alapozzák meg programjukat a gazdaság, a pénz­ügyek, az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem, a foglalkoztatás- és szociálpolitika, valamint a külpoli­tika terén egyaránt. A Magyar Demokrata Fórum pé­csi szervezete azt szeretné, ha a lakosság véleményét is kikérnék a Tubesre tervezett NATO-radarállo- más ügyében. Erről Pap András, a párt országgyűlési képviselő-je­löltje beszélt pénteken, a baranyai megyeszékhelyen. Az ellenzéki politikus azt mondta: minden lehetséges fórumon arra ke­resik a választ, hogy a hegy környé­kén élőknek melyek a legfontosabb aggályaik a radarral kapcsolatban, mit gondolnak, az üzembe állítással növekedni fog-e biztonságérzetük, kifogásolják-e a döntési mechaniz­must. Hangsúlyozta: ha a fejlesztés­ben közvetlenül érintettek nem tá­Nem romlanak, hanem kismér­tékben tovább javulnak a vállalko­zások gazdálkodási körülményei 2006-ban - jelentette ki a pénzügy- miniszter pénteken egy szombathe­lyi szakmai fórumon. Veres János azt mondta: a kor­mányzati intézkedések a magyar gaz­daság versenyképességének növelé­sét és a vállalkozók terheinek csök­kentését szolgálják. Példaként em­lítette a foglalkoztatást segítő kor­mányzati intézkedéseket és a vállal­kozókat érintő adókönnyítéseket. Hozzátette: „szakmai körben, de vál­lalkozói közegben is gyakran beszél­nek az áfacsökkentés fölösleges voltá­A novemberi közvéleménykutatás szerint a szlovákiai lakosok többsé­ge az Elnöki Hivatalban bízik meg a legjobban. A felmérésében három­ezer, 18 év feletti ember vett részt. A felmérésből kiderül, hogy Szlo­vákiában az elnöki hivatalt övezi a legnagyabb bizalom, ami annak fé­nyében is előrelépés, hogy egy évvel ezelőtt tíz százalékkal kevesebben mondták ugyanezt. A közvélemény­kutatás szerint négy lakosból három az Elnöki Hivatalt jelölte meg. Az EU válaszára kíváncsi a Fidesz A Fidesz és európai parlamenti delegációja arra szólítja fel a mi­niszterelnököt, hogy hozza nyilvá­nosságra az Európai Bizottság Ver­senypolitikai Főigazgatóságának írt, a hosszú távú villamosenergia- vásárlási szerződésekkel kapcsola­tos válaszlevelét - jelentette ki Szájer József. Az ellenzéki politikus szerint a le­véllel a kormányfő bizonyíthatja, hogy a kormánynak valóban a hosszú távú szerződések felülvizsgálata - és ezzel a villamosenergia árának csök­kentése - a célja. Hozzáfűzte: az Eu­rópai Bizottság Versenypolitikai Fő- igazgatósága 2005 októberében írt le­velet a magyar hatóságoknak, amely­ben a villamosenergia-szektorban meglévő monopóliumhelyzetet és a verseny hiányát kifogásolja. A levél­re harmincnapos a válaszadási határ­idő, amely a napokban jár vagy járt le - mondta Szájer József. mogatnák a radar Tubesre telepíté­sét, akkor szükség van helyi népsza­vazásra. Amennyiben a lakosság az építkezést elutasítaná, a helyi MDF is hasonló álláspontra helyezkedne. Pap András magyarázata szerint minderre azért van szükség, mert a Tubes közel van a baranyai megye- székhelyhez. A pécsieket viszont elő­zetesen senki sem kérdezte meg a természeti környezetre mindenkép­pen terhelést, katonai, biztonsági szempontból pedig veszélyt jelentő beruházásról. A képviselőjelölt rá­mutatott ugyanakkor, hogy a demok­rata fórum jelenleg nem ellenzi az új helyszínt, mert azt a Zengőnél min­denképpen jobb ötletnek tartja. ról, amivel én nem értek egyet. Ma­gyarországon a lakossági jövedelmek számottevő mértéke kerül határain­kon kívül elköltésre, csupán a forgal­mi adó különbsége miatt”. A pénz­ügyminiszter hangsúlyozta: az élő­munka költségei már az idén is, és jö­vőre is mérséklődnek azáltal, hogy érdemben csökkentik a tételes egész­ségügyi hozzájárulás mértékét. „Ez számszerűen 66 milliárd forintot hagy a munkáltatóknál a következő évben” - fűzte hozzá. Kijelentette: a minimálbér megállapításának kérdé­sében a „kormány nem szereplő” an­nak mértékéről a munkaadói és mun­kavállalói oldal állapodik meg. A képzeletbeli dobogó második foká­ra a szlovák hadsereg intézménye állha­tott fel, 64,3 százalékkal. Harmadikként a helyi önkormányzatok végeztek 54,7 százalékkal. A válaszadók több mint fe­le - 504 százalék - az egyházakban bízik meg leginkább, de 47,7 százalékot kapott az Európai Parlament intézménye is. A rangsor végén Szlovákia kormá­nya és a szlovák parlament áll. Az előbbit a lakosok 27,3 százaléka tartja megbízhatónak, míg utóbbit mind­össze 25 százalék. • (nagy) K.E. (koncz) Nincs egyezség az EU-büdzséről Az MDF a lakosságot is megkérdezné lokátorügyben • (vári) Csökkenni fog Szlovákia lakossága • (palotás) Veres: nem nőnek a vállalkozói terhek A pénzügyminiszter szerint javulnak a gazdálkodási körülmények • (koncze) A kormány a bizalmatlansági lista élén

Next

/
Thumbnails
Contents