Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-11-25 / 231. szám

4 HÍDLAP • 2005. november 25., péntek REGIO www.istergranum.hu Jogbiztonságot a rossz adósoknak is Lényegi változásokat nem hoz a törvény módosítása Szüret után forr az indulat A borászok szerint felszívódhat a pénz a bürokrácia útvesztőjében Folytatás az 1. oldalról A javaslat elsősorban a bankok tá­jékoztatási kötelezettségét, az adatok pontosítását és a jogorvoslat felgyor­sítását érinti. A banknak a hitelszer­ződés megkötése előtt kötelessége lesz tájékoztatni az ügyfeleit a listá­ról és a felkerülés feltételeiről, mely­nek bekövetkezte előtt egy hónappal és utólag is újabb értesítést kell kül­denie majd az adósnak. A változta­tással jóval több információ elérhető­vé válik majd, a bank a lekérdezéskor láthatja a szerződés típusát, számát, idejét, lejáratát és a tartozás nagysá­gát is. Az ügyfelek pedig a felkerülés­ről szóló értesítés kézhezvétele után kifogással élhetnek, vagy a banknál, vagy az adatbázist kezelő Bankközi Informatikai Szolgáltató (BISZ) Rt.-nél. Amennyiben ennek helyt adnak, azonnal lekerülhet a listáról, ha pedig jogtalannak érzi az elutasí­tást, gyorsított eljárással 1-2 hónap alatt eredményt hozó hiteladatpert indíthat. A rendszer legigazságtala­nabb rendelkezésén viszont nem si­került változtatni. Jövőre sem lesz esély arra, hogy a kisebb adóssággal felkerülő, vagy gyorsan korrigáló ügyfelek automatikusan öt évnél ha­marabb lekerülhessenek a listáról, il­letve továbbra is sújtja a büntetés a kezeseket, valamint azon vállalkozá­sok tagjait, melynek vezetője BAR- listás. A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete nem is elégedett a módo­sítással. Polgár Ákos, a szervezet el­nöke főként azt nehezményezi, hogy semmiféle valódi differenciálás nem történt és nem született döntés a po­zitív adóslistáról sem. Ennek beveze­tését kiemelten fontosnak tartják, de az adatvédelmi biztos évek óta hatá­rozottan elutasítja ennek létrehozá­sát. Az ombudsman nem látja ugyan­Visszakapják jogaikat a magánorvosok Januártól visszatér a régi receptfelírási rend Folytatás az 1. oldalról Az egyeztetésen részt vett Rácz Jenő, egészségügyi miniszter is, aki­vel együtt meggyőzték Gyurcsány Ferencet arról, hogy a rendelet nem jó, s ő ígéretet tett arra, hogy a tör­vényhozókkal egyeztet annak visz- szavonásáról. Emellett a miniszter- elnök kijelentette, hogy a felírás jo­gát visszakapják az orvosok, de csak úgy, hogy szigorú ellenőrző metó­dusokat iktatnak be a gyógyszerek felírását illetően. A törvény szövegéről a MOK majd csak utólag tud véleményt mondani, de amint azt megkapják, nem mulasztják el annak tüzetes át­Győrffi Diána vizsgálását - ígérte Eger István, a MOK elnöke. A megbeszélésen fel­merült az ügyeleti díjak problémája is. A vezetőknek abban sikerült meg­állapodniuk, hogy megfelelő jogi háttér biztosítása után, az európai normákhoz közelítve fokozatosan emelik majd az összeget, természe­tesen a költségvetés helyzetének függvényében. Az erre vonatkozó terveket a szaktárca és az orvosi ka­mara közösen dolgozza ki, határidő­ket azonban nem szabtak hozzá. A kormány december 7-i ülésén foglal­kozik legközelebb az ügyeleti rend­szer átalakításával. • Hatvani - Szabó LAP(SZ)ÉL Jöjjön a rózsaszín rendszámtábla! Talán többen emlékeznek még arra szeptemberi érdi esetre, amikor egy 29 éves fiatalember százhússzal a buszmegállóba hajtott és elütött né­hány embert. Az egyikük, egy háromgyermekes édesanya meghalt, egy kismama súlyosan megsérült. A sofőrnek nem volt jogosítványa, az autó­nak „csupán” a forgalmi engedélye hiányzott. A vezető mégis mindössze maximum hároméves börtönbüntetést kaphat, mivel ez csak szabálysér­tés, pedig emberéleteket tett tönkre. Később az is kiderült, hogy drog befolyása alatt állt. Sokan háborodtak fel akkor, főleg azért, amiért a magyar jogrendszerben ekkora hiányosság van. Valami nem elég haté­kony a közlekedésrendészetben és a törvényekben. Valahogy túl sokan megússzák a dolgokat, pedig szerintem ez csak olaj a tűzre, aki egyszer megúszta a vagányságot, az legközelebb még bátrabb, vakmerőbb lesz. Hiszen manapság is menő dolog kölcsönkérni apu kocsiját, megmutatni a barátnőnek, hogy milyen gyorsan megy, milyen érzés kétszázzal men­ni, és milyen biztosan fogjuk a kormányt, még belőve is. Igaz, hogy egy pillanat alatt meghalhatunk, egy életre nyomorékká válhatunk, összeég­het a testünk, de a téveszme is mindig ott van: velem ez nem történhet meg. Aztán majd remek dolog lesz egy baleset után egy életen át azzal a tudattal élni, hogy megöltem valakit. Minden reggel mosolyogva nézhe­tünk a tükörbe, hogy milyen ügyes vagyok, a néninek csak a lábai bénul­tak le, de a keze még jó, és megelégedetten odébbállhatunk. Mi az a há­rom év a börtönben, utána megint én leszek az utak királya! Igazából el­képzelésem sincs, hogy akiknek alapból téves a hozzáállásuk a vezetés­hez, a szabályokhoz (amik szerintük nem is léteznek, vagy ha igen, akkor csak a másik autósra érvényesek) azokon hogyan lehetne segíteni. Szigo­rítással? Igen, ez egy jó lehetőség, de nem biztos, hogy hatékony. Né­hány embert ugyan elriaszthat a magasabb bírság, a hosszabb börtön- büntetés réme, de az adrenalin közúti rabjait nem lehet ilyen egyszerű­en visszafogni. Ez csak újabb kihívás lesz nekik. Amerikában, néhány ál­lamban, rózsaszínű rendszámtáblát kapnak az ittas vezetők, ezt itt is be lehetne vezetni, de én megdupláznám a jelenlegi tábla méretét. Ugye vannak még jó ötletek? Ennél persze van egyszerűbb megoldás is: be kell tartani a szabályokat. Ennyi. is biztosítottnak, hogy nem sérül az ügyfelek informatikai önrendelkezé­si joga, továbbá míg a BAR működé­sét törvény szabályozza, addig a po­zitív listára vonatkozóan ez nem mondható el. Arról sem készültek mindeddig megkérdőjelezhetetlen hatástanulmányok, pontosan milyen céllal készülne, milyen előnyökkel járna és mivel indokolható a pozitív nyilvántartás. Péterfalvy Attila több­ször kijelentette: a szükségtelen lista életbe léptetése esetén azonnal Al­kotmánybírósághoz fordulna. Mind­ehhez hozzátartozik, hogy a bankok eddig is szabadon dönthettek arról, milyen feltételekkel, milyen adatok birtokában nyújtanak hitelt a kérel­mezőnek. Egyre több hitelintézet cé­lozza ajánlataival a BAR-listásokat, illetve kínál „átvilágítás nélküli”, gyors hitelbírálati lehetőséget. • Sz.H. VI. Katona Mihály Napok Búcs. Idén is gazdag programot kínáltak a Katona Mihály Napok szervezői Búcson. A november első felében megtartott rendezvénysoro­zat keretében az általános iskolák di­ákjai általános műveltségi vetélke­dőn mérték össze tudásukat, a római katolikus templomban ünnepi isten­tiszteletet tartott Herczeg Pál pro­fesszor, megkoszorúzták Katona Mihály emléktábláját és sírját. A rendezvény utolsó napján, novem­ber 13-án a Katona Mihály Galériá­ban Szkukálek Lajos festőművész kiállításának megnyitójára került sor, amelyet december 3-ig tekint­hetnek meg az érdeklődők. Folytatás az 1. oldalról Az új járulék kezelésére összehí­vott Magyar Bormarketing Kht. ala­pító tagjai csütörtökön Szekszárdon tanácskoztak azért, hogy határozott álláspontot alakítsanak ki elképzelé­seikről. Urbán András elmondta, céljuk, hogy a kht. teljesen elkülönít­ve gazdálkodhasson az említett befi­zetésekkel, az állami ellenőrzések el­len azonban nincs kifogásuk. Állás­pontjukat szeretnék pénteken a Szekszárdra érkező Gráf József ag­rárminiszter elé tárni, ettől eltérő döntést azonban nem is hajlandóak elfogadni - hangsúlyozta az elnök. Dula Bence, a Magyar Szőlő és Bor Terméktanács alelnöke problémásnak érzi az új járulék befizetésének idő­pontját is, mivel azt a megszűnő jöve­déki adóval ellentétben nem a bor ér­tékesítését követő adózási ciklusban, hanem még azt megelőzően kell hefi­zetni. Bár a forgalomba hozatali járu­lékkal az agrártárca a magyar bor helyzetén kíván segíteni, a nemzetkö­zi piacokon jelentkező hátrányokat így nem lehet megszüntetni - hang­súlyozta az alelnök. A legfőbb problé­ma, hogy a jelenlegi konstrukció nem garantálja a járulék hatékony és csak a kijelölt céloknak megfelelő felhaszná­lását, ezért Dula Bence mást javasol a literenkénti nyolcforintos jövedéki adó elosztására. Szerinte hatásosabb lenne, ha ebből négy forintot a terme­lők be sem fizetnének, a többi négy forintot pedig csak a bor értékesítését követő jövedelem bevallásakor kellene rendezniük. Ez esetben két forintot marketing célokra lehetne felhasznál­ni, ezen belül egy forinttal a Magyar Bormarketing Kht. gazdálkodhatna, szintén egy forintot pedig a borvidé­kek saját marketing céljaikra fordít­hatnának. A maradék két forintot el­lenőrzésekre szánná az alelnök, ebből egy forintot kaphatna az Országos Borminősítő Intézet, egy forintot pe­dig helyi minőségi ellenőrzésekre le­hetne felhasználni. • Juhász Regina Nem bontanak pezsgőt az üvegvisszaváltók November végétől az ünnepi nedűt is csak egyszer tölthető palackokban forgalmazzák Szakemberek szerint csődöt mon­dott a januárban életbe lépő ter­mékdíj törvény, és az áprilisi betét­díjas kormányrendelet, mivel nem ösztönzi sem a gyártókat, sem a ke­reskedőket a visszaváltható termé­kek kezelésére. November 30-án veszik vissza utoljára a pezsgős üvegeket is, így a környezettudatos vásárlóktól még az esélyét is meg­vonják a természet védelmének. A rendszerváltás ígérete volt még a betétdíjas rendszer kiterjesztése, a két legutóbbi kormánydöntés azon­ban csak látszólag szolgálta ily mó­don a környezetvédelmet, mivel eredménye gyakorlatilag nincs - mondta el lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) titkára. A betét­díjas kormányrendelet értelmében csak akkor lépnek ugyanis életbe bi­zonyos kötelezettségek mind a gyár­tóknál, mind a kereskedőknél, ha fel­veszik palettájukba az utántölthető, vagyis betétdíjas termékeket. Ennek következtében a bonyolult admi­nisztrációt elkerülendő az élelmiszer- üzletek többsége inkább nem is fog­lalkozik betétdíjas termékekkel. Az OKSZ ennek ellenére egyetért a sza­bályozással, mivel véleményük sze­rint inkább a termékdíjtörvénynek lenne feladata az utántölthető termé­kek gyártásának ösztönzése. Droppa György, a Duna Kör ügyvivője fel­háborítónak tartja, hogy környezet- védelmi eredményként állítják be a 2005 januárjától életbe lépett termék­díjtörvényt is, vagyis a termékcso­magolások után fizetendő termékdíj bevezetését, miközben a törvény a céllal épp ellenkező hatást ért el. A betétdíjas termékek aránya a tör­vénymódosításokat követően alig 20 százalékra esett vissza. Az ásványvíz­gyártóknak például termékeik alig egy százalékát kell utántölthető for­mában piacra dobni, ám inkább kifi­zetik ennek hiányában a termékdíjat kvázi büntetésként, minthogy az utántöltő gépsorokra költsenek - erősítette meg az ügyvivő vélemé­nyét Tömöri Balázs, a Hulladék Munkaszövetség munkatársa. Tud­valevő, hogy egy átlagos PÉT palack után 10 forintos termékdíjat kell fi­zetni, míg utántölthető formájáért a vevő akár 40 forintot is kaphat az üvegvisszaváltóban. A gyártónak te­hát jobban megéri, ha nem bajlódik a visszaváltható csomagolással. A so­kak véleménye szerint elhibázottnak tartott termékdíjtörvény ezáltal in­kább növeli a háztartási hulladékok mennyiségét, annál is inkább, mivel a szelektív hulladékgyűjtés egyelőre akadozik hazánkban. Tömöri Balázs hangsúlyozta, decembertől közel 24 millió pezsgőspalack kerülhet a sze­métbe, ennek azonban alig 10 száza­lékát tudják visszagyűjteni és újra­hasznosítani, mivel ez a rendszer Magyarországon még nem épült ki kellő mértékben. A Törley Pezsgőpincészet Kft. ezzel kapcsolatban kibocsátott sajtóközle­ménye lapzártánkig nem érkezett meg. • ). R.

Next

/
Thumbnails
Contents