Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-11-19 / 227. szám

• HÍDLAP • 2005. november 19., szombat hídlaj magazin Immár hivatalosan is megnyitotta kapuit az esztergomi Aquasziget a Elményfürdő. A november tizen- hetediki megnyitón - amelyet Or­bán Viktor is megtisztelt jelenlété­vel és fürdőavató beszédével - Finta Józsefet, a létesítmény terve­zőjét kérdeztük az épület jellegze­' ' fr Írj / lg !|j| tességeiről, a modern és merész tér“ rjjfjgi vezésű komplexum körül kialakulj vitákról, valamint az átadás nap­ján megfogalmazódó gondolatairólk* A huszonegyedik században huszonegyedik századi házakat kell tervezni! Finta valóságos „csodagyerekként” került húszas éveinek derekán „közel a tűzhöz” - írta róla köszöntve nemrég hetvenedik szü­letésnapján az egyik országos napilap. Fan­táziája és munkabírása legendás. Egy anek­dota szerint, amelyik beépítetlen budapesti telekre nincs legalább vázlatszinten rajza Fintának dolgozóasztala fiókjában, oda nem is érdemes építeni semmit. Egy-egy munka megszerzésekor valódi „ragadozó­ként” emlegeti a konkurencia, amit talán maga sem titkol. Mint Haussman báró Pá­rizsra vagy Hauszman Alajos a millennium Budapestjére, olyan mértékben hat 6 a XX. század második felének, az ezredforduló­nak fővárosi építészetére. 1935-ben született Kolozsváron és 1958-ban diplomázott a BME Építész Karán. Munkahelyek: 1958-1994 Lakóterv 1995 Finta és Társai Építész Stúdió Díjak: 1965 és 1970 Ybl Miklós-díj 1970 Állami-díj 1982 Budapest Pro Urbe-díj 1984 a műszaki tudományok doktora 1985 az MTA lev. tagja 1991 az Amerikai Építészeti Intézet (FAIA) tiszteletbeli tagja 1993 címzetes egyetemi tanár 1994 az MTA r. tagja 1996 Kossuth-díj Eddigi munkái: 1962 OTP lakóház a Műk Lajos utcában 1964 Lakóház a Hűvösvölgyi úton 1966 Hotel Duna Intercontinental 1967 Pécskő Áruház üzletközpont, Salgótarján 1969 Csillagházak, Salgótarján 1970 Hotel Volga (Hotel Ibis), Bp. 1971-72 Hotel Bratislava, Pozsony 1977 Hotel Voronyezs, Brno 1979 Hotel Buda Penta, Bp. 1979 Hotel Novotel, Bp. 1971- 75 BME diákkollégium, Bp. 1972- 79 Hotel Fórum, Bp. 1981 Központi Váltó- és Hitelbank Rt, bécsi fiók 1982-83 Hotel Hungária, Bécs 1982 Budapest Kongresszusi Központ 1982-85 Taverna szálló, Bp. 1982-85 Nemzetközi Kereskedelmi Központ 1989 Hotel Liget 1988-91 Grand Hotel Corvinus Kempinski 1991-95 Bank Center 1994- 96 Rendőrségi székház 1995- 96 BME-ELTE informatikai épülete 1995-97 Millenium Center/Vasudvar 1999 Westend City Center 2000 Százhalombatta, ref. templom-Milyen érzésekkel néz körbe, a most már át­adott létesítményben?-Most már lenyugodott érzelmekkel, mert azért néhány hónapja nagyon idegesek vol­tunk, hogy sikerül-e befejezni az épületet min­den csúszásával együtt, meg azért is, hogy azt a minőséget sikerült-e elérni, amit belőttünk, el­gondoltunk - de úgy látom, hogy igen. Most a nyugalom fáradtságával vagyok itt.- Úgy hallottam, hogy elég sok polémia lengte kö­rül a beruházást, de Ön mindenkit meggyőzött ar­ról, hogy ez az épület így szép, így jó.- A vita már akkor elkezdődött, amikor meg­indult a tervezés. Valóban meg kellett győzni a város vezetőit, hogy ez így lesz jó - bár a pályá­zat értékelésénél a polgármester úr is ott volt. Máig van vita a házról, legfőképp a külsejéről. Én azt hiszem, hogy a huszonegyedik század­ban huszonegyedik századi házakat kell „csinál­ni” és nem a múltba visszarévedni. Meggyőző­désem, hogy egy épület minősége, természete­sen, ha az magas minőség, akkor minden helyre beillik. Tehát egy esztergomi, nagyon-nagyon magas építészeti, spirituális, történelmi térbe is el lehet helyezni egy mai, modern épületet.- Milyen elemek vannak építészetileg a fürdő szerkezetében, kivitelezésében, amik teljesen sajáto­sak, egyediek és amelyeket kiemelne?- Amit kiemelhetnék, az elsősorban a fürdő formája. Ez egy félig nyitott, vagy kicsit kinyi­tott legyező, amely hat méterről tizenhat méter magasságba fut és a tizenhat méteres részén van a közel négyezer négyzetméteres fürdőtér, amelynek mo.st a teraszán állunk. Ahogy az lát­ható, igen sok embert tud majd befogadni. Ez a tér ránéz a Bazilikára, tehát valamiféle vizuá­lis és szellemi kapcsolatban áll a két épület. Amire nagyon törekedtünk, hogy minden iz­galmas formája ellenére illeszkedjen bele a kör­nyezetbe, ezért van ez a patinás zöld rézlemez burkolat, ami első pillanatra sok embert sok­kolt. Erre mindig azt mondtam, hogy nézzenek már fel a Bazilika tetejére, hisz annak a kupolá­ján is ez a szín látható. A patina egy élő anyag, amely egy kicsit mindig változni fog. Ha ugyanezt a házat kővel burkolom be, elviselhe­tetlen tömeggé vált volna. A tér az, amivel ez a ház a legtöbbet tudja adni, és ebben talán Ma­gyarországon a legnagyobb fürdő, amely befo­gadóképességét tekintve is az élen jár. Renge­teg teraszból, elbújható részekből, tehát olyan helyekből áll, ahol egy nagy lélegzetű térben vagyok, de ugyanakkor egyedül is tudok lenni. Ha feljövök a szaunákba, akkor itt wellness éle­tet élhetek, tehát óriási a választéka a fürdőnek a maga tulajdonképpen nem olyan nagy, tizen­három és félezer négyzetméterén, de választé­kával talán a legtöbbet adó az egész országban. Most ami itt nagyon fontos, hogy ha ezt a für­dőt egy kicsit olcsóbban oldjuk meg, kevésbé nemes anyagokból, akkor már öt-tíz év múlva nem bírná a hazai versenyt sem a hasonló für­dőkkel, turizmussal - a külföldiekkel meg vég­képp nem. Le kellett pipálni az osztrák és né­met fürdőket ahhoz, hogy ide osztrák, német és egyéb külföldi turisták jöjjenek, és emellett elmenjenek a Keresztény Múzeumba is, vala­mint egyenek az esztergomi éttermekben és az egész város kezdjen újra virágozni.- Visszatérve az épület körüli vitákhoz, szinte csak költői kérdésként, hadd említsem meg, hogy a magyar építészet jellegzetes létesítményei is többnyi­re igen vitatottak voltak a maguk idején. Ilyen volt akár maga a Parlament is. Hogyan látja a viták utóéletét?- Ha az ember épületét azonnal elkezdi min­denki dicsérni, még a civilek is, akiknek a véle­ménye végül is a legfontosabb, de a sajtó is, ak­kor az ember gyorsan önvizsgálatba kezd: mi­ért nem szidják. Nem sokan tudják, hogy pél­dául Pollackot a Nemzeti Múzeummal a fené­be küldték el, Lechner szegény ugyanúgy meg­kapta a magáét az Iparművészeti Múzeum mi­att, vagy ahogyan említette, a Parlamenten is óriási viták voltak, de a Vigadó sem maradt ki ezekből. Azt hiszem, hogy ha ilyen sorba kell beállnom és állni a vitát, akkor az egy nagyon csodálatos sor. • Drucza Attila

Next

/
Thumbnails
Contents