Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-11-19 / 227. szám

hídlapmaíiazin

2005. november 19, szombat • HIDLAP

VII

Gasztronómiai kalandozások

Rejtvény

Disznóvágás idején

Hamarosan - így télvíz idején - egyre több félnivalójuk lesz az óljaik mélyén kuporgó kis - ideális esetben nagy - malacoknak, hiszen sokhelyütt vágnak manapság is hízót. Nemsokára előkerül a batyuk mélyéről az ugyan ki nem mondott, de titokban főzött szíverősítők tömkelegé, amelyek némi bátorságot adhatnak a hajnal sötétjében lapuló bölléreknek. No de komolyra fordítva a szót, néhány fontos dologra figyelnünk kell, ha ilyesmire készülünk. Az ANTSZ szakemberei szerint a házi disznóvágás sok veszélyt rejt magában. Na nem ugyanazzal magyarázzák, amivel a vegetáriánus táplálkozás szószólói: „amit eszel, azzá leszel!” Inkább a rossz minőségű víz és a nem megfelelő higiénia az, amire felhívják a figyelmet. Margit néni tanácsát is meg kell szívlelni: se kutyusnak, se cicának nem szabad nyers sertéshúst adni, mert az a halálukat okozhatja! Házi disznóvágásból származó nyers, vagy nem kellően hőkezelt termékek fogyasztását követően egy nagyon súlyos, - bár viszonylag ritkán előforduló - étel- mérgezésben, botulizmusban betegedhetünk meg.

Az ételmérgezést okozó baktérium (Clostridium botulinum ) a környezetben szinte mindenütt előfordul, a talaj természetes lakója, megtalálható a porban, szennyvízben, valamint az állatok bélcsatomájában is. Az általa termelt botulotoxin okozza a megbetegedést. Úgy vélem, már ez is épp elég rémisztő, így hát a betegség tüneteiről ne is ejtsünk szót, bár talán illetlenség is volna egy ilyesfajta rovat hasábjain rémítgetni a Kedves Olvasót. Nézzük inkább a dolog pozitív oldalát!

Csángó rostélyos

Hozzávalók: 4 szelet rostélyos, 1 répa, 1 petrezselyemgyökér, 1 kis fej zeller, 1 hagyma, 1 gerezd fokhagyma, levescsont, 2 dkg liszt, ldl vörösbor, 1 evőkanál paradicsompüré, 10 dkg füstölt szalonna, 2 dl víz, 1 kockacukor, 10 dkg zsír.

A hússzeleteket kiverjük, megsózzuk és forró zsírban hirtelen megsütjük. A zsírba beletesszük a zöldségeket, a hagymát, a fokhagymát, a csontot és a cukrot majd mindezt világossárgára sütjük. Megszórjuk liszttel, pár percig barnítjuk, vizet és bort öntünk rá, majd végül hozzáadjuk a paradicsompürét. Visszahelyezzük a húst és puhára pároljuk. Tálalás előtt a besűrűsödött mártást szitán áttörjük és a húsra öntjük. A tetejére sült szalonnaszeleteket teszünk.

Tejfölös malacaprólék

Hozzávalók: 60-80 deka malachús (főleg lapockája, lába és aprólékja), 20 deka vegyes zöldség, étolaj, zöldpetrezselyem, törött bors, 2 deci tejföl és 1 citrom, vagy néhány kanál borecet.

A felaprózott malachúst egy tésztaszűrő kanálba tesz- szük és forró, lobogó vízzel leforrázzuk. Aztán lecsurgatjuk róla a vizet, az olajat felhevítjük s ezen a malac húsát megpirítjuk, aztán feleresztjük annyi vízzel, hogy a húst ellepje. Megsózzuk és fedő alatt a zöldséggel puhára pároljuk. Ha a hús puha, a zöldséget eltávolítjuk. Akkor étolajon vagy vajon megpirítunk 8 deka lisztet, melyben egy evőkanálnyi zöldpetrezselymet kevertünk el, aztán egy kis hideg vízzel feleresztjük a rántást és a malacra öntjük. Jól elkeverjük és felforraljuk. A leve nem lehet több, mint amennyi a húst elfedi. Citrommal vagy borecettel és tejföllel elkeverve tálaljuk. Jó étvágyat!

• MARKUS

Tűz van, babám!

Mondom a magáét

Gulya István

Figyelő szemeinket - már óva intett Batsányi János is - vessük Párizsra! Kontinensméretű fontosmányságok történnek ott. Most például (zömében) tinédzser csür- hék randalíroznak ott és országszerte, és lobbantják lángra ezerszámra a parkírozó gépjárműket. Meg agyonverik a közösképviselőt, ha történetesen úgy adódik, és hát egyébként meg erősen elgondolkodtató, hogy a (meglehet: szervezett) bandák célja nem a sorstársak halálra ré- mítése-e, mert a külvárosokban, ahol főleg tombolnak, kiknek is a kocsijait találják? Aliét és Ibóét. A csürhék intemacionálisak, nem faj- avagy népspecifikusak. Mondhatnék: buckalakók mindenhol vannak. Ott is, itt is. Nálunk is. Számukra a lényeges a balhé, annak lehetősége, a többi részletkérdés, és oldja meg más (mondjuk a kormányzat) a problémákat. Nem kérdéses, aki a törvényeket olyan súlyosan megszegi, mint ahogy az történt (gyújtogatott, rabolt, verekedett, netán még ölt is), azzal nincs mit tenni, el kell kapni, bíróság elé kell állítani, és jól le kell sittelni. Nincs velük kecmec, nem szükséges óvatoskodni, mint házunk táján (Magyarországon) a futball hulligánokkal szokás, a plasztik pajzzsal hókon kell vágni a hőzöngő majmot, és/vagy könnygáz-gránátot kell dugni a másra használatos kijárati nyílásába. Hát ennyit a bennem fortyogó állampolgári indulatról. Hanem. Ez a helyzet nem olyan szimpla, mint amilyen egy focirangadó, vagy hát amilyennek tűnik. Franciaország lakosságának uszkve tíz százaléka - vagyis több millió ember - az egykori gall gyarmatokról betántorgott bolygó lélek. Aki a legkevésbé sem a hözöngés kedvéért települt Franciaországba, de még csak nem is azért - amelyre (joggal, jog nélkül) gyanakaszik a munkáját féltő fehér európai -, hogy a segélyekből tartsa el az állam. Az éhes Afrikából érkeztek és jönnek folyamatosan ők, arról a kontinensről, amely északtól délig, kelettől nyugatig nyomorog és éhezik konokul, egészen olyan fokon, hogy bele is pusztul. (Szeretném idézni nagybecsű Móriczunk Egyszer jóllakni című novelláját, amely a koplalást, mint kényszerű életstratégiát tűzi tárgyául.) Vagy, aki olvasni lusta, fáradjon majd el januárban a moziba, és tekintse

meg a Darwin rémálma című jeles dokumentummunkát. Itt szembesülhet - például - a tanzániai nyomorral, amikor az Európába importált sügérfilék után otthon maradó, oszló-bűzlő vágóhídi hulladékot eszi a köznép, ha egyáltalán eszi, a marék rizsért tétre verekednek a halál elől az utcára menekült gyerekek. S már akit még nem vitt el az AIDS. Amit nem azért kapnak meg, mert annyit huncutkodnak, vagy majmokkal ízetlenkednek, ahogy tartja a rasszista fáma, hanem mert születésük óta fertőzöttek, és a legelemibb védekezésre (óvszerre) senkinek sem futja. Pláne orvosságra. A franciaországi eseményekben nem a lázongó csőcselék az érdekes, hanem a bevándorlók hallgatag többsége. Akikről nem tudni igazán, hogy akkor most helyeslik a történteket, vagy mélységesen megvetik. Egyetlen dolog a biztos: szeretnének normális - élhető - életet élni. És hát hová máshová mennének, mint a szülőföldüket egykor alaposan legyaluló gyarmatosítóhoz, globálisan nézve Európába. Mert, aki esetleg azt hinné, hogy uniónk vétlen Afrika nyomorúságában, téved, a földbe gyalulás lassan, de biztosan ma is folyik. Afrika az afrikaiaké - adják ki az illetékesek a jelszót, de a brüsszelisták csak fontoskodni járnak oda, egyébként a legtöbb, amit innen oda küldünk, az a fegyver, mert, ugye, a nyomor örökös háttérmuzsikáit a XX. század óta a kalasnyikovok adják. És maguk az érintettek is úgy látják: jobb, ha kitör a háború, mert akkor - ez ám a hátborzongatóan furcsa ellentét - biztos a megélhetés - a seregben. S aki úgy véli, kicsi és bizonyos szempontból igen szerencsétlen hazánk ebből a szempontból szerencsés, mert nem érintett, az súlyosan téved. Aki tíz esztendővel korábban, amikor még önfeledten büdöscigányoztam és niggereztem, azt mondja nekem, hogy hóha-hó, leszel te még érintett, jól kiröhögöm. És tessék. Nővérem férje cigány (van egy közös gyermekük, konkrétan az egyik unokaöcsém), felnőtt unokahúgom párja pedig néger (nigériai). És a nyomuló kínaikról most még egy szót sem ejtettem. Pedig jelzés- értékű, hogy már Putnokon is boltot nyitottak.

G

0

E

S

E

S

N

E

Z

0

C

C

S

1

D

Z

T

H

C

S

O

B

0

E

N

C

1

R

G

0

É

S

M

N

R

0

M

C

V

E

E

L

K

1

S

E

1

S

1

A

A

M

L

N

S

T

1

c

Y

L

Y

P

D

E

Ű

A

A

M

c

R

0

A

V

R

P

É

G

B

U

0

G

0

G

H

S

A

Z

E

L

A

B

E

N

N

A

Z

É

c

D

E

D

E

K

C

R

U

0

T

A

L

É

H

S

A

N

H

Z

T

1

W

E

Szókereső nyolc irányban

Esztergom és vidéke művészeti kultúrájának gyarapítása, kiállítások rendezése, a város művészeti értékeinek nyilvánossá tétele és népszerűsítése a feladata annak a civil szervezetnek, melynek nevét rejtettük el az ábrában. Keresse meg a felsorolt 21 művész nevét, amelyek 8 irányban rejtőznek az ábrában, majd húzza át betűiket! Ha az át nem húzott betűket felülről lefelé, vízszintesen haladva összeolvassa, a fenti szervezet nevét kapja megfejtésül.

APELLÉSZ, BOCCIONI, BOSCH, CARPACCIO, CÉZANNE, CONSTABLE, COZENS, DAUMIER, DAVID, DEGAS, EGRY, GOES, GOGH, GOYA, HALS, KLEE, LA TOUR, NASH, MS, RENI, WITZ

Honlapot szülinapra

14 éves az egykor legendás esztergomi Molothow Liget

1991 őszén indult az esztergomi Molothow Liget. A fiatalság körében már megnyitásakor zajos rajongással fogadott intézmény akkor, a köny- nyűzenei koncertek bemutatása mellett, még egy sor hasonló dologra vállalkozott. Az első évben rockzene, színházi előadás, társadalmi fórum, művészi performance volt itt látható, hallható. A klub azóta nagyon megváltozott. A 14. születésnapján pedig az egyik klubrajongó egy komplett honlappal lepte meg az öreg „betonteknőt”.

A honlap egyébként egy régi fontos kellék, a klubsajtó hiányát pótolta be megjelenésével. Az internetes oldal tulajdonképpen egyszerű, átlátható, a rock klub formában mostanság működő Molothow Liget intenzitásához igazodik. A modem médiummal rendelkező rockintézmény nem mindig volt ilyen jó technikai lehetőségekkel megáldva. Az esetleges hiányosságokat a lelkesedés pótolta ki akkor. A kilencvenes évek elejének magyarországi rendszerváltós hangulatában, főként Budapesten és az ország nagyobb városaiban megnyíló, ma már legendássá vált szórakozóhelyekhez volt hasonló a Molothow. Az egykori „Fekete Lyuk” vagy az azóta csak rádióadó formájában létező „Tilos az á” voltak a nagy példaképek. Az akkori esztergomi földalatti zenekarok közül a Szépülő Város- központ volt, mely együttes koncertjével nyitott a hely. A későbbiekben hetente háromszor-négyszer voltak koncertek, egy héten egy alkalommal filmklub és az akkori tanítóképző főiskolások a modem művészetekre, az új muzsikákra érzékeny, alternatív gondolkodású diáksága tartott ún. tékás-napot egyszer egy héten. Ebből a társaságból került ki a későbbi Heaven Street 7 zenekar tagsága. Rendkívül fontos eleme volt a klubnak, hogy ott jó hangminőségben, nagy hangerővel lehetett meghallgatni a rock és társirányzatai képviselőinek teljes albumait. A Molothow Liget első évei a fiatalok erőteljes szimpátiájával és a környékbeli lakók és a városban élő, más értékeket képviselők közötti enyhe csatározással teltek el. Az első évet követően, anyagi okok miatt a klub négy alapítójából hárman úgy döntöttek, hogy kiszállnak. A következő években nagy lehetősége volt a klubnak, hogy 1993-ban, mint egyik fő vendéglátóipari és szórakoztató bázis bejutott a budapesti Sziget Fesztiválra. Az esztergomi és környékbeli fiatalok országosan híres szórakozás-kultúrája az európai szintű fesztiválon igen népszerűvé vált. A kilencvenes évek első felének legnagyobb sztárjai, (csak a legismertebbeket és legfontosabbakat említve) a Tankcsapda, a Takács Tamás Blues Band, a Deák Bill Band, Waszlavik Gazember László, a Kispál és a Borz, az Auróra, valamint Lattmann Béla, dorogi származású jazz-professzor konzerva- tóriumi zenész diákjai léptek fel itt rendszeresen. Egyedi zenei csemegének számítottak a helyi, környékbeli zenekarok koncertjei. Az 1995-ös váltástól Kissík Szabi, aki jelenlegi vezetője, működtetője a helynek, új értelmezésben vezeti a Molothow Ligetet. Társaival megszervezték a klub társrendezvényének is nevezhető Fesztergomot, mely a klub nyári, meglehetősen lapos forgalma jó ellen- súlyozásának tűnt. A jövőre nyolcadik Fesztergom a Molothow Ligetbe évek óta koncertezni járó, országos hírű és helyi érdekeltségű együttesek, előadók a közönség körében népszerű börzéje. A Molothow Liget honlapján sok hasznos információ, programajánló mellett a már lejátszott koncertek hangulatát idéző, letölthető fotók és a fellépők plakátjainak digitális verziói, valamint fórum is található. A cím: www.molothow.uw.hu • Oxi