Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-19 / 227. szám
hídlapmagazin 2005. november 19., szombat • HIDLAP V Csintalan Sándor Esztergomban „Damaszkuszi útjáról” kérdeztük a volt MSZP-spolitikust A Rudnay Esték rendezvénysorozat keretében múlt szombaton Csintalan Sándor tartott előadást az esztergomi Mindszenty iskolában. Az esztergomi előadás kapcsán a volt MSZP-s politikust „damaszkuszi útjáról”, illetve a jövő évi választások kimeneteléről kérdeztük. Ma délután öt órakor egyébként Csintalan Sándor a nyergesújfalui Ady Endre Művelődési Házban tart előadást.- Ón korábban az MSZP vezetőpolitikusaként működött, 1994 és 1996 között a párt ügyvezető alelnöke volt, és az Önnel készült interjúkban többször is hangoztatta, hogy továbbra is baloldalinak érzi magát. Mi késztette mégis arra, hogy most a Fidesz mellett kampányaivá járja az országot? Mi okozta a törést, ami arra késztette, hogy kilépjen az MSZP soraiból?- Ez egy hosszú folyamat. Nem egy bizonyos apropó kapcsán, hanem sok-sok tapasztalat és élmény alapján juttattam el a döntésemig. Az igazság az, hogy már régen abba akartam hagyni a politizálást.- Milyen érzelmeket táplál most a volt párttársai iránt? Lehet úgy értelmezni a Fidesz melletti kampányolást, mint egy bosszúhadjáratot az MSZP ellen?- Azt nem állíthatom, hogy bárkinek ártani szeretnék, de az ember mégiscsak érzelmi lény Azok az érzelmek, amelyek akkoriban arra késztettek, hogy az MSZP-ből kilépjek, most ismét előjöttek. Akinek megadatik az a képesség, hogy szólni tudjon, annak kötelessége a jelenlegi hibákról beszélni.- Mostanra meggyőződéses jobboldali lett? Melyik oldalhoz tartozónak érzi magát?- Ellenzéki vagyok. Számomra az a fontos, hogy azok képviseletében szóljak, akik az előző rendszerben is rosszul jártak, és a mostaniban is. Azt gondolom, hogy rendkívül fontos politikai szerepe van a magyar demokrácia stabilitása szempontjából annak, hogy a Fidesz, élén Orbán Viktorral fontos politikai tényező legyen az országban.- Ön szerint a Fidesznek miért jó az, ha egy olyan személy kampányol mellette, aki korábban az MSZP tagja volt? Lehet, hogy az erősen jobboldali érzelmű, de mára már ellanyhult tagjait akarja így felrázni?- Az igazság az, hogy a Fideszt meg sem kérdeztem, hogy kampányolhatok-e mellette.- Ón szerint hogyan alakulnak majd a jövő évi parlamenti választások?- Politikai jóslásokkal nem foglalkozom. Azt viszont el tudom képzelni, hogy kétpárti lesz az Országgyűlés, a győztes pedig mindent visz, vagyis „elviszi” az egyéni választókörzeteket is. Én remélem, hogy a jelenlegi ellenzék kerekedik ebben felül. Ön jelöltetni fogja magát?- Nem. Egyelőre van egy nagyon fontos feladatom: hogy járjam az országot, és arra buzdítsam, a választókat, hogy szavazzanak a Fideszre.- Mi a véleménye a jelenlegi kormány politikájáról á határon túli magyarsággal szemben?- Ennek a részleteibe nem is érdemes belemenni a december 5-ei népszavazás eredménye után. A népszavazás körül zajló kampány mélységesen erkölcstelen volt. A kormány hatalmi pozíciójából lényegében megfenyegette a választópolgárokat, és arra késztette, hogy legyenek passzívak. Ezt alulmúlni nagyon nehéz lenne. Aki erkölcsileg ilyen mélyre süllyed, valószínűleg a december 5-ei eseményeket nem is akarja korrigálni. • Czigler Mónika Kortárs harangtorony A pécsi belváros szívében, a XIII. századi Szent Bertalan- templom szentélyének feltárt alapfalai közül kiemelkedő, tizenhárom méter magas, acélból készített harangtorony hirdeti minden délben a nándorfehérvári diadal lelkesítő üzenetét. Megújult szabadságunk monumentális emlékműve ez! A kortárs művészet lényege, hogy a lehető legszemléletesebben, kézzel foghatóan felmutassuk a dicső történelmi korszakainkhoz kapcsolódó, méltó színvonalú alkotásainkat. Nagyszerű épületekben bővelkedő évszázadaink örökségét, úgy, hogy az eredendő szakrális vagy profán tartalomnak megfelelően a mindennapi használat javára is újjáformálódjanak e térformák és tömegek. Az esztergomi Széchenyi téren a napjainkban feltárásra kerülő, középkori Szent Lőrinc-templom térbeli aurájának megjelenítése szintén kiváló példája lehet ennek a XXI. századi öntudatunkat emelő szemléletváltásnak, hiszen itt az ideje, hogy a Balassa Bálint Múzeumban megőrzött, gyönyörű faragású szentélyzárókőnek a hasonmása végre az eredeti helyére kerülhessen. Egyértelműen kiszerkeszthető ugyanis a szentély teljes gótikus tere. S akik a feltárásokat figyelemmel kísérjük, azt is tudjuk, hogy megtalálták az egyik nagy gótikus ablak kőkeretének részletét, s így ez is a helyére kerülhet! A kortárs építőművészet képes hitelesen, művészien megjeleníteni az első magyar főváros, európai kereskedelmi központ főterének, a Városkapunál állott Szent Lőrinc- templom szentélyét, Esztergom nagyobb dicsőségére. S akkor nem jönnénk haza kissé fájó szívvel a környező országok városaiból, így Krakkóból is, hogy nekünk nincs Mária templomunk. Hanem büszkén hirdetnénk, hogy a mi főterünkön már Szent István korában, 1000 évvel ezelőtt is állt remekművű, kváderkövekből falazott templom, s a közelben, ezen a híres piactéren további templomok álltak: a városháza helyén a Szent Miklós-templom, odébb a Szent Péter és Pál- templom és a ferencesek hatalmas, a székesegyházzal vetekedő Bazilikája. Mindezt mi is kiemelhetnénk a Szent Lőrinc- templom közelében a mai korunk művészetét méltón képviselő harangtoronnyal, akár a tervezett körforgalom középpontjában lévő Lőrinc-kapu XXI. századi torzójaként! Hiszen ma is hét belvárosi utcánk kereszteződésének középpontjában - csak jelenleg „a földdel egyenlővé téve”, többségünk tudatából kitörölve - várja fel- támasztását, e Királyi Városba vezető kaputorony - ugyanúgy, mint az újjáélesztendő Szent Lőrinc „szentély-kápolnánk”... Pécsett sem elsősorban anyagi kérdés, hanem Mayer Mihály püspök úr és a város bölcsei által tudatosan véghezvitt szemléletformáló elhatározás volt a Bachmann fivérek építész műterme által megjelenített harangtorony, mint nálunk a Széchenyi téren is az lehetne az egyik a szempont, hogy végre egyértelműen tudósíthassuk az Esztergomba érkezőket országunk értékeit méltó módon megbecsülő tetteinkről. • Múidricza Ferenc Libásokat árvereznek Avagy a becsapás felsőfokon Van olyan magyar menedzseriskola, ahol ma azt tanítják, hogy az emberek tudatlanságára, hiszékenységére is lehet építeni vállalkozási stratégiát. Arról is részletes felvilágosítást kapnak a súlyos százezreket befizető tanoncok, hogy a jogszabályok között oly gyakori joghézagokban hogyan lehet kibújni a büntetőjogi felelősségre vonás alól. Ebben az iskolában, a példatárban előkelő helyre számíthat a Hajdú Bét csődje és az átvert, nyomorba döntött libatartó családok százainak esete. A nagy átverés éve 2003 volt. Ám, az utóhatások napjainkig is elérnek. Két éve egyre gyakrabban szivárogtak ki olyan hírek, hogy a Hajdú Bét baromfifeldolgozó vállalkozás rendszerváltás körüli alapítása óta tartó gazdasági kötéltánca hamarosan véget ér. Vagyis most már végképp elkerülhetetlen a csőd az egész története során az alultőkésítéssel küszködő cég számára. Akkor már a főtulajdonos az MSZP közeli vállalkozásként nyilvántartott Wallis Rt. volt. A nagy cég egyik kicsinyke cége, Café PR mindent megtett azért, hogy a helyi és az országos sajtóban bizonygassa a feldolgozónak élő állatokat szállító gazdáknak, hogy semmilyen baj sincsen a cég körül. Amikor már a bíróság is megerősítette, hogy bizony megkezdődik a Hajdú Bét felszámolása, akkor megjelent egy cikk, amely csakis arról szólt, hogy a feldolgozó vagyona bőven fedezi majd azt az összeget, amivel a vállalat a neki szállító állattartóknak tartozik. Persze, hogy emlékeznek a milliókkal, tízmilliókkal becsapott emberek az írást jegyző újságírónő nevére ma is. Eltelt két év és most már bizonyos, hogy a felszámolásból egyetlen fillért sem kapnak majd a pórul járt gazdák. Azt a pénzt, ami a cégben maradt, a baromfifeldolgozónak közvetlenül hitelező bankok vitték el. Olyannyira, hogy a felszámoló állítása szerint annyi sem maradt, amiből az ő munkájának ellenértékét kiegyenlíthetné. Amikor jelentkeztek a gazdák a nekik évek óta járó pénzért, akkor ún. regisztrációs díjat fizettek. A felszámoló most ezt az összeget kérte a bíróságtól, hogy a saját fáradozásaiért felvehesse. Látszólag segített a gazdálkodás újrakezdésében a becsapott gazdáknak a most is hivatalban levő kormány. A költségvetés garanciájával kedvezményes hitelt vehettek fel. Akkor meg az ugyancsak a Hajdú Bét-es-Wallis-os szerencselovagokhoz kapcsolódó nyírgelsei kft-k verték át a gazdákat. Ezen hiteleknek az első részletét az idén, augusztus 15-ig kellett törleszteni a gazdáknak. Azonban már tavasszal látszott, hogy ez képtelenség. Ezért be is került a március 15-e előtti pillanatokban demonstráció utáni agrár-megállapodásba, annak is a 33. pontjába, hogy a 15 millió forint alatti részleteket a kormány fizeti az idén. A Németh Imre, akkori agrárminiszter által aláírt és Gyurcsány Ferenc, azóta is hivatalban lévő kormányfő által ellen- jegyzett dokumentum ígérete a károsultak számára csak üres szövegelés maradt. Ugyanis a hitel dolgát rendező rendelet azóta sem jelent meg. A károsultak képviselői utoljára májusban láttak egy tervezetet, ami a későbbi egyeztetésen - állítólag - nem tetszett az Európai Unió tisztségviselőinek. A gazdák érdeklődő telefonjait azóta nem fogadták, postai és elektronikus úton elküldött leveleikre sem válaszoltak az agrárminisztérium tisztségviselői és hivatalnokai. A bankok néhány napja felmondták a hiteleket. Most már nemcsak az első törlesztő részletet, hanem az egész összeget követelik. Méghozzá 5, azaz öt napon belül. Ha nem fizet a több, mint 120 család, akkor kezdődik a végrehajtás, az otthonok és a gazdaságok árverezése. Baranyi Sándorné családjának törzstenyészete volt. Ez a libatartás csúcsa. Hiszen az innen kikerülő kislibák állapotán múlik a többi libatartó gazdasági sikere. A 60 év körüli asz- szony kénytelen volt eladni a házát azért, hogy enyhítsen hitelei szorításán. Most a Hortobágyi Nemzeti Parktól kapott rozoga tanyán húzza meg magát. A konyhában két szekrényt tettek egymásra, hogy ezek tartsák meg a leszakadó plafont. Nagyon örültek az elmúlt hetek száraz időjárásának, mert amikor esik, kénytelenek szaladgálni a lavórral, ugyanis hol itt, hol ott keletkezik újabb csepegés. Tömöri Lajosék is eladták már a tanyát, hogy kifizessék azoknak a libáknak a takarmányát, amelyekért egyetlen fillért sem vehettek fel. „Annyiért adtuk a tanyát, amennyiért vitték.” - mondta Tömöri Lajosné. „Nem alkudozhattunk, nem verhettük feljebb a vételárat ezer forinttal sem. 2003 óta nincs miből újra kezdjük. Itt vagyok hatvanévesen, a teljes kilátástalanságban. 30 ezer forintos nyugdíjból kellene megélnünk és még törleszteni az 5 millió forintos adósság részleteit. Képtelenség.” Kaprin István 24 millió forintot és - ahogy ő fogalmaz - egy élet munkájának ellenértékét követelné a Hajdú Béten, ha lenne, akivel egyáltalán beszélhetne erről a nagy átverésről. Azt mondja, többször is elaltatták őket. A legutóbb a tavaszi agrárdemonstrációt lezáró tárgyalásokon, illetve az azt követő hónapokban. Gál Gyula keserű verset írt a történtekről, idézem: Hogyan tovább? Hogyan tovább? Mihez fogtok? Dolgoztok, míg le nem rogytok? Dolgoztok, hogy a gaz jól éljen? A gazember meg csak henyéljen? Fizetést kitől vártok? Vagy most is deficittel zártok? Itt az Apeh, nyílt az ajtó. Bejöhet a végrehajtó. Házad viszik, meg a tanyád. Nem marad meg, csak a gatyád. Külföldinek eladják a földet is alólad. De hajléktalan emberként Majd gondoskodnak rólad. Szabad leszel az utcákon, Ide-oda járhatsz. Néhányszor meleg kajáért Még sorba is állhatsz. A gazember, ki padlóra tett, Jogok mögé bújva, Keres másik gazdálkodót És lecsap újra. Gál Gyula azt mondja, sokat levelezett a kormánnyal. Két éve még kellemes karácsonyi ünnepet is kívánt Medgyessy Péter, akkori miniszterelnöknek. Erre csak ezért emlékezik, mert most valami hihetetlenül szomorú szenteste közelít az ő családja és még százhúsz másik, földönfutóvá tett hajdúsági család felé. Persze, a hivatal akkor sem válaszolt. • Bőle István Bürokrácia vízió - Dallos Jenó' karikatúrája
