Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-11-15 / 223. szám

4 HÍDLAP • 2005. november 15., kedd www.istergranum.hu REGI ó Riasztó a régió felvidéki útjainak állapota A megyei önkormányzat a tél beálltáig több útszakaszt felújíttat Fizessenek az oroszok '68-ért? A Smer Moszkvát hibáztatja, Magyarországgal nem foglalkozik Szlovákia egyes területein az utak technikai állapota riasztónak mondható, mert az állam eddig fő­leg az autópályák és az első osztá­lyú utak karbantartásával törődött. Az elmúlt hetekben Nyitra megye több útszakaszán is elkezdődtek a javítások és a jövőben további utak helyrehozását is tervezik. A múlt évben pénzhiány miatt Nyitra megye csak a legszükségesebb útjavíttatásokat tudta elvégeztetni. A képviselő-testület a 2005-ös megyei költségvetésben a karbantartásra több pénzt különített el és célul tűzte ki az utak felújítását - ezzel szeretnék megál­lítani azok állapotának további romlá­sát. Jelenleg útkarbantartási munkála­tok zajlanak Garamkövesd és Helemba között, ezért ezen a szakaszon sebesség- korlátozással és félpályás útlezárással kell számolni. Az útszakaszt a Duna fe­lől szalagkorláttal erősítik meg, egyúttal pedig kibővítik. A nyolcmillió koronás beruházás költségeit Nyitra megye áll­ja. A munkálatoknak a tervek szerint az év végére kellene befejeződniük. A fel­újítást sürgeti az is, hogy Helembát csak ez az út köti össze Párkánnyal. Fe­kete László, MKP-s képviselő elmondá­sa szerint az Érsekújvár és Nyitra, illet­ve a Kürt Érsekújvár közti útszakasz munkálatai is folyamatban vannak és el­kezdődött már a gútai híd rekonstrukci­ója is. A jövőben Köbölkúton elkerülő utat, Szímőn, Deákinál, Dedinka és Pózba között útfelújítást, Bajta előtt és Csallóköz Megyercs között pedig híd javítását terveznek. A tél beálltával a Felvidék dombos területein található te­lepüléseken többször is járhatatlanok, vagy csak nehezen járhatóak az utak. Nemegyszer előfordult az, hogy na­Liberális támadás az egyházak ellen A szabad demokraták megvonnák a felekezetek állami támogatását Folytatás az 1. oldalról Kiss-Rigó László a Hídlapnak tuda­tos egyházellenes kampánynak nevez­te a parlamenti párt politikai kiroha­nását, azt állítva: „Az egyházat a mai napig a hívők adományai tartják el”. Kiss-Rigó szerint az MSZP politi­kusai részéről eddig nem tapasztal­tak hasonlóan durva támadást. A se­gédpüspök elmondta: akit valóban érint az egyházak működése, az tud­hatja, milyen alacsony állami norma­tívából kénytelenek gazdálkodni az egyházi fenntartású iskolák, miköz­ben ezek a támogatások folyamato­san csökkennek. A püspök hangsú­lyozta, az SZDSZ által hangoztatott téves információkkal csupán azt a hí­vőt lehet manipulálni, aki egyébként is befolyásolható, mindenki mást csak saját maguk ellen hangolnak. Varga Győző, esztergomi SZDSZ-es önkormányzati képvise­lő véleményét is szerettük volna megismerni, a képviselő azonban la­punk kérdéseire csak azzal a felté­tellel volt hajlandó válaszolni, ha a jövőben más ügyekben is rendszere­sen kifejtheti álláspontját. • (juhász) Győrffi Diána LAP(SZ)ÉL Mi lesz veled „páltakapéter ” Tíz évig minden nyáron egy hetet töltöttem fogyatékos gyerekekkel. Volt köztük kerekesszékes, szellemileg teljesen ép fiatal, volt több Down- szindrómás is. Mindössze egyetlen hétről volt szó, mégis a tábor után napokig aludtam, mert fizikailag annyira nehéz volt, viszont lelkileg fel­töltődtem. Elmondhatatlanul sok szeretetet kaptunk tőlük, pedig nagyon kiszolgáltatottak és sérülékenyek ezek az emberek. Az első, a tanulóév­ben Bence mellé osztottak be, a barátnőm segített. Mélyvíz. Bence akkor hatéves volt, de pelenkázni kellett, nem beszélt és a kekszen kívül nem vett magához szilárd ételt, külön főztünk neki. Ha örült, nevetett, ha nem örült, hangosan kiabált, de sírni sohasem láttam. Volt, hogy két órán keresztül eljátszott a hintán ülve, egyetlen spárgadarabbal. Bence belső világához nehéz volt a hozzáférés, de a tábor végére sikerült, némi langyos mézes tej és sok-sok hancúrozás segítségével. Hét évig egy Down-szindrómás kislányra vigyáztam, Anettre. Ezeknek az emberek­nek gyakran gyenge a szívük, Anett is szedett valamilyen szívgyógy­szert, vigyázni kellett rá nagyon. Tábor elején kapott egy kerekesszéket, és azzal közlekedett mindenhova egy hétig. Otthon nincs neki ilyen, csakhogy annyira súlyos volt, hogy nem tudtuk felemelni, ha elfáradt, így ez volt a legegyszerűbb megoldás. Nagyszerű kislány volt, csak az esti lefekvés ment nehezen. Ugyanis vele kellett maradni, amíg elaludt. Első éjjel sokat mesélt, kérdezgetett, de sehogy nem akart elaludni. Éjfél után kezdtünk kidőlni, de kiderült, mi a megoldás: nem kell válaszolgat- ni, hanem ő így szokta, álomba meséli magát. Másnap úgy tettem, mint­ha én már aludnék, erre elkezdte simogatni a szemöldökömet - a mai napig nem tudom, hogy találta meg a sötét szobában - és elénekelte sut­togva a „Pál, Kata, Péter jó reggelt” kezdetű dalt. Az ő verziójában ez páltakapéter-ként hangzott. Szenvedtem, mert elég gyötrelmes volt ne­vetés nélkül megállni. De térjünk a lényegre. Nagyon sok fogyatékos és idős ember él az országban, akik alapos, személyre szóló, különleges gondoskodást igényelnek. Sokan áj lan dó felügyeletet. Ez nehéz munka, egész embert kíván, precíz szaktudással és sok türelemmel. És ezt bi­zony meg kell fizetni, megérdemli minden szociális intézményben dol­gozó. Jogosan tiltakoztak az idősek és fogyatékosok szervezetei a norma­tívák csökkentése miatt. Úgy látszik nálunk könnyebb lemondani róluk, mint segíteni őket és megtartani bizalmukat. gyobb havazás esetén néhány község (például Leléd) a tömegközlekedési esz­közök számára megközelíthetetlenné vált. Veszélyes útszakaszok találhatók többek között Garamkövesden, Bajtán, Leléden, Béla és Muzsla kö­zött, vagy Szalka határában. Sliva Ju­dit, Garamkövesd polgármestere a Hídlapnak elmondta, hogy a főutak téli karbantartása a Szlovák Útkezelő Vállalat hatásköre, a falvakat csak a te­rületükön található mellékutakért ter­heli a felelősség. A település a párkányi Közterületfenntartó Vállalt felé már a nyár folyamán jelezte azon igényét, hogy a mellékutak karbantartását meg­rendelés esetén elvégezzék. Sliva Judit elmondása szerint havazás esetén tele­fonon kéri a szolgáltatást, majd az után a fent említett vállalat eltúrja, lesózza, vagy zúzott kővel beszórja az utakat. • Czigler-Szép Halálos baleset a megyében Két halálos áldozata van annak a vasárnap délutáni balesetnek, amely során két személyautó ütközött össze Komárom-Esztergom megyében a Környét Bokoddal összekötő úton. A kecskédi leágazásnál ütközött össze a két autó, amely közül az egyik ki­gyulladt, a lángokat csak a kiérkező tűzoltók tudták eloltani. A kigyulladt kocsit vezető 23 éves nő olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kór­házba szállítás után meghalt. 29 éves férfi utasa pedig, már a helyszínen életét vesztette. A másik gépkocsiban utazó két személy is megsérült, ám nem életveszélyesen. Folytatás az 1. oldalról Eduard Kukán külügyminiszter ugyanakkor nem tartja elképzelhető­nek, hogy bármelyik környező or­szágtól bevasalják a kiadásokat, mivel szerinte sérülnének a jószomszédi vi­szonyok. Arra a kérdésünkre, hogy Magyar- országtól követelni fogja-e a Smer a kárpótlást, Robert Kalinák kitérően válaszolt, és csupán annyit szögezett le, nincs tudomása arról, hogy a ma­gyar katonák komolyabb károkat okoztak volna a megszállás ideje alatt. Ezért a párt elsősorban a volt Szovjetunió utódállamaival szemben támaszt ilyen jellegű követeléseket. A Smer számításai szerint az elégté­telként járó összeg mintegy 20 millió koronát fog felemészteni. A károsul­taknak a szlovák Igazságügyi Minisz­tériumhoz kell benyújtaniuk kérvé­nyüket 2006 végéig. Ehhez csatolni kell az orvosi, illetve a rendőrségi je­lentést, illetve a halotti bizonyítványt. Kalinák szerint mivel erre a szomorú történelmi eseményre csupán 37 év­vel ezelőtt került sor, ezek a doku­mentumok könnyen beszerezhetők. Az 1968-as megszállás idején szám­talan nő esett áldozatul a katonák erő­szakoskodásának. Azok a nők viszont, akiket „csak” megerőszakoltak, anyagi kárpótlást nem kaphatnak, kivéve azo­kat, akik a nemi erőszak következtében egyéb sérüléseket is szenvedtek. A megszállás során elesettek hozzá­tartozói egyébként legfeljebb 180 ezer, a tartós egészségkárosodást elszenve­dettek pedig akár 90 ezer koronás kár­térítést is kaphatnak. Ennél kisebb, 50 ezer koronát kaphatnak azok, akik csak könnyebb sérüléseket szenvedtek. • Cz. M. Érzékeny húrokat pengetnek A jövő évi költségvetés a művészeti iskolákat is bünteti A jövő évi költségvetési tervezetben a kormány számos, az iskolák életére vonatkozó megszorító intézkedést ho­zott, amelyek - többek között - érzé­kenyen érintenék az egyébként is szűkös keretből gazdálkodó alapfokú művészeti iskolákat. Ebben a képzés­ben 326 ezer diák vesz részt az or­szágban, s így korántsem elvetendő az ő támogatásuk megoldása. A Magyar Zene és Művészeti Isko­lák Szövetsége, az Alapítványi és Ma­gániskolák Egyesülete más-más mó­dokon vették fel a harcot a művészet- oktatási intézmények további sorsáért. Míg az MZMSZ elsősorban az Okta­tási Minisztériummal és Pénzügymi­nisztérium vezetőivel folytatott haté­kony tárgyalásokat, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete a hivatalos szervekkel történő tárgyalások, meg­beszélések mellett aláírásgyűjtést is kezdeményezett. Ehhez csatlakozott Komárom-Esztergom megye több alapfokú művészetoktatási intézmé­nye is, a Dallam Alapfokú Művészeti Iskola, a Conterto Zeneiskola és az Er­kel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Az Erkel Ferenc Állami Zeneiskola igazgatónője, Dezső Mari­anna lapunknak elmondta, hogy a ze­neiskolák évek óta nehéz helyzetben vannak, hiszen a normatív támogatá­sok mértéke mintegy két és félszer ke­vesebb a szükségesnél. Ha az intéz­mény fenntartó önkormányzatok nem járulnának jelentős összegekkel hozzá a művészetoktatás kiadásaihoz, akkor nem működne a rendszer, mondta Dezső Marianna., emellett a 2005-ös költségvetési évtől kezdődően a szü­lőkre is nagyobb anyagi teher jut a té­rítési díjak fizetési kötelezettségével. A jövő évi költségvetés a művészeti iskolákra vonatkozó passzusa miatt Dezső Marianna több tiltakozó, figye­lemfelhívó levelet küldött valamennyi Komárom-Esztergom megyei ország- gyűlési képviselőnek, akik válaszuk­ban együttérzésükről és támogatásuk­ról biztosították a művészetoktatásban részt vevő tanárokat, intézményveze­tőket. Ennek köszönhetően az oktatási miniszter a törvénytervezet erre vo­natkozó részét visszavonta, s a decem­beri parlamenti választásokon fognak arról dönteni, hogy változtatás nélkül kerül-e be a tervezet a törvénybe, vagy végrehajtanak-e rajta nagyobb módo­sításokat. Dezső Marianna kijelentet­te, bízik abban, hogy a döntéshozók nem fogadják el a tervezetet, s felve­tette azt is, hogy egy ellenőrző testüle­tet szeretnének felállítatni, melyet a Művészeti és Zeneiskolák Szövetsége által kidolgozott szabályok szerint lép­tetnének életbe, s jogi és szakmai el­lenőrzést hajtanak majd végre. Mind­erre azért van szükség, mert egyre több az olyan művészeti iskolaalapítás, melynek csupán a pénzszerzés a célja. Ezt az információt a Magyar Zeneis­kolák és Művészeti Iskolák Szövetségé­nek (MZMSZ) elnöke, Ember Csaba is alátámasztotta, s kijelentette ők ettől teljesen elzárkóznak. Ahogy azt a MZMSZ elnöke elmondta, ők addig akartak tárgyalni, amíg arra lehetősé­get láttak, s úgy tűnik, ez a tevékenysé­gük meghozta gyümölcsét: a szövetség ígéretet kapott a kormánytól, hogy a költségvetési törvényhez beterjeszte­nek egy módosító javaslatot, amiben a normatív támogatásokra vonatkozó ré­szeket az eredeti állapotra állítják visz- sza. A 404 növendéket oktató esztergo­mi zeneiskola szintén kevés pénzből gazdálkodik, annak ellenére, hogy sok más intézménytől eltérően a zeneisko­lát az önkormányzat is támogatja - tudta meg lapunk Udvardyné Pásztor Ágnestől. Az igazgató szerint a jelenleg befolyó összegek csak arra elegendők, hogy az iskola fennmaradhasson. A művészeti iskolák tehát jelenleg is csak nehezen tudnak életben maradni, s most abban reménykednek, a de­cemberi kormánydöntés nem hozza őket még ennél is rosszabb helyzetbe. • Hatvani Bernadett

Next

/
Thumbnails
Contents