Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-11-15 / 223. szám
4 HÍDLAP • 2005. november 15., kedd www.istergranum.hu REGI ó Riasztó a régió felvidéki útjainak állapota A megyei önkormányzat a tél beálltáig több útszakaszt felújíttat Fizessenek az oroszok '68-ért? A Smer Moszkvát hibáztatja, Magyarországgal nem foglalkozik Szlovákia egyes területein az utak technikai állapota riasztónak mondható, mert az állam eddig főleg az autópályák és az első osztályú utak karbantartásával törődött. Az elmúlt hetekben Nyitra megye több útszakaszán is elkezdődtek a javítások és a jövőben további utak helyrehozását is tervezik. A múlt évben pénzhiány miatt Nyitra megye csak a legszükségesebb útjavíttatásokat tudta elvégeztetni. A képviselő-testület a 2005-ös megyei költségvetésben a karbantartásra több pénzt különített el és célul tűzte ki az utak felújítását - ezzel szeretnék megállítani azok állapotának további romlását. Jelenleg útkarbantartási munkálatok zajlanak Garamkövesd és Helemba között, ezért ezen a szakaszon sebesség- korlátozással és félpályás útlezárással kell számolni. Az útszakaszt a Duna felől szalagkorláttal erősítik meg, egyúttal pedig kibővítik. A nyolcmillió koronás beruházás költségeit Nyitra megye állja. A munkálatoknak a tervek szerint az év végére kellene befejeződniük. A felújítást sürgeti az is, hogy Helembát csak ez az út köti össze Párkánnyal. Fekete László, MKP-s képviselő elmondása szerint az Érsekújvár és Nyitra, illetve a Kürt Érsekújvár közti útszakasz munkálatai is folyamatban vannak és elkezdődött már a gútai híd rekonstrukciója is. A jövőben Köbölkúton elkerülő utat, Szímőn, Deákinál, Dedinka és Pózba között útfelújítást, Bajta előtt és Csallóköz Megyercs között pedig híd javítását terveznek. A tél beálltával a Felvidék dombos területein található településeken többször is járhatatlanok, vagy csak nehezen járhatóak az utak. Nemegyszer előfordult az, hogy naLiberális támadás az egyházak ellen A szabad demokraták megvonnák a felekezetek állami támogatását Folytatás az 1. oldalról Kiss-Rigó László a Hídlapnak tudatos egyházellenes kampánynak nevezte a parlamenti párt politikai kirohanását, azt állítva: „Az egyházat a mai napig a hívők adományai tartják el”. Kiss-Rigó szerint az MSZP politikusai részéről eddig nem tapasztaltak hasonlóan durva támadást. A segédpüspök elmondta: akit valóban érint az egyházak működése, az tudhatja, milyen alacsony állami normatívából kénytelenek gazdálkodni az egyházi fenntartású iskolák, miközben ezek a támogatások folyamatosan csökkennek. A püspök hangsúlyozta, az SZDSZ által hangoztatott téves információkkal csupán azt a hívőt lehet manipulálni, aki egyébként is befolyásolható, mindenki mást csak saját maguk ellen hangolnak. Varga Győző, esztergomi SZDSZ-es önkormányzati képviselő véleményét is szerettük volna megismerni, a képviselő azonban lapunk kérdéseire csak azzal a feltétellel volt hajlandó válaszolni, ha a jövőben más ügyekben is rendszeresen kifejtheti álláspontját. • (juhász) Győrffi Diána LAP(SZ)ÉL Mi lesz veled „páltakapéter ” Tíz évig minden nyáron egy hetet töltöttem fogyatékos gyerekekkel. Volt köztük kerekesszékes, szellemileg teljesen ép fiatal, volt több Down- szindrómás is. Mindössze egyetlen hétről volt szó, mégis a tábor után napokig aludtam, mert fizikailag annyira nehéz volt, viszont lelkileg feltöltődtem. Elmondhatatlanul sok szeretetet kaptunk tőlük, pedig nagyon kiszolgáltatottak és sérülékenyek ezek az emberek. Az első, a tanulóévben Bence mellé osztottak be, a barátnőm segített. Mélyvíz. Bence akkor hatéves volt, de pelenkázni kellett, nem beszélt és a kekszen kívül nem vett magához szilárd ételt, külön főztünk neki. Ha örült, nevetett, ha nem örült, hangosan kiabált, de sírni sohasem láttam. Volt, hogy két órán keresztül eljátszott a hintán ülve, egyetlen spárgadarabbal. Bence belső világához nehéz volt a hozzáférés, de a tábor végére sikerült, némi langyos mézes tej és sok-sok hancúrozás segítségével. Hét évig egy Down-szindrómás kislányra vigyáztam, Anettre. Ezeknek az embereknek gyakran gyenge a szívük, Anett is szedett valamilyen szívgyógyszert, vigyázni kellett rá nagyon. Tábor elején kapott egy kerekesszéket, és azzal közlekedett mindenhova egy hétig. Otthon nincs neki ilyen, csakhogy annyira súlyos volt, hogy nem tudtuk felemelni, ha elfáradt, így ez volt a legegyszerűbb megoldás. Nagyszerű kislány volt, csak az esti lefekvés ment nehezen. Ugyanis vele kellett maradni, amíg elaludt. Első éjjel sokat mesélt, kérdezgetett, de sehogy nem akart elaludni. Éjfél után kezdtünk kidőlni, de kiderült, mi a megoldás: nem kell válaszolgat- ni, hanem ő így szokta, álomba meséli magát. Másnap úgy tettem, mintha én már aludnék, erre elkezdte simogatni a szemöldökömet - a mai napig nem tudom, hogy találta meg a sötét szobában - és elénekelte suttogva a „Pál, Kata, Péter jó reggelt” kezdetű dalt. Az ő verziójában ez páltakapéter-ként hangzott. Szenvedtem, mert elég gyötrelmes volt nevetés nélkül megállni. De térjünk a lényegre. Nagyon sok fogyatékos és idős ember él az országban, akik alapos, személyre szóló, különleges gondoskodást igényelnek. Sokan áj lan dó felügyeletet. Ez nehéz munka, egész embert kíván, precíz szaktudással és sok türelemmel. És ezt bizony meg kell fizetni, megérdemli minden szociális intézményben dolgozó. Jogosan tiltakoztak az idősek és fogyatékosok szervezetei a normatívák csökkentése miatt. Úgy látszik nálunk könnyebb lemondani róluk, mint segíteni őket és megtartani bizalmukat. gyobb havazás esetén néhány község (például Leléd) a tömegközlekedési eszközök számára megközelíthetetlenné vált. Veszélyes útszakaszok találhatók többek között Garamkövesden, Bajtán, Leléden, Béla és Muzsla között, vagy Szalka határában. Sliva Judit, Garamkövesd polgármestere a Hídlapnak elmondta, hogy a főutak téli karbantartása a Szlovák Útkezelő Vállalat hatásköre, a falvakat csak a területükön található mellékutakért terheli a felelősség. A település a párkányi Közterületfenntartó Vállalt felé már a nyár folyamán jelezte azon igényét, hogy a mellékutak karbantartását megrendelés esetén elvégezzék. Sliva Judit elmondása szerint havazás esetén telefonon kéri a szolgáltatást, majd az után a fent említett vállalat eltúrja, lesózza, vagy zúzott kővel beszórja az utakat. • Czigler-Szép Halálos baleset a megyében Két halálos áldozata van annak a vasárnap délutáni balesetnek, amely során két személyautó ütközött össze Komárom-Esztergom megyében a Környét Bokoddal összekötő úton. A kecskédi leágazásnál ütközött össze a két autó, amely közül az egyik kigyulladt, a lángokat csak a kiérkező tűzoltók tudták eloltani. A kigyulladt kocsit vezető 23 éves nő olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítás után meghalt. 29 éves férfi utasa pedig, már a helyszínen életét vesztette. A másik gépkocsiban utazó két személy is megsérült, ám nem életveszélyesen. Folytatás az 1. oldalról Eduard Kukán külügyminiszter ugyanakkor nem tartja elképzelhetőnek, hogy bármelyik környező országtól bevasalják a kiadásokat, mivel szerinte sérülnének a jószomszédi viszonyok. Arra a kérdésünkre, hogy Magyar- országtól követelni fogja-e a Smer a kárpótlást, Robert Kalinák kitérően válaszolt, és csupán annyit szögezett le, nincs tudomása arról, hogy a magyar katonák komolyabb károkat okoztak volna a megszállás ideje alatt. Ezért a párt elsősorban a volt Szovjetunió utódállamaival szemben támaszt ilyen jellegű követeléseket. A Smer számításai szerint az elégtételként járó összeg mintegy 20 millió koronát fog felemészteni. A károsultaknak a szlovák Igazságügyi Minisztériumhoz kell benyújtaniuk kérvényüket 2006 végéig. Ehhez csatolni kell az orvosi, illetve a rendőrségi jelentést, illetve a halotti bizonyítványt. Kalinák szerint mivel erre a szomorú történelmi eseményre csupán 37 évvel ezelőtt került sor, ezek a dokumentumok könnyen beszerezhetők. Az 1968-as megszállás idején számtalan nő esett áldozatul a katonák erőszakoskodásának. Azok a nők viszont, akiket „csak” megerőszakoltak, anyagi kárpótlást nem kaphatnak, kivéve azokat, akik a nemi erőszak következtében egyéb sérüléseket is szenvedtek. A megszállás során elesettek hozzátartozói egyébként legfeljebb 180 ezer, a tartós egészségkárosodást elszenvedettek pedig akár 90 ezer koronás kártérítést is kaphatnak. Ennél kisebb, 50 ezer koronát kaphatnak azok, akik csak könnyebb sérüléseket szenvedtek. • Cz. M. Érzékeny húrokat pengetnek A jövő évi költségvetés a művészeti iskolákat is bünteti A jövő évi költségvetési tervezetben a kormány számos, az iskolák életére vonatkozó megszorító intézkedést hozott, amelyek - többek között - érzékenyen érintenék az egyébként is szűkös keretből gazdálkodó alapfokú művészeti iskolákat. Ebben a képzésben 326 ezer diák vesz részt az országban, s így korántsem elvetendő az ő támogatásuk megoldása. A Magyar Zene és Művészeti Iskolák Szövetsége, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete más-más módokon vették fel a harcot a művészet- oktatási intézmények további sorsáért. Míg az MZMSZ elsősorban az Oktatási Minisztériummal és Pénzügyminisztérium vezetőivel folytatott hatékony tárgyalásokat, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete a hivatalos szervekkel történő tárgyalások, megbeszélések mellett aláírásgyűjtést is kezdeményezett. Ehhez csatlakozott Komárom-Esztergom megye több alapfokú művészetoktatási intézménye is, a Dallam Alapfokú Művészeti Iskola, a Conterto Zeneiskola és az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Az Erkel Ferenc Állami Zeneiskola igazgatónője, Dezső Marianna lapunknak elmondta, hogy a zeneiskolák évek óta nehéz helyzetben vannak, hiszen a normatív támogatások mértéke mintegy két és félszer kevesebb a szükségesnél. Ha az intézmény fenntartó önkormányzatok nem járulnának jelentős összegekkel hozzá a művészetoktatás kiadásaihoz, akkor nem működne a rendszer, mondta Dezső Marianna., emellett a 2005-ös költségvetési évtől kezdődően a szülőkre is nagyobb anyagi teher jut a térítési díjak fizetési kötelezettségével. A jövő évi költségvetés a művészeti iskolákra vonatkozó passzusa miatt Dezső Marianna több tiltakozó, figyelemfelhívó levelet küldött valamennyi Komárom-Esztergom megyei ország- gyűlési képviselőnek, akik válaszukban együttérzésükről és támogatásukról biztosították a művészetoktatásban részt vevő tanárokat, intézményvezetőket. Ennek köszönhetően az oktatási miniszter a törvénytervezet erre vonatkozó részét visszavonta, s a decemberi parlamenti választásokon fognak arról dönteni, hogy változtatás nélkül kerül-e be a tervezet a törvénybe, vagy végrehajtanak-e rajta nagyobb módosításokat. Dezső Marianna kijelentette, bízik abban, hogy a döntéshozók nem fogadják el a tervezetet, s felvetette azt is, hogy egy ellenőrző testületet szeretnének felállítatni, melyet a Művészeti és Zeneiskolák Szövetsége által kidolgozott szabályok szerint léptetnének életbe, s jogi és szakmai ellenőrzést hajtanak majd végre. Minderre azért van szükség, mert egyre több az olyan művészeti iskolaalapítás, melynek csupán a pénzszerzés a célja. Ezt az információt a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének (MZMSZ) elnöke, Ember Csaba is alátámasztotta, s kijelentette ők ettől teljesen elzárkóznak. Ahogy azt a MZMSZ elnöke elmondta, ők addig akartak tárgyalni, amíg arra lehetőséget láttak, s úgy tűnik, ez a tevékenységük meghozta gyümölcsét: a szövetség ígéretet kapott a kormánytól, hogy a költségvetési törvényhez beterjesztenek egy módosító javaslatot, amiben a normatív támogatásokra vonatkozó részeket az eredeti állapotra állítják visz- sza. A 404 növendéket oktató esztergomi zeneiskola szintén kevés pénzből gazdálkodik, annak ellenére, hogy sok más intézménytől eltérően a zeneiskolát az önkormányzat is támogatja - tudta meg lapunk Udvardyné Pásztor Ágnestől. Az igazgató szerint a jelenleg befolyó összegek csak arra elegendők, hogy az iskola fennmaradhasson. A művészeti iskolák tehát jelenleg is csak nehezen tudnak életben maradni, s most abban reménykednek, a decemberi kormánydöntés nem hozza őket még ennél is rosszabb helyzetbe. • Hatvani Bernadett